Idős demencia diagnózisú illető. Már nem tudja hol lakik, milyen évet írunk és mi történik vele, nem tudja mikor és mit kellene csinálnia. Kórházban elmondák, folyamatos felügyeletre van szükség, magára nem hagyható. Otthonába vitte a közvetlen családtagja, mert a kórházból elbocsájtották. Ment hozzá látogatni valaki, de nem nyitott ajtót, sötét volt, nem reagált. A hozzátartozó (aki kihozta a kórházból) elmondta dühösen, volt nála a nővérke (aki fél-egy órát szokott nála tölteni), de amúgy senki ne menjen látogatni, semmilyen más családtag sem, mert ő nem akarja és nem akar többet kommunikálni senkivel. Nagy valószínűséggel a nap nagy részében egyedül van hagyva. Bennünket még megismer. Nem kapunk hírt sehonnan, él-e még, mi van vele, bajban van-e? A lakásba nem tudunk bemenni mi, mint családtagok. Azt sem tudjuk, a hozzátartozó/nővér rázárja-e az ajtót vagy egyáltalán otthon van-e vagy kóborol valahol az utcán vagy hétvégén kap-e valamilyen szakellátást. Én hívtam neki mentőt korábban, mert a látogatásomkor égett a gáztűzhely, nem zárta el és nem is tudott róla és azt sem tudta ki ő és, mit keres az idegen lakásban, ami az övé. A lakás előtt nem tudunk órákat szobrozni és várni arra, mikor jöhet az ápolónő. Ha pedig a közvetlen hozzátartozója menne, ő nem fog hozzá beengedni valószínűleg. Rendőrségen nem tudunk feljelentést tenni valószínűleg, mert lehet, csak otthon fekszik az ágyban (akkor sem hagyható magára) és nem hallotta a dörömbölést, csöngetést (amit kétlünk). Zárójelentés nincs nálunk, így a rendőrségen nem tudnánk bizonyítani az elhanyagolást. Aggódunk. Mit lehet tenni? Köszönöm.
