GYED,GYES, táppénz

„Nibel 2016.10.12. 22:27

Tisztelt Szakértő!

Munkaviszonyom 2016. január 4től van. Veszélyeztetett terhesként most táppénzen vagyok.
Szeretnék információt kérni, hogy a táppénzen lévő napok is beleszámítanak a Gyed-hez szükséges 365 napba? Előtte nem rendelkeztem munkaviszonnyal?
Köszönettel
”

T. Kérdező!

Igen, beleszámítanak!

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt Szakértő!
2017. májusára várom első gyermekünket. Több, mint 2 éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen (br. 275.000 Ft a havi bérem), de a munkám típusa és helye miatt egyre nehezebben megy. Az lenne a kérdésem, ha az orvosom kiír táppénzre, akkor, jól tudom, ennek az összegnek maximum a 70%-át kapom meg? Ezt a 70%-ot a bruttó vagy a nettó összegből számítják? Amennyiben veszélyeztetett terhességet állapítanak meg, úgy ez az összeg mennyire módosul? Miután megszületett a kisbabám kevesebb CSED-re, GYED-re leszek jogosult, mert táppénzen voltam előtte?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!

Munkaviszonyom 2016. január 4től van. Veszélyeztetett terhesként most táppénzen vagyok.
Szeretnék információt kérni, hogy a táppénzen lévő napok is beleszámítanak a Gyed-hez szükséges 365 napba? Előtte nem rendelkeztem munkaviszonnyal?
Köszönettel

„Tmarcsika85 2016.10.04. 09:17

Tisztelt Szakértő!

2015. szeptember 24-én szültem első gyermekem. Régóta van folyamatos munkaviszonyom. Így most GYED-et kapok. A kérdésem az lenne, hogy tervezzük a második gyermeket, de időközben a munkahelyemen megemelték jócskán a fizetésem, így jó lenne, ha a következő GYED-emet ebből számolnák. Azt szeretném tudni, hogy elég ha papíron visszamegyek dolgozni, vagy egyáltalán mennyit kell dolgoznom ezért?
Példa: Kisfiam jövő szept-ben 2 éves lesz, én újra munkába állok, de még decemberig a meglévő szabijaimat veszem ki, Ekkor már a magasabb fizut kapom ugye. De ha ez idő alatt mondjuk sikerül teherbe esnem, akkor ha táppénzre mennék a szülésig, miből és hogyan számolnák a gyedet?

Köszönöm válaszát!
”

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

„Andrea0905 2016.10.05. 13:15

Tisztelt Szakértő!

Érdeklődni szeretnék, hogy jelenleg 2 éves kislányomra gyest kapok. Úton van a kistesó.
A védőnőm szerint jogosult vagyok autómatikusan táppénzre a terhesség miatt.
A háziorvosom szerint nem vehet fel táppénzre csak akkor, ha minimum 1 hónapig 4 órában vissza megyeke dolgozni a munkahelyemre és csak utánna vehet fel táppénzre.
Az lenne a kérdésem, hogy most akkor jogilag mire is vagyok jogosult?
Előlre is köszönöm válaszát!
Üdvözlettel: Lné Megyesi Andrea
”

Kedves Andrea!

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Aki tehát a GYES/GYED mellett nem dolgozik, de a következő terhessége miatt keresőképtelenné válik és így táppénzre és GYED-re, vagy táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.
(Ez esetben a háziorvos -amennyiben orvosilag indokolt- nem tagadhatja meg a keresőképtelen állományba történő felvételét. Ekkor nincs olyan szabály, amit a háziorvosa említett.)

Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.
Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ugyancsak itt kérhet segítséget, ha orvosával jogvitába keveredik.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

„mrsV 2016.10.10. 10:23

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg első kisbabámat várom, 2017.02.19-re vagyok kiírva. A gond csak az, hogy a munkaviszonyom idén dec 31-el megszűnik, határozott idejű volt, és már most közölték, hogy meghosszabbítani nem fognak. Dec 31ig 3 éven át folyamatos biztosított voltam, igaz 2013.12.31-2015.04.30-ig egy munkahelyen, aztán 11 napig álláskeresésin voltam, majd 2016.05.12-2016.12.31.ig a jelenlegi munkahelyemen. Jelenleg szabadságom töltöm, ugyanis veszélyeztetett terhes lettem, október közepétől táppénzen leszek.

Az lenne a kérdésem, hogy ezen adatok alapján mire leszek jogosult, illetve hogy járnék a legjobban? Olvastam az oep honlapján, hogy ha január 1-től álláskeresésin leszek, akkor is megillet a CSED, GYED, stb, csak az összegét a minimálbér alapján számítják. Ez igaz? Jelenlegi bruttóm 205.000.
”

1. A munkaviszony megszűnése után táppénz nem folyósítható.
2. Jogosult lesz álláskeresési járadékra.
3. Vigyázzon, gyed-re csak akkor jogosult, ha az álláskeresési járadékra való jogosultságot (max. 90 nap)a szülésig nem merítette ki!!!
4. Vhr. 26. § Ha a csecsemőgondozási díjra vagy gyermekgondozási díjra való jogosultság az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának ideje alatt, a folyósítás szünetelése alatt, vagy ezek megszűnését követő 42 napon belül nyílik meg, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

„F.Nóri 2016.10.11. 00:46

Tisztelt Szakértő!

A kislányom 2016 november 10-én lesz 2 éves.
Jelenleg gyed-en vagyok, közben a második babámat várom.
2017 május 3-ra van kiírva. 16 nov 10-től 17 május 3-ig
jelentősen csökken a bevételünk a gyes miatt.
Ezt az időszakot úgy hidaljuk át, hogy szerencsére sok
szabadságom van ezért 16 nov 10-től 17 március 23-ig
szabadság, 17 április 6-tól tgyás. A kettő között pedig
kb 3 hét táppénz lesz. A kislányom születése előtt hosszú folyamatos munkaviszonyom volt.
A kérdésem az lenne, hogy a most következő tgyás majd utána gyed számolást milyen mértékben befojásolja a kb 3 hét táppénz.
A minimálbérből fognak-e számolni ez miatt?
(a 180 nap folyamatos munkaviszony nem lessz meg a mostani gyed és a majdani tgyás között)

Válaszát előre is köszönöm.

”

T. Kérdező!

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt Szakértő!

A kislányom 2016 november 10-én lesz 2 éves.
Jelenleg gyed-en vagyok, közben a második babámat várom.
2017 május 3-ra van kiírva. 16 nov 10-től 17 május 3-ig
jelentősen csökken a bevételünk a gyes miatt.
Ezt az időszakot úgy hidaljuk át, hogy szerencsére sok
szabadságom van ezért 16 nov 10-től 17 március 23-ig
szabadság, 17 április 6-tól tgyás. A kettő között pedig
kb 3 hét táppénz lesz. A kislányom születése előtt hosszú folyamatos munkaviszonyom volt.
A kérdésem az lenne, hogy a most következő tgyás majd utána gyed számolást milyen mértékben befojásolja a kb 3 hét táppénz.
A minimálbérből fognak-e számolni ez miatt?
(a 180 nap folyamatos munkaviszony nem lessz meg a mostani gyed és a majdani tgyás között)

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg első kisbabámat várom, 2017.02.19-re vagyok kiírva. A gond csak az, hogy a munkaviszonyom idén dec 31-el megszűnik, határozott idejű volt, és már most közölték, hogy meghosszabbítani nem fognak. Dec 31ig 3 éven át folyamatos biztosított voltam, igaz 2013.12.31-2015.04.30-ig egy munkahelyen, aztán 11 napig álláskeresésin voltam, majd 2016.05.12-2016.12.31.ig a jelenlegi munkahelyemen. Jelenleg szabadságom töltöm, ugyanis veszélyeztetett terhes lettem, október közepétől táppénzen leszek.

Az lenne a kérdésem, hogy ezen adatok alapján mire leszek jogosult, illetve hogy járnék a legjobban? Olvastam az oep honlapján, hogy ha január 1-től álláskeresésin leszek, akkor is megillet a CSED, GYED, stb, csak az összegét a minimálbér alapján számítják. Ez igaz? Jelenlegi bruttóm 205.000.

Tisztelt Szakértő!

Érdeklődni szeretnék, hogy jelenleg 2 éves kislányomra gyest kapok. Úton van a kistesó.
A védőnőm szerint jogosult vagyok autómatikusan táppénzre a terhesség miatt.
A háziorvosom szerint nem vehet fel táppénzre csak akkor, ha minimum 1 hónapig 4 órában vissza megyeke dolgozni a munkahelyemre és csak utánna vehet fel táppénzre.
Az lenne a kérdésem, hogy most akkor jogilag mire is vagyok jogosult?
Előlre is köszönöm válaszát!
Üdvözlettel: Lné Megyesi Andrea

Tisztelt Szakértő!

2015. szeptember 24-én szültem első gyermekem. Régóta van folyamatos munkaviszonyom. Így most GYED-et kapok. A kérdésem az lenne, hogy tervezzük a második gyermeket, de időközben a munkahelyemen megemelték jócskán a fizetésem, így jó lenne, ha a következő GYED-emet ebből számolnák. Azt szeretném tudni, hogy elég ha papíron visszamegyek dolgozni, vagy egyáltalán mennyit kell dolgoznom ezért?
Példa: Kisfiam jövő szept-ben 2 éves lesz, én újra munkába állok, de még decemberig a meglévő szabijaimat veszem ki, Ekkor már a magasabb fizut kapom ugye. De ha ez idő alatt mondjuk sikerül teherbe esnem, akkor ha táppénzre mennék a szülésig, miből és hogyan számolnák a gyedet?

Köszönöm válaszát!

„Nyunyi15 2016.09.29. 15:17
Tisztelt Szakértő!
Kisgyermekes anyuka vagyok és a napokban egy kisgyermekes ismerősöm azzal keresett meg, hogy azt hallotta, hogy nem jár egyszerre a GYES és a GYED, pedig ő kapja gyermeke születése napjától, lassan 3 éve.
Ha ez igaz, hogy tényleg nem jár, akkor mi a teendője? Egyszerűen csak mondja le, vagy jelentse be, hogy milyen helyzetben van? Vissza kell fizetnie? Viszont ha ez utóbbi, akkor nem lesz könnyű, mert elég rossz anyagi körülmények között élnek.
Sajnos én nem tudtam neki érdemi választ adni, ezért kérem az Önök segítségét!
Köszönettel, egy anyuka...
”

T. Kérdező!

Ugyanazon gyermekre egyidejűleg GYED és GYES ellátás nem jár!

Amikor az igénylőlapokat kitöltötte nyilatkozott arról, hogy a gyermekre másik ellátást nem kap, illetve minden változást 8 napon belül bejelent.
Kérjen időpontot a főosztályvezetőtől és beszéljék meg teendőket. (Bejelentés módja, részletfizetés/méltányosság lehetősége.)

Ehhez mintát itt talál, természetesen a tartalmát igazítsa a konkrét esethez:

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

„vivimi12 2016.09.29. 21:47
Tisztelt Szakértő!
Van két gyermekem, a kisebb (8 hó) után még gyedet, a nagyobb (2,5év) után gyest kapok. A nagyot felvették állami bölcsibe, munkáltatói igazolást a beszoktatás után tudok vinni, ami nem is gond a bölcsinek.
Kérdésem az lenne, hogy ha mégsem mennék vissza dolgozni, de leadom a munkáltatói igazolást, akkor ez a turpisság kiderülhet-e, azaz ellenőrzi-e a bölcsi, van-e jelentési kötelezettsége, ami alapján kiderül, hogy mégsem mentem vissza. Ha igen, mi lesz a következménye?
Illetve, ha nem megyek vissza dolgozni, de bölcsis a gyerek, akkor elveszik-e tőlem a gyest (esetleg a gyedet is?)?
Van-e vmi választási lehetőségem, esetleg, ha visszamegyek pár órába dolgozni, akkor is elvehetik?
Előre is köszönöm szépen a választ!
”

T. Kérdező!

• Ez nem turpisság, hanem a jogszabály tudatos (dolus directus)megsértése.

• Ebtv. 42/C. § (1) Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

4. a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve ha a jogosult keresőtevékenységet folytat.

• Ha tehát Ön úgy van otthon GYED-en, hogy nem dolgozik, de a gyermeket is lepasszolja GYED-re nem jogosult.

Amennyiben a jogsértés 5 éven belül kiderül (mindig van egy két jóakaró, aki a hatóság figyelmét felhívja) a jogalap nélkül felvett ellátást kamataival együtt köteles visszafizetni.

Ezen túlmenően:

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

XXXIX. FEJEZET
A KÖLTSÉGVETÉST KÁROSÍTÓ BŰNCSELEKMÉNYEK

Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés

395. § (1) Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt Szakértő!
Van két gyermekem, a kisebb (8 hó) után még gyedet, a nagyobb (2,5év) után gyest kapok. A nagyot felvették állami bölcsibe, munkáltatói igazolást a beszoktatás után tudok vinni, ami nem is gond a bölcsinek.
Kérdésem az lenne, hogy ha mégsem mennék vissza dolgozni, de leadom a munkáltatói igazolást, akkor ez a turpisság kiderülhet-e, azaz ellenőrzi-e a bölcsi, van-e jelentési kötelezettsége, ami alapján kiderül, hogy mégsem mentem vissza. Ha igen, mi lesz a következménye?
Illetve, ha nem megyek vissza dolgozni, de bölcsis a gyerek, akkor elveszik-e tőlem a gyest (esetleg a gyedet is?)?
Van-e vmi választási lehetőségem, esetleg, ha visszamegyek pár órába dolgozni, akkor is elvehetik?
Előre is köszönöm szépen a választ!

Tisztelt Szakértő!

Kisgyermekes anyuka vagyok és a napokban egy kisgyermekes ismerősöm azzal keresett meg, hogy azt hallotta, hogy nem jár egyszerre a GYES és a GYED, pedig ő kapja gyermeke születése napjától, lassan 3 éve.

Ha ez igaz, hogy tényleg nem jár, akkor mi a teendője? Egyszerűen csak mondja le, vagy jelentse be, hogy milyen helyzetben van? Vissza kell fizetnie? Viszont ha ez utóbbi, akkor nem lesz könnyű, mert elég rossz anyagi körülmények között élnek.

Sajnos én nem tudtam neki érdemi választ adni, ezért kérem az Önök segítségét!

Köszönettel, egy anyuka...

„Niki₈₆ 2016.09.26. 13:13
Tisztelt Szakértő!
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy veszélyeztetett terhességem miatt nov 1-től táppénzen leszek a 8 órás (kisgyermeknevelői) állásomban. (Több mint 2 éves munkaviszony megléte) mellette ez év februárjától megbízási szerződéssel dolgozom a versenyszférában (otthonról végezhető irodai munka).
A kérdésem az lenne, hogy a táppénz mellett továbbra is dolgozhatom e megbízási szerződéssel a szülést megelőző hónapig?
Illetve majd jövőre a CSED, GYED számításánál figyelembe vehető e a mostani megbízási szerződéses keresetem?
Válaszát előre is köszönöm!
”

Kedves Niki!

Igen, dolgozhat, a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani, illetve elbírálni.

Csed mellett azonban megbízási jogviszonyban sem dolgozhat, ha azért díjazást kap.

Nem, a főállásában megállapított csed, gyed összegének megállapításakor nem vehető figyelembe a megbízási jogviszonyban elért keresete, ugyanakkor, ha a szülés napján a megbízási jogviszonya fennáll és a megbízási jogviszonyban is lesz legalább 365 biztosításban töltött napja, úgy ezen jogviszonyából is jogosult lehet csed-re, az itt elért keresete alapján.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg GYED-en vagyok a 10 hónapos babámmal.
Külföldön dolgoznék részmunkaidőben, bejelentve. (Németo.)
Kérdésem az lenne, le kell e mondanom a gyedet, családi pótlékot? Ha nem kérek itt Kindergeldet?
Mit kell bejelentenem és hova?
A magyar címről nem jelentkeztünk ki, de itt kint bejelentkeztünk, van biztosítás minden.

Köszönöm a válaszukat

Tisztelt Szakértő!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy veszélyeztetett terhességem miatt nov 1-től táppénzen leszek a 8 órás (kisgyermeknevelői) állásomban. (Több mint 2 éves munkaviszony megléte) mellette ez év februárjától megbízási szerződéssel dolgozom a versenyszférában (otthonról végezhető irodai munka).

A kérdésem az lenne, hogy a táppénz mellett továbbra is dolgozhatom e megbízási szerződéssel a szülést megelőző hónapig?

Illetve majd jövőre a CSED, GYED számításánál figyelembe vehető e a mostani megbízási szerződéses keresetem?

Válaszát előre is köszönöm!

„Mes28 # e-mail Jelentem! 2016.09.18. 22:55

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg gyed-ben részesülök 2016. március 10-én született gyermekünk jogán. A munkaviszonyom határozott idejű volt, mely 2016 február 29-én megszűnt, így azonban az ellátás alapjaként figyelembe vették.

Szeretnénk második babát. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mi alapján számítanák a csed-et, gyed-et ( ha egyáltalán jár)??

Előre is köszönöm válaszát!
”

Nem, ha nincs munkaviszonya (az újabb szüléskor nem áll biztosítási jogviszonyban) CSED-re nem lesz jogosult.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.
Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

„borsi-salangi # e-mail Jelentem! 2016.09.24. 14:48

Tisztelt Szakértők!

Előző hozzászólásomban nem tüntettem fel, hogy jelenleg egy 8 hónapos gyermekkel vagyok GYED-en és 2017. áprilisában várható a második gyermek születése.
Elnézést kérek a feledékenységemért!

borsi-salangi # e-mail Jelentem! 2016.09.24. 14:46

Tisztelt Szakértők!

Azzal kapcsolatban szeretném a segítségüket kérni, hogy tudomásomra jutott, hogy a 2016-os jogszabályok értelmében a GYED-en lévő anyukák újbóli terhesség esetén táppénzre jogosultak.
A munkáltató humán osztályán már érdeklődtem ezzel kapcsolatban, a tb-vel foglalkozó kolléga csak azt az információt tudta adni, hogy GYED extrával megszakíthatom a fizetés nélküli szabadságomat és visszamegyek dolgozni, ezt követően tartós táppénzre jogosult leszek. Viszont ez esetben a munkáltató köteles fizetni a táppénz 1/3 részét, amelyről a felső vezetéssel kellene megegyeznem.
Viszont az ismeretségi körben van egy anyuka, aki hasonlóképpen volt táppénzen, de nem kellett megszakítania a fizetés nélküli szabadságát, azonban nem tudja megmondani, hogy ez melyik vonatkozó jogszabály passzusában található az általam fent említett jogosultság.
Azzal kapcsolatban szeretnék segítséget kérni, hogy legyenek szívesek Nekem megválaszolni, hogy mely jogszabályban található e témának a szabályozása, ha ténylegesen van ilyen rendelkezés hatályban 2016-tól.

Köszönöm a válaszukat!
”

T. Kérdező!

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Aki tehát a GYES/GYED mellett nem dolgozik, de a következő terhessége miatt keresőképtelenné válik és így táppénzre és GYED-re, vagy táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.

Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.

Fentieket az 1997. évi LXXXIII. törvény szabályozza. Ezen belül a választással kapcsolatos nomákat a törvény 39. szakaszában találja.

Valóban, a munkáltatónak van táppénz 1/3-ad fizetési kötelezettsége.

Az ismerős anyuka helytelenül hivatkozik arra, hogy a fiznélküli megszakítás nélkül is kaphat valaki GYED-et és táppénzt. (A fiznélküli megszakításának módjáról a munka törvénykönyve rendelkezik.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.
Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).
Ehhez mintákat itt talál:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Fenti tájékoztató szabadon megosztható, várandós kismamák, ill. egyéb érintettek számára továbbítható.

• Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés: Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akiknek a táppénz, csed, gyed iránti igényét a munkáltató nem továbbítja az egészségbiztosítóhoz.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A azoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására, sőt ezen okmány hiánya miatt a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ügyféljogok, hasznos tudnivalók CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylésekor:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A a személyes konzultáció kezdeményezéséhez ha az igénylő a közszférában dolgozik:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

És ha egyéni, vagy társas vállalkozónál:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Teendők úti (üzemi) baleset esetén. Összefoglaló itt:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Fenti tájékoztató szabadon megosztható, várandós kismamák, ill. egyéb érintettek számára továbbítható.

Tisztelt Szakértők!

Előző hozzászólásomban nem tüntettem fel, hogy jelenleg egy 8 hónapos gyermekkel vagyok GYED-en és 2017. áprilisában várható a második gyermek születése.
Elnézést kérek a feledékenységemért!

Tisztelt Szakértők!

Azzal kapcsolatban szeretném a segítségüket kérni, hogy tudomásomra jutott, hogy a 2016-os jogszabályok értelmében a GYED-en lévő anyukák újbóli terhesség esetén táppénzre jogosultak.
A munkáltató humán osztályán már érdeklődtem ezzel kapcsolatban, a tb-vel foglalkozó kolléga csak azt az információt tudta adni, hogy GYED extrával megszakíthatom a fizetés nélküli szabadságomat és visszamegyek dolgozni, ezt követően tartós táppénzre jogosult leszek. Viszont ez esetben a munkáltató köteles fizetni a táppénz 1/3 részét, amelyről a felső vezetéssel kellene megegyeznem.
Viszont az ismeretségi körben van egy anyuka, aki hasonlóképpen volt táppénzen, de nem kellett megszakítania a fizetés nélküli szabadságát, azonban nem tudja megmondani, hogy ez melyik vonatkozó jogszabály passzusában található az általam fent említett jogosultság.
Azzal kapcsolatban szeretnék segítséget kérni, hogy legyenek szívesek Nekem megválaszolni, hogy mely jogszabályban található e témának a szabályozása, ha ténylegesen van ilyen rendelkezés hatályban 2016-tól.

Köszönöm a válaszukat!

Tisztelt Szakértők!

Kérem segítségüket az alábbi üggyel kapcsolatosan. Jelenleg gyesen vagyok itthon 2 éves gyermekemmel, illetve megint állapotos vagyok ( 4 hónapos terhes). Azt a tájékoztatást kaptam, hogy ilyenkor az a legjobb, hogyha megszakítom a fizetés nélküli szabadságaimat, és rögtön kiveszem az eddig összegyűlt szabikat, majd a terhesség hátralévő részében táppénzre megyek. Írásban is és telefonon is jeleztem a munkáltató felé. Most személyesen szeretne egyezkedni az ügyben, szeretnék felkészülten menni. A munkáltató ilyen helyzetben köteles kiadni az összes eddigi szabadságot, ami összegyűlt, vagy ez megállapodás kérdése?
Az utóbbi időben több elbocsátás is történt a cégnél, ami miatt kicsit aggódok, ha esetleg csoportos létszámcsökkentés van folyamatban a cégnél, akkor ez amit szeretnék, ez mennyiben módosul? Rögtön felmondhatnak nekem, ha megszakítom a gyest, hogy állományba kerüljek? Vagy esetleg a későbbi táppénz alatt lesz csak lehetőségük felmondani? Válaszát előre is köszönöm!
Üdv, Kati

Tisztelt Szakértő!
Szeptember 9-én betöltötte a gyermekem a 2 évét. GYES mellett dolgozom heti 40 órás munkarendbe. (már korábban visszamentem GYED mellett). Mielőtt szülni mentem 12 órás munkarendben dolgoztam. (EÜ) A kérdésem az lenne, hogy kötelezhet-e a munkáltatóm a 12 órás munkavégzésre, vagy vállalhatok 8 órás munkavégzést? (Ez utóbbit szeretném.) Illetve kötelezhet-e hétvégi munkavégzésre? Valamint ha esetlegesen nem kötelezhet a 12 órás- csak a 8 órás munkavégzésre, megválaszthatom e a munkakezdés idejét (gondolok itt arra, hogy hánytól hányig dolgozzak)? Vagy ez már megbeszélés tárgya? Illetve erre vonatkozó törvényt, §-t írna nekem? Szeretném átolvasni, hogy tisztán lássak, esetleg megmutatni, ha arról van szó, ha valamibe nem egyeznének bele.
Köszönöm szépen!
Várom mielőbbi válaszát!! :)

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg negyedik gyermekemmel vagyok CSED-en, mely októberben lejár, utána GYED-re leszek jogosult.Harmadik gyermekem után november 25-ig kapom a GYED-et. Utána igényelhetem a GYES-t. Két nagyobbik gyermekem (egyik 4 éves, másik 5 éves) tartósan beteg. Igényelhetem utánuk a GYES-t?
Válaszát előre is köszönöm!