GYED,GYES, táppénz

Üdvözlet,
lenne néhány kérdésem a tisztelt fórumozókhoz. A gyes igénylést nekem kell benyújtanom, de nem tudom, hogy mikortól kérjem a folyósítását. Attól a naptól, amikor a gyedem lejár? És az pontosan mikor jár le? (2007.12.03-án született a kisfiam, tgyás-t kaptam 6 hónapig, és most a gyed-et.)
Továbbá, gyes alatt dolgozni szeretnék, de a régi munkáltatóm nem tud visszavenni(va­lószínűleg közös megegyezés lesz.) Ebben az esetben milyen kötelezettségei vannak felém? Ki kell fizetnie a fennmaradt szabadságaimat vagy ilyesmi…?
Előre is köszönöm a válaszukat, és további szép estét!

GYED legfeljebb a gyermek 2 éves koráig jár. Ha a baba 2007.12.03-án született a GYED ellátás utolsó napja 2009.12.03.

GYES ellátást 2009.12.04-től kell/lehet igényelni.

Üdv. :)

Végül:

45. § (1) A bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség tényét a táppénz folyósítására illetékes szervnek határozattal kell elbírálni, abban az esetben is, ha a biztosított a balesetből eredően nem vált keresőképtelenné. A határozatnak tartalmaznia kell a baleseti sérülés (foglalkozási betegség) pontos leírását. Halált okozó üzemi baleset (foglalkozási betegség) esetén az üzemi baleset tényéről az illetékes REP hoz határozatot.

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

43. § (1) A biztosított üzemi balesetnek minősülő munkabalesetéről a "Munkabaleseti jegyzőkönyv" felvételére külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

(2) A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet a munkáltató köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét "Üzemi baleseti jegyzőkönyv"-ben rögzíteni.

(3) A foglalkozási megbetegedés tényét a külön jogszabály szerint kiállított értesítéssel kell bizonyítani.

(4) Az üzemi balesetet, illetőleg a foglalkozási megbetegedést - az (1)-(3) bekezdésben szereplő jegyzőkönyvek, illetőleg értesítés megküldésével, a munkabalesetek bejelentésére vonatkozó szabályok szerint kell a REP-nek bejelenteni.

Baleseti táppénz

55. § (1) Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.

(2) Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.

(3) A baleseti táppénz - az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül - egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(4) Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti járadékban részesül.

(5) A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(6) A baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett, illetőleg ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonya fennáll.

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

BALESETI ELLÁTÁS

Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés
51. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.

(2) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

52. § (1) Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

(2) A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

(3) Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell.

EBH2007. 1742. A műtét során elszenvedett egészségkárosodás nem tekinthető üzemi balesetnek (1997. évi LXXXIII. törvény 52. §).

EBH2006. 1549. Az alkotmányellenes jogszabály alapján hozott társadalombiztosítási határozat jogszabálysértő. A foglalkozás különös veszélye folytán keletkezett foglalkozási betegség alapján baleseti egészségügyi ellátás vehető igénybe (1997. évi LXXXIII. törvény 52. §).

BH2007. 247. Az alkotmányellenes jogszabály alapján hozott társadalombiztosítási határozat jogszabálysértő. A foglalkozás különös veszélye folytán keletkezett foglalkozási betegség alapján baleseti egészségügyi ellátás vehető igénybe (1997. évi LXXXIII. törvény 52. §; 217/1997. Korm. rendelet, és az idézett törvényen és rendeleten kívül: 457/B/2005. számú AB határozat).

53. § (1) Nem üzemi baleset az a baleset,

amely

1. kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy
2. munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
3. a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során

történt.

(2) Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

Sziasztok!

Lenne egy problémásabb kérdésem passzív táppénzzel kapcsolatban, elég konkrét, leírom pontosan.

Szeptember 1-jén mentem vissza dolgozni egy sajnos hosszabb betegállomány után, de azon a napon rögtön fel is mondtak nekem, persze közös megegyezéssel, mert végkielégítésre még nem voltam jogosult. Aláírtam, mert nem akartam belemenni a huzavonába.

Hazafelé elütöttek kerékpárral, ezért szeptember 2-ától újra betegállományba kerültem a 30 napos felmondási időszakban. Ez most lejárt, mind a betegállomány mind pedig a munkahelyem megszűnt ugye, tehát mától, október 1-jétől munkanélküli vagyok.

Kérdésem, hogy mától jogosult vagyok-e 30 napnyi passzív táppénzre?

Gyorsan kellene dönteni, mert vagy a munkanélkülibe vagy a dokihoz megyek vissza, ugyanis a lábtörésem még mindig nem gyógyult meg teljesen.

Köszönöm a választ előre is!

Amennyiben a munkából hazafelémenet, a szokásos legrövidebb úton közlekedve ért baleset az társadalombiztosítási szempontból üzemi baleset, amit a foglalkoztató -a dolgozó bejelentése alapján- köteles kivizsgálni, az előírt jegyzőkönyveket felvenni, a tanúkat meghallgatni stb., majd az igényt -ha a foglalkoztatónál nincs TB kifizetőhely- a REP-nek elküldeni.

A REP határozatban dönt arról, hogy a vizsgálati anyag alapján a balesetet üzemi balesetnek elismeri, vagy sem.

Amennyiben igen és ha keresőképtelenség indokolt, valamint folyamatos legfeljebb 1 évig lehetsz baleseti táppénzen függetlenül az előző "sima" táppénzes időtől és a munkaviszony megszűnésétől. (A táppénz az ÜB táppénznél nem előzmény, a 30 napos korlát csak "sima" táppénznél van....)

Bővebb tájékoztatásért a REP PEEO Osztályvezetőjéhez fordulhatsz.

Bővebben:

Végül néhány hasznos információ (egy régebbi hozzászólásomból), hátha tudod használni most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel és mely jövedelmek figyelembevételével) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Sziasztok!

Lenne egy problémásabb kérdésem passzív táppénzzel kapcsolatban, elég konkrét, leírom pontosan.

Szeptember 1-jén mentem vissza dolgozni egy sajnos hosszabb betegállomány után, de azon a napon rögtön fel is mondtak nekem, persze közös megegyezéssel, mert végkielégítésre még nem voltam jogosult. Aláírtam, mert nem akartam belemenni a huzavonába.

Hazafelé elütöttek kerékpárral, ezért szeptember 2-ától újra betegállományba kerültem a 30 napos felmondási időszakban. Ez most lejárt, mind a betegállomány mind pedig a munkahelyem megszűnt ugye, tehát mától, október 1-jétől munkanélküli vagyok.

Kérdésem, hogy mától jogosult vagyok-e 30 napnyi passzív táppénzre?

Gyorsan kellene dönteni, mert vagy a munkanélkülibe vagy a dokihoz megyek vissza, ugyanis a lábtörésem még mindig nem gyógyult meg teljesen.

Köszönöm a választ előre is!

Üdvözlet,
lenne néhány kérdésem a tisztelt fórumozókhoz. A gyes igénylést nekem kell benyújtanom, de nem tudom, hogy mikortól kérjem a folyósítását. Attól a naptól, amikor a gyedem lejár? És az pontosan mikor jár le? (2007.12.03-án született a kisfiam, tgyás-t kaptam 6 hónapig, és most a gyed-et.)
Továbbá, gyes alatt dolgozni szeretnék, de a régi munkáltatóm nem tud visszavenni(valószínűleg közös megegyezés lesz.) Ebben az esetben milyen kötelezettségei vannak felém? Ki kell fizetnie a fennmaradt szabadságaimat vagy ilyesmi...?
Előre is köszönöm a válaszukat, és további szép estét!

Nandy:

Köszönöm szépen a segítségét!

"értsem úgy, hogy a hivatkozott jogforrás az irányadó"

:)

Kedves Dödölle!

Köszönöm a választ.

„Egyrészt igen, másrészt pedig azért, mert a pótlék összege ebben az esetben „értelmezhetetlen, illetve összegszerűen meghatározhata­tlan“.“

„Egyrészt igen“ értsem úgy, hogy a hivatkozott jogforrás az irányadó.

"Ebben az esetben -munkavégzés hiányában- azt sem lehet tehát megmondani (kiszámolni), hogy mennyi lett volna a „mozgó bér“, azaz a délutáni, éjszakai, veszélyességi stb. pótlék, hiszen az csak tényleges munkavégzés esetén illeti meg a dolgozót.

Ebből következően a szerződés szerinti bér alatt mindíg csak a személyi alapbért értjük."

A dolgozó szerződésben rögzített bére a személyi alapbéren kívül tartalmazza a műszak pótlékot is.
A személyi alapbér órabérben van meghatározva, a havit számolni kell (Mt. 174 órával).
Vegyünk egy példát a pótlékok meghatározására: Mt. (tegyük fel, a kollektív szerződés nem tér el a dolgozó javára) szerint megszakítás nélküli munkarendben, délutáni pótlék 20%, éjszakai 40%, éves szinten 20% az áltagos pótlék. Ez is számszerűsíthető.
Az alapbérre is igaz, hogy tényleges munkavégzés esetén illeti meg a dolgozót.
Üdv

Köszönöm a "helyesbítést". Értem az érvelésedet, de természetesen ettől még sem a REP gyakorlata, sem a járuléktörvény általad is idézett szakasza nem fog változni.

Üdv. :)

A tgyás és gyed új szabályai a 2010. április 30-a után született gyerekekre tekintettel igénybevett ellátásokra lesznek érvényesek.
Várható még, hogy a munkanélküliről igényelt gyednél ismét változtatni fognak valamit és úgy tűnik, hogy a passzív táppénzt is teljesen meg fogják szüntetni.

GYED változásairól 2:

42. § Az Ebtv. 42/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
(2) Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartamánál, és ezen gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.
(3) Ha a gyermeket szülő nő - ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is - meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.”

GYED változásairól:

2009. évi LXXIX. törvény
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról

41. § (1) Az Ebtv. 42/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Gyermekgondozási díjra jogosult

1. a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
2. a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli.”
(2) Az Ebtv. 42/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

1. a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz idejét,
2. a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,
3. a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.”

2009. évi LXXIX. törvény
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról

Folyt. köv.

Tgyás változásairól:

2009. évi LXXIX. törvény
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról

II. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
40. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 40. §-a (1) bekezdésének bevezető mondatrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és”
[a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy

2. a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.]

(2) Az Ebtv. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

1. a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,
2. közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
3. a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.”

Bulma:

A terhesség felmondási védelmet jelent, de ez nem jelenti azt, hogy ha lejár a szerződésed, meg is fogják hosszabbítani (valószínűleg nem). Határozott idejű szerződés lejár akkor is, ha táppénzen, tgyás-on, gyed-en vagy.
A gyes alanyi jogon járó, fix összegű ellátás, de van egy olyan gyanúm, hogy kevered a gyeddel. Gyes-ről bővebben: http://www.allamkincstar.gov.hu/rovat/131

A felmondási védelemre vonatkozó szabályok nem változtak (bár ki tudja, mi lesz két-három év múlva...).
Ha munkaviszony mellett vagy GYED-en (stb.), akkor az aktív biztosításnak minősül.

Köszönöm Nandy!
De a kérdésem attól még ugyanaz marad,mert rám azok a jogszabályok fognak vonatkozni.Tudna nekem segíteni?Fontos lenne számomra!

virga:

Szerintem józan paraszti ésszel is belátható, hogy munkavégzés hiányában nem lehet megmondani, mennyi lett vona a délutáni/éjszakai munkavégzés. Hacsak nincs egy jósgömbje az ügyintézőnek.:)

A személyi alapbér pedig adott, egyes esetekben azt munkavégzés hiányában is fizetni kell.
Egyébként mondhatná azt is a törvényalkotó, hogy személyi alapbér ide vagy oda, a minimálbér lesz a járulékalap, de azzal kevesen járnak jól.

Annmarie:

Nem változott a jogszabály, hanem változni fog, mégpedig 2010.05.01-től.

Kedves Dödölle!

Köszönöm a választ.

"Egyrészt igen, másrészt pedig azért, mert a pótlék összege ebben az esetben „értelmezhetetlen, illetve összegszerűen meghatározhata­tlan“."

"Egyrészt igen" értsem úgy, hogy a hivatkozott jogforrás az irányadó.

"Ebben az esetben -munkavégzés hiányában- azt sem lehet tehát megmondani (kiszámolni), hogy mennyi lett volna a „mozgó bér“, azaz a délutáni, éjszakai, veszélyességi stb. pótlék, hiszen az csak tényleges munkavégzés esetén illeti meg a dolgozót.

Ebből következően a szerződés szerinti bér alatt mindíg csak a személyi alapbért értjük."

1. A dolgozó szerződésben rögzített bére a személyi alapbéren kívül tartalmazza a műszak pótlékot is.
2. A személyi alapbér órabérben van meghatározva, a havit számolni kell (Mt. 174 órával).
3. Vegyünk egy példát a pótlékok meghatározására: Mt. (tegyük fel, a kollektív szerződés nem tér el a dolgozó javára) szerint megszakítás nélküli munkarendben, délutáni pótlék 20%, éjszakai 40%, éves szinten 20% az áltagos pótlék. Ez is számszerűsíthető.
4. Az alapbérre is igaz, hogy tényleges munkavégzés esetén illeti meg a dolgozót.

Üdv

Kedves Nandy!
Megváltozott a gyed-re és gyes-re vonatkozó törvényi szabályozás.3 évről max. 2 évig lehet igénybe venni a gyes-t és a gyedet is,feltéve,ha meg van előtte a két év biztosítási jogviszony,amelybe a gyeden,gyesen töltött idő is beleszámít.Attól függetlenül,hogy ezen idő nem számít aktív biztosítási jogviszonynak (vagy annak számít,ha a kismama munkaviszonyban van ez idő alatt)?
Illetve arra lennék még kíváncsi,hogy a megváltozott szabályozás értelmében változott-e a felmondási védelem ideje is?

Segítségét köszönöm előre is!

Júniusban végeztem el a szakközepet, Júliustól már meghatározott időre közalkalmazottként elhelyezkedtem./ez így folyamatos jogviszonynak számít-e?/
Gyermeket szeretnénk, de nem tudom, hogy most 1év vagy 180 munkanap kell-e,( mi változik 2010 után?) Ha bejelentem a terhességemet, akkor megszüntethetik a közalkalmazotti jogviszonyomat?
És ha nem hosszabbítják meg a szerződésem, akkor mennyi lesz később a GYES-em?
Volt egy vetélésem is, ha a munkaviszony alatt elmegyek táppénzre veszélyeztetett terhesként, változik e a támogatás összege?

Köszönöm a válaszát.

Júniusban végeztem el a szakközepet, Júliustól már meghatározott időre közalkalmazottként elhelyezkedtem./ez így folyamatos jogviszonynak számít-e?/
Gyermeket szeretnénk, de nem tudom, hogy most 1év vagy 180 munkanap kell-e,( mi változik 2010 után?) Ha bejelentem a terhességemet, akkor megszüntethetik a közalkalmazotti jogviszonyomat?
És ha nem hosszabbítják meg a szerződésem, akkor mennyi lesz később a GYES-em?
Volt egy vetélésem is, ha a munkaviszony alatt elmegyek táppénzre veszélyeztetett terhesként, változik e a támogatás összege?

Köszönöm a válaszát.

Kedves Dödölle 1!
Szeretném kérni a segítéségét. Szeretném tudni,hogy a GYED.GYES ill a vállalkozó-i időszak a tanulmányi idő munkaviszonynak számít-e ? Ha közalkalmazottként fogok dolgozni kivehetik-e ezeket az időszakokat a besorolásnál?
Köszönöm előre is válaszát.
Üdv
péntek