Vegyük a Win98 licenciát:
'Bérlet. A SZOFTVERTERMÉKET nem veheti illetve nem adhatja haszonkölcsönbe, bérbe vagy haszonbérbe.'
Függetlenül tehát attól, hogy a kávézóban ücsörgésért vagy a gépek használatáért fizetek, a gépet nem lehetne más használatába adni. De ez pl. igaz lenne a kollégiumi gépekre is.
#1:
Szerintem 1 lehetséges megoldás a kávézóknak: a haszonkölcsönbe adás csak 'műpéldányra' értelmezhető, és műpéldány esetén is csak akkor (a Ptk. 583. § (1) bek. értelmezésével, bár bevallom, kevésbé 1értelműen) ha a műpéldány 'átadása' megtörténik.
Tehát haszonkölcsön vagy bérlet akkor lenne, ha a műpéldány kikerülne a licencia szerint jogosított felhasználó birtokából (pl. a vinyót vagy a telepítő CD-t vagy magát a gépet adnám).
Tehát ezek nem bérbeadások, nem használatba adások, stb. A felhasználás ez alapján nem kíván külön engedélyt (pl. bérbeadásra, haszonkölcsönbe adásra, stb.)
#2: Azonban az Szjt. alapján a szerzői jogi jogosultak a következőképpen érvelhetnek (a játékok esetén szerintem sikeresen):
Szjt. 43. § (5) Ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a szerződés céljának megvalósításához e l e n g e d h e t e t l e n ü l szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik.
Tehát feltételezhetjük, hogy a játék jogosultjai alapban a 'home' felhasználást engedélyezik, még akkor is, ha ez a játék licenciájában kifejezetten nincsen benne. Egy jó ideje pedig már néhány játék licencia kifejezetten TILTJA a fizetős 'játéktermi' felhasználást.
A játéktermi felhasználáshoz külön engedély kellene. Na, persze ez a gyakorlatban egyelőre még nem igazán működőképes, hiszen a stuffok magyarországi forgalmazói ilyen engedélyt nem adhatnak, az erre jogosultakkal pedig nem nagyon hinném, hogy könnyű lenne a kapcsolatot felvenni. (De csak mert a BSA nem foglalkozik játékokkal :), és pl. nincsen Mo-n SPA).
Egyébként szerintem mindenképpen úgy lenne tisztességes, ha az, aki keres egy hónapban pl. 120 000 Ft-ot abból, hogy óránként 500-ért kiadja a négy gépen futó, valamikor 4x11000 Ft-ért megvett XYZ gamét, az részesítené a szoftver eredeti jogosultjait ebből a pénzből!
Ez így működik a kisjogos zenei művek esetén (bár közös jogkezelés mellett).
#3: Aki 'videojátékot' üzemeltet, az fizet évi XX (99-ben évi 60 000!) Ft-ot az államnak a 'szerencsejátékról' szóló törvény értelmében (vmi szerencsejáték adó néven). Aki ugyanezt PC-n teszi, az nem. Bár azért a 2 élmény és költség még hálistennek nem uaz.
