GYED,GYES, táppénz

Kismama:

Nagyon általános dolgokat kérdezel, regényt lehetne írni válaszként.

TGYÁS/GYED alapja: főszabály szerint az előző évi jövedelem, feltéve, hogy volt legalább 180 bérezett napod (azaz nem voltál fél évig táppénzen, fizetés nélküli szabin stb.) A táppénz összege nem számít bele az alapjába.

Szülési szabadság a Munka Törvénykönyve szerint jár, erre az időszakra folyósítja az OEP a TGYÁS-t, ha a tv-ben meghatározott feltételeknek megfelelsz. De akkor is kötelező kiadni a szülési szabadságot, ha egyébként a kismama nem jogosult TGYÁS-ra (bár ez elég ritka eset). Legkorábban a szülés várható időpontja előtt 4 héttel lehet igényelni, egyéni döntés szerint. A szülési szabadság és a rendes szabadság két egymástól független dolog. Olyan nincs, hogy csak a rendes szabi lejárta után mehetsz szülésire.

Szja-előlegről, adójóváírásról nehéz bármit is mondani, túl kevés az infó, és sok mindentől függ az összege.

Mivel te várhatóan májusban fogsz szülni, ezért az új szabályok szerint már csak a gyermek kétéves koráig jár gyes. Ha ezen időszak alatt végig GYED-et kapsz, akkor értelemszerűen nem mehetsz már gyes-re.
De ha előbb megszülsz, még május 1. előtt, akkor a GYED lejárta után a gyermek hároméves koráig kérhetsz gyes-t.

Kedves Szakértő!

2005. óta dolgozok egyfolytában. 2010.májusában fogok szülni.
A TGYÁS, GYED, GYES összegét a tavalyi keresetem alapján fogják számolni, vagy visszamenőleg 1-2 hónap alapján? A táppénz ideje is beleszámít? Ha viszont a szülésig tudnék dolgozni a szülés után előbb az éves megmaradt szabadságomat tudom kivenni és utána kezdődik a szülési szabadság? Vagy a szülési szabadságot csak a TGYÁS-sal együtt lehet kivenni? Jól tettem-e, hogy a havi adóelőleget nem kértem, bár lehet hogy az is emelte volna a juttatások összegét? A GYES-t mikor kell igényelni? Eddig úgy volt, hogy először TGYÁS-t fél évig, utána GYED-et a gyermek 2.éves koráig, és GYES-t a gyermek 3.éves koránig folyósították. Én viszont 2010. április 30. után fogok szülni, most hogy lesz?

Segítségét előre is köszönöm: Kismami24

Kedves nandy!

Gyed-en vagyok, írtam a munkaadónak, hogy ápr. 3-tól mennék dolgozni. Írásban nem kaptam visszajelzést, de felhívott, hogy igazolást szeretne a gyes-ről, amit csak ápr 3-tól igényeltem (ma adtam postára). Gondolom, hogy egy hét alatt jó, ha egyáltalán megítélik, nemhogy még igazolást is adjanak róla? Ha 3-ig nem lesz meg az igazolás, akkor kirúghat?
A gyed-et a munkahelyemtől kapom, akkor is külön fel kell mondani?

Kedves Szakértő!

Társadalombiztosítási jogi tanácsra lenne szükségem.
2008.június 18-án született meg az első kislányom.Ekkor már 4 éve (évenkénti hosszabbítással) dolgoztam pedagógusként,határozott idejű szerződéssel.Ez a szerződés 2008.július 15.-én lejárt.Tgyás-ra,majd GYED-re mentem.2010. május 21-re vagyok kiírva második babámmal.A kérdésem a következő lenne:Milyen juttatásra vagyok így jogosult?Kaphatok GYED-et vagy TGYÁs-t?Vagy csak GYES-t?Anyasági támogatást?

Köszönettel:
Cheyeine

szami:

A MÁK-nak igaza van. Gyermekápolási táppénzre az jogosult, aki a gyes-t kapja. Az már más kérdés, hogy attól te még lehetsz keresőképtelen, tehát a munkáltató köteles felmenteni a munkavégzés alól. De táppénz neked nem jár.

„Lehet-e a saját betegségem után táppénzemet kérni?”

Most már nem sokat, mert visszamenőleg 5 napra írhat ki az orvos.

„A köztes időben bármikor felmondhatnak neki?”

Igen. De nem bármikor, hanem a munkábaállástól számított 30 nap elteltével.

Tisztelt Szakértők!
Ikergyermekeim 3 évesek elmúltak, igy a gyed után visszamentem dolgozni. A MÁK irodában a gyes igénylésekor azt javasolták, hogy mivel a férjem kapja a családi pótlékot, igy egyszerűbb lenne, ha ő kapná a gyest is, "kevesebb papir kell" mondták. Beleegyeztem. Most februárban mindkét gyermekem beteg lett, igy otthon maradtam velük gyermekápolási táppénzen. Kiderült, nem vagyok jogosult erre, mivel a férjem van gyesen. Kaptam egy elutasitó határozatot. Kérdésem: a férjem jogosult lenne erre a táppénzre?
Továbbá az ügy "pikantériája", h. én is elkaptam a betegséget (baloldali tüdőgyulladásom lett), igy jártam a körzeti orvoshoz, aki kezelt is. Kérdezte: kérek táppénzt, mondtam nem, mert a fiúkkal vagyok úgy is táppénzen. Ehhez képest, most egy elutasitó határozat van a kezemben. Hogyan lehetne ezt megoldani? Lehet-e a saját betegségem után táppénzemet kérni? Mit tegyek? Méndhárman betegek voltunk, mégsem jár nekem táppénz?
Üdvözlettel: Szami

Tisztelt Szakértők!
A kérdésem az lenne, hogy ha az anyuka a gyermek 1 éves kora előtt visszamegy dolgozni és ezzel lemond a gyedről és a gyesről is, akkor a gyermek 1 éves kora után igényelheti e a gyest munka mellett, és ezzel együtt jár e a védettség a folyósítás alatt? A köztes időben bármikor felmondhatnak neki?
Válszukat köszönöm!

Ha gyes-en vagy, csak abban az esetben jár táppénz, ha dolgozol is.
Ha kiveszed a szabikat, akkor ez a feltétel teljesül.

De mivel gyes mellett mennél táppénzre, ezért azt max. a minimálbér alapján fogják megállapítani, hiába több a szerződés szerinti béred. Továbbá annyi napra jár táppénz, ahány bérezett napod volt (azaz szabadság + betegszabi napjaival megegyezően). Tehát a tervezett szülésig biztosan nem maradhatsz táppénzen, csak akkor, ha visszamondod a gyes-t.

A szabadságra vonatkozó kérdésedet nem teljesen értem. Rendes szabadság jár a tGYÁS idejére és a GYED első évére, ezt ki kell adniuk, de csak miután lejárt a GYED. Ez kb. másfél-két havi szabit jelent, mely időszakra szintén jár a rendes szabadság 2010-re.

Tisztelt Szakértők!

Közalkalmazottként, tanítóként dolgoztam 2001-től mielőtt gyermekem 2008. május 20-n megszületett volna
Az idén május 20-n lejár a Gyed, Gyesre szeretnék menni, de emellett ki szeretném venni a felgyűlt szabadságaimat is.
Valamint tervezzük a testvért. Az lenne a kérdésem, hogy a szabadságom lejárta után (esetleges teherbeesésemmel számolva) eljöhetek e táppénzre az orvos engedélyével és erre az időre jár e nekem a Gyes vagy csak a táppénz?
Még egy kérdés felmerül, hogy hogyan számolják a 2010-es szabadságot onnan, hogy én kiveszem a felgyűlt szabadságaimat? Csak a Gyed idejére jár vagy onnan is, hogy engem visszavesznek állományba és akkor vajon hány nap járhat?

Válaszukat előre is köszönöm!
Üdv. picur18

Kedves Dödölle,

válaszát nagyon szépen köszönöm.

bradvanszki

Dödölle! Köszönöm, azt hiszem élni fogok az általad ajánlott lehetőséggel! Köszi: yaffosz

Dödölle! Köszönöm, azt hiszem élni fogok az általad ajánlott lehetőséggel! Köszi: yaffosz

Akkor ezek szerint, hiába szünteti meg a Kft-t neki akkor is foglakoztatni kell a feleségemet, vagyis bért kell adjon. De ha nincs pénze akkor miből fizesse?

Köszön a választ!

Kisboni:

Már nagyon sokszor leírtuk, mi a teendő.
Röviden: a munkáltató köteles a feleségedet foglalkoztatni, de legalább bért fizetni. Ha a feleséged dolgozni szeretne, jelentse be írásban, és a megjelölt napon menjen is be a munkahelyére...

A gyes lejártáig és még utána 30 napig nem mondhatnak fel neki rendes felmondással, utána már igen.

hannana

Tisztelt Hozzárétő(k)!

A kérdeseim a következőek lennének:

Jelenleg TGYÁS-on vagyok 3 hónapja és vissza szeretnék menni sportolni, ahol edző vagyok és ezért havi bruttó 10000 forintot kapok, havonta meghosszabbított szerződés alapján. Érdelkődnék, hogy ezt vállalhatom e anélkül,hogy következményei lennének? Nemsokára GYED-et kapok és érdekelne, hogy ezt a tevékenységet végezhetem e díjazás ellenében anélkül,hogy érintené a GYED-emet,vagy ez is rendes munkavégzésnek számít.

Előre is köszönettel: hannana --

Válasz: "ezt a tevékenységet végezhetem e díjazás ellenében anélkül,hogy érintené a GYED-emet?"

NEM!

Nem jogosult sem GYED-re, sem THGY-ra az aki BÁRMILYEN JOGVISZONYBAN díjazás ellenében munkát végez függetlenül annak összegétől, azaz akár havi 5 Ft-ért akár havi 500.000 Ft-ért dolgozol a fenti ellátások nem folyósíthatóak.Lásd a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket:

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

41. § (1) Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak

1. a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
2. ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

42/C. § Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

1. a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;

Üdv. :)

Tisztelt Hozzárétő(k)!

A kérdeseim a következőek lennének:

Jelenleg TGYÁS-on vagyok 3 hónapja és vissza szeretnék menni sportolni, ahol edző vagyok és ezért havi bruttó 10000 forintot kapok, havonta meghosszabbított szerződés alapján. Érdelkődnék, hogy ezt vállalhatom e anélkül,hogy következményei lennének? Nemsokára GYED-et kapok és érdekelne, hogy ezt a tevékenységet végezhetem e díjazás ellenében anélkül,hogy érintené a GYED-emet,vagy ez is rendes munkavégzésnek számít.

Előre is köszönettel: hannana

bradvanszki

Kérdésem a következő lenne:

Gyeden lévő anyuka vagyok és visszahívtak dolgozni március 29-től. Innentől venne vissza a munkáltatóm munkaviszonyba, teljes munkaidőben. A gyermek október 6-án lesz egy éves. Ebben az esetben le kell mondanom a gyedről? És gyest sem igényelhetek? A munkáltatóm csak 3–4 hónapig (várhatóan júliusig) tart rám igényt ekkor visszamennék gyedre, ez lehetséges? bradvanszki ------------------

• Válaszok a teljesség igénye nélkül:

Gyeden lévő anyuka vagyok és visszahívtak dolgozni március 29-től. Innentől venne vissza a munkáltatóm munkaviszonyba, teljes munkaidőben.
A gyermek október 6-án lesz egy éves. Ebben az esetben le kell mondanom a gyedről?

Igen! GYED ellátás a díjazás ellenében végzett keresőtevékenység ideje alatt nem jár!

És gyest sem igényelhetek?

Igényelni bármit lehet, de GYES mellett keresőtevékenységet végezni csak a gyermek 1 éves korától lehet!

A munkáltatóm csak 3–4 hónapig (várhatóan júliusig) tart rám igényt ekkor visszamennék gyedre, ez lehetséges?

Igen!

Bővebb tájékoztatásért a REP PEEO osztályvezetőjéhez lehet fordulni ennek módját többnyire az előző hozzászólásaim végén találod.

Üdv. :)

Kérdésem a következő lenne:

Gyeden lévő anyuka vagyok és visszahívtak dolgozni március 29-től. Innentől venne vissza a munkáltatóm munkaviszonyba, teljes munkaidőben.
A gyermek október 6-án lesz egy éves. Ebben az esetben le kell mondanom a gyedről? És gyest sem igényelhetek?
A munkáltatóm csak 3-4 hónapig (várhatóan júliusig) tart rám igényt ekkor visszamennék gyedre, ez lehetséges?
A védettségem hogyan alakul a munkavégzésem alatt? (május 1 előtt és után?)

válaszát előre is köszönöm

bradvanszki

Tisztelt válaszadó(k)

Azzal a kérdésemmel fordulok Önökhöz, hogy a feleségem jelenleg gyesen van augusztus 15-ig. Szeretne visszamenni dolgozni, de a főnöke (Kft vezetője) nem szeretné tovább alkalmazni a gazdasági válság miatt. Jelenleg csődeljárás nincs a cég ellen, de az APEH már a számláit inkasszózta. A kérdésem az lenne, ilyenkor mi a teendő, mik a jogaink, mi a maximum amire jogosultak lehetünk, egyáltalán van e lehetőség bármennyi pénzt is követelni, ha a Kft. megszünteti. Jelen esetben a vezetőnek van egy Bt-je is és azt akarja tovább vinni, de sajna a feleségem a Kft-hez volt bejelentve. Előre is köszönöm az információt.
Tisztelettel Szabi

Beatrixxx 2010.03.23. 21:16

Szolgalati jogviszonyban allok fegyveres testuletnel, a tappenz nalunk 100% vagy csak 70%?
Beatrixxx 2010.03.23. 21:16

Válasz:
Nagyon leegyszerűsítve. A szolgálati kötelemből eredő keresőképtelenségnél 100%, nem szolgálati eredetű kötelemből eredő betegség esetén 30 napig 100%, a 31 naptól 90%.

Részletesen lásd lent:

Egészségügyi szabadság

93. § (1) Egészségügyi szabadság jár a hivatásos állomány tagjának, ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása az egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné, illetőleg, ha a szolgálatképességének helyreállítása pihenést vagy gyógyüdülést igényel.

(2) Az egészségügyi szabadság a felgyógyulásig, illetőleg a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb - a 94. §-ban foglaltak kivételével - 1 évig jár.

(3) A szolgálatképtelenség igazolására, illetve az egészségügyi szabadság engedélyezésére vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(4) A hivatásos állomány azon tagja, akinek a beosztásából történő felfüggesztésének időtartama alatt az illetményének a 107. § (1) és (2) bekezdés szerinti visszatartását elrendelték, az (1) bekezdés szerinti keresőképtelenné válása esetén a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény alapján jogosult ellátásra. Ennek idejét a (2) bekezdés szerinti egyéves határidőbe be kell számítani.

(5) A hivatásos állomány tagjának szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - távolléti díj jár.

(6) A polgári védelemnél, állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál váltásos szolgálati rendben szolgálatot teljesítők számára az egészségügyi szabadság idejére az alapilletmény, az illetménykiegészítés, a rendszeres illetménypótlékok, valamint az éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell térítésként folyósítani. A térítés összegének megállapításánál az utolsó négy naptári negyedévben (irányadó időszak) kifizetett éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell figyelembe venni. Ha a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya négy naptári negyedévnél rövidebb, a térítés megállapításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell figyelembe venni.

(7) Amennyiben az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja, annak időtartamára évente 30 naptári napig távolléti díjat, illetve a (6) bekezdésben meghatározott térítést, a 31. naptári naptól a távolléti díj, illetve térítés 90%-át kell folyósítani. A 31. naptári naptól a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapításáig a távolléti díj, illetve térítés 90%-át kell folyósítani, a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapítása esetén a különbözetet a jogosult részére egyösszegben folyósítani kell.

(8) Ha a hivatásos állomány egészségügyi szabadságon levő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, az egészségügyi szabadság időtartama alatt számára távolléti díj, illetve térítés nem folyósítható; ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, legfeljebb 50%-kal csökkenthető. Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat, illetve térítést meg lehet vonni a hivatásos állomány tagjától, ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.
94. § (1) A hivatásos állomány tagját gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg az alábbiak szerint:

1. az anyát, ha 1 évesnél fiatalabb, kórházi ápolás alatt álló gyermekét szoptatja;
2. a hivatásos állományú szülőt, nevelőszülőt, valamint helyettes szülőt, ha beteg gyermekét ápolja, a gyermek 1 éves koráig;
3. a hivatásos állományú szülőt, nevelőszülőt és a helyettes szülőt

ca) ha az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 84 naptári napon át,
cb) ha 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 42, egyedülállót 84 naptári napon át,
cc) ha 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 14, egyedülállót 28 naptári napon át.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szülő a vér szerinti és az örökbefogadó anya, illetve apa, a vér szerinti és az örökbefogadó anyával, illetve apával együtt élő házastárs, továbbá a gyám.

Szülési szabadság

95. § (1) A hivatásos állomány terhes, illetve szülő nő tagját a munkajogi szabályok szerinti mértékű szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.

(2) A szülési szabadság megszűnik, ha

1. a gyermek halva született, a szüléstől számított 6. hét elteltével;
2. a gyermek meghal, az elhalálozást követő 15. napon;
3. a gyermeket állami gondozásba adták, az azt követő napon.

(3) A szülési szabadság időtartama a szülést követően 6 hétnél rövidebb nem lehet.

(4) Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét - a szülést követő 1 évig - a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

(5) A nőnek - ha nem veszi igénybe a 94. §-ban engedélyezett egészségügyi szabadságot - a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1 óra, ezt követően a 9. hónap végéig naponta 1 óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.

Gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezmény

95/A. § (1) Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni.

(4) A munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj kifizetése - az állami költségvetés terhére - kormányrendelet alapján történik.
Illetmény nélküli szabadság

96. § (1) A hivatásos állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni:

1. a szülési szabadság letöltése után a gyermek gondozása céljából a gyermek 3. életévének - ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 12. életéve betöltéséig;
2. a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében a gyermek 12 éves koráig a betegség tartamára;
3. a tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása céljából annak idejére, de legfeljebb 2 évig, feltéve, hogy az ápolást, gondozást személyesen végzi;
4. a magánerőből saját lakás építésére 1 évig, mely időtartam több részletben is igénybe vehető;
5. a házastárs tartós külföldi kiküldetése esetén, annak tartamára.

(2) A hivatásos állomány tagjának kérelmére - méltányolható egyéni indokok alapján - így különösen; nemzetközi szervezetek által kiírt pályázatok elnyerése esetén - ha az a szolgálat érdekével nem esik egybe - a munkavégzés idejére, továbbá külföldön folytatandó idegen nyelvi képzés időtartamára az állományilletékes parancsnok mérlegelési jogkörében eljárva illetmény nélküli szabadságot engedélyezhet.

Üdv. :)

Ismet kis segitseget kerek!
Szolgalati jogviszonyban allok fegyveres testuletnel, a tappenz nalunk 100% vagy csak 70%?
Mert mint mar irtam szeretnenk 2. babat, az elso iden szept. lesz 2 eves addig gyedet kapok, de gyest azt mar nem szeretnek vele, hanem kivenni az eddigi szabadsagaimat majd tappenz, ha addig meg nem fogok szulni. Meg egyenlore nem vagyok terhes(sajnos:(()

Koszonom segitsegeteket!Ti mit javasoltok?

babuci:

A GYED lejárta után kérheted, hogy adják ki a szabadságaidat. Azzal eltelik majd kb. 1,5-2 hónap, és szinte rögtön kérheted majd a TGYÁS-t (szülés mínusz 28 nap).
A táppénzt nem javaslom, mert annak első három hetére a bér 70%-a jár, ami beleszámít a TGYÁS/GYED alapjába is, tehát jól lehúzza.

yaffosz 2010.03.23. 13:26

T. Szakértő! Jelenleg teljes állásban dolgozom, mellette 2004ben született ikreimre gyest kapok. Mivel az ikrek még nem mennek iskolába, tudtommal ez meghosszabbítható iskolába menésig, ami 2011 szeptembere. Jelenleg újra ikreket várok, augusztusra. Kérdésem az lenne, lehet-e szülés után táppénzre menni, ha igen mennyi ideig és milyen feltétellel. (fennálló saját krónikus betegség elég ok? pl) A szülési szabadság idejére szüneteltetni kell-e a gyest. Esetleg megtehetem-e, hogy meglévő szabadságomat veszem ki szülés után, és nem mondom le a gyesem? Válaszát köszönöm: yaffosz --

Kérdésem az lenne, lehet-e szülés után táppénzre menni? (fennálló saját krónikus betegség elég ok? pl) Igen, de csak ha a keresőképtelenség oka nem terhesség, illetve szülés miatti ok. Lásd a lent hivatkozott jogszabályt.

Ha igen mennyi ideig és milyen feltétellel?
Főszabály szerint a keresőképtelenség tartamára, de legfeljebb 1 évig. Jó tudni, hogy minden betegséghez tartozik egy átlagos gyógyulási idő. Erről bövebb tájékoztatást a háziorvos tud adni. (Egy náthával pl. nem lehet 4 hónapig táppénzen lenni....)

A szülési szabadság idejére szüneteltetni kell-e a gyest?
Igen, az igénylő a két ellátás közül választhat, de a kettőt egyidejűleg nem kaphatja. Lásd a lenti jogszabályokat.

---

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól ------

39. § (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.(2) Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. -----

43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik .... -----

44. § Keresőképtelen,

1. aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
2. aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;
3. az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;

d)

5. az a szülő, nevelőszülő és helyettes szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja;

Az Európai Unió Tanácsának a 79/7/EGK irányelve (1978. december 19.) a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról rendelkezik. Az irányelvben foglalt szabályok maradéktalan érvényesítése indokolja az Ebtv. 44. §-ának módosítását, amely jogosulttá teszi az apát is táppénzre, ha egy évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja. A korábbi szabályozás ugyanezt csak abban az esetben tette lehetővé, ha az apa egyedülálló volt, vagy gyermeke már elmúlt egyéves, de tizenkettő még nem.

6. aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
7. akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban

1. a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át;
2. egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig;

----

49. § (1) A gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

1. a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,
2. a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a) pontban meghatározott időtartam alatt elért, biztosítási jogviszonyból származó pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a 48. §-ban foglaltak szerint.

----

A fenti kérdéseket javasolom személyesen átbeszélni a REP PEEO Osztályvezetőjével, aki ettől sokkal részletesebb, mindenre kiterjedő választ tud adni.

Végül néhány hasznos információ (egy régebbi hozzászólásomból), hátha tudod használni most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP = Regionális Egészségbiztosítási Pénztár; a REP az OEP, azaz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szerve) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP, azaz a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS, vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) területi szervének, azaz a REP, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)