vállalkozási szerződésnél tuti vannak erre vonatkozó BH-k.
BH2003.197
"Az alperes alappal nem hivatkozhat arra, hogy a szerződés értelmében csak a külön írásbeli megállapodásban rögzített pótmunka árát köteles megtéríteni, mert a felperes szóbeli megbízásra - tényleges szerződéskötés, árban való megegyezés nélkül - elvégezhetett olyan munkarészeket, amelyek nem tartoztak a szerződés eredeti tartalmához. Ezen szolgáltatással az alperes jogalap nélkül gazdagodott, így a vagyoni előnyt ezen a címen köteles megtéríteni. A szerződésben foglalt alaki kötöttség tehát azt eredményezi, hogy a felperes ezen munkák után nem vállalkozói díj jogcímén, hanem jogalap nélküli gazdagodás címén igényelhet megtérítést." - ebből is gondoltam hogy itt mi a vagyoncsökkenés?
Amúgy elolvastam a kommentárt és ott valóban feltétel a vagyoncsökkenés.
Jogi tanács kérése
(A vállalkozási szerződés az egy külön téma. Szvsz ott a jogalap nélküli gazdagodás jószerivel fel se merülhet. Ha ugyanis átalánydíjas a szerződés, akkor a kikötött díjnál több nem követelhető arra való hivatkozással, hogy valamely eredmény elérése a számítottnál több anyagot vagy munkaórát igényelt. Ha tételes elszámolásra szerződtek, akkor megint csak nem kell a jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozni, hanem azt kell bizonyítani, hogy a vakolandó fal valójában nem 20 négyzetméter, hanem 25 volt. Ha pedig a vállalkozó rosszhiszeműen, megrendelés nélkül végezte el a munkát, annak díját jogalap nélküli gazdagodás címén sem fogja megkapni.)
csökkent, vagy nem nőtt? Nekem pl. rémlik olyan, hogy vállalkozási szerződés esetén, ha az elvégzett munkát máshogy nem lehet elszámolni, akkor jogalap nélküli gazdagodás a jogcím. Itt nem látom a vállalkozó vagyonának számszerű csökkenését.
Mondjuk nem ismerem az erre vonatkozó bírói gyakorlatot, az is igaz.
De mondhatnál egy példát.
Bocsánat: nem "azzal". Ugyanis a csökkenésnek és gazdagodásnak nem kell egyformának lennie.
De woodslave, a kiforott gyakorlat itt a "rovására" szót következetesen úgy értelmezi, hogy azzal a másik fél vagyona csökkent.
általánosságban mondtam, nem a konkrét esetben. Itt van jogalap, mégha az esetleg jogtalan alap is. :-) Na elég meleg van...
Csak ha van egy jogerős határozatm, akkor egészen addig, amíg egy eljárásban meg nem állapítják a határozat semmisségét, nem beszélhetünk jogalap nélküli gazdagodásról, hiszen jogalap van.
sztem az hogy másnak a rovására jut vagyoni előnyhöz, nem azt jelenti, hogy a másik fél vagyona csökken. Ebben az esetben pl. a Kmisi rovására ment, mivel ezáltal nem szerzett tulajdont.
Ha jogerős határozaton alapul, akkor nem igazán lehet jogalap nélküli, ugye. A hibás határozatból eredő kár miatt meg közig. jogkörben okozott kár megtérítése iránti per indítható.
Mindenkinek köszönöm a hozzászólást.
Néhány válasz:
Obuda fan-nak: Természetesen volt fellebbezés.
Kovács Béla Sándornak:Nagyon megilyesztettél a felvetéseddel ,de ezzel a bíróságnak idáig nem volt baja.
Kinek van vélemánye a jogalapról. Vagyis , lehet-e jogalap a gazdagodásra egy jogsértö földkiadási határozat.
És akkor még nem tudjuk, hogy nem volt-e eleve elmulasztott közig. jogorvoslat, ami aztán abszolút kizás minden kártérítést. :)
Igaz.
A földkiadó bizottság ellen is kár lett volna ez után kártérítési pert indítani, ugyanis a károsult nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének, vagyis késlekedett annak idején a jogorvoslati eszköz igénybe vételével.
Varga Éva!
GRATULÁLOK!!! :-))))
De hogy az eredeti kérdéshez visszatérjünk: a jogalap nélküli gazdagodás egyébként sem állapítható meg. Annak ugyanis a lényegéhez tartozik, hogy az egyik személy vagyona a másik személy vagyonának a rovására gyarapszik. A te vagyonod nem csökkent azzal, hogy nem kaptál meg valamit, amit igényeltél.
A vita tárgyát képező ingatlan tulajdonosa ellen adtál be kártérítés iránti keresetet? A földkiadó bizottság ellen kellett volna.
Bocs!!! Reggel óta nem volt időm a gépre nézni . Néhány rövid válasz.Nem vagyok jogász.A 93 .évi II-es törvény meg hatályban van.
Röviden az eset úgy volt ,hogy a területre csak én adtam be határidőben igényt .A földkiadó bizottság ehelyett nem nekem hanem az alperesnek adta ki a földet ,akinek viszont nem volt beadva kérelme. Ezután a területet eladták.Mindezek utánpedig kértem az adásvételi szerződés érvénytelenítését,amit abíróság elutasított ,mivel három éven túli bejegyzést az ingatlan nyilvántartásból nem lehezt törölni .Ez után indítottam kártérítési pert ahol később vagylagosan lett meghatározva a jogalap nélküli gazdagodás
És hát nem hatályos jogszabályról is szólhat éppen ma is per.
Szerintem igen.
Hatályos az még egyáltalán?
Így elsőre az 1993. évi II. törvény szerinti eljárásra gondol az ember. Akkor viszont lehet, hogy némi határidő mulasztás lehetett a probléma, ugyanis azok régi ügyek. :)
Ma már nem baj, ha eltéveszted az actiot? :)
Mellesleg: mi az a földkiadási eljárás?
Mondjuk a bíróság a kérelmeket a tartalmuk szerint bírálja el, így ha az igény alapos, csak éppen nem a jogalap nélküli gazdagodás a megfelelő jogcím, akkor nem lehet elutasító határozatot hozni. Most itt az ítélet ismerete nélkül aligha fogjuk tudni eldönteni viszont, hogy miért is volt elutasító döntés, bár tippeim vannak.
Utánlövés: most akkor kártérítés vagy jogalap nélküli gazdagodás?
A bíróság már válaszolt.
Ha jogalap nélküli gazdagodásra alapozod a pert, el fognak utasítani, ha lett volna más jogod a követelésre. A jogalap nélküli gazdagodás ugyanis szubszidiárius.
Ráadásul ha egy közigazgatási határozattal van bajod, akkor azt kell támadni, nem a közigazgatási eljárás ügyfelét.
Félve kérdezem: kollégának tetszel lenni?
