GYED,GYES, táppénz

„Feketéné Tóth Tímea 2015.09.22. 11:14

Szeretnék segítséget kérni.
Kolléganőm terhes. 2015.12.17-re van kiírva. Már 2011.07.07-től dolgozik 8 órában. 09.02-tól visszament 4 órába, mert már nem bírta a sok időt. 09.17-től táppénzen van 9-es kóddal. Kérdésünk az lenne, hogy ha a csedet szülés napja előtt 28 nappal kéri, akkor mi az időszak, ami alapján számolják neki a csedet és a gyedet.
A csednél szerintünk ha megigényeljük 2015.11.20-tól, akkor 2015.03.01-2015.08.31.
A gyednél nem tudjuk mi az időszak.
Kérdésünk, hogy a csedet jól gondoljuk és, hogy a gyednél mi a számítási időszak.

Várom a választ.Köszönöm
”

A CSED számítási időszakát –néhány nap eltéréssel-, főszabály szerint jól meghatározták.

CSED-re 168 napig jogosult, gyed-et a 169. naptól igényelhet.

GYED-nél is ugyanez a főszabály.

A GYED ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem lesz az ellátás alapja. (számítási időszak)

GYED-re 2015.11.20.+169. naptól jogosult.(11.20. az 1. nap.) Az ezt közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem lesz az ellátás alapja.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Jogi Fórum Szerkesztősége!
Néhány kérdéssel fordulnék Önökhöz. 2015.10.02-ra, azaz jövőhétre vagyok kiírva. 09.04-e óta itthon töltöm az ELVILEG 28 nappal korábban megkezdhető CSED-emet. A munkáltatóm által bekért papírokat (orvosi igazolás, fizetés nélküli szabadság igénylése, az OEP oldalán feltüntetett CSED igényléséhez szükséges dokumentum...) mind leadtam, azonban sajnos a mai napig sem kaptam választ, hogy minden rendben van-e?! Sem visszajelzést, sem semmiféle papírt nem kaptam azóta sem! Többször is kerestem őket, minden alkalommal az válasz jön, hogy "várják a visszajelzést".
Az lenne a kérdésem, hogy esetleg valahol utána tudok-e kérdezni, hogy valóban folyamatban van-e az ügyem, ha igen, hogy áll? Milyen összegre számíthatok? Mikor kaphatok valamiféle igazolást erről, hogy én hivatalosan is CSED-en vagyok-e?
Amennyiben esetleg az ügyem intézése még sem kezdődött meg, milyen jogi lépéseket tehetek, hova, kihez fordulhatok?

Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Üdvözlettel:
D. Vivien

„Vivien007 2015.09.22. 21:13
”

Kedves Vivien!

• A CSED iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat stb. a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)
• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)
• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )
• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).

Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• Ügye állásáról a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályánál érdeklődhet.
• Ugyanitt kérhet igazolást arról, hogy CSED-ben részesül.
• A CSED igény elbírálásáról határozatban intézkednek, amely tartalmazza az ellátás kezdő időpontját és a CSED 1 napi összegét is.

Amennyiben ügyének intézése nem kezdődött el panaszát az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Tisztelt Szakértők!

2004 óta vagyok állományban a cégnél napi 8 órás munkaidőben, határozatlan időre.
2013-ban elmentem szülni. Egy hónapja jeleztem munkáltatómnak, hogy visszamennék dolgozni, kisfiamat most szoktatom bölcsödébe. Szeptember 21-én visszavettek aktív állományba, jelenleg a felhalmozott szabadságaimat töltöm.
Utána 6 órában dolgoznék majd.
Közben kiderült (tegnap), hogy terhes vagyok. Kérdésem, hogy hogyan járok a legjobban? Ha visszamegyek 6 órában és majd a terhesség 8. hónapja körül megyek táppénzre? Így viszont a CSED majd ebből a 6 órás bérből kerül számításra, ugye? Vagy ha táppénzre megyek most és akkor elvileg maradok 8 órás munkaviszonyban? Vagy milyen egyéb opció van, hogyan járok a legjobban?

Köszönettel
Nfgabi

Üdvözlöm.
Olyan kérdésem lenne,hogy a szakma tanulásom mellett elvégzett diák munka bele számít e a GYED-be? 2013 nyarán 2 hónapot, 2014 nyarán 1, másfél hónapot kb dolgoztam bejelenve diákmunkában, 2014 októberében,egy másfél hónapot dolgoztam napi bejelentéssel, és most szeptember 21.-ével lett bejelentett munkám, 9 hónapos szerződéssel. Az lenne a kérdésem hogy ha ledolgozom a kilenc hónapot hozzá adódik e a diák munka,mert úgy meg lenne az egy év munka, ill. ha a 9 hónapos szerződés közben esek teherben akkor addig számít amíg dolgozok? vagy a 9 hónap alatt nem rúghatnak ki és végig beleszámít a 9 hónap a munkaidőbe? Köszönettel. B

Tisztelt szakértők!

Október végén lesz egy éve, hogy egy multinál dolgozom teljes munkaidőben. Párommal már próbálkozunk a baba projekttel fél éve, de sajnos eddig nem volt szerencsénk. Most hívtak be egy olyan állásra, ami igazán érdekelne.
Kérdésem az lenne, hogy ha esetleg váltok és az új helyen a próbaidő alatt esek teherbe, akkor azt mikor kell közölni a munkáltatóval illetve emiatt kirúghat-e.
Kell egy minimum idő egy munkahelyen, hogy utána rendesen kifizessék a gyes-t stb.

Köszönöm a választ!
Üdv: Agnes

Nfgabi28

Szerintem menj el Betegállományra,mert ha utána 6órás leszel,akkor a 6órás béredből fogják számolni a csedet és a gyedet. Így viszont ha maradsz 8órás,akkor abból fogják számolni.
Annyi,hogyha visszamész dolgozni akkor a szülésig több pénzetek lesz havonta,mert nem táppénzt kapsz,hanem munkabért.
Hosszútávon a táppénzzel járnál jobban,rövidtávon meg ha dolgoznál.Bár szerintem a pici miatt amúgy is sokat lennél majd otthon,mert a bölcsibe minden nyavaját elkapnak egymástól.

„Bettina16 2015.09.24. 16:31
Üdvözlöm.
Olyan kérdésem lenne,hogy a szakma tanulásom mellett elvégzett diák munka bele számít e a GYED-be? 2013 nyarán 2 hónapot, 2014 nyarán 1, másfél hónapot kb dolgoztam bejelenve diákmunkában, 2014 októberében,egy másfél hónapot dolgoztam napi bejelentéssel, és most szeptember 21.-ével lett bejelentett munkám, 9 hónapos szerződéssel. Az lenne a kérdésem hogy ha ledolgozom a kilenc hónapot hozzá adódik e a diák munka,mert úgy meg lenne az egy év munka, ill. ha a 9 hónapos szerződés közben esek teherben akkor addig számít amíg dolgozok? vagy a 9 hónap alatt nem rúghatnak ki és végig beleszámít a 9 hónap a munkaidőbe? Köszönettel. B
”

Kedves Bettina!

• CSED-re és GYED-re főszabály szerint csak az jogosult, aki az 1997. évi LXXX. törvény 5. § szerinti biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.
• A diákmunkát többféle jogviszonyban lehet végezni, melyek többsége nem minősül biztosítási jogviszonynak. (Nézze meg, hogy pontosan mi szerepel az írásbeli megállapodásban.)
• Az alkalmi foglalkoztatás szintén nem minősül biztosításnak, azaz ez sem számít be a 365 napba.
• A Munka törvénykönyve értelmében a dolgozó munkaviszonyát rendes felmondással nem lehet megszüntetni, azonban a határozott idő lejártával automatikusan megszűnik a terhesnek és nem terhesnek egyaránt.
• A 9 hónap tehát biztosítási jogviszony lesz.

• Amennyiben a szüléskor nem lesz meg a 365 napja, de még fennáll a munkaviszonya az egészségbiztosítótól kérhet méltányosságból történő csed megállapítást.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

A biztosítottnak minősülő jogviszonyokat itt találja:
itt t

5. § (1) E törvény alapján biztosított

1. a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

b)a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,

c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,

d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy,

5. a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
6. a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
7. a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott79 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
8. az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,
9. a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,
3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja; helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott összeget.

(3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.

Bettina16 2015.09.24. 16:31

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

65. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

1. a várandósság,

b) a szülési szabadság,

3. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
4. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
5. a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap

tartama alatt.

Kedves Szakértő!

Tanácstalan vagyok.

2015. október 26-ra vagyok kiírva.
Pillanatnyilag álláskeresési ellátásban részesülök szeptember 17től, amely október 25-ig fog tartani.

Előtte 2014. febr. 26-tól 2015. márc. 25-ig volt folyamatos munkaviszonyom. (2015. márc. 26 és szept. 16. között nem volt semmiféle jövedelmem, jogviszonyom)

Ha jól értelmeztem a jogszabályokat, akkor a CSED kiszámításánál a 2014. szept. 26 - 2015. márc. 25 közötti időszakban keresett jövedelmem fog számítani vagy a munkaügyi központ határozata szerinti járadék lesz az alapja?

A másik kérdésem pedig az lenne, hogyha nem kérném az álláskeresési járadék szüneteltetését, de túlhordanám a babát, tehát a várandósság alatt megszűnne a biztosításom, de e megszűnést követő 42 napon belül szülnék, akkor ugyanúgy a munkaügyi központba kellene a CSED kérelmet benyújtani?

Remélem elég érthetően írtam meg a kérdéseimet.

Köszönöm előre is a választ!

J. Viki

Tisztelt Szakértők!

A segítségét szeretném kérni táppénzel/betegszabadsággal kapcsolatban.

Jelenleg 18. hetes terhes vagyok, ez év végéig tervezek még dolgozni. Biztosítási jogviszonyom 2014. áprilisától áll fenn. Eddig még nem voltam táppénzen, ezért 15 nap betegszabadsággal rendelkezek. Ha ez év december 15. napjától ír ki az orvosom táppénzre, akkor az ez évben rendelkezésemre álló betegszabadságot már nem tudom ki venni. A következő évre átvihetőek a fennmaradt napok?
Ha november hónaptól kezdődik a táppénz időtartama és igénybe tudom venni az idei 15 nap betegszabadságot, akkor a 2016.-os évben ismét rendelkezésemre áll a 15 nap?

Anyagilag, hogy járok jobban?

Válaszát előre is köszönöm!

„rone2122 2015.09.28. 16:27
Tisztelt Szakértők!
A segítségét szeretném kérni táppénzzel/betegszabadsággal kapcsolatban.
Jelenleg 18. hetes terhes vagyok, ez év végéig tervezek még dolgozni.
Biztosítási jogviszonyom 2014. áprilisától áll fenn.
Eddig még nem voltam táppénzen, ezért 15 nap betegszabadsággal rendelkezek.
Ha ez év december 15. napjától ír ki az orvosom táppénzre, akkor az ez évben rendelkezésemre álló betegszabadságot már nem tudom ki venni.
A következő évre átvihetőek a fennmaradt napok?
”

Nem.

„Ha november hónaptól kezdődik a táppénz időtartama és igénybe tudom venni az idei 15 nap betegszabadságot, akkor a 2016.-os évben ismét rendelkezésemre áll a 15 nap?
”

Igen, ha pl. november 01-től keresőképtelenné válik -és nem 9-es betegségi kóddal veszik keresőképtelen állományba,- úgy a 15 munkanap kimerítését követően táppénzre jogosult mindaddig, amíg keresőképessé nem válik, vagy meg nem szül. Amennyiben 2016-ban ismét keresőképtelenné válik akkor ismét megilleti a 15 munkanap bsz.

A betegszabadságra a távolléti díj 70%-a, táppénzként pedig az irányadó/számítási időszak pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmének 50, vagy 60%-át kaphatja. (60%, ha van legalább 2 éves, folyamatos biztosításban töltött ideje és a keresőképtelenséget nem kórház igazolja.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

„! J. Viktória 2015.09.26. 19:06
Kedves Szakértő!
Tanácstalan vagyok.
2015. október 26-ra vagyok kiírva.
Pillanatnyilag álláskeresési ellátásban részesülök szeptember 17től, amely október 25-ig fog tartani.
Előtte 2014. febr. 26-tól 2015. márc. 25-ig volt folyamatos munkaviszonyom. (2015. márc. 26 és szept. 16. között nem volt semmiféle jövedelmem, jogviszonyom)
Ha jól értelmeztem a jogszabályokat, akkor a CSED kiszámításánál a 2014. szept. 26 - 2015. márc. 25 közötti időszakban keresett jövedelmem fog számítani vagy a munkaügyi központ határozata szerinti járadék lesz az alapja?
”

A munkaügyi központ határozata szerinti járadék lesz az alapja, a jogszabályban rögzített korlátozással! Egészen pontosan így kell megállapítani:

26. §(1)(2) Annak, aki álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt, vagy ezek megszűnését követő 42 napon belül szül, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét.

„A másik kérdésem pedig az lenne, hogyha túlhordanám a babát, tehát a várandósság alatt megszűnne a biztosításom, de e megszűnést követő 42 napon belül szülnék, akkor ugyanúgy a munkaügyi központba kellene a CSED kérelmet benyújtani?
”

Igen! (Ez esetben azonban a CSED lejártát követően nem lesz jogosult GYED-re!!! GYED-nél nem él a 42 napos szabály, csak a csed-nél.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

„csiigusz 2015.09.24. 21:37
Tisztelt szakértők!
Október végén lesz egy éve, hogy egy multinál dolgozom teljes munkaidőben. Párommal már próbálkozunk a baba projekttel fél éve, de sajnos eddig nem volt szerencsénk. Most hívtak be egy olyan állásra, ami igazán érdekelne.
Kérdésem az lenne, hogy ha esetleg váltok és az új helyen a próbaidő alatt esek teherbe, akkor azt mikor kell közölni a munkáltatóval illetve emiatt kirúghat-e.
Kell egy minimum idő egy munkahelyen, hogy utána rendesen kifizessék a gyes-t stb.
Köszönöm a választ!
Üdv: Agnes
”

Kedves Ágnes!

• A GYES alanyi (állampolgári) jogon jár, az nem kötött munkaviszonyhoz. (A csed és a gyed viszont igen. CSED-re és GYED-re főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.)

• Mt. 6. § (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

• Próbaidő alatt bármelyik fél, indokolás nélkül megszüntetheti a jogviszonyt, azonban ha azt a munkáltató a terhességgel indokolja, úgy megsérti az egyenlő bánásmód elvét.

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit.

Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.

Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Szakértők!
Kérdésem Gyes és Csed melletti munkavállalással kapcsolatos. Ha valaki szeretne dolgozni egy cégnél 4 órában, mert bár van munkaviszonya, a régi cég így nem tudja még visszavenni és foglalkoztatni, de mellette kap Csed-et a 4 hónapos gyerek és Gyest a két év 3 hónapos gyerek után, az hogyan lehetséges? Illetve ilyenkor a nagyobb gyereket lehet-e bölcsődébe beiratni a 4 órás foglalkoztató által kiadott munkáltatói igazolással? Illetve le kell-e mondani valamelyik juttatásról ehhez?
Köszönettel,
Viktória

„betta23 2015.09.30. 12:37
”
CSED (csecsemőgondozási díj) folyósításának ideje alatt munkát végezni nem lehet.

Természetesen a 4 hónapos baba mellett létesíthet új jogviszonyt, vagy visszaállhat dolgozni eredeti munkahelyén is, de akkor csed ellátásra nem jogosult! (A munkábaállást be kell jelenteni, a csed-ről le kell mondani.)

GYED (gyermekgondozási díj) és GYES (gyermekgondozási segély) mellett pedig csak a gyermek 1 éves kora után lehet munkát vállalni. (Ez esetben a munkaidő nincs korlátozva.)

Üdvözlöm!
Olyan kérdésem lenne hogy 2014.nov.13.án született akisfiunk,Tervezünk neki kistesót.És olyan érdekelne hogy ha betöltötte az 1évet utánna gyed mellett megigényelhetem a kicsire a táppénz is?ha igen hogy működik?több mindent hallottam már és érdekelne hogy is működik pontosan!Köszönettel Adrienn

„Adrienn1990 2015.10.05. 09:14
Üdvözlöm!
Olyan kérdésem lenne hogy 2014.nov.13.án született a kisfiunk.
Tervezünk neki kistesót. És olyan érdekelne hogy ha betöltötte az 1évet utána gyed mellett megigényelhetem a kicsire a táppénz is? Ha igen hogy működik? Több mindent hallottam már és érdekelne hogy is működik pontosan!Köszönettel Adrienn
”
Igen, GYED mellett, a gyermek 1 éves kora után korlátlanul lehet dolgozni.

Aki a GYED mellett dolgozik és keresőképtelenné válik jogosult táppénzre.

A munkába állási szándékát a foglalkoztatója felé be kell jelentenie.

Tehát továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Más a helyzet akkor, ha a GYED-en lévő biztosított a gyermek egyéves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva, ismét munkába áll.
Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését.
Ha keresőképtelenné válik akkor pedig kaphatja a GYED-et és (a fizetés helyett, keresetpótló juttatásként) a táppénzt.

Mindezek figyelembevételével –álláspontom szerint- a jogalkotó szándéka nem az volt, hogy minden GYED-en lévé egyidejűleg két tb ellátást is kapjon, azonban tény, hogyha a fizetésnélkülit megszakítja (ezt azonban 30 nappal korábban be kell jelenteni) és rögtön a felhalmozódó szabadság kivételével kezdi, majd ha az lejár keresőképtelen állományba kerül jogosult GYED-re és táppénzre.

A munkábaállás feltételeit és a szabadság kiadásának módját a Munka Törvénykönyve szabályozza ekként:

133. § (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

A munkavállaló oldalán felmerült ok, ami miatt a szabadságot az esedékesség évében nem lehetett kiadni pl. a csed és a gyed (szülési szabadság, fizetésnélküli szabadság).

A munkáltató az Mt. szerint köteles a szabadságot kiadni, de nem feltétlenül azonnal, hanem az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül.

És azt se felejtse el, hogy a keresőképtelenség elbírálása is orvosszakmai kérdés, azaz nem a biztosított, hanem az orvos dolga eldönteni, hogy orvosilag indokolt-e a keresőképtelen állományba vétel.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Szakértők!

2015. július 15-én járt le a határozott idejű szerződésem. 2015. október 1-jétől ugyanott dolgozom tovább, már véglegesítve. Az idén nem vettem igénybe a 15 nap betegszabadságból egyet sem. Mennyi jár(hat) az újbóli munkába állásomat követően? Mi a helyzet továbbá az esetleges (bár ne legyen rá szükség) táppénzzel, amely a betegszabadság lejártát követően jár?

Válaszukat köszönöm.

„aranypénzes leopárd 2015.10.05. 15:02

Tisztelt Szakértők!

2015. július 15-én járt le a határozott idejű szerződésem. 2015. október 1-jétől ugyanott dolgozom tovább, már véglegesítve. Az idén nem vettem igénybe a 15 nap betegszabadságból egyet sem. Mennyi jár(hat) az újbóli munkába állásomat követően? Mi a helyzet továbbá az esetleges (bár ne legyen rá szükség) táppénzzel, amely a betegszabadság lejártát követően jár?

Válaszukat köszönöm.
”

A tárgyévben ugyanott ledolgozott napokat egybeszámítva időarányosan jogosult betegszabadságra.
Lásd:

(2015.01.01-2015.07.15 időszakban 196 nap, 2015.10.01-től 2015.12.31-ig 92 nap, összesen 288 nap. 15/365x288=12 nap)

Ezt követően annyi nap táppénzre jogosult, ahány folyamatos biztosításban töltött nappal rendelkezett a keresőképtelenséget megelőző napig.

A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

Köszönöm.

Tisztelt Szakértő,
az alábbi kérdéssel kapcsolatban kérném a segítségét, javaslatát:
2014. szeptemberében baleset ért (csigolya törés, kéztörés, medence sérülés), melynek következtében egy évig táppénzre kényszerültem.
Az éves táppénzkeretem 2015.szeptember végén lejárt.
A háziorvosom a leszázalékolási folyamatot még nem indította el, előző munkakörömbe (esztergályos) nem tudok visszamenni.
Információim szerint a munkáltatónak fel kell ajánlania részemre könnyített munkakört. (a háziorvosom aki egyben a cég üzemorvosa is, napi 4 órás munkaidőkeretet engedélyez)
Kérdéseim az alábbiak:

• amennyiben az ajánlott munkakört nem fogadom el és a munkáltató megszünteti munkaviszonyomat jár-e végkielégítés? (közel 40 éve vagyok a cég alkalmazásában)
• Illetve a munkáltatóm írásban jelezte a táppénz keret kimerülését, melyet továbbítottam a kezelőorvosomnak és a háziorvosnak is, ennek ellenére a táppénz nem lett lezárva előírás szerinti időben. Kinek a feladata/felelőssége lett volna ezt megtenni? Felelősségre lehet-e vonni ez esetben az illetékest?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt szakértők!

Első gyermekemet várom januárra. Van 3 éve állandó állásom, ahonnan szülési szabadságra megyek. Mellette pedig egyszerűsített foglalkoztatásban is dolgozom egy másik helyen. Milyen ellátásokra/juttatásokra vagyok így jogosult? Gyed,Gyes,Csed..?
Válaszukat előre is köszönöm!

sztelt forumozok.

Olyan ügybe lenbe kérdésem hogy a menyasszonyom tavaly november ota dolgozott egy cégnél február közepén kiirta a doki mivel veszélyeztetett terhes lett elvileg táppénzen lett volna a szülèsig igaz a munkáltato nem fizetett táppénzt mèg az oep se pedig fellebbeztünk elutasitották kérelmünket mivel a munkáltato nem küldött nekik semmi papirt a nyáron egy orvosi vizsgálat alapján derült ki hogy megszünt a munkaviszonya ezt a tényt a nav is alátámasztotta semmi papirt nem kaptunk a munkáltatotol el se tudjuk érni hova lehet ilyenkor lépni. Munkaügyi biroságra adjuk be valamit vagy hova? Segitséget elöre is köszönöm.

„Kjozsef99 2015.10.07. 13:02
sztelt forumozok.
Olyan ügybe lenbe kérdésem hogy a menyasszonyom tavaly november ota dolgozott egy cégnél február közepén kiirta a doki mivel veszélyeztetett terhes lett elvileg táppénzen lett volna a szülèsig igaz a munkáltato nem fizetett táppénzt mèg az oep se pedig fellebbeztünk.
Elutasitották kérelmünket mivel a munkáltato nem küldött nekik semmi papirt a nyáron egy orvosi vizsgálat alapján derült ki hogy megszünt a munkaviszonya ezt a tényt a nav is alátámasztotta semmi papirt nem kaptunk a munkáltatotol el se tudjuk érni hova lehet ilyenkor lépni.
Munkaügyi biroságra adjuk be valamit vagy hova? Segitséget elöre is köszönöm.
”

A történeti tényállás egy kicsit hiányos.
Mit fellebbeztek meg?
Mit tartalmazott a határozat?
Hogy döntött a másodfok?
Fordultak-e -a másodfokú döntéssel kapcsolatban- bírósághoz?
A NAV pontosan mit állapított meg?
A hatósági ellenőrzés során a NAV/egészségbiztosító milyen okmányokat szerzett be?
Éltek-e az irat betekintési és másolatkészítési jogukkal?
A NAV milyen címen találta meg a céget?
A szerződése határozott, vagy határozatlan ideig tartott?
Kötöttek-e ki próbaidőt?
Ha igen az mikor járt le?
A keresőképtelenségnek mi volt a kódja? (6,8,9)
A keresőképtelenség még a munkaviszony alatt, vagy annak megszűnése után keletkezett?....

Tekintettel a számtalan nyitott kérdésre érdemi válasz nehezen adható a kérdésére.

A munkáltató cégbírósághoz bejelentett címét a cégkereső használatával tudja megnézni itt:
http://www.e-cegjegyzek.hu/index.html

Igen, munkaügyi jogvitát a munkaügyi bíróságnál kezdeményezhet.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
285. § (1) A munkavállaló …. a munkaviszonyból vagy az e törvényből származó, …. igényét bíróság előtt érvényesítheti.

1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

94. § (1) A keresetet, valamint a per megindítását megelőző kérelmet az ügyvéd által nem képviselt fél bármely járásbíróságnál vagy a perre illetékes törvényszéknél is jegyzőkönyvbe mondhatja. A felet ilyenkor a szükséges útbaigazítással is el kell látni és az esetleges hiányok pótlására (95. §) nyomban fel kell hívni; ha a fél a hiányok pótlását figyelmeztetés ellenére is elmulasztja, a keresetet, illetőleg a kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni.