GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Szakértő!

Az alábbi kérdéssel fordulnék Önhöz.

2011. 07.27-2014.01.08-ig volt 6 órás munkaviszonyom. 2014. január 16-án regisztráltak a munkanélküli hivatalban,ahonnan ellátást is kaptam.
2014. február 24.-től 8 órás közalkalmazotti viszonyban állok. Nemrég kiderült,hogy kisbabát várok, 13 hetes terhes vagyok. Várhatóan 2015. február közepén születik meg a baba.
Az lenne a kérdésem,hogy fenti feltételek mellett milyen mértékben vagyok jogosult TGYÁS-RA, GYED-RE, GYES-RE?
Számít-e,hogy volt szakadás a munkaviszonyomban, vagy nem?

Köszönettel,

Kitti Anna

Tisztelt Szakértő!!

A következő dologban kérném a segítségét!
Jelenleg Gyed-en vagyok 17 hónapos kislányommal, és nemrég derült ki nagy örömünkre, hogy érkezik jövő év márciusában a kistesó. Pont mielött betölti a két évet.
A kérdésem az lenne, hogy mi a teendő ilyenkor? Munkahelyemen majd csak a 12 hét elteltével fogom jelezni, hogy újra babát várok. Ilyenkor hogy "járok jobban" illetve mi oldható meg, elmehetek a Gyed mellett táppénzre vagy hogy működik ez????
Nagyon köszönöm a segítségét!!!!

H. Ildikó

Tisztelt Szakértő!

Segítségét szeretném kérni:
18 hetes kismama vagyok. 3 hete vagyok táppénzen veszélyeztetett terhesként,a munkaköröm miatt. A munkáltatóm megkeresett és felajánlott egy másik munkakört, amit el tudnék látni.
Kérdésem, hogy ebben az esetben visszamehetek-e dolgozni még, vagy a szülésig táppénzen kell maradnom.

„anyjuk 2014.07.26. 13:21
Tisztelt Szakértő!
Tanácsát szeretném kérni, mivel hallottam ezt is, azt is, nem tudom, mit tegyek.
Első gyermekem 2011. junius 20-án született.
Itt, kaptam az ellátásokat.
2011.decemberébe megszűnt a munkaviszonyom.

2013.nevember 18-án megszületett a második gyermekem.

Most, csak a gyest kapom.

Harmadik gyermekünket, januárba várjuk.

Nemrég hallottam, ha elmennék dolgozni, akár csak egy hónapot is, az új jogszabály szerint, akkor nem csak a gyesre lennék jogosult???? -a gyedre is????
Válaszát megköszönve,
Tisztelettel:
Bné”

Ezt sajnos rosszul tudja. GYED-re, illetve azt megelőzően tgys-re csak az jogosult, aki biztosított ÉS a szülést megelőző 2 éven belül legalább 365 nap biztosítási idővel rendelkezik

Az alanyi jogú GYES ideje a Tbj. 5. § értelmében nem minősül biztosításnak, így hiába dolgozik egy hónapot és lesz biztosított a 2. feltétel nem teljesül, márpedig ezen két ellátás folyósításának a feltétele az, hogy az előbbiek mindegyike konjuktívan (legyen biztosított és 2 éven belül legyen 365 biztosításban töltött napja) teljesüljön.

Esetleges további, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos kérdéseivel forduljon bizalommal az egészségbiztosítóhoz. E-mail címük: penzbeli@oep.hu

„taas# 2014.07.26. 22:44 Tisztelt Szakértők!
A következő kérdésben szeretném ismét véleményüket kérni.
Jelenleg GYED-en vagyok harmadik gyermekemmel, aki már elmúlt 1 éves. Határozatlan idejű kormánytisztviselői jogviszonyom van.
A Gyed extra alapján tudok létesíteni részmunkaidős munkaviszonyt (8 órás helyett 4 órás napi foglalkoztatás), illetve van-e módom az eredeti kinevezésben megjelölt munkavégzés helyétől és jellegétől eltérnem? Azaz azt szeretném, hogy munkavégzés helye az otthonomban történjen, illetve kötetlen munkaidejű lehet a munkaviszony? Úgy emlékszem, a KET ad lehetőséget a távmunkára is.
Köszönöm megtisztelő válaszukat előre is:
taas”

Hiányos jogi tudásom szerint a Ket. (2004. évi CXL. törvény) a közigazgatási hatósági eljárásról és nem a távmunkáról szól.

A kormánytisztviselők jogállásáról külön törvény rendelkezik.

A GYED extra lényege, hogy ha a gyermek az 1. életévét betöltötte a szülő akár 8 órás munkát is vállalhat, a GYED-et megkapja, de ha pl. megbízási jogviszonyban quasi kötetlenül dolgozik az igénylő az egészségbiztosító azt sem vizsgálja.

Azt, hogy az ön képesítésével, illetve munkakörében milyen munkát tudnak önnek biztosítani, illetve, hogy az extra kérését hogyan lehet teljesíteni azt a közigszerv vezetőjével lenne célszerű egyeztetni.

„Eszterke999

2014.07.27. 17:34
Tisztelt Szakértő,
a következő ügyben szeretném a tanácsát kérni:
9 éve vagyok határozatlan időtartalmú munkaszerződéssel alkalmazva munkaadómnál. Sajnos 3 éve elhúzódó betegségem van, hosszabb rehabilitációra lenne szükségem. Sajnos a munkáltatóm utalt rá, amennyiben elmegyek betegállományba, lehet, hogy kirúgnak. Az orvosok szerint kb. 5 hónapos rehabilitációra van szükségem, egészségi állapotom miatt nem tudom tovább halogatni.
Kérdéseim:
Kirúghatnak-e betegállomány alatt?
Ha igen, akkor én úgy tudom, hogy az első keresőképes napomtól él a felmondás. Ez így van-e?
9 év után hány hónap végkielégítést kapok?
Amennyiben a tartós betegállomány alatt jelzik a felmondást, vagy közös megegyezést, és én ezek után, de még a betegállomány alatt teherbe esek, abban az esetben megkapok-e minden ezzel kapcsolatos járandóságot?
Ha esetleg rendkívüli felmondással vetnek véget a munkaviszonyomnak, azt indokolniuk kell-e? Nagyon köszönöm válaszait. Üdvözlettel: Eszter”

A felmondást a keresőképtelenség alatt közölhetik, de a felmondási idő valóban a keresőképessé válás első napjától indul.

2012. évi I. törvénya munka törvénykönyvéről

68. § (1) A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik.

(2) A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik:

1. a betegség miatti keresőképtelenség,

legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év,

2. a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,
3. a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság.

69. § (1) A felmondási idő harminc nap.
(2) A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

1. három év után öt nappal,
2. öt év után tizenöt nappal,
3. nyolc év után húsz nappal,

…
meghosszabbodik.

41. Végkielégítés

77. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya

1. a munkáltató felmondása,
2. a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy
3. a 63. § (1) bekezdés d) pontja

alapján szűnik meg.

(3) A végkielégítés mértéke

1. legalább három év esetén egyhavi,
2. legalább öt év esetén kéthavi,
3. legalább tíz év esetén háromhavi,

….
távolléti díj összege.

Ha a keresőképtelenség ideje alatt közös megegyezéssel megszűnik a jogviszonya a munkaviszony megszűnése után hiába beteg táppénzt tovább nem kaphat, erre azért figyeljen!

Tgys-re akkor jogosult, ha a szüléskor biztosított ÉS az azt megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel. Jogosult akkor is, ha megszűnik a jogviszonya, de csak akkor, ha a jogviszony megszűnését követő 42 napon belül megszül. Főszabály szerint egyéb esetben tgys ellátást nem kaphat.

Igen, a rendkívüli, de a „rendes” felmondást is indokolniuk kell.

66. § (1) A munkáltató felmondását köteles megindokolni.

Esetleges további, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos kérdéseivel forduljon bizalommal az egészségbiztosítóhoz. E-mail címük: penzbeli@oep.hu

Tisztelt Szakértő,

a következő ügyben szeretném a tanácsát kérni:

9 éve vagyok határozatlan időtartalmú munkaszerződéssel alkalmazva munkaadómnál. Sajnos 3 éve elhúzódó betegségem van, hosszabb rehabilitációra lenne szükségem. Sajnos a munkáltatóm utalt rá, amennyiben elmegyek betegállományba, lehet, hogy kirúgnak. Az orvosok szerint kb. 5 hónapos rehabilitációra van szükségem, egészségi állapotom miatt nem tudom tovább halogatni.

Kérdéseim:

Kirúghatnak-e betegállomány alatt?
Ha igen, akkor én úgy tudom, hogy az első keresőképes napomtól él a felmondás. Ez így van-e?
9 év után hány hónap végkielégítést kapok?
Amennyiben a tartós betegállomány alatt jelzik a felmondást, vagy közös megegyezést, és én ezek után, de még a betegállomány alatt teherbe esek, abban az esetben megkapok-e minden ezzel kapcsolatos járandóságot?
Ha esetleg rendkívüli felmondással vetnek véget a munkaviszonyomnak, azt indokolniuk kell-e? Nagyon köszönöm válaszait. Üdvözlettel: Eszter

Tisztelt Szakértők!

A következő kérdésben szeretném ismét véleményüket kérni.
Jelenleg GYED-en vagyok harmadik gyermekemmel, aki már elmúlt 1 éves. Határozatlan idejű kormánytisztviselői jogviszonyom van.
A Gyed extra alapján tudok létesíteni részmunkaidős munkaviszonyt (8 órás helyett 4 órás napi foglalkoztatás), illetve van-e módom az eredeti kinevezésben megjelölt munkavégzés helyétől és jellegétől eltérnem? Azaz azt szeretném, hogy munkavégzés helye az otthonomban történjen, illetve kötetlen munkaidejű lehet a munkaviszony? Úgy emlékszem, a KET ad lehetőséget a távmunkára is.

Köszönöm megtisztelő válaszukat előre is:
taas

Tisztelt Szakértő!
Tanácsát szeretném kérni, mivel hallottam ezt is, azt is, nem tudom, mit tegyek.
Első gyermekem 2011. junius 20-án született.
Itt, kaptam az ellátásokat.
2011.decemberébe megszűnt a munkaviszonyom.
2013.nevember 18-án megszületett a második gyermekem.
Most, csak a gyest kapom.
Harmadik gyermekünket, januárba várjuk.
Nemrég hallottam, ha elmennék dolgozni, akár csak egy hónapot is, az új jogszabály szerint, akkor nem csak a gyesre lennék jogosult???? -a gyedre is????
Válaszát megköszönve,
Tisztelettel:
Bné

„985kati # e-mail 2014.07.18. 15:55

Tisztelt Szakértő!

Olyan kérdèssel fordulok Önhöz, hogy férjem Ausztriában dolgozik, és igényelte családipotlékot. Aki intézte azt mondta hogy itthoni családipotlék megszűnik amit én kapok, de a gyes megmarad. Voltunk szenélyesen államkincstárban, ott már azt mondták hogy gyes is megszünik nekem. Akkor kapom újra ha dolgozok. Mivel sajnos tavaly rosszindulatú daganattal műtöttek így nem dolgozhatok. Semmit nem kapok gyerekek után. Mit tudok intézkedni ezzel kapcsolatban, hogy nem dolgozhatok? Meg hol?
Előre is köszönöm válaszát!
Katalin
”

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.
Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,
az egyenlő elbánás elve, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,
az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy a biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani, valamint
az ellátások exportálhatóságának az elve, azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető).
További kisegítő elv a pro rata elv, azaz mindenki a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)
(Joghatóság= jelen esetben melyik ország jár el)
Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.

Nézzük a családi ellátásokat:
Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.
A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.
Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.
Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.
A 1408/71/EGK rendelet családi ellátásokat koordináló VII. fejezetében foglaltak alapján amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.
 Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.
Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)
 Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyarország területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.

 Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot a Magyar Államkincstártól.
Az egyik fizet, a másik kipótol. Az alábbi példa egy szlovák lapban jelent meg:
Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él.
A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő ellátást, ha az illetékes államban a szóban forgó ellátások összege alacsonyabb.
Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják.
Ha az ottani ellátások összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.

 Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.

 Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.

 Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet. Ez, mivel Mo. a déli országok fölött teljesít főleg Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária esetében fordul elő. Itt is a MÁK NKO rendezi a külföldi állammal a jogosultságot.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon a Magyar Államkincstár. Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES) van annak célszerű a Magyar Államkincstár Nemzetközi kapcsolatok Osztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel ezzel országosan, központosítva Ők foglalkoznak.

(Magyar Államkincstár Budapesti- és Pest Megyei Igazgatóság Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya 1139. Budapest Váci út 71. Tel: 06-1-452-2910)

Kivételt képez ez alól Ausztria. Ausztria esetében a Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága az illetékes.

Őket keresse meg, ők tudnak a kérdésére teljeskörű választ adni.

„István79 # e-mail 2014.07.19. 15:43

Jó napot kívánok! Azt szeretném megtudni hogy mennyi táppénz jár, 15 munkanap után ha 8 órában vagyok minimálbérrel bejelentve? És mennyi hogyha 4 órában vagyok bejelentve? Köszönöm előre is választ!
”

Nagyon leegyszerűsítve a minimálbér 50, vagy 60%-a.
Ha 4 órában a minimálbért felét keresi, úgy ennek az 50, vagy 60%-a.

Esetleges további, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos kérdéseivel forduljon bizalommal az egészségbiztosítóhoz. E-mail címük: penzbeli@oep.hu

„timcsiréka # e-mail 2014.07.21. 15:20

Ma mondták az oepnél hogy nem lett még semmi sem leadva nekik!Sajnos a munkáltató nem adott arról papírt,hogy átvette a férjemtől!Ebben az esetben ha írunk egy levelet az oepnek ,felszólítják,hogy adja le?számíthat valamilyen büntetésre?
”

Először a munkáltatónál próbálják meg elérni, hogy haladéktalanul adják le.

Ha nem teszi írásban forduljanak panasszal az egészségbiztosítóhoz.

Ők általában nem bírságolnak. (Kitelefonálnak, vagy személyesen kimennek és beszerzik. Ha ez sem vezet eredményre, csak akkor szankcionálnak.)

„kismami1 # e-mail 2014.07.22. 21:40

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg táppénzen vagyok veszélyeztetett terhesként, augusztus végére vagyok kiírva. A TGYÁS-t, illetve szülési szabadságot a szülés időpontjától szeretném igényelni, nem kezdeném meg 28 nappal szülés előtt.

A jogszabály így fogalmaz:
"A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen."

Mit jelent az, hogy eltérő megállapodás hiányában? Írásban meg kell egyeznem a munkáltatómmal, hogy a szülésig táppénzen leszek, és utána szülési szabadságon? Vagy elég szóban is? Közalkalmazottként dolgozom, nagy cégnél, szóban a közvetlen felettesemmel már megbeszéltem, hogy így lesz.”

Elégséges, ha szóban megbeszélte a felettesével és az intézményi összekötő így jelenti le a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához.

„ Erdanda # e-mail 2014.07.23. 21:08

Tisztelt Szakértő!
Bérezett napnak csak a munkabérrel ellátott nap számít (vagy a megbízási díjként érkező jövedelem is gyed alapját képezheti) ?
Köszönöm válaszát!
Erdanda”

A bérezett nap alatt pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemmel ellátott naptári napot értünk.

Ha ön munkaviszonyban áll és volt egy másik munkáltatónál megbízási szerződése, a megbízási díj nem vehető figyelembe a munkaviszonyos GYED alapjába, mivel 2013.07.15-től csak a "jelen" munkáltatónál fennálló jövedelem lehet ellátás alap.

Más a helyzet, ha ön "régóta" folyamatosan biztosított a megbízási jogviszonyában is. Ha ebben a jogviszonyban teljesülnek a GYED-re való jogosultság feltételei, úgy ebből a jogviszonyból is kaphat GYED ellátást, ezen megbízási díj alapján azonban a GYED max. meghatározásánál a két jogviszonyból származó GYED összegét együttesen kell figyelembe venni.

Esetleges további, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos kérdéseivel forduljon bizalommal az egészségbiztosítóhoz. E-mail címük: penzbeli@oep.hu

Tisztelt Szakértő!
Bérezett napnak csak a munkabérrel ellátott nap számít (vagy a megbízási díjként érkező jövedelem is gyed alapját kepezheti) ?
Köszönöm válaszát!
Erdanda

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg táppénzen vagyok veszélyeztetett terhesként, augusztus végére vagyok kiírva. A TGYÁS-t, illetve szülési szabadságot a szülés időpontjától szeretném igényelni, nem kezdeném meg 28 nappal szülés előtt.

A jogszabály így fogalmaz:
"A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen."

Mit jelent az, hogy eltérő megállapodás hiányában? Írásban meg kell egyeznem a munkáltatómmal, hogy a szülésig táppénzen leszek, és utána szülési szabadságon? Vagy elég szóban is? Közalkalmazottként dolgozom, nagy cégnél, szóban a közvetlen felettesemmel már megbeszéltem, hogy így lesz.

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg GYES-en vagyok 2015.01.27-ig, de már úton van a kistestvér (2.gyerek), aki várhatóan 2015. február 17-én érkezik. Kérdésem arra irányul, h anyagilag hogyan járok a legjobban? Ha elmegyek táppénzre vagy előtte esetleg kiveszem az első gyermekemmel való itthonlét alatt felhalmozott szabadságokat és utána vetetem magamat táppénzre. A GYES-t igénybe vehetem akár a szabadság, akár a táppénz mellett is v azt vissza kell mondanom?
Köszönettel: Fruzsi

Ma mondták az oepnél hogy nem lett még semmi sem leadva nekik!Sajnos a munkáltató nem adott arról papírt,hogy átvette a férjemtől!Ebben az esetben ha írunk egy levelet az oepnek ,felszólítják,hogy adja le?számíthat valamilyen büntetésre?

telefon33: a GYED jogosultságnak alapvetően két feltétele van (leegyszerűsítve):

• a szülést megelőző két évben 365 nap biztosításban töltött idő, ÉS
• a szülés napján aktív biztosítási jogviszony.

Az az időtartam, amíg álláskeresési járadékban részesülsz, biztosítási jogviszonynak számít, de az aktív korúak ellátásának ideje már nem.

Erdanda: ha a következő baba születéséig lesz legalább 180 bérrel ellátott nap, akkor az lesz az alapja a köv. GYED-nek. Ha nem lesz 180 bérezett nap, akkor az előző GYED alapját képező jövedelmet veszik alapul.

A keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadság jár, amit még a munkáltató fizet. Ez kb. 3 hétnek felel meg. Ha ezt követően is keresőképtelen a munkavállaló, akkor a további keresőképtelenséget igazoló orvosi papírokat a beérkezéstől számított 5 munkanapon belül kell továbbítani az OEP felé. Onnantól még 30 nap, mire elbírálják és folyósítják. Tehát előfordulhat, hogy késve kapták, késve küldték el az igénybejelentést.

Ha kiderül, hogy a munkáltató mégsem továbbította az igényt, akkor az OEP-nél kell írásos panaszt tenni.

Tisztelt tanácsadók!A férjem május óta táppénzen van és a munkáltatója idáig azt mondta,hogy minden papírt leadott.Ami ma kiderült,hogy mégsem!Mit tudok tenni?Átvételi elismervényt nem adott!Kérem segítsenek!Köszönöm.

Tisztelt Tanácsadók!

Jelenleg GYED-en vagyok a kisfiammal (2015.09.11-ig), szeptembertől lehetőségem lenne munkába állni ( GYED extra miatt ugye járna a GYED ill. a munkabér is). Másik babát tervezünk, így a kérdésem a következő: ha a kisfiam 2 éves kora előtt megszületne a kistesó akkor melyik jövedelmem képezné a 2. babára járó ellátások alapját?
Vagyis hogy érdemes munkát vállalnom (nem teljes munkaidőben szeretnék még visszamenni): megbízási szerződéssel vagy egyéni vállalkozóként esetleg?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!

Kérdésem a következő lenne:
Kisfiam 2013. március 1-én született meg. Jelenleg gyes-en vagyok vele.
2009. szeptember 1-től 2012 május 18-ig dologztam, majd kéztörés miatt közös megegyezéssel megszűnt a munkám, mivel nem tudtam azt ellátni. Munkanélküli segélyben, majd aktív korúak ellátásában részesültem, a gyermek születésének napjáig.
Sajnos nem világos most számomra, hogy nekem ténylegesen csak a gyes jár-e, vagy járna a gyed, mivel a szülést megelőző két éven belül megvan a 365 nap biztosított jogviszonyom. Valahol azt olvastam, hogy az aktív korúak ellátása esetén, amennyiben valaki azt kapja, hiába van meg a biztosított jogviszony, csak a gyes jár. Igaz ez? Amennyiben a gyed jár, hol tudom ezt intézni?

Hálás köszönettel: Anikó

Jó napot kívánok! Azt szeretném megtudni hogy mennyi táppénz jár, 15 munkanap után ha 8 órában vagyok minimálbérrel bejelentve? És mennyi hogyha 4 órában vagyok bejelentve? Köszönöm előre is választ!