elbirtoklás

Üdvözlök mindenkit,örülök hogy megtaláltam ezt a fórumot.
Elbírtoklással kapcsolatos lenne a kérdésem,megpróbálom röviden felvázolni a történetet.
A mellettünk levő földterületeket részarányként adták vissza és azok kaptak területrészt akik maradék aranykoronával rendelkeztek.Gyakorlatilag 3 helyrajzi számon van osztatlan közös tulajdon a közvetlen szomszédságunkban.Ezek a területek vidéki külterületek és annyiban zavaró a meglétük, hogy a földjeinket folyamatosan fertőzik ezek a fás,gazos gócok.Megszerzésükre az elbírtoklás lehetne a megoldás ugyanis átlagosan 18 tulajdonosuk van.Soha nem kezdtek vele semmit és emlékeim szerint 93 óta nem történt változás a tulajdoni lapon.A mellettünk levő részeket folyamatosan próbáljuk karban tartani tárcsázás ,nádvágatás stb hogy a szőlőkultúránkat ne tegye tönkre.
A kérdésem az lenne(végigolvasva a fórum termését és egyébb portálokat)elbírtokolhatjuk e ezeket a területeket?Pert kell indítanom ellenük,de ez hogy néz ki a gyakorlatban?Tudjuk, hogy nem a miénk a terület és csak egy részét(minden hrsz felőlünk levő szélét) műveltetjük ,ekkor is az egész területet birtokolhatnánk el.Azt is értem hogy személyes költségmentesítést kell kérnünk stb hogy ha nem sikerül az ügy akkor ne sokat bukjunk rajta.Megvenni csak a tulajdonosok egy részétől tudnánk sok helyen csak egy név szerepel és lakcímként Ausztria,hogy találom meg az ilyen tulajt:)?Előre is köszönöm a válaszokat.

Igen. (A módosító jogszabály célja is az volt, hogy vonatkozzon.)

Az ingatlanokra is vonatkozó Ptk. 121. § (1) elbirtoklási idejét a 2001. évi XIX. törvény 1. §-a 2001. május 31-től 10-ről 15 évre emelte.

Ez a 15 év vonatkozik a 2001. május 31-től megkezdett, de be nem fejezett elbirtoklásra? Tehát tegyük fel, hogy ezen időpont előtt az elbirtokláshoz még kellett volna (10-x) év. A módosítás hatására ez (15-x) évre módosul?

Nincs mit.

ObudaFan
Nagyon köszönöm a választ!

fulopgabika!

Tekintettel arra, hogy bármilyen írásos felszólításod is megszakítja az egyébként is 15 éves elbirtoklási időt, ami egyébként is kétséges, mert ingatlan részét csak akkor lehet elbirtokolni, ha az ingatlan megosztható, így nem ez a kérdés, hanem az, hogy mit tehetsz.

Ha a tulajdonos jóhiszeműen földjének határain túl építkezett, a szomszéd - választása szerint - követelheti, hogy a túlépítő

• a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást,
• a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható, vagy
• az egész földet vásárolja meg.

A szomszéd az egész földjének megvásárlását akkor követelheti a túlépítőtől, ha

• a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik,
• a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik.

  Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd a fent meghatározottakon kívül - választása szerint - követelheti, hogy a túlépítő

• saját földjét és az épületet a gazdagodás megtérítése ellenében bocsássa tulajdonába, vagy
• az épületet bontsa le.

A szomszéd az épület lebontását akkor követelheti, ha ez az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik. A lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik; megilleti azonban a beépített anyag elvitelének a joga.
A bíróság a túlépítés következményeit a szomszéd választásától eltérően is megállapíthatja; nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen mindkét fél tiltakozik.

Másenka!

Amennyiben ő nem hajlandó megegyezni, nem marad más, mint a polgári per. Ennek költségeit neked kell előlegezned, és a pervesztes viseli majd.

Tanácsot kérnék:
Van egy bekerítetlen belterületi ingatlanunk, ami mellett a megvásárlásakor is csak 1 bekerített ingatlan volt, így a tényleges telekhatár nem volt látható. A telek másik szomszédságára új ingatlant építettek, ahhoz kimérték a határokat, így derült ki, hogy a mi telkünkön a régi szomszéd kerítése rossz helyen húzódik, kb. 2 méterrel megrövidítve a mi telkünket. Amikor felszólítottuk, hogy rendezze a karítését közölte, hogy ő már így vásárolta az ingatlant huszonéve, és nem hajlandó áttenni a kerítést. Ez a terület kb. 2 m x 50 m. El szeretnénk adni a telket házépítésre, de így tisztázatlannak érzem a telekhatárokat, mit lehet tenni? Ha hatósági eljárás kell a rendezéshez, kinek kell fizetni a költségeket (kimérés, módosítás - amennyiben nem kötelezhető a kerítés megszüntetésére)?
Köszönettel!

Csak kéne tudni, hogy hol van a kerítés, és ha rossz helyen van, akkor ki építette oda.

És hogy mekkora területről van szó, mert ez sem elhanyagolható tényező, az önálló telek alakíthatósága miatt.

Túlépítés is van, ahogyan most kiderült, vagy az már nincsen?

Nem ennyire egyszerű ez az eset, mert mindig kiderül valami új részlet...

ha nem írt édesanyád végrendeletet, a halála nem szakítja meg az elbirtoklást.

Ingatlant nem lehet elbirtokolni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozóan állnak fenn, és a föld nem osztható meg. Egy földterület megosztása csak építésügyi hatósági engedély alapján lehetséges. Az építésügyi jogszabályok az elbirtoklás feltételeként egy minimális teleknagyságot , belterületen általában a helyben szokásos teleknagyságot szabják meg.
Ha az a feltétel nem teljesül nincs elbirtoklás.

a topicot nem olvastam végig, csak a hozzászólásodon akadt meg a szemem...

(természetesem az elbirtoklás megszakadhat, szünetelhet mindenféle feltételtől függően.)

Egyébként emlékezetem szerint ingatlan annyiban speciális, ha eladjátok mielőtt az ingatlannyilvántartásba bejegyezték volna az elbirtoklást, akkor nem hivatkozhat az elbirtoklásra a drága szomszéd.

Ráadásul édesanyátok (isten nyugosztalja) meghalt tavaly, tehát jogutódlás történt, ami az elbirtoklást megszakította, feltéve ha édesanyád írt végrendeletet, amiben rendelkezett az ingatlan sorsáról.

OK! De:
A sajátként való birtoklás megkövetelése azt az elvárást jelenti, hogy az elbirtoló okkal vhesse a dolgot a sajátjának, illetőleg okkal tekinthesse a maga birtoklását véglegesnek. A tulajdonjog elismerése önmagában is kizárja a "sajátkénti birtoklást' a szakirodalom szerint.

De a jogcímes használat is akadályozza az elbirtoklást, és az se mindegy, hogy miként jutott birtokba, ezért lehet fontos, hogy ki építette a kerítést. No meg ott van az a végzés ami a szomszédot felszólítja a telekhatár rendezésére. Valaki csak indította azt az eljárást, nem lepődnék meg, ha a szülők lettek volna.

Szóval itt szakadatlan sajátkénti birtoklásról nem nagyon lehet beszélni.

Szvsz

Az elbirtoklásnak nem feltétele a jóhiszeműség. Tehát akkor is elbirtokolhat valaki, ha határozottan tudja, hogy más dolgát használja. Az egyedüli feltétel, a véglegesség szándéka, és a sajátjaként történő használat.
(najó, nem egyedüli, hanem "kettős")

(a szívességi használat más kérdés...)

Még egyszer írom, hátha úgy elfogadod. Elbirtokláshoz az kell, hogy közben azt higgye az övé. De ő közben nem hitte azt, mert pontosan tudta, hogy nem az övé. Ha még sokszor mondja, hogy szüleitek nem szóltaki semmit, akkor még az is megáll, hogy szívességből engedték a szüleid használni azt a telekrészt, akkor meg pláne szóba sem jöhet az elbirtoklás.

A kerítés is rossz helyen van? Azt ki építette? Mekkora ez a terület?

Milyen elbirtoklás?

Ahhoz az kellene, hogy azt 15 évig megszakítás nélkül sajátjaként birtokolja.

De ő pontosan tudta, hogy az nem az övé! Elbirtoklásról ebben az esetben szó sem lehet. Az elbirtoklást nem lehet akarni! Ha akarja, akkor tudja, hogy nem a sajátja, tehát nem a sajátjaként birtokol.

Pénzt lehet kérni a telekhatár kiigazításáért, ha az műszakilag megoldható, de az telekrendezési szerződés lesz, és kell hozzá a Földhivatal is.

Például az eladással.
Miért akar pereskedni a testvéred? Ha elbirtoklásra hivatkozva tulajdont akar szerezni, akkor pereljen a szomszéd.

Természetesen érzi, hogy nem tiszta.
De egyenlőre 'csáky szalmája ' az a 3-4 m2 -es volt budi !

Kis ember kis zsákmány - nagy ember nagy zsákmány !

Ez nem így megy. De amíg senki nem szól rá, addig csinálhatja - csak tudjon róla, hogy nem jogszerű.

Megjegyzem: hogy mi van az adásvételi szerződésben, az egy dolog. Hiába veszem én meg tőled azt a szép nagy kupolás házat a Kossuth téren...

Sziasztok !
Ez is olyan elbirtoklás féle ügy lesz /lenne :
Tehát egy ismerősöm lakik egy korábbi önkormányzati bérház - ma már társasház egyik kis/közepes lakásában mint tulaj kb. 3 éve.
Ebben a házban korábban a hátsó traktusokban voltak olyan félkonfortos - magyarul WC nélküli lakások is. Ezek gazdái a problémát ugy ahogy megoldották, a közös WC -k ( 3 lakásra egy 2 üléses helyiség esik) kamrává léptek elő. Van az első emeleten egy gazdátlan WC helyiség - sitt lerakó, macska kégli. Ez az első emeleti helyiség valószinű egy vállalkozásé, aki a földszintet és az első emeletet elfalazta a ház többi részétől - ezt a traktust viszont kihagyta. A közös képviselő nem tudja a tulajdonjogokat sehogy sem - van még 5 háza.
Az ismerős gondolta : hasznosítja.
Egy éve lezárta, eddig senki nem jelezte az igényét erre a helyiségre.
Bérelni nincs kitől.
Van az adásvételi szerződésében egy olyan kitét : ........ x m2 lakás, pontos körülírás és a hozzátartozó mellékhelyiség, de hogy az melyik, nincs meghatározva. Gondolta : legyen ez !
Vélemény ???

A helyi építési szabályzat előírja, mekkora lehet a legkisebb építési telek, illetve egy teleknek legfeljebb mekkora hányada építhető be. Ha a megosztással ezeket a szabályokat sértő állapot alakulna ki, akkor az akadálya az elbirtoklásnak.

Köszönöm a válaszokat. Sajnos nagyon laikus vagyok: mit jelent az, hogy a föld nem osztható meg?

15 év, de önkormányzati (vagy állami) tulajdonú ingatlan esetében nem kezdődhetett 1992 előtt.

Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján nem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg.
Egyébként 15 év.

Azt szeretném megtudni, hogy önkormányzati tulajdonú ingatlant/telket (pontosabban annak egy részét) el lehet-e birtokolni. A mostani törvények szerint 10 vagy 15 év folyamatos használat után birtokolható el a tulajdon?