GYED,GYES, táppénz


Krisztinka21 # 2017.01.21. 07:26

Tisztelt Szakértő!

Szertnék Öntől segítséget kérni. 22 hetes kismama vagyok. A jelenlegi munkahelyemen több mint 1,5 éve dolgozom. A bruttó bérem nem fix folyamatosan változik óraszámtól függően.
A bérpapíromon így néz ki egy elszámolás: x óraszám *840(alap bér), x óraszám * 137,76(üzlet vezetői juttatás), x óraszám * 47,04(bolti juttatás) ebből áll össze a bruttóm.
Az lenne a kérdésem, ha el szeretnék menni terhességi táppénzre akkor azt hogyan számolják ki nekem? mennyi nettóra számíthatnék körül belül? A kötelező ledolgozandó időnk heti 40 óra.

Nagyon szépen köszönöm a segítségét.

csonyi62 # 2017.01.21. 15:59

Tisztelt Szakértő!
Lányom veszélyeztetett terhes. 2016.okt. 4-től táppénzen van. Munkaviszonya Jelenlegi munkahelyén 2016. március 10-től-2016.07.17-ig heti 10 óra.07.18-tól heti 40 óra.
Előző munkaviszonya 2015.01.08-2016.07.14. heti 40 óra.
Táppénzét jelenlegi munkaviszonya alapján a keresőképtelenséget megelőző harmadik hónap utolsó napját megelőző 120 napi keresete alapján állapították meg - azaz a heti 10 órás munkaviszonyára járó 32 000 Ft alapján. Természetesen mellette volt 40 órás munkaviszonya is. Sajnos a munkáltató nem zárta le a 10 órás munkaviszonyát és új munkaviszonyként jelentette volna be a továbbiakban 40 órás munkaviszonyát. A Jogszabályokat olvasva úgy néz ki, hogy a CSED és a GYED megállapítását is ez nagyon hátrányosan befolyásolja. Igazságtalannak érzem, hogy a befizetett járulékok után nem jogosult megfelelő ellátásra.
Szeretném kérni, hogy van-e lehetőség valami méltányos megoldásra. Táppénzt is csak napi 749 Ft-ot kapott. Lányom nagyon el van keseredve, mert ez az összeg még kenyérre és tejre sem elegendő, nem hogy egy gyermek nevelésére.
Előre is köszönöm válaszát!

vaczkor... # 2017.01.23. 09:39

csonyi62 2017.01.21. 16:59
Tisztelt Szakértő!
Lányom veszélyeztetett terhes. 2016.okt. 4-től táppénzen van.
Munkaviszonya Jelenlegi munkahelyén 2016. március 10-től-2016.07.17-ig heti 10 óra.07.18-tól heti 40 óra.
Előző munkaviszonya 2015.01.08-2016.07.14. heti 40 óra.

Táppénzét jelenlegi munkaviszonya alapján a keresőképtelenséget megelőző harmadik hónap utolsó napját megelőző 120 napi keresete alapján állapították meg - azaz a heti 10 órás munkaviszonyára járó 32 000 Ft alapján. Természetesen mellette volt 40 órás munkaviszonya is. Sajnos a munkáltató nem zárta le a 10 órás munkaviszonyát és új munkaviszonyként jelentette volna be a továbbiakban 40 órás munkaviszonyát. A Jogszabályokat olvasva úgy néz ki, hogy a CSED és a GYED megállapítását is ez nagyon hátrányosan befolyásolja. Igazságtalannak érzem, hogy a befizetett járulékok után nem jogosult megfelelő ellátásra.
Szeretném kérni, hogy van-e lehetőség valami méltányos megoldásra. Táppénzt is csak napi 749 Ft-ot kapott. Lányom nagyon el van keseredve, mert ez az összeg még kenyérre és tejre sem elegendő, nem hogy egy gyermek nevelésére.
Előre is köszönöm válaszát!

T. Kérdező!

  1. Méltányosságra nincs lehetőség. (A jogszabály szigorúan meghatározza, hogy mely esetekben gyakorolható méltányosság.)
  2. Amennyiben a munkáltató hibázott és ez befolyásolja az ellátás összegét, úgy javasolt a csed, gyed megállapító határozatot megfellebbezni.
  3. A Ket. megengedi, hogy jogszabálysértés esetén az egészségbiztosító a megállapított ellátás összegét módosítsa, határozatát megváltoztassa.

Javaslom, hogy kezdeményezzenek személyes konzultációt az illetékes kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának főosztályvezetőjével ekként:

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

vaczkor... # 2017.01.23. 09:43

Krisztinka21 2017.01.21. 08:26
Tisztelt Szakértő!
Szertnék Öntől segítséget kérni. 22 hetes kismama vagyok. A jelenlegi munkahelyemen több mint 1,5 éve dolgozom. A bruttó bérem nem fix folyamatosan változik óraszámtól függően.
A bérpapíromon így néz ki egy elszámolás: x óraszám *840(alap bér), x óraszám * 137,76(üzlet vezetői juttatás), x óraszám * 47,04(bolti juttatás) ebből áll össze a bruttóm.
Az lenne a kérdésem, ha el szeretnék menni terhességi táppénzre akkor azt hogyan számolják ki nekem? mennyi nettóra számíthatnék körül belül? A kötelező ledolgozandó időnk heti 40 óra.
Nagyon szépen köszönöm a segítségét.

Kedves Krisztinka!

Röviden és leegyszerűsítve: A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi bruttó jövedeleméből.
Ennek veszik az 50, vagy 60%-át.

Hosszabban:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos hasznos anyagok, minták itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

vaczkor... # 2017.01.23. 09:46

kitiro3 2017.01.20. 20:59
Tisztelt Szakértő!
Kisfiam 6 hónapos kora óta 4 órában újra dolgozom GYED extra igénybevételével, jelenleg 11 hónapos. Amennyiben 2 éves kora előtt testvére születne akkor az új babára a 4 órás bérből kerülne számításra a CSED? Válaszát előre is köszönöm!
kitiro3

T. Kérdező:

Röviden:
Főszabály szerint igen, viszont ha ugyanott dolgozik, ahol előtte, úgy azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Hosszabban:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos hasznos anyagok, minták itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

vaczkor... # 2017.01.23. 09:56

kiskakukk 2017.01.21. 04:16
Tisztelt Szakértő!!
Jelenleg GYED-en vagyok 2017 február 10.-ig.
Utána GYES-t szeretném igénybe venni.viszont a GYES idő alatt szeretnénk második babát.
Kérdésem az lenne,hogy akkor fogom e kapni a GYED-et a második babára ha az első még nem tölti be a 3éves korát,de addig terhes leszek?2004.július 1.-től van határozatlan idejű szerződésem a jelenlegi munkahelyemen, ahonnan 2014.júliusába jöttem el először táppénzre majd 2015.február 10.-től szüléstől a TGYS-t majd GYED-et vettem,veszem igénybe.
Válaszát előre is köszönöm!!
kiskakukk

T. Kérdező!

Igen ha folyamatosan fennáll a jogviszonya a nagyra kaphatja a GYES-t, a kicsire pedig a CSED-et, majd a GYED-et.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala látja el, míg a folyósítási feladatokat a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához, vagy a járási hivatalhoz fordulhat.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

vaczkor... # 2017.01.23. 09:59

kre0722 2017.01.20. 20:00
tisztelt Szakértő,
lenne kedves válaszolni :

  • jelenleg gyeden vagyok, másfél éves a gyerek.
  • szeretnék részmunkaidőben dolgozni a gyed mellett, de a jelenlegi munkahelyemen (ahonnan eljöttem szülni) nem megoldható a részmunkaidő, az a munkabeosztás nem felel meg nekem gyerek mellett, így oda visszamenni nem tudok jelenleg dolgozni.
  • találtam a közelben egy munkát, ami minden szempontból megfelelne, részmunkaidős, ahogy szeretném.
  • bölcsire nincs szükségünk.

kérdésem:

  • a jelenlegi munkahelyemen ezt be kell jelentenem? vagy nem is kötelező őket tájékoztatnom erről a lehetséges másodállásról?
  • van-e még valamilyen teendőm esetleg ezzel a munkavállalással kapcsolatosan?

köszönöm válaszát!


T. Kérdező!

Igen, a Munka Törvénykönyvében előírt együttműködési és tájékoztatási kötelezettségnek megfelelően be kell jelentenie, a TB igazolványát ki kell kérnie, az új jogviszonyt be kell vezettetnie, majd azt vissza kell vinnie a korábban kezdődött munkahelyére.

vaczkor... # 2017.01.23. 10:04

Angi01 2017.01.19. 14:02
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg 2,5 éves gyermekemmel vagyok Gyesen. Majdnem napra pontosan az első gyermekünkkel, 2017.júliusára várjuk a második babánkat. A kérdésem az lenne milyen és mennyi ellátásra számíthatok? Nem mentem vissza dolgozni a munkáltatómhoz, mert bizonytalan a helyzet, így jobbnak láttam, ha otthon maradok. Gondolom ilyen esetben nem is érdemes a táppénzzel próbálkozni? Nem világos számomra az sem, ha táppénzre mennék az miért lenne jó? A munkáltatómnak mit érdemes mondanom? A bruttó bérem 150.000 ft volt. A TGYÁSt 2014.07.25-től 3434,58 ft-ban állapították meg. A Gyed összegzett bérjövedelmem 831535 ft volt. A második gyermek után is jár az anyasági támogatás? Számíthatok akkora összegekre, mint az első gyermekemnél?
Köszönöm szépen a segítséget!

T. Kérdező!

Igen, minden új babára kaphat egyszeri anyasági támogatást, sőt igénybővülés bejelentése után magasabb összegű családi pótlékot.

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Aki tehát a GYES/GYED mellett nem dolgozik, de a következő terhessége miatt keresőképtelenné válik és így táppénzre és GYED-re, vagy táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.
Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos hasznos anyagok, minták itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

vaczkor... # 2017.01.23. 10:10

Nitti 2017.01.19. 08:30
Tisztelt Szakértő!
GYED-gyel kapcsolatos kérdéssel fordulok Önhöz. Jelenleg CSED-et kapok 2017.január 29-ig. Időközben 2016.december 31-én lejárt a határozott idejű munkaszerződésem, ami nem került meghosszabbításra, mert a cég megszűnt. 5 éven keresztül volt itt folyamatos munkaviszonyom.
A kilépő papírjaimmal viszont nem kaptam meg a TB-kiskönyvet.
Ebben az esetben hol kell beadnom a GYED iránti igényemet? Köszönöm szépen válaszát!

T. Kérdező!

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala látja el, míg a folyósítási feladatokat a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért az igényét a járási hivatalnál terjesztheti elő. Szintén itt kezdeményezheti, hogy a felszámolótól, végelszámolótól a papírjait a közigazgatási szerv ellenőrzés keretén belül szerezze be.

Javasolt azonban az illetékes vezetővel előtte személyesen konzultálni ekként:
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

vaczkor... # 2017.01.23. 10:20

Kitti1990 2017.01.18. 07:40
Tisztelt szakértő!
2016 április 2-tól dolgozom a cégnél közben várandós lettem julius közepétől veszélyeztetett terhes ezért tápénzre mentem.
November 3-án megszületett a kisfiam eddig rendesen kaptam is a tápénzt.
Elkeztem intézni a csed-et és számomra is most derült ki hogy a munkáltatóm nem fizetett utánnam semmilyen járulékot sem.
Kérdésem az lenne hogy fogok-e csedet illetve gyedet kapni??
És ha nem van e valamilyen modja hogy megkapjam ami nekem jár!
Esetleg utólagosan én kifizethetem e a saját elmaradt járulékaimat?
És ha megkapom leszámolhatok e és ez befolyásolja-e a juttatásokat??
Előre is köszönöm válaszát


T. Kérdező!

Hogyan jutott a tudomására az, hogy nem fizetett járulékot a munkáltatója?

A jogsértést írásban jelezte-e az adóhivatalnak kérve, hogy a munkáltatót hatósági eljárás keretében kötelezzék a jogkövetésre?

Igen van. Hatósági eljárás kezdeményezése a NAV-nál és a Munkaügyi Felügyelőségnél.

A Kormányhivatalnál kezdeményezheti, hogy a Tbj. 54. § értelmében a biztosítási jogviszony fennállását határozatban ismerjék el.

Saját maga nem fizetheti be a munkáltató által be nem fizetett járulékokat. (valószínűleg nincs is annyi megtakarított pénze, ugyanis a munkáltatót viszonylag magas közteher terheli a dolgozónak kifizetett munkabér után.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala látja el, míg a folyósítási feladatokat a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához, vagy a járási hivatalhoz fordulhat.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

vaczkor... # 2017.01.23. 10:23

Mónimami 2017.01.17. 20:15
Tisztelt Szakértő!
Csed-del kapcsolatos kérdésemmel fordulok Önhöz. Jelenleg 31 hetes kismama vagyok, 2017. január 1-től táppénzem töltöm, a gyermekem születésének várható időpontja 2017. március 26. 2016.12.31-ig folyamatosan dolgoztam, 2009 óta állandó munkaviszonnyal rendelkezem. Munkáltatóm 2017.01.09-én módosította a kinevezésemet, mely jelentős béremeléssel járt. A kérdésem az lenne, hogy amennyiben a táppénzem alatt béremelést kaptam, a csed alapot már a 2017 januárjától megemelkedett béralap, vagy a béremelést megelőző alacsonyabb munkabér képezi? Tekintve, hogy feltételezem, a táppénzem még a régi béremből számolják. Válaszát köszönöm! Tisztelettel: Mónika

Kedves Mónika!

Az ellátásokat ekként kell kiszámolni, a jövedelmeket ekként lehet (kell) figyelembe venni:
Ebből következik, hogy a béremelés –a megadott adatok alapján- Önnél nem eredményez csed emelkedést.

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos hasznos anyagok, minták itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

vaczkor... # 2017.01.23. 10:29

erdeklodo16 2017.01.17. 12:57

Tisztelt Szakerto,

Ferjemmel Angliaban elunk es dolgozunk 5 eve.
Csaladalapitast Magyarorszagon tervezzuk.
Erdeklodnek hogy angliai munkaviszony utan nekem alanyi jogon milyen tamogatas jar? GYED igenylese lehetseges? szukseges e magyarorszagi munkaviszony a fenti tamogatasok igenybevetelehez?

Milyen egyeb kotelezetsegeim vannak kulfoldrol valo hazateres eseten, csaladalapitas szempontjabol?

Koszonom segitseget!

T. Kérdező!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a szülés napján –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal+ a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik/dolgozik.

Magyarország az angol bejelentett munkaviszonyt elismeri biztosítási időnek, azonban azt igazolnia kell az angol munkaügyi hivatal által kiállított, EU rendelet által előírt típusu okmánnyal.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES, GYET) van annak célszerű az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, vagy a Megyei Kormányhivatalok Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel egy konkrét esetben teljes körű tájékoztatást ők tudnak adni.

Előbbi elérhetősége:
ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG
Cím: 1081 Budapest, Fiumei út 19./a.
Postacím: 1916 Budapest
Telefon: (+36) 1 270 8000

Ezen belül érdemes az illetékes főosztályvezetőt megkeresni:

Családtámogatási Főosztály
Dr. Dani Csaba főosztályvezető

Tel: 06-1-270-8019

dr.dani.csaba@onyf.hu

Angi01 # 2017.01.24. 11:38

Köszönöm a válaszát!

Dödölle1 # 2017.01.25. 09:00

A társadalombiztosítási és/vagy bérügyintézői vizsga előtt állóknak talán segítséget nyújthat az alábbi linkeken található feladatsor.


OKJ-s TB és bérügyintézői vizsgához vizsgafeladatok itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

evaivett22 # 2017.01.25. 15:12

Tisztelt Szakértő!

Érdeklődni szeretnék,hogy milyen jogszabályi hivatkozással kérhetem veszélyeztetett terhesség esetén(GYES-en vagyok jelenleg is,nem dolgozom) a táppénzt,mert felhívtam a területileg illetékes MÁK Családtámogatási osztályt (önkormányzati dolgozóként úgy tudom ő az illetékes) és h.lyének néztek, hogy mi alapján akarnék én táppénzre menni GYES-ről, mivel "a GYES olyan,mintha nem lenne munkaviszonyom,tehát táppénzre sem vagyok jogosult,még akkor sem, ha a férjem átvenné a GYES igénylését,és hogy azzal se próbálkozzak,hogy bejelentetem magam 1 napra újra munkaviszonyba,mert akkor is csak időarányosan 1 napra járna táppénz(magán cégnél lehet,hogy meg lehet ezt tenni nálunk nem,és eszembe sem jutott)illetve, hogy mindegy hogy milyen kóddal írnak ki, mert nem kezelik külön a 9-es kódot sem.
Ők ilyenről nem is hallottak, hogy GYES-ről táppénzre menni veszélyeztetett terhesség miatt"
3 ügyintézőt kapcsoltak sorba(egyik küldött a másikhoz),és mind ezt mondta.

Ebben szeretnék segítséget kérni.
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel:evaivett

„evaivett22 2017.01.11. 10:12
Tisztelt Szakértő!
Segítséget szeretnék kérni,2014.11.04-én született első gyermekem,jelenleg gyesen vagyok.
Érdeklődnék,hogy ha a második gyermekkel veszélyeztetett terhesség áll fent akkor milyen ellátásra vagyok jogosult? Elmehetek e táppénzre gyes mellett?(nem dolgozom mellette)
Várom válaszát!
Tisztelettel:evaivett

T. Kérdező!
Röviden:
Nem, illetve választhat, hogy a táppénzt, vagy a gyes-t kéri, de a kettőt együtt nem kaphatja.
Hosszabban:
Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.
Aki tehát a GYES/GYED mellett nem dolgozik, de a következő terhessége miatt keresőképtelenné válik és így táppénzre és GYED-re, vagy táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.
Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetés nélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.
Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.
Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a járási (fővárosi kerületi) hivatal látja el, míg a folyósítási feladatokat a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Tmanka65 # 2017.01.25. 17:44

Tisztelt Szakértő!
Unokám 2014 szept.29-én született Angliában. 2016 decemberében hazaköltöztek. Unokám magyar állampolgár, magyar okmányokkal, magyar lakcimmel rendelkezik. Mivel nincs még 3 éves, lányom szeretne gyest igényelni utána. Be is ment a győri államkincstár ügyfélszolgálatára, és az mondták neki, hogy ilyennel nem foglalkoznak, pestre kell kérvényt irnia. Ezt nem értem, én ugy tudom hogy a gyes alanyi jogon jár. Ehhez kérnék utmutatást, hogy hova forduljunk. Ugy godnolom,hogy családi potlékot is igényelhetnek, de itt Győrben nagyon nem segitőkészek.
Előre is köszönöm válaszát
Manka mama

Jusztasz # 2017.01.26. 09:02

evaivett22 2017.01.25. 16:12

Tisztelt Szakértő!

Érdeklődni szeretnék,hogy milyen jogszabályi hivatkozással kérhetem veszélyeztetett terhesség esetén(GYES-en vagyok jelenleg is,nem dolgozom) a táppénzt,mert felhívtam a területileg illetékes MÁK Családtámogatási osztályt (önkormányzati dolgozóként úgy tudom ő az illetékes) és h.lyének néztek, hogy mi alapján akarnék én táppénzre menni GYES-ről, mivel "a GYES olyan,mintha nem lenne munkaviszonyom,tehát táppénzre sem vagyok jogosult,még akkor sem, ha a férjem átvenné a GYES igénylését,és hogy azzal se próbálkozzak,hogy bejelentetem magam 1 napra újra munkaviszonyba,mert akkor is csak időarányosan 1 napra járna táppénz(magán cégnél lehet,hogy meg lehet ezt tenni nálunk nem,és eszembe sem jutott)illetve, hogy mindegy hogy milyen kóddal írnak ki, mert nem kezelik külön a 9-es kódot sem.
Ők ilyenről nem is hallottak, hogy GYES-ről táppénzre menni veszélyeztetett terhesség miatt"
3 ügyintézőt kapcsoltak sorba(egyik küldött a másikhoz),és mind ezt mondta.

Ebben szeretnék segítséget kérni.
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel:evaivett

T. Kérdező!

Álláspontom szerint az alábbi jogszabály alapján:

Az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv). 39. § (1) értelmében az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint – az e törvényben foglalt kivételekkel – csak az egyik ellátást veheti igénybe.

(2)Az, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.

Ezen túlmenően a Tbj. 8. § értelmében annak, aki gyes-en van nem szünetel a biztosítása!!! (Ott van a kivételek között)

Márpedig az Ebtv. 43. § (1) szerint táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Ön a gyes alatt biztosított és mint ilyen köteles biztosítási jogviszonyában szerzett jövedelem után a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot megfizetni.

Ebtv. 46. § (1)Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző – 48/A. § (1) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra.

Tekintettel arra, hogy a Tbj. 8. § alapján a gyes ideje alatt nem szünetel a biztosítása legfeljebb 365 napig jogosult tápénzre. (Nem igaz tehát, hogy csak 1 napra és az sem, hogy egyáltalán nem jogosult...)

A TB szabályok tehát -álláspontom szerint- nem zárják ki azt, hogy a gyes helyett táppénz ellátásban részesüljön.

Javaslom, hogy holmi ügyintézők helyett próbáljon meg a MÁK Illetmény-számfejtési Irodavezetőjével személyes konzultációt kezdeményezni, amelyre hívják be a társadalombiztosításért felelős osztályvezetőt is, vagy ha az sem ért hozzá, akkor egy, az irodán fellelhető gyakorlott felülvizsgálót.
Ezek hiányában a konzultációra hívják meg az illetékes egészségbiztosító pénzbeli ellátási osztályának osztályvezetőjét.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Jusztasz # 2017.01.26. 09:16

Tmanka65 2017.01.25. 18:44

Tisztelt Szakértő!
Unokám 2014 szept.29-én született Angliában. 2016 decemberében hazaköltöztek. Unokám magyar állampolgár, magyar okmányokkal, magyar lakcimmel rendelkezik. Mivel nincs még 3 éves, lányom szeretne gyest igényelni utána. Be is ment a győri államkincstár ügyfélszolgálatára, és az mondták neki, hogy ilyennel nem foglalkoznak, pestre kell kérvényt irnia. Ezt nem értem, én ugy tudom hogy a gyes alanyi jogon jár. Ehhez kérnék utmutatást, hogy hova forduljunk. Ugy godnolom,hogy családi potlékot is igényelhetnek, de itt Győrben nagyon nem segitőkészek.
Előre is köszönöm válaszát
Manka mama

T. Kérdező!

A helyzet nem ilyen egyszerű. Ha a család bármely tagja Angliában dolgozott + a család életvitelszerűen Angliában tartózkodott belép az EU jog is, amelynek primátusa, azaz elsőbbsége van a magyar joghoz képest.

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES, GYET) van annak célszerű az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, vagy a Megyei Kormányhivatalok Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel egy konkrét esetben teljes körű tájékoztatást ők tudnak adni.

Előbbi elérhetősége:
ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG
Cím: 1081 Budapest, Fiumei út 19./a.
Postacím: 1916 Budapest
Telefon: (+36) 1 270 8000

Ezen belül érdemes az illetékes főosztályvezetőt, vagy magát a főigazgatót megkeresni:

Családtámogatási Főosztály
Dr. Dani Csaba főosztályvezető

Tel: 06-1-270-8019

dr.dani.csaba@onyf.hu

A Főigazgató Prof. Dr. Mészáros József elérhető az alábbi telefonszámokon,
270-8143

270-8151

vagy a Központi Iratkezelési Főosztály

barabas.annamaria@onyf.hu e-mail címén.

Lásd még:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

katas001 # 2017.01.26. 10:14

Kedves Fórumozók, Tisztelt Szakértők!

Abban kérném a tanácsokat, véleményeket, hozzáértésüket, hogy egy hozzá nem értő könyvelő miatt a KATA vállalkozásom után nem fizettem járulékot, mivel GYES-en vagyok, viszont ugyanúgy végeztem a tevékenységemet.
Eladtam, számlát állítottam ki, mindent becsületesen könyveltem.
Most mégis azzal szembesültem egy cikkben, hogyha igénybe veszem a kedvezményt, akkor nem állíthatok ki számlát. Ez most mennyire igaz?
Mivel az elmúlt évben minden hónapban benyújtottam a változásbejelentőt, így nem kellett befizetnem az 50.000 Ft-ot. A könyvelőm szerint ez így jó.
Aztán jött a hidegzuhany. Ha ez ténylegesen így van, van-e lehetőségem ezt pótolni, visszamenőleg befizetni, elmagyarázni a NAV illetékeseinek, és rendezni mindent. Ha pedig nem így van, és a kedvezmény igénybevétele mellett is ugyanúgy dolgozhattam, állíthattam ki számlát, akkor mit olvastam én...

Köszönöm előre is a választ, válaszokat.

Vicente22 # 2017.01.28. 16:19

Tisztelt Jogi szakèrtők!

Kedves ismerősöm a 18.hètben vàrandós, jelenlegi munkahelye nagyon megerőltető ès stresszes, ìgy szülès utàn  1-1,5 évet tervez otthon maradni, majd ùj àllàst szeretne keresni, màsik cègnèl.
Ha sikerül talàlnia ekkor ùj munkahelyet, ès bejelenti a munkàltatònàl,hogy nem kìvàn visszatèrni, milyen gyedre ès gyesre szàmìthat a tovàbbiakban?

Köszönettel,
Adrienn

demini # 2017.01.29. 13:03

Tisztelt Szakértő!

Kisfiam 2014.10.23-án született. Azt megelőzően veszélyeztetett terhesség miatt kb. 7 hónapot táppénzen voltam. A biztosítási jogviszonyom azóta is fennáll. Szerződéses bérem órabérben van megadva ami nem túl magas de a délutáni meg az éjszakai pótlékok, meg a túlórák miatt számomra megfelelő összegű Tgyás-ban és Gyedben részesültem. Jelenleg Gyesen vagyok és 2017.10.05-ére várom a második babámat. A születéséig táppénzre szeretnék majd menni amennyiben ez lehetséges. A kérdésem az lenne hogy számíthatok-e a Csednél, illetve a Gyednél ezekre az összegekre vagy amiatt hogy nem dolgoztam a két kicsi születése között csak a szerződéses órabéremet fogják számításba venni? Megtehetjük-e azt hogy ha ez az összeg kevésnek bizonyul akkor én elmegyek munkanélkülire és a párom veszi munka mellett igénybe a Gyedet a kicsi fél éves korától? Illetve a 3. évre én jogosult lennék-e Gyesre?

Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel:
Ildikó

Mamboo # 2017.01.30. 07:22

Tisztelt Szakértő!

Második gyermekünk ez év augusztusában születik. Azt a tájékoztatást kaptam,hogy fél éves korától az édesapja is otthon tud maradni vele GYED-en,mellette a munkából sem kell kimaradnia. Az után érdeklődnék,hogy ennek mi lesz majd a menete? Én a pici után csak GYES-re leszek jogosult. Amennyiben a férjem igényli a GYED-et,nekem a GYES-ről le kell mondanom? Illetve milyen feltételekkel dolgozhat ő a GYED mellett,mennyi lesz annak az összege és a fizetését befolyásolja-e?

Válaszát köszönöm!
Katalin

monoszkop # 2017.01.30. 07:48

Mamboo 2017.01.30. 08:22
Tisztelt Szakértő!
Második gyermekünk ez év augusztusában születik. Azt a tájékoztatást kaptam,hogy fél éves korától az édesapja is otthon tud maradni vele GYED-en,mellette a munkából sem kell kimaradnia.
Az után érdeklődnék,hogy ennek mi lesz majd a menete?
Én a pici után csak GYES-re leszek jogosult.
Amennyiben a férjem igényli a GYED-et,nekem a GYES-ről le kell mondanom?
Illetve milyen feltételekkel dolgozhat ő a GYED mellett,mennyi lesz annak az összege és a fizetését befolyásolja-e?
Válaszát köszönöm!
Katalin

Kedves Katalin!

Igen, amennyiben a férje rendelkezik a jogosultsági feltételekkel a szülést követő 169. naptól igényelheti a GYED ellátást.

Gyed mellett korlátlanul lehet dolgozni.

Igen, ha a férje igényli a GYED-et, Ön attól a naptól GYES-t nem kaphat.

Igen, írásban le kell mondania a GYES-ről. A lemondó nyilatkozatot a férje GYED igényléséhez kell csatolni.

A részletes szabályozás így szól:

Vhr. 25/B. § (1) Az Ebtv. 39. §-a szerinti választás esetén a választott ellátás iránti kérelmet az Ebtv. 62. § (1) bekezdése szerint illetékes szervhez, gyermekgondozási támogatás választása esetén a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 35. §-a szerint illetékes szervhez kell benyújtani a folyósítás alatt álló ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt.

(2) A korábban folyósított ellátás megszüntetésének napjáról a folyósító szerv értesíti a választott újabb ellátás megállapítására jogosult szervet. A folyósító szerv a korábban folyósított ellátás megszüntetéséről szóló határozatát megküldi a választott ellátást folyósító szervnek. A határozatnak tartalmaznia kell azt az összeget, amellyel a választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell.

(3) A választott ellátást az értesítésben szereplő napot követő naptól kell folyósítani.

(4) A választott újabb ellátás tekintetében visszamenőleges az az összeg, ami a biztosított, illetve a szülő által választott időponttól a korábban folyósított ellátás megszüntetésének napjáig jár az ellátásra jogosultnak.

(5) A korábban folyósított ellátás megszüntetéséről szóló határozat beérkezését követő 30. napon a csökkentést teljesítettnek kell tekinteni.

(6)741 A gyermekgondozási támogatást folyósító szerv és az egészségbiztosító külön megállapodás keretén belül elszámol a választás eredményeképpen túlfolyósított és levont összeggel.

(7) A kifizetőhelyek tekintetében a NEAK, illetve a kormányhivatalok gondoskodnak a gyermekgondozási támogatás és a pénzbeli ellátás közötti különbözet elszámolásáról attól függően, hogy a kifizetőhely a kifizetőhelyi elszámolását mely szervnek köteles benyújtani.
(8)
(9) Az Ebtv. 39. § (4) és (5) bekezdése alkalmazásában különböző korú gyermekek alatt a nem azonos várandósságból született gyermekeket kell érteni.

A bruttó GYED összege főszabály szerint a férje fizetésének a 70%-a lesz, de magas jövedelműek esetén legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-át kaphatja.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala látja el, míg a folyósítási feladatokat a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához, vagy a járási hivatalhoz fordulhat.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

monoszkop # 2017.01.30. 07:55

demini 2017.01.29. 14:03
Tisztelt Szakértő!
Kisfiam 2014.10.23-án született. Azt megelőzően veszélyeztetett terhesség miatt kb. 7 hónapot táppénzen voltam. A biztosítási jogviszonyom azóta is fennáll. Szerződéses bérem órabérben van megadva ami nem túl magas de a délutáni meg az éjszakai pótlékok, meg a túlórák miatt számomra megfelelő összegű Tgyás-ban és Gyedben részesültem. Jelenleg Gyesen vagyok és 2017.10.05-ére várom a második babámat. A születéséig táppénzre szeretnék majd menni amennyiben ez lehetséges. A kérdésem az lenne hogy számíthatok-e a Csednél, illetve a Gyednél ezekre az összegekre vagy amiatt hogy nem dolgoztam a két kicsi születése között csak a szerződéses órabéremet fogják számításba venni? Megtehetjük-e azt hogy ha ez az összeg kevésnek bizonyul akkor én elmegyek munkanélkülire és a párom veszi munka mellett igénybe a Gyedet a kicsi fél éves korától? Illetve a 3. évre én jogosult lennék-e Gyesre?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Ildikó

Kedves Ildikó!

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni.

(Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Aki tehát a GYES/GYED mellett nem dolgozik, de a következő terhessége miatt keresőképtelenné válik és így táppénzre és GYED-re, vagy táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.

Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala látja el, míg a folyósítási feladatokat a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához, vagy a járási hivatalhoz fordulhat.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

monoszkop # 2017.01.30. 08:01

Vicente22 2017.01.28. 17:19
Tisztelt Jogi szakèrtők!
Kedves ismerősöm a 18.hètben vàrandós, jelenlegi munkahelye nagyon megerőltető ès stresszes, ìgy szülès utàn 1-1,5 évet tervez otthon maradni, majd ùj àllàst szeretne keresni, màsik cègnèl.
Ha sikerül talàlnia ekkor ùj munkahelyet, ès bejelenti a munkàltatònàl,hogy nem kìvàn visszatèrni, milyen gyedre ès gyesre szàmìthat a tovàbbiakban?
Köszönettel,
Adrienn

Kedves Adrienn!

A megállapított gyed ellátás összegében nem történik változás ha időközben az igénylő jogviszonya megszűnik.

A gyes összege fix, bruttó 28.500 Ft mindenkinek függetlenül attól, hogy az igénylő rendelkezik-e munkaviszonnyal, vagy sem azaz a megállapított gyes ellátás összegében nem történik változás ha időközben az igénylő jogviszonya megszűnik.

CSED ellátás mellett sem megerőltető, sem stesszes, sem egyéb más munkát nem lehet végezni keresőtevékenység keretében!!! (CSED mellett egyáltalán nem lehet dolgozni!)

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala látja el, míg a folyósítási feladatokat a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához, vagy a járási hivatalhoz fordulhat.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22