GYED,GYES, táppénz

???

„hhhhh
Tisztelt...!
Múlt év novemberében megszűnt a munkaviszonyom, utána munkanélküli segélyen voltam. Most újra dolgozom, de betegeskedem. Az előző munkaviszonyomban nem voltam táppénzen. De most nem tudom van e egyáltalán táppénz jogom?
Köszönöm válaszát!
”

Tisztelt...!

Főszabály: Mindenki annyi nap táppénzre jogosult a betegszabadság lejártát követően, ahány folyamatos biztosításban töltött nappal rendelkezik a keresőképtelenség első napjáig.

A biztosítás akkor folyamatos, ha abban nincs 30 napnál hosszabb megszakítás.

Ha a biztosítás folyamatos a legfeljebb 365 nap igényjogból le kell vonni azon táppénzes napok számát, amennyit a keresőképtelenség kezdetét közvetlenül megelőző 1 éven belül táppénzben részesült.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Tisztelt Szakértő!
Idén május 1-jétől szeretnék elmenni táppénzre. Többéves folymatos munkaviszonyban vagyok ugyanannál a cégnél. A kérdésem: a havimunkabéremen kívül beleszámítják e majd a táppénzbe a 2014 évvégén hivatalosan kapott bónuszt (szerepel az adóbevallásomban)?
Előre is köszönöm a válaszukat.

Tisztelt Szakèrtő!

2011. Április óta vagyok itthon gyeden,két kislányom van. Szeretnèk visszamenni dolgozni,de a következő tájèkoztatásokat kaptam. 2006 ota dolgoztam itt titkárnőként hogy, visszavètel esetèn más munkakörbe, minimalbèrèrt ès 3 hónap próbaidővel venne vissza megteheti ezt a munkáltatóm? Vègzettsègnek megfelelöen ajánlhat e munkát, köteles e visszavenni? 110 ezer ft kerestem amikor eljöttem gyedre,èvek során felemelte a fizetèst 123 ezerre amit èn is megkaptam de a gyeden nem változtatott, ès tavaly újra emelte 200 ezerre amit èn már nem kaptam meg,ez törvènyes e? A cèg eladás alatt áll, ha eladják gyes (2015.03.20_tól) alatt elbocsáthat vagy a lehetsèges új fönöksèg tulajdonos váltás címén vègkielègítès nèlkül felmondhat?

„minorka 2015.02.25. 18:50
Tisztelt Szakértő!
Idén május 1-jétől szeretnék elmenni táppénzre. Többéves folyamatos munkaviszonyban vagyok ugyanannál a cégnél. A kérdésem: a havi munkabéremen kívül beleszámítják e majd a táppénzbe a 2014 évvégén hivatalosan kapott bónuszt (szerepel az adóbevallásomban)?
Előre is köszönöm a válaszukat”.

Ha a bónusz pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem (azaz abból vontak 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot) és a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került (Ebtv. 5/C. és 39/A. §), akkor figyelembe vehető, különben nem.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Üdvözlöm! 2006-tól vagyok egy kft-nél, a szerződésem szerint “véglegesítve”, napi 8 órás munkaidőben. 2009-ben és 2012-ben szültem a gyerekeket, jelenleg gyes-en vagyok. A legkisebb március 7-én tölti a 3. életévét. Munkáltatóm kérte, hogy nyilatkozzak, mikortól és milyen formában kívánok munkába állni. Kérdéseim: első munkanapként a március 7-ét vagy a március 8-át kell megjelölnöm? Ha csak 4 órában akar visszavenni, akkor azt “köteles” vagyok e elfogadni, vagy ha nem, akkor az részemről/részéről felmondásnak minősül -e? A felgyűlt szabadságot milyen formában kell/lehet kivennem? Ha napi 4 órában foglalkoztatna, akkor a felgyűlt szabadságaim száma “megduplázódik” (mivel azok még a napi 8 órás munkaidőre szólnak)? Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Szakértő!
2013. szeptemberében született első gyermekünk, aki után előbb TGYS-t, majd GYED-et kaptam, kapok. (2013. júliusától táppénzen voltam a szülésig.) A munkában töltött utolsó 3 hónapban az alapbéremmel (közel) megegyező prémiumot kaptam. (Alapbérem: a 2013-ban érvényes szakmunkás minimálbér volt.) Így ez a 3 havi prémium beleszámított a későbbi GYED-embe.
Jelenleg második gyermekemet várom (2015. szeptemberére). A megváltozott Eb. tv. alapján jól értelmeztem, hogy mivel az idei évben nem lesz sem 180, sem 120 nap jövedelmem (nem tervezek visszamenni dolgozni), így a szerződésben foglalt bérem lesz a CSED és GYED alapja? (Vagyis a 3 havi prémium most nem fog beleszámítani?)
Érdemes-e elmennem táppénzre úgy, hogy előtte kiveszem a szabadságom (egy részét legalább) a GYED extra alapján? Ez mennyiben befolyásolná a későbbi juttatásokat?
Válaszát előre is köszönöm!

Galaxy

„Galaxy 2015.03.01. 18:04
Tisztelt Szakértő!

2013. szeptemberében született első gyermekünk, aki után előbb TGYS-t, majd GYED-et kaptam, kapok. (2013. júliusától táppénzen voltam a szülésig.) A munkában töltött utolsó 3 hónapban az alapbéremmel (közel) megegyező prémiumot kaptam. (Alapbérem: a 2013-ban érvényes szakmunkás minimálbér volt.) Így ez a 3 havi prémium beleszámított a későbbi GYED-embe.
Jelenleg második gyermekemet várom (2015. szeptemberére). A megváltozott Eb. tv. alapján jól értelmeztem, hogy mivel az idei évben nem lesz sem 180, sem 120 nap jövedelmem (nem tervezek visszamenni dolgozni), így a szerződésben foglalt bérem lesz a CSED és GYED alapja? (Vagyis a 3 havi prémium most nem fog beleszámítani?)
”

Jól értelmezi, a 2013-as prémium nem alapja az új baba után járó CSED ellátásnak.

A hogyan járnék jobban kérdésére az ehhez szükséges releváns adatok birtokában lévő TB kifizetőhely tud teljeskörű és felelős választ adni.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Tisztelt Szakértő!

2010-ben született meg első gyermekem, majd 2013-ban a második, tehát már egy ideje itthon vagyok, hol gyedet, hol táppénzt kaptam, most pedig gyesen vagyok a második gyermekkel. Mivel én még a korábbi "gyed rendszerben" kezdtem bruttó 106000ft-ot kaptam, mely a második gyermek után természetesen jelentősen csökkent, hiszen a gyed volt az előtte lévő egy évben a jövedelmem. Most harmadik hónapja vagyok gyesen a második gyermekkel és azt tervezzük a férjemmel, hogy vállalnánk egy harmadikat is. Március végétől azonban szabadságot szeretnék kivenni,mert ha nem jönne össze a baba, akkor augusztustól vissza kell mennem dolgozni. De ha "ideálisan" alakulna minden, akkor március végétől kivennék három hónap (ennyi gyűlt össze) szabadságot, majd táppénzre mennék várandósan és a gyermek születése után csedet és gyedet igényelnék. Az lenne a kérdésem, hogy egy hónap szabadság után átkerülnék-e a magasabb díjazású "gyed rendszerbe", mivel pedagógusként már a szabadság után járó jövedelmem a béremelés utáni lenne, tehát bruttó 180000ft körül?! Vagy a gyedet kizárólag az elmúlt egy év alapján számolnák ki a harmadik gyermeknél és nem vennék figyelembe, hogy időközben emelkedett a bérem???
Válaszát és segítségét előre is nagyon köszönöm!

„mantanya 2015.02.28. 21:31
Üdvözlöm! 2006-tól vagyok egy kft-nél, a szerződésem szerint “véglegesítve”, napi 8 órás munkaidőben. 2009-ben és 2012-ben szültem a gyerekeket, jelenleg gyes-en vagyok. A legkisebb március 7-én tölti a 3. életévét. Munkáltatóm kérte, hogy nyilatkozzak, mikortól és milyen formában kívánok munkába állni. Kérdéseim: első munkanapként a március 7-ét vagy a március 8-át kell megjelölnöm? Ha csak 4 órában akar visszavenni, akkor azt “köteles” vagyok e elfogadni, vagy ha nem, akkor az részemről/részéről felmondásnak minősül -e? A felgyűlt szabadságot milyen formában kell/lehet kivennem? Ha napi 4 órában foglalkoztatna, akkor a felgyűlt szabadságaim száma “megduplázódik” (mivel azok még a napi 8 órás munkaidőre szólnak)? Válaszát előre is köszönöm.
”

2015.03.07-re még GYES illeti meg.

Ennek figyelembevételével Ön választhatja a 03.07-i és 03.08-i munkába állást is azzal, hogy ez egy szombati, ill, vasárnapi nap. (2015.03.09. hétfő.)

Nem, nem duplázódik meg! A 4 órást is ugyanannyi szabadság illeti meg, mint a 8 órásat azzal, hogyha Ön nem 8, hanem 4 órában áll munkába, úgy ezen 4 órás bér figyelembevételével (alapulvételével) kapja majd meg a szabadságos bért.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

123. § (3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

148. § (1) A távolléti díjat

1. az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §),
2. az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett

ba) teljesítménybér (150. §),
bb) bérpótlék (151. §)
figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az esedékesség időpontja

1. a távollét kezdő időpontja,
2. a végkielégítés tekintetében

ba) a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja,
bb) a 77. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja, vagy

3. kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díjazást, ha a távollét tartama során összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni.
(4) A távolléti díj megállapításakor az (1) bekezdés szerinti összegeket - a 149-151. §-ban foglaltaknak megfelelően - együttesen kell figyelembe venni.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

„adriana82 2015.03.02. 16:35
Tisztelt Szakértő!
2010-ben született meg első gyermekem, majd 2013-ban a második, tehát már egy ideje itthon vagyok, hol gyedet, hol táppénzt kaptam, most pedig gyesen vagyok a második gyermekkel. Mivel én még a korábbi "gyed rendszerben" kezdtem bruttó 106000ft-ot kaptam, mely a második gyermek után természetesen jelentősen csökkent, hiszen a gyed volt az előtte lévő egy évben a jövedelmem. Most harmadik hónapja vagyok gyesen a második gyermekkel és azt tervezzük a férjemmel, hogy vállalnánk egy harmadikat is. Március végétől azonban szabadságot szeretnék kivenni,mert ha nem jönne össze a baba, akkor augusztustól vissza kell mennem dolgozni. De ha "ideálisan" alakulna minden, akkor március végétől kivennék három hónap (ennyi gyűlt össze) szabadságot, majd táppénzre mennék várandósan és a gyermek születése után csedet és gyedet igényelnék. Az lenne a kérdésem, hogy egy hónap szabadság után átkerülnék-e a magasabb díjazású "gyed rendszerbe", mivel pedagógusként már a szabadság után járó jövedelmem a béremelés utáni lenne, tehát bruttó 180000ft körül?! Vagy a gyedet kizárólag az elmúlt egy év alapján számolnák ki a harmadik gyermeknél és nem vennék figyelembe, hogy időközben emelkedett a bérem???
Válaszát és segítségét előre is nagyon köszönöm!
”

• De, ha szabadságra menne figyelembe vennék hogy időközben emelkedett a bére.
• Változott a jogszabály, 2015.01.01-től már nem az előző évi kereset az ellátás alapja. Az új főszabály:

Az ellátás alapjaa jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Tisztelt szakértő!

Kérdésem a következő lenne: közalkalmazottként visszamentem dolgozni 2015. január 22-ik napjával. Jelenleg a szabadságomat töltöm. Az illetményszámfejtéssel hosszas beszélgetés után még mindig nem értem: hogy lehet, hogy az eddig nettóban kapott kb. 85-86.000 forint gyedet miért nem kapom meg ugyan úgy nettóban mint eddig? Miért számfejtik ugyan úgy a családtámogatási ellátást mármint a GYED-et mint a munkabért? Szóval összekapcsolták a kettőt, és amit GYED-ként megkaptam eddig nettóban, most azt is bruttóként számítják és minden járulékot fizetni kell utána? A cégnél azt mondták, hogy erre törvény van, hogy össze kell adni. És azoknál, akiknél külön érkezik, vagyis nem államigazgatási szervnél dolgzozik és mondjuk postán kapja az ellátást, annak hogyan vonják össze a GYED-ét a fizetésével? Hogy is van ez pontosan akkor? Válaszát köszönöm

A GYED, mint TB ellátás adóköteles jövedelemnek minősül. A munkáltató/kifizető köteles az adott hónap adóköteles jövedelmeiből az adóelőleget levonni.
Ezen túlmenően a GYED nyugdíjjárulék köteles ellátás is, azaz abból 10% nyugdíjjárulékot is kell vonni.
Egyéb járulékot (munkaerőpiaci, pénbeli eb. természetbeni eb. stb.) a GYED ellátásból nem kell vonni.
Akinek a GYED ellátását a MEP (egészségbiztosító) folyósítja az adóelőleget és az ny. járulékot a MEP vonja le és utalja át a NAV-nak.

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
26. § (1)1 A gyermekgondozási díjban, …. részesülő személy a díj, …. összege után nyugdíjjárulékot fizet.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

TF!

Feleségem tanárként Gyesről menne vissza dolgozni. Hol találok rendeletet a szabadságidőre? Azaz mennyi nap szabadság jár neki?

Köszönettel!

Tisztelt Szakértő!

Röviden a történetem : 2012 Szeptemberétől 2014 Januárig dolgoztam,kiderült hogy babát várok így 2014 Februártól Május 31ig táppénzen voltam. Lejárt a munkaszerződésem, így Június 1-től Július 12ig munkanélküli segélyt kaptam. Július 13.án megszületett a kislányunk, innentől kezdve 2014 December 27ig kaptam a Tgyást. Jelenleg gyeden vagyok amit 2016 Július 13ig fogok kapni. Kérdésem a következő lenne : Most szeretnénk még egy babát, milyen ellátásokra leszek jogosult? Köszönöm válaszát.

„T. Ollé László!
”
2012. évi I. törvény
a munka törvénykönyvéről1

59. A szabadság

115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában

1. a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
2. a szabadság,
3. a szülési szabadság,
4. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,

e)58 a keresőképtelenség,

6. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
7. a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott

tartama.

116. § Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.

117. § (1) A munkavállalónak

1. huszonötödik életévétől egy,
2. huszonnyolcadik életévétől kettő,
3. harmincegyedik életévétől három,
4. harmincharmadik életévétől négy,
5. harmincötödik életévétől öt,
6. harminchetedik életévétől hat,
7. harminckilencedik életévétől hét,
8. negyvenegyedik életévétől nyolc,
9. negyvenharmadik életévétől kilenc,
10. negyvenötödik életévétől tíz

munkanap pótszabadság jár.

(2) A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott életkort betölti.

118. § (1) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb

1. egy gyermeke után kettő,
2. két gyermeke után négy,
3. kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság jár.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.
(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
(4) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
119. § (1) A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
(2) A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.
120. §59 A munkavállalónak, ha

1. a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,
2. fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
3. vakok személyi járadékára jogosult

évenként öt munkanap pótszabadság jár.
121. § (1)60 A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg - a 118. § (4) bekezdését kivéve - a szabadság arányos része jár.
(2) A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.

60. A szabadság kiadása

122. § (1) A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.
(2)61 A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

(3)62 A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.
(5) A szabadságot - a 125. §-ban foglaltakat kivéve - megváltani nem lehet.
123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

1. a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
2. a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
3. kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(6)63 A munkáltató - a felek naptári évre kötött megállapodása alapján - a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.
(7) A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Az (5) bekezdés b) pontban foglalt esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.
124. §64 (1) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.
(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.
(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság - a (2) bekezdéstől eltérően - az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.
(4) A szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani.
(5) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell nyilvántartani.
125. § A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

Ha közalkalmazott a szabadsággal kapcsolatos rendelkezéseket itt találja:

1992. évi XXXIII. törvény
a közalkalmazottak jogállásáról

IV. fejezet
A munkaidő és pihenőidő
55. §221 A munka jellegétől függően végrehajtási rendelet meghatározhatja a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait.
55/A. §222 (1)223
(2)224
56. §225 A közalkalmazottat

1. az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap,

b)226 az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap
alapszabadság illeti meg.
57. § (1) A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.
(2)227 A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.
(3)228 A bölcsődékben, a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben, a felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban a nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató nevelő, nevelő-oktató, oktató, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg.
(3a)229 A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetekben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot vehet igénybe a munkáltató

1. a gyermekekkel, fiatal felnőttekkel való közvetlen, egyéni és csoportos foglalkozás vezetésére, fejlesztés és oktatás tartására,
2. a gyermekek, fiatal felnőttek és a velük kapcsolatos intézkedések meghozatala, a számukra nyújtott ellátások meghatározása szempontjából jelentőséggel bíró személyek személyiségállapotának vizsgálatára, pedagógiai megfigyelések és családgondozási, utógondozási feladatok végzésére, és
3. az a) és b) pontban foglalt tevékenységgel összefüggő feladatok ellátására.

(4)230
(5)231 A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult.
(6)232 A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze.
57/A. §233 Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
57/B. §234 (1)-(2)235
58. § (1)236 A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - egyszerre többféle jogcímen is megilleti.
(2)237 A fizetési fokozathoz kapcsolódó [57. § (1) bekezdés] és a munkakör [57. § (3) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.
(3)238 A munkakör és a beosztás [57. § (2) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.
58/A. §239 (1) A közalkalmazottnak - kérelmére - a külszolgálat időtartamára fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a közalkalmazott házastársa külszolgálatot teljesít.
(2) A munkáltató - ha a kutatónak a kutatás-fejlesztési munka eredménye hasznosításában érdekelt vállalkozásnál történő munkavégzéséhez e törvény szerint előzetesen hozzájárult - a kutatóval kötött megállapodás alapján a kutató számára a megállapodásban meghatározott időtartamra fizetés nélküli szabadságot engedélyez.
59. §240 (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében
a)241 az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. Fejezet) közül a 92. § (4) bekezdése, a 116-117. §, a 118. § (4) bekezdése, a 119. § (2) bekezdése, a 123. § (6) bekezdése és a 135. § (4)-(6) bekezdése nem alkalmazható;

2. jogszabály vagy kollektív szerződés - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - az Mt. 86. § (3) bekezdés a) pontjától a közalkalmazott javára eltérhet.

(2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében

1. az Mt. 95. § (2) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdés c) pontjában foglalt, a munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásán

aa) a munkáltató általi próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetést, valamint
ab) a 27. § (2) bekezdése szerinti - ide nem értve a közalkalmazott szakmai alkalmatlanságával vagy nem megfelelő munkavégzésével indokolt - azonnali hatályú megszüntetést,

2. az Mt. 95. § (2) bekezdés d) pontjában és (3) bekezdés d) pontjában foglalt, a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásán a 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjával indokolt felmentést,
3. az Mt. 95. § (4) bekezdés d) pontjában foglalt, a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, valamint e) pontjában foglalt, nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásán a 27. § (2) bekezdés és a 30. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a közalkalmazott tartós szakmai alkalmatlanságával vagy nem megfelelő munkavégzésével indokolt azonnali hatályú megszüntetést vagy felmentést

kell érteni.
(3) Az Mt. 95. § (4) bekezdését alkalmazni kell a 30. § (4) bekezdése szerinti felmentés esetén is.
(4)242 A munkáltató a felek naptári évre kötött írásbeli megállapodása alapján

1. az 57. § (1) bekezdés szerinti, a fizetési fokozat alapján, és
2. az 57. § (2) bekezdés szerinti, a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás alapján

megállapított pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.
(5)243 A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 298. § (7) bekezdése nem alkalmazható.

„.K2014 2015.03.05. 14:55
Tisztelt Szakértő!
Röviden a történetem : 2012 Szeptemberétől 2014 Januárig dolgoztam,kiderült hogy babát várok így 2014 Februártól Május 31ig táppénzen voltam. Lejárt a munkaszerződésem, így Június 1-től Július 12ig munkanélküli segélyt kaptam. Július 13.án megszületett a kislányunk, innentől kezdve 2014 December 27ig kaptam a Tgyást. Jelenleg gyeden vagyok amit 2016 Július 13ig fogok kapni. Kérdésem a következő lenne : Most szeretnénk még egy babát, milyen ellátásokra leszek jogosult? Köszönöm válaszát.
”

Ha nem válik biztosítottá az új babára csak GYES, (gyermekgondozási segély) családi pótlék és anyasági támogatás ellátásokra lesz jogosult, mely un. alanyi jogú ellátások és amelyeket a MÁK Magyar Államkincstár) folyósít.

Tisztelt Szakértő!

Segítségét kérném TGYÁS, GYED kérelmemmel kapcsolatban, mert kissé elvesztettem már a fonalat a több hónapja húzódó ügyintézés során:-(
2014.07. hóban megszületett a kisfiam. TGYÁS iránti kérelmemet az OEP felé nyújtottam be, mert a foglalkoztatómat nem értem el. 2012.02.01-2013.10.14-ig dolgoztam egy munkahelyen, ahonnan elbocsájtottak, így 2013.10.15-i dátummal a könyvelőm bejelentett a saját cégembe (alapítva:2011.), ahol 2014.03.10-ig dolgoztam, majd találtam egy új munkahelyet,ahol 2014.03.11-től, a szülés napjáig dolgoztam.
Az OEP-es ügyintézőtől azt a tájékoztatást kaptam, hogy az alkalmazotti munkaviszonyomból nem vagyok jogosult a tgyás-ra, mert egy időben két fennálló jogviszonyom van (hiszen a cégem, még mindig működik, ahol én ügyvezető vagyok, de fizetést nem kapok)és a társas vállalkozói jogviszonyom korábbi, így abból kellene számolniuk, de miután ott fizetésem nincs, így egyáltalán nem vagyok jogosult a fent említett ellátásra.
A kérdésem az lenne, hogy attól függetlenül, hogy 12 éve alkalmazottként folyamatosan dolgozom, valóban nem vagyok jogosult TGYÁS-ra és GYED-re, mert van egy működő cég, melyben én vagyok az ügyvezető?
Válaszát előre is köszönöm!

T. Linci79!

Nem, nem osztom a kolléga/nő álláspontját.

Az egészségbiztosító –amennyiben egyik jogviszonyban sem állapítja meg az ellátást- köteles arról alakszerű elutasító határozatban rendelkeznie. Ennek kézhezvételét követő 15 napon belül a döntés ellen jogorvoslati kérelmet terjeszthet be.

Ha az OEP másodfokon is elutasítja 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

Mind a fellebbezésben, mind a keresetlevélben hivatkozzon arra, hogy évek óta biztosított, sőt egyidejűleg több biztosítással is rendelkezik, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a munkajogviszonyaiban 2012.02.01-től folyamatosan megfizeti. Mindezek figyelembevételével –tekintettel a TB anyagi jogi normáira és a hézagpótló szerepet is betöltő alapelveire, valamint az Alaptörvény rendelkezéseire- elfogadhatatlan, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor (szülés) kizárják a megélhetését biztosító pénzbeli egészségbiztosítási ellátásból. (TGYS)

Kedves fórumozók!
Már több helyen is feltettem a kérdésemet, hiába.

• 2014-ben a szabadság szempontjából a naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség számított munkában töltött időnek, azaz a hosszabb tartamú keresőképtelenség arányosan csökkentette a munkavállaló szabadságát. Mivel ez nem felelt meg az uniós szabályoknak, és sértette az alkotmányban is rögzített munkavállalók szabadsághoz való jogát, az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére ezt a tőrvényt eltörölték. Január 1-től a keresőképtelenség teljes egészében jogosít a szabadságra, időtartamától függetlenül... Ennyi a hír, kérdésem pedig az lenne, hogy visszakaphatom-e a tavalyi évben 30 napnál több táppénz miatt, ezek szerint jogsértő módon elvont szabadságaimat? Hova, kihez fordulhatnék?

Ha csak 2015.01.01-től jogosít ismét, akkor nem kaphatja vissza.

Tisztelt Szakértő!
A következő kérdéssel fordulok Önhöz. 2014. márciusában született a 2. gyermekem, jelenleg vele vagyok otthon GYED-en (előtte TGYÁS-on voltam vele). Folyamatos közszolgálatai munkaviszonyom volt előtte és azóta is rendelkezem munkahellyel. 3. gyermek esetében milyen ellátásra vagyok/leszek jogosult, 1.) ha még 2015-ben megszületne a 3. baba? 2.) ha a 2. gyerek 2 éves kora előtt születik meg (GYED alatt) 3.) a 2. gyerek 2 éves kora után (GYES alatt) születik meg? 4.) TGYÁS-ra csak abban az esetben vagyok jogosult ha visszamegyek dolgozni 180 napra?
Várom válaszát köszönettel és tisztelettel!

Tisztelt Fórum.
Szeretnék kérdezni. Megszűnt a cég ahol dolgoztam, de egy másik cég átvette a céget, én táppénzen vagyok, mert veszélyeztetett terhes vagyok , van egy 2 és fél éves kislányom, kaptam is értesítés a cégtől, hogy a munkaviszonyba vagyok velük, mert az ö állományukba kerültem. 2 havi táppénzemet nem számoltak el.2 és fél éves babámmal gyesen vagyok, és a második babát várom 2015 április a szülés várható ideje. Az értesítésbe azt írták ön jelenleg fizetés nélküli szabadságát tölti, illetve gyesen van, ettől még a munkaviszonyba vagyok. De én nem kértem fizetés nélküli szabadságot, mivel terhes vagyok, mert táppénzre vett fel az orvos. És eddig még 2015 január 19-töl nem utaltak semmit, a munkaviszonyom az előző cégnél január 31.volt, de az új cég átvette ezt a céget, és az értesítésbe azt írták 2015 április 1-től intéznek minden bérel kapcsolatos ügyeket, addig nem is kapok táppénzt?

Tisztelt Fórum!
Első gyermekemmel vagyok gyes-en 2015 június végéig. Második gyermekemet októberre várom és a kettő időpont között veszélyeztetett terhességgel 09 kóddal táppénzen leszek. Kérdésem, hogy jól értelmezem-e, hogy mind a június-október hónapokra eső táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelmem, a csed alapja úgyszintén a szerződés szerinti jövedelmem (mivel 3 hónap visszafelé után sem 180 sem 120 nap bérezett napom nem lesz), illetve mivel a gyed első folyósítása már 2016ra esik annak az alapja is a szerződés szerinti jövedelmem lesz? A gyes és a csed ill gyed között bérezett napok nem lesznek, csak tp... és ha jól értelmezem ezek ellátások és valahol azt olvastam, hogy "ellátásból ellátást nem számolunk", tehát értelmezésem szerint minden kalkuláció alapja a szerződés szerinti jövedelmem lesz (ami magasabb mint a min. bér 2x... de ugye tudom a gyed és tp korlátozva lesz). Előre is köszönöm a segítséget.

Tisztelt forum!

2010.03.23-tól dolgozom egy multi cégnél, határozatlan szerződéssel.
2012.09.07 - 2013.02.21: Terhességi gyermekágyi segély (Tgyás)
2013.02.22 - 2014.09.07: Gyermekgondozási díj (Gyed)
2014.09.08 - 2015.09.07: Gyermekgondozási segély (gyes)
Szeptember 7-én jár le a gyesem. És addig fizetés nélküli szabadságon vagyok. Van még 50 nap szabadság.
Terhes vagyok és pont november 17-en vagyok kiírva.

Most mi a legjobb?

• veszélyeztetett terhesség miatt táppénzre menni minél hamarabb?
• nem táppénzre menni, hanem kivenni a szabit
• más megoldás?

Ugyanúgy jár a csed és gyed??? Mit vesznek alapon???
Mikor mondjam a munkáltatónak hogy terhes vagyok? Mert ha a munkáltató tudja hogy terhes vagyok, akkor védve vagyok, nem?