Tisztelt Vaczkor.
Màjusba elküldtük az oep-nak a tàppénzkérelmet mivdl nem kapott a cégtöl semmit junius vègèn kaptunk egy levelet hiánypotlásra szolitottak fel mivel a cèget nem tudtàk elérni és feltehetöleg az eljárást nem tudják lefolytatni a cégnèl vigyük be a bérpapirt vagy bankszámlakivonatot meg a M30 nyomtatvànyt julius vègén jött a határozat mivel az ellenörzési osztály vizsgálata eredmènytelenül zárult le és a biztositàsi jogviszonyt lètrejöttét ès jelenlegi állapotát nem tudják megàllapitani igy elutasitották ezt fellebeztük meg hogy ök higy kerestèk a munkáltatot azt nem tudjuk gondolom levélbe. Ha jol tudom màr nem volt probaidön a keresöképtelenség kodja 9 es volt veszèlyeztetett terheskènt még a munkaviszonyba volt. Nem tekintettük be az iratokba ezt nem tudtuk. A màsodfoku határozatot mèg nem kaptuk meg telefonos érdeklödsre azt mondták majd hivnak és elmondják.
GYED,GYES, táppénz
„Kjozsef99 2015.10.08. 13:38
Tisztelt Vaczkor.
Màjusba elküldtük az oep-nak a tàppénzkérelmet mivdl nem kapott a cégtöl semmit junius vègèn kaptunk egy levelet hiánypotlásra szolitottak fel mivel a cèget nem tudtàk elérni és feltehetöleg az eljárást nem tudják lefolytatni a cégnèl vigyük be a bérpapirt vagy bankszámlakivonatot meg a M30 nyomtatvànyt julius vègén jött a határozat mivel az ellenörzési osztály vizsgálata eredmènytelenül zárult le és a biztositàsi jogviszonyt lètrejöttét ès jelenlegi állapotát nem tudják megàllapitani igy elutasitották ezt fellebeztük meg hogy ök higy kerestèk a munkáltatot azt nem tudjuk gondolom levélbe. Ha jol tudom màr nem volt probaidön a keresöképtelenség kodja 9 es volt veszèlyeztetett terheskènt még a munkaviszonyba volt. Nem tekintettük be az iratokba ezt nem tudtuk. A màsodfoku határozatot mèg nem kaptuk meg telefonos érdeklödsre azt mondták majd hivnak és elmondják.
”
Majd, majd, de mikor?
- Az ügyfelet megilleti a tisztességes eljárás.
- A biztosítási jogviszony létrejöttének igazolásához munkavállalói oldalról elégséges a munkaszerződés bemutatása. (Helyesen tették, hogy a Kormányhivatal döntését megfellebbezték.)
- Amennyiben a munkáltató a hatóság (NAV/egészségbiztosító) számára nem elérhető/fellelhető, úgy köteles kezdeményezni a cég törlését, azaz sem nem jogszerű, sem nem ügyfélbarát elutasító határozatot csupán arra alapozni, hogy a hatóság a céget nem tudta elérni. (A munkáltató mulasztása nem eredményezheti a munkavállaló szerzett jogainak -tb. ellátáshoz való jog-a csorbítását.)
- Amennyiben a keresőképtelenség kezdetekor a kérelmező jogviszonya fennállt -9-es betegségi kód esetén, főszabály szerint- jogosult táppénzre legalább a jogviszony végéig.
(A jogviszony végének pontos dátuma kiderült az orvos beteg találkozó alkalmával. A munkáltató tehát a NAV felé a kijelentést megtette. Ha pedig kijelentették, akkor be is kellett jelenteni, azaz az egészségbiztosító állítása, miszerint a „biztositàsi jogviszonyt lètrejöttét nem tudják megàllapitani” nyilvánvalóan valótlan, határozata logikailag ellentmondásos.
5. Persze kényelmesebb az igényt az első nehézség láttán elutasítani, mint egy mindenre kiterjedő, tisztességes eljárást lefolytatni, az ügyfél kiszolgáltatott helyzetét figyelembe venni, a foglalkoztatót jogkövető magatartásra kényszeríteni. (Bírságolni, töröltetni stb.)
6. Tekintettel az első és másodfokú eljárás elhúzódására, az egészségbiztosító ellenőrzési egységének quasi impotenciájára, valamint mivel az a család létfenntartását veszélyezteti javasolt panaszával az ombudsmanhoz (is) fordulnia.
Jó, ha tudja:
• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )
• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )
• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )
Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.
Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.
Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )
Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
Ket. 5. § (1) A közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.
(4) A közigazgatási hatóság a törvényben meghatározott korlátozásokkal az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint más érdekelteknek biztosítja az iratbetekintési jogot,
2. § (3) A közigazgatási hatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza.
Tisztelt Szakértők!
Kismamaként 2016.február 25-re vagyok kiírva.
2008-tól 2015.június 30.-ig folyamatos volt a munkaviszonyom.
Június 30-án lejárt a szerződésem, iskolában dolgoztam, de mivel a szeptembert már nem kezdtem meg, így a KlIK közös megegyezéssel nem hosszabbított velem szerződést.
Majd Július 01-től bejelentkeztem a munkaügyi hivatalba.
Most október 06-án járt le a munkanélkülim.
A kérdésem a következő lenne:
Mennyi tgyásra, gyedre vagyok így jogosult, ha továbbiakban magam után fizetem a TB-járulékot?!
Illetve, ha KATA-s kisvállalkozóként folytatnék kereső tevékenységet, az mennyiben befolyásolná a tgyás, illetve gyed összegét.
Azt olvastam ugyanis az OEP-honlapján, hogy "Ha az igénylőnek a gyed-re való jogosultság kezdő napját megelőző naptári évben van legalább 180 napi figyelembe vehető jövedelme, akkor az ellátás naptári napi alapját ezen naptári évben elért járulékalapot képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani."
Illetve:
"Amennyiben az igénylő, a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni."
Jól értelmezem -e, hogy akkor még az október, novemberi esetleg decemberi Kata-s tevékenységem beleszámítana ennek az összegnek a meghatározásánál??
Előre is nagyon szépen köszönöm a választ, és a felvilágosítást! További szép estét! Üdvözlettel: Brigitta
Köszönöm.
Tisztelt szakértők!
Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy van-e joga a Budapesti Kormányhivatalnak visszakövetelni a "jogalap nélküli ellátás" címén keletkezett túlfizetést.
2014. okt 13-tól dec 23-ig táppénzen voltam kislányom születéséig.Idézek a levélből:
"Ön 2014 okt. 13-tól november 3. napjáig betegszabadság címén távolléti díjban részesült annak ellenére, hogy a táppénzes igazolások "9"-es kóddal kerültek kiállításra. A foglalkoztató nem vételezte vissza, erre tekintettel táppénzre csak 2014 november 4. napjától 2014. december 23. nqpjáig jogosult.
Fentiekre tekintettel a terhességi gyermekágyi segély naptári napi alapjának meghatározásához irányadó időszak és jövedelem is módosult."
Kérem segítsenek ezt értelmezni, ki hibázott, köteles vagyok-e visszafizetni az általuk túlfizetett összeget.
Köszönöm
-AZ OEP új segédanyagot adott ki a 2015. júliusi változások egységes értelmezése érdekében-
Mint ahogyan azt már megszokhattuk a jogbiztonság és a kiszámíthatóság szem előtt tartásával az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak jogi szabályozása az utóbbi években évente legalább kétszer változik.
Ennek egyenes következménye, hogy a táppénzzel, csecsemőgondozási díjjal, gyermekgondozási díjjal, gyermekápolási táppénzzel, baleseti táppénzzel kapcsolatos jogi normák az ügyfelek, biztosítottak számára követhetetlen.
A futószalagszerű, átgondolatlan jogalkotás, illetve folyamatos módosítás, illetékességi szabály változtatás azonban nem csak az ügyfelek számára követhetetlen, de a jogalkalmazók (munkáltatók, tb. ügyintézők) számára sem mindig egyértelmű, ezért az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. szeptemberében, a 2015/3 szám alatt az egységes értelmezés és gyakorlati alkalmazás érdekében egy 8 oldalas tájékoztatót adott ki.
Ennek keretében pontosítja a közös háztartás, a jövedelem és a szerződés szerinti jövedelem fogalmát, valamint az álláskeresési járadékban részesülők csed, gyed megállapításának szabályait, az egyidejűleg több jogviszonnyal is rendelkező biztosítottak vonatkozásában kitér a GYÁP napok helyes kiszámítására, az ittasság és a kábítószer általi befolyásoltság igazolására, a halálos kimenetelű baleset elbírálásával kapcsolatos illetékességi szabályok változására, valamint a méltányossági táppénz anyagi és eljárásjogi szabályainak módosulására.
Tárgyalja továbbá az egyidejűleg több biztosítási jogviszonnyal rendelkező személyek gyed elbírálásának illetékességi szabályait és a bevallási kötelezettség vizsgálatát.
A fenti tájékoztató itt érhető el:
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf
A jogalkalmazók és ügyfelek az esetleges kérdéseiket a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címre küldhetik meg.
csijjus
jól értelmezem?
Az oeptől 2014 október 13-tól kaptál már táppénzt?
Ha igen, akkor jogos, hogy visszakérik, mivel októberben a munkáltatódtól betegszabadságra járó bért IS kaptál.
A leírtak alapján 2014 október 13-tól november 3-ig betegszabadságra járó összeget kaptál a munkáltatódtól, ezzel párhuzamosan táppénzt az oep-től. Mivel a munkáltatód nem kérte vissza/javította le az összeget ami te jogtalanul kaptál meg, így igen, vissza kell fizetned
angel279
Ahhoz, hogy jogosult legyél csed-re és gyedre, biztosítási jogviszonnyal IS rendelkezned kell.
Tehát, ha "elfogytak" a munkanélkülis napjaid, és már magad után fizeted az egészségügyi hj, akkor nem vagy munkaviszonyban, tehát nem járnak az ellátások, csak a gyes+családi pótlék.
Megoldás lenne valóban, ha vállalkozó lennél erre a pár hünapra
„csijjus 2015.10.14. 16:39
Tisztelt szakértők!
Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy van-e joga a Budapesti Kormányhivatalnak visszakövetelni a "jogalap nélküli ellátás" címén keletkezett túlfizetést.
2014. okt 13-tól dec 23-ig táppénzen voltam kislányom születéséig.Idézek a levélből:
"Ön 2014 okt. 13-tól november 3. napjáig betegszabadság címén távolléti díjban részesült annak ellenére, hogy a táppénzes igazolások "9"-es kóddal kerültek kiállításra. A foglalkoztató nem vételezte vissza, erre tekintettel táppénzre csak 2014 november 4. napjától 2014. december 23. nqpjáig jogosult.
Fentiekre tekintettel a terhességi gyermekágyi segély naptári napi alapjának meghatározásához irányadó időszak és jövedelem is módosult."
Kérem segítsenek ezt értelmezni, ki hibázott, köteles vagyok-e visszafizetni az általuk túlfizetett összeget.
Köszönöm
79csillag 2015.10.20. 22:13
csijjus
jól értelmezem?
Az oeptől 2014 október 13-tól kaptál már táppénzt?
Ha igen, akkor jogos, hogy visszakérik, mivel októberben a munkáltatódtól betegszabadságra járó bért IS kaptál.
A leírtak alapján 2014 október 13-tól november 3-ig betegszabadságra járó összeget kaptál a munkáltatódtól, ezzel párhuzamosan táppénzt az oep-től. Mivel a munkáltatód nem kérte vissza/javította le az összeget ami te jogtalanul kaptál meg, így igen, vissza kell fizetned
”
Azonban azt fontos hangsúlyozni, hogy holmi levél kevés! Azt írja: Idézek a levélből:)
A Kormányhivatal köteles egyrészt egy elutasító/jogalap nélküli kifizetés tényét megállapító határozatot hozni.
Ha az jogerőre emelkedett azt követően pedig köteles egy másik, visszafizetésre kötelező határozatot készítenie.
Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosító rendszeresen nehezményezi, hogy a kifizetőhelyek nem ekként járnak el, hanem azonnal visszafizetésre kötelező határozatot adnak ki jó lenne, ha maguk is betartanák ezen szabályt.
Természetesenn a Ket. megengedi, hogy két döntést egy határozatba foglaljanak, de akkor annak megfelelően kell elkészíteni a határozatot is.
Minta itt:
http://www.oep.hu/…allapito.pdf
Néhány info a kérdezőnek:
Tájékoztató
Társadalombiztosítási
Kifizetőhelyek részére
http://www.oep.hu/…C22_11_1.pdf
8.3.Az ellátás felvételétől számított 90 napon túl a jogalap nélkül felvett ellátást
attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható.
(Ebtv. 66. § (2) bek.)
Tehát attól, aki az ellátást felvette, a felvételtől számított 90 napon túl csak
akkor lehet az ellátást visszakövetelni, ha az ellátás felvétele neki róható fel.
A felróhatóság vizsgálatakor is szükséges a tényállást teljeskörűen tisztázni.
A felróhatóság a biztosított terhére elsősorban akkor állapítható meg, ha a
biztosított valamilyen olyan tényt, adatot, körülményt nem jelentett be, vagy
téves (illetve nem valós) adatot közölt, amely az ellátásra való jogosultságát, az
ellátás mértékét, összegét érinti (befolyásolja).
Abból a szempontból, hogy a visszafizetésre kötelezés a felvételtől számított 90
napon belül vagy azon túl történt-e, az ellátás kiutalásának (postára adásának) a
napja és a visszafizetésre kötelező határozat kiadmányozásának a napja között
eltelt napok számát kell figyelembe venni.
Ha a jogalap nélküli ellátás felvétele a biztosítottnak róható fel, az Ebtv. 70. §
(3) bekezdése értelmében, a jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátás és baleseti
táppénz visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely az
ellátást folyósította.
T csijjus!
1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
47. § (2) Nem jár táppénz
a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után,
Mivel a 2014 október 13-tól november 3-ig terjedő időre nem a teljes keresetét, hanem annak csak 70%-át kapta meg és így a 30% tekintetében keresetveszteség érte kérje az egészségbiztosítótól a 30% elmaradt kereset után járó táppénzt!
Ezt azért kérheti, mert a munkáltató jogellenesen fizetett az Ön részére betegszabadságos bért.
Megjegyzem én megpróbálkoznék azzal is, hogy megfellebbezen a határozatot, ugyanis a túlfizetés/téves adatszolgáltatás, jogalap nélkül kifizetett bér/táppénz nem Önnek, hanem a munkáltatónak róható fel, márpedig 90 nap után attól kell az ellátást visszakövetelni, akinek az felróható.
A közrehatásnál vizsgálnám azt is, hogy az egészségbiztosító miért csak 1 év elteltével vette észre mindezt? Amennyiben a túlfizetésben egészségbiztosító is közrehatott (folyamatba épített belső ellenőrzés a nyilvánvaló ellentmondást időben nem tárta fel), úgy a túlfizetés arányos része a biztosítót terheli.
Más témájú, de azért talán ez ügyben is használható fellebbezés mintát itt talál:
Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Tisztelt Szakértők!
2015.05.26-án szültem, ettől a naptól igényeltem a csecsemőgondozási díjat. A foglalkoztatói igazolás beérkezett, de a munkáltatóm a járulékbevallást nem intézte. Előleget állapítottak meg. Munkaszerződésem van, be is voltam jelentve, havonta kaptam bérpapírt, a rajta lévő összeget utalással kaptam a munkáltatómtól. Mivel nem vallott be járulékot, gondolom nem is fizették. A kérdésem az lenne, hogy előfordulhat-e, hogy az ellenőrzés végén nekem az előleget vissza kelljen fizetni?
Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Zengőbérci!
Előző, október 5-i levelemre kapott válaszát követően sajnos, betegállományba kerültem. Ön a tárgyévben egyazon munkahelyen számításba vett napok alapján 12 nap betegszabadságra való jogosultságot állapított meg.(2015. január 1.-2015.július 15. és 2015. október 1-2015. december 31. a figyelembe vehető időszakok.) Az orvosi igazolások leadása után azonban a bérszámfejtő azon az állásponton volt, hogy csak az október 1. utáni időre járó négy napra vagyok jogosult, holott az első időszakban nem vettem igénybe egyetlen napot sem. Kérem, erősítsen meg, hogy a tizenkét napos jogosultságot kell érvényesíteni. Böngésztem már a neten máshol is, de vagy az egyértelmű, egész naptári évben folyamatosan fennálló munkaviszonyt (az alaphelyzetet), vagy azt a változatot taglalják, ahol van ugyan megszakítás a munkaviszonyban, de nem ugyanarra a munkahelyre kerül vissza a dolgozó. Ebben az esetben megértem, hogy tényleg a hátralévő időt veszik figyelembe, de nem volt példa az én esetemre nézve, amikor is ugyanott dolgozom tovább. Válaszát köszönöm!
„aranypénzes leopárd 2015.10.22. 14:43
Tisztelt Zengőbérci!
Előző, október 5-i levelemre kapott válaszát követően sajnos, betegállományba kerültem. Ön a tárgyévben egyazon munkahelyen számításba vett napok alapján 12 nap betegszabadságra való jogosultságot állapított meg.(2015. január 1.-2015.július 15. és 2015. október 1-2015. december 31. a figyelembe vehető időszakok.) Az orvosi igazolások leadása után azonban a bérszámfejtő azon az állásponton volt, hogy csak az október 1. utáni időre járó négy napra vagyok jogosult, holott az első időszakban nem vettem igénybe egyetlen napot sem. Kérem, erősítsen meg, hogy a tizenkét napos jogosultságot kell érvényesíteni. Böngésztem már a neten máshol is, de vagy az egyértelmű, egész naptári évben folyamatosan fennálló munkaviszonyt (az alaphelyzetet), vagy azt a változatot taglalják, ahol van ugyan megszakítás a munkaviszonyban, de nem ugyanarra a munkahelyre kerül vissza a dolgozó. Ebben az esetben megértem, hogy tényleg a hátralévő időt veszik figyelembe, de nem volt példa az én esetemre nézve, amikor is ugyanott dolgozom tovább. Válaszát köszönöm!
Előzmény:
aranypénzes leopárd 2015.10.05. 15:02
Tisztelt Szakértők!
2015. július 15-én járt le a határozott idejű szerződésem. 2015. október 1-jétől ugyanott dolgozom tovább, már véglegesítve. Az idén nem vettem igénybe a 15 nap betegszabadságból egyet sem. Mennyi jár(hat) az újbóli munkába állásomat követően? Mi a helyzet továbbá az esetleges (bár ne legyen rá szükség) táppénzzel, amely a betegszabadság lejártát követően jár?
Válaszukat köszönöm.
A tárgyévben ugyanott ledolgozott napokat egybeszámítva időarányosan jogosult betegszabadságra.
Lásd:
(2015.01.01-2015.07.15 időszakban 196 nap, 2015.10.01-től 2015.12.31-ig 92 nap, összesen 288 nap. 15/365x288=12 nap)
Ezt követően annyi nap táppénzre jogosult, ahány folyamatos biztosításban töltött nappal rendelkezett a keresőképtelenséget megelőző napig.
A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.
”
Tisztelt Kérdező!
Én is végignéztem mind a három, eddig kiadott OEP Kifizetőhelyi tájékoztatót, melyekben valóban nem szerepel ilyen példa, ill. jogeset.
Tekintettel arra, hogy az általam ismert egészségbiztosítási pénztárak ezt a gyakorlatot folytatták álláspontomat fenntartom azzal, hogy azt érdemben alátámasztani nem tudom.
Amennyiben a kifizetőhelyi ügyintéző gyakorlatával nem ért egyet észrevételével az oeo@oep.hu címen keresztül az OEP Főigazgatójához fordulhat, illetve tőle kérhet állásfoglalást.
Az e-mail cím helyesen:
„DBA123 2015.10.22. 13:35
Tisztelt Szakértők!
2015.05.26-án szültem, ettől a naptól igényeltem a csecsemőgondozási díjat. A foglalkoztatói igazolás beérkezett, de a munkáltatóm a járulékbevallást nem intézte. Előleget állapítottak meg. Munkaszerződésem van, be is voltam jelentve, havonta kaptam bérpapírt, a rajta lévő összeget utalással kaptam a munkáltatómtól. Mivel nem vallott be járulékot, gondolom nem is fizették. A kérdésem az lenne, hogy előfordulhat-e, hogy az ellenőrzés végén nekem az előleget vissza kelljen fizetni?
Válaszukat köszönöm!
”
T. Kérdező!
Elvileg előfordulhat, azonban az Ön által ismertetett történeti tényállás alapján kicsi a valószínűsége.
Ha mégis kötelezik a visszafizetésre feltétlenül fellebbezze meg!
Főszabály, hogyha az előleget magasabb összegben állapították meg, mint amilyen ellátásra a biztosított jogosult azt vissza kell fizetni (a következő ellátásból le kell vonni) és fordítva, ha az előleget alacsonyabb összegben állapították meg, mint amilyen ellátásra a biztosított jogosult a különbözetet részére ki kell utalni.
Mielőtt az egészségbiztosító az Ön részére előleget állapított meg vizsgálta, hogy egyáltalán jogosult lesz-e ellátásra (biztosítottnak minősül-e).
Előleg folyósítása ugyanis csak akkor lehetséges, ha erre a kérdésre a válasz pozitív.
Amennyiben Ön jogszerűen, bejelentve dolgozott, de a járulékokat a munkáltató nem fizette meg, úgy azt a NAV utólag, adók módjára behajtja tőle. Ha pedig behajtotta az a járulék megfizetésének minősül, azaz táppénzre is jogosult.
Kiemelném a táppénzre való jogosultság szabályából, miszerint Ebtv. 43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett a kötelezett szót, azaz nem az a lényeg, hogy ezen összeget a mtató megfizesse, hanem az, hogy annak mefizetésére kötelezett legyen.
1997. évi LXXXIII. törvény 39/B. § (1) Pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén, ha a pénzbeli ellátás összege - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával - huszonegy napon belül azért nem állapítható meg a 48. § (1)-(4) bekezdése alapján, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján a 39/A. § (2) bekezdésének, valamint a 48. § (2)-(4) bekezdésének figyelembevételével az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani.
A pénzbeli ellátásról szóló érdemi döntést legkésőbb az előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy éven belül a rendelkezésre álló adatok alapján meg kell hozni.
A pénzbeli ellátás határozattal történő megállapításakor a pénzbeli ellátás összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.
(3) Amennyiben az ellátást folyósító szerv az előleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő pénzbeli ellátásra nem jogosult, az igénylő köteles a folyósított előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.
(4) Amennyiben az előleg folyósítását követően az ellátást folyósító szerv megállapítja, hogy az igénylő részére a pénzbeli ellátás a folyósított előleg összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.
(5) A táppénzelőleg folyósítását a keresőképtelenség fennállása alatt végzéssel meg kell szüntetni, ha a biztosított táppénzre már nem jogosult.
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.
Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.
Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.
Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértők!
Több helyen kerestem kérdésemre a választ, jártam az OEP-nél és a Kormányablaknál is, azonban eddig sajnos senki nem tudott egyértelmű választ adni kérdésemre.
Jelenleg GYES-en vagyok itthon idősebb gyerekemmel és CSED-en 2016. február végéig a picivel. Ezt követően szeretnénk, ha férjem menne GYED-re, én pedig az idősebb gyermek 3 éves korát követően vállalnék újra munkát.
Férjem munkaviszonya veszélybe került, mivel az ott tapasztalt pszichológiai terror hatására orvosi kezelésre szorul, munkába való visszatérése nem valószínű, hogy a GYED jogosultságig megtörténik, jelenleg is táppénzen van. Szorgalmas, rendes ember, aki folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik az elmúlt 20 évben, összesen 2 munkahelyen, azonban a közelmúltban a munkahelyén kialakult pszichológiai terrort és stresszt érthető módon nem bírja elviselni.
Kérdésem az lenne, hogy akkor is igényelheti-e a GYED-et és azt ugyanúgy munkáltatójánál kell-e tennie, ha annak igénylésekor és az azt megelőző kb. 6 hónapban táppénzen van. Amennyiben ez lehetséges, úgy korábbi bérét veszik figyelembe a GYED számításakor, vagy a táppénz összegét?
Illetve a munkáltatójának lehetősége van felmondani neki a táppénzes/GYED-es időszak alatt? Erre vonatkozóan találtam itt választ, hogy lehetséges, csak a táppénz végével, azonban nem tudom, hogy az mennyire aktuális, hiszen évekkel ezelőtti bejegyzés volt.
Bízunk benne, hogy ha lehetséges a fenti megoldás, a GYED végére rendbe jönne, és a helyzet is megnyugtatóan rendeződne munkahelyén úgy, hogy oda vissza tudjon térni dolgozni.
Nagyon köszönöm segítségüket.
Tisztelt Szakértők,
2015. szeptember 7-én kezdtem jelenlegi munkahelyemen, ahol még próbaidős vagyok márciusig, és kiderült, hogy babát várok 2016 májusra. Előtte sajnos januártól augusztusig nem volt munkaviszonyom, korábban már 6 évet dolgoztam. A munkáltató közös megegyezéssel szeretne tőlem megválni, én ebbe nem szeretnék belemenni, ha bármi kis esélyem is van rá, hogy nem csak az alanyi jogon járó GYES-t kapjam, hanem egy kicsivel többet. Nem igazodok ki a jogszabályok között, hogy most akkor hány nap munkaviszonnyal kell rendelkeznem, ha elmennék januártól veszélyeztetett terhességi táppénzre (amire egyébként már most is lehetőségem lenne, csak kell a pénz), akkor a szülés utántól kapnék GYES-en kívül ellátást?
Valamint azt szeretném kérdezni, hogy a munkáltatót milyen költségek terhelik? Mert ők arra hivatkozva akarják a közös megegyezést, hogy nem akarnak 3 évig állományban tartani és fizetni utánam, de ahogy tudom, ők maximum a táppénz harmadát kötelesek fizetni szülésig, ez igaz?
Várom válaszukat, köszönöm előre is,
Dóra
„Lydike 2015.10.27. 23:50
Tisztelt Szakértők!
Több helyen kerestem kérdésemre a választ, jártam az OEP-nél és a Kormányablaknál is, azonban eddig sajnos senki nem tudott egyértelmű választ adni kérdésemre.
Jelenleg GYES-en vagyok itthon idősebb gyerekemmel és CSED-en 2016. február végéig a picivel. Ezt követően szeretnénk, ha férjem menne GYED-re, én pedig az idősebb gyermek 3 éves korát követően vállalnék újra munkát.
Férjem munkaviszonya veszélybe került, mivel az ott tapasztalt pszichológiai terror hatására orvosi kezelésre szorul, munkába való visszatérése nem valószínű, hogy a GYED jogosultságig megtörténik, jelenleg is táppénzen van. Szorgalmas, rendes ember, aki folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik az elmúlt 20 évben, összesen 2 munkahelyen, azonban a közelmúltban a munkahelyén kialakult pszichológiai terrort és stresszt érthető módon nem bírja elviselni.
Kérdésem az lenne, hogy akkor is igényelheti-e a GYED-et és azt ugyanúgy munkáltatójánál kell-e tennie, ha annak igénylésekor és az azt megelőző kb. 6 hónapban táppénzen van. Amennyiben ez lehetséges, úgy korábbi bérét veszik figyelembe a GYED számításakor, vagy a táppénz összegét?
Illetve a munkáltatójának lehetősége van felmondani neki a táppénzes/GYED-es időszak alatt? Erre vonatkozóan találtam itt választ, hogy lehetséges, csak a táppénz végével, azonban nem tudom, hogy az mennyire aktuális, hiszen évekkel ezelőtti bejegyzés volt.
Bízunk benne, hogy ha lehetséges a fenti megoldás, a GYED végére rendbe jönne, és a helyzet is megnyugtatóan rendeződne munkahelyén úgy, hogy oda vissza tudjon térni dolgozni.
Nagyon köszönöm segítségüket.
”
Kedves Lydike!
-Sajnálatos, ha az egészségbiztosító jólképzett és jólfizetett ügyfélszolgálati ügyintézője (kormánytisztviselője) ezen kérdésekre nem tud érdemi választ adni. Egészen pontosan akkor miért is kapja a fizetését (illetményét)? Mindezekre érdemes lenne a kormánymegbízottnak, a családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályvezetőnek, valamint az OEP főigazgatójának a figyelmét felhívni.
- Aki egyidejűleg GYED-re és táppénzre is jogosult az ellátások közül választhat, de a kettőt egyidejűleg nem kaphatja. (Férje tehát választhat, hogy a táppénzt, vagy a GYED-et kéri, de a kettőt együtt nam kaphatja.)
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy a GYED-hez fizetésnélküli szabadságot kell kérni és azt 15 nappal korábban a mtatónak be kell jelenteni!
Lásd: Mt. 133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.
-A GYED mellett csak a gyermek 1 éves kora után lehet dolgozni! (A csed lejártakor a gyermek még csak kb. fél éves. Aki a GYED mellett dolgozik és ez idő alatt megbetegszik jogosult a GYED mellett táppénzre is. Az Önök esetében nem ez a helyzet!)
Férje tehát igényelje meg a GYED-et a csed lejártát követő naptól, ezzel egyidőben, az ezt megelőző nappal pedig kérje a keresőképtelenség lezárását.
- Ha viszont a férje lesz GYED-en ön nem lehet GYES-en!!! A jogszabály megengedi, hogy több gyermek után több tb ellátást vegyenek igénybe, de ezt csak az egyik szülő kaphatja. Az nem megengedett, hogy Ön GYES-en, a férje pedig GYED-en van otthon.
- Mielőtt tehát bármit tesznek beszéljék át a lehetőségeket és a korlátokat az illetékes kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályvezetőjével még akkor is, ha az ügyfélszolgálati ügyintéző korábban elküldte. (Kérjen időpontot levélben, mailban. Ezzel kapcsolatos jogait lentre bemásoltam.)
- A táppénz összege soha nem képezi egy újabb egészségbiztosítási ellátás pl. GYED alapját. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott, az irányadó/számítási időszakban elért jövedelmet kell figyelembe venni.
- A felmondási védelemet a Munka törvnykönyve szabályozza ekként:
Mt. 65. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
- a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
tartama alatt.
128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Jó ha tudja:
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.
Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.
Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.
Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.
Jó ha tudja, hogy:
• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )
• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)
• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)
• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)
• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )
• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )
• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )
Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.
Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.
Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )
• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.
• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )
Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről
Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról
Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)
MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:
Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:
Tisztelt Szakértőnk!
Két kérdésben kérném szíves segítségét.
Jelenleg GYes-en vagyok 26 h. gyermekemmel, közben ismét várandós lettem, kérdésem az lenne jár -e ilyenkor táppénz?
Ha a válasz igen, akkor hogy kell ebben az esetben megfelelően értesítenem a munkáltatóm? Arra gondolok,hogy elegendő akkor mikor a háziorvos felvett táppénzre, tehát aznap telefonon vagy írásban, vagy akkor kell amikor a nőgyógyász kiadta az igazolást, de a háziorvos még nem írt ki, pl. előtte egy nappal?Nem szeretném a munkáltatóm sérelmezését kivívni , ezért fontos,hogy úgy járjak el, ahogy ebben az esetben kell.
Köszönöm szíves válaszát előre is.
„zsomanc 2015.10.28. 13:39
Tisztelt Szakértőnk!
Két kérdésben kérném szíves segítségét.
Jelenleg GYes-en vagyok 26 h. gyermekemmel, közben ismét várandós lettem, kérdésem az lenne jár -e ilyenkor táppénz?
Ha a válasz igen, akkor hogy kell ebben az esetben megfelelően értesítenem a munkáltatóm? Arra gondolok,hogy elegendő akkor mikor a háziorvos felvett táppénzre, tehát aznap telefonon vagy írásban, vagy akkor kell amikor a nőgyógyász kiadta az igazolást, de a háziorvos még nem írt ki, pl. előtte egy nappal?Nem szeretném a munkáltatóm sérelmezését kivívni , ezért fontos,hogy úgy járjak el, ahogy ebben az esetben kell.
Köszönöm szíves válaszát előre is.
”
Tisztelt Kérdező!
Továbbra is főszabály, hogy aki GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYES-re és táppénzre is jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.
Más a helyzet akkor, ha a GYES-en lévő biztosított a gyermek egyéves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.
Ekkor kaphatja a GYES-t és a fizetését.
Ha keresőképtelenné válik akkor pedig kaphatja a GYES-t és (a fizetés helyett, keresetpótló juttatásként) a táppénzt.
Mindezek figyelembevételével –álláspontom szerint- a jogalkotó szándéka nem az volt, hogy minden GYES-en lévő egyidejűleg két tb ellátást is kapjon, azonban tény, hogyha a fizetésnélkülit megszakítja (ezt azonban 30 nappal korábban be kell jelenteni) és rögtön a felhalmozódó szabadság kivételével kezdi, majd ha az lejár keresőképtelen állományba kerül jogosult GYES-re és táppénzre.
A munkábaállás feltételeit és a szabadság kiadásának módját a Munka Törvénykönyve szabályozza ekként:
133. § (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.
123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
A munkavállaló oldalán felmerült ok, ami miatt a szabadságot az esedékesség évében nem lehetett kiadni pl. a csed ,gyed, gyes (szülési szabadság, fizetésnélküli szabadság).
A munkáltató az Mt. szerint köteles a szabadságot kiadni, de nem feltétlenül azonnal, hanem az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül.
És azt se felejtse el, hogy a keresőképtelenség elbírálása is orvosszakmai kérdés és nem kívánságműsor, azaz nem a biztosított, hanem az orvos dolga eldönteni, hogy orvosilag indokolt-e a keresőképtelen állományba vétel.
Összegezve: Táppénzre akkor jogosult, ha az orvos keresőképtelen állományba veszi.
Ha nem áll vissza dolgozni akkor választhat, hogy a táppénzt, vagy a gyes-t kéri.
Ha jelzi a munkábaállási és a fiznélküli megszakítási szándékát és akár csak 1 napra visszaáll dolgozni, vagy szabadságban részesül, mely idő alatt keresőképtelen állományba veszik jogosult gyes-re is és táppénzre is.
A keresőképtelen állományba vétel tényét az orvos un. nagyalakú orvosi igazolás kiadásával igazolja.
Ezt kell leadni a mtatójának. (Telefonon akkor szokták a keresőképtelenséget bejelenteni, ha pl. a dolgozó éjszaka rosszul lesz, vagy baleset éri és fontos, hogy a mtató intézkedni tudjon a helyettesítésről.
Mt. 6. § (4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.
(Javaslom, hogy üljön le a munkáltatóval és beszéljék át a jövőre vonatkozó terveit, lehetőségeit.)
Egyebekben pedig:
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.
Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.
Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.
„adorka84 2015.10.28. 09:30
Tisztelt Szakértők,
2015. szeptember 7-én kezdtem jelenlegi munkahelyemen, ahol még próbaidős vagyok márciusig, és kiderült, hogy babát várok 2016 májusra.
Előtte sajnos januártól augusztusig nem volt munkaviszonyom, korábban már 6 évet dolgoztam.
A munkáltató közös megegyezéssel szeretne tőlem megválni, én ebbe nem szeretnék belemenni, ha bármi kis esélyem is van rá, hogy nem csak az alanyi jogon járó GYES-t kapjam, hanem egy kicsivel többet.
Nem igazodok ki a jogszabályok között, hogy most akkor hány nap munkaviszonnyal kell rendelkeznem, ha elmennék januártól veszélyeztetett terhességi táppénzre (amire egyébként már most is lehetőségem lenne, csak kell a pénz), akkor a szülés utántól kapnék GYES-en kívül ellátást?
Valamint azt szeretném kérdezni, hogy a munkáltatót milyen költségek terhelik?
Mert ők arra hivatkozva akarják a közös megegyezést, hogy nem akarnak 3 évig állományban tartani és fizetni utánam, de ahogy tudom, ők maximum a táppénz harmadát kötelesek fizetni szülésig, ez igaz?
Várom válaszukat, köszönöm előre is,
Dóra
”
Kedves Dóra!
- Igen a mtató köteles a bruttó táppénz 1/3-át befizetni az államnak.
- Ezen túlmenően terheli majd a táppénz, csed és a gyed első félévére önt megillető szabadság kiadásának/kifizetésének a kötelezettsége is.
- A mtató próbaidő alatt a jogviszonyt bármikor megszüntetheti, viszont ha Ön bizonyítani tudja, hogy erre a terhessége miatt került sor az sérti az egyenlő bánásmód követelményét, kérésére a jogviszonyát visszaállíthatják, ill. a mtatót bírságolhatják.
Lásd:
Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit.
Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
A mtató valószínűleg ennek a kiküszöbölésére szeretne közös megegyezéssel megválni Öntől, hiszen ez esetben nem szankcionálhatják.
- A táppénzre való jogosultsága azonnal megszűnik amint megszűnik a jogviszonya. Pl. Ha mától közös megegyezéssel megszűnik a jogviszonya holnaptól nem jogosult tovább táppénzre hiába terhes, mivel az un. passzív táppénz intézménye megszűnt.
- Táppénzre annyi napig jogosult, ahány nap folyamatos biztosítással rendelkezett a keresőképtelenséget megelőzően. (Ha pl. 48 (naptári) napot dolgozott, (volt munkaviszonyban)akkor 48 naptári nap táppénzre jogosult. Ha 125-öt, akkor 125-re.)
Folyamatos a biztosítás, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.
Most is elmehet táppénzre, ha indokolt, viszont a megadott adatok alapján a jogosultság nem fog eltartani a szülésig, azonban rászorultság esetén kérhet méltányossági táppénzt. (Ezt csak a rászorultaknak adják és csak akkor, ha a kérelmezőnek fennáll a munkaviszonya.)
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.
Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.
Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.
Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.
Jó ha tudja, hogy:
• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )
• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)
• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)
• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)
• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )
• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )
• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )
Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.
Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.
Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )
• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.
• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )
Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről
Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról
Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)
MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:
Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:
Tisztelt Szakértő!
Érdekődni szeretnék, hogy 2015. június 16-tól közfoglalkoztatásban dolgozom. Február 16-ig van a munkaszerződésem. Van egy 5 éves kislányom és jelenleg 3 hónapos kismama vagyok. Kérdésem az lenne, hogy innen elmehetek gyedre?
2010 óta egy gyárban dolgozom külsős közvetítő cégen keresztül. Jelenleg a harmadik babámat várom. Fiam aug. 5-én töltötte be az 1 évet, így én még időben beadtam a papírokat hogy aug. 6-7-re a gyerekek utáni felgyülemlett szabadságomat adják ki,majd ezután aug. 10-től a doktor tp-re vesz terhesség végett. Ekkor azt mondták ilyen nincs,vagy az összeset kiveszem vagy semmit se. Mondtam rendben,akkor az összeset kiveszem és utána megyek tp-re. Én úgy informálódtam,hogyha kiveszem a szabadságot akkor a béremet automatikusan fel kell emelniük az épp aktuálisra, és majd abból számolni nekik. Ehhez képest nem emeltek a béremen semmit sem. Most mikor a tp-s (9-es kóddal) papírt vittem be nekik,akkor rákérdeztem erre, és annyival lezárták a dolgot,hogy mivel passzív állományban vagyok így nem emelnek, ha majd újra aktív állományban leszek akkor emelnek az alapbéren.
Sokan mondták hogy mivel kivettem a szabit így aktív állományban vagyok és emelniük kellett volna a béren. Most mi is az igazság? Kell emelniük? Ha igen,mit tudok ez ügyben tenni,hogy megkapjam azt a bért ami jár?
„Petruska881 2015.11.02. 12:40
Tisztelt Szakértő!
Érdeklődni szeretnék, hogy 2015. június 16-tól közfoglalkoztatásban dolgozom. Február 16-ig van a munkaszerződésem. Van egy 5 éves kislányom és jelenleg 3 hónapos kismama vagyok. Kérdésem az lenne, hogy innen elmehetek gyedre?
”
Kedves Petruska!
A közfoglalkoztatásban álló személy jogviszonya munkaviszonynak (biztosítási jogviszonynak) minősül, így –amennyiben a többi feltételnek is megfelel, azaz a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 biztosításban töltött nappal- a közfoglalkoztatott is jogosult lehet GYED-re önnél azonban azon túl, hogy a kérdés idő előtti a következő problémák merülnek fel:
A gyed ellátást csak a gyermek születését követő 169. naptól lehet igényelni.
Tekintettel arra, hogy ön még csak 3 hónapos terhes és a szerződése 2016.02.16-án megszűnik így a megadott adatokkal, változás hiányában kb. 1 év múlva GYED-re nem lesz jogosult.
Amennyiben terhessége miatt munkáját ellátni nem tudja és orvosilag indokolt a munkaviszony (közfoglalkoztatási jogviszony) fennállása alatt jogosult táppénz ellátásra legfeljebb annyi napig, ahány napot előtte közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött.
Vigyázzon, mert az un. passzív táppénz megszűnt, azaz ha él is ezzel a lehetőséggel a táppénzjoga a munkaviszony megszűnésével (határozott idő lejártával) automatikusan megszűnik, hacsak nem hosszabbítják meg 2015.02.17-től a szerződését.
Felhívom továbbá a figyelmét arra, hogy a GYED előtt a CSED (csecsemőgondozási díjat kaphatja -főszabály szerint- a szülés napjától 168 napon át az, aki a jogosultsági feltételeknek megfelel, azaz a szülés napján biztosított (pl. munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban áll) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 biztosításban töltött nappal.
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.
Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.
Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.
