SMíra 2010.04.07. 15:58
A lentre bemásolt, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának, mint fellebviteli bíráságnak a döntését megelőző döntés szivességi bejelentés tárgyában:
Gyulai Munkaügyi Bíróság
3.M.196/2006/23. szám
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !
A Gyulai Munkaügyi Bíróság dr. Farkas József ügyvéd (…) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek – dr. Tóth Imre osztályvezető által képviselt Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (…) alperes elleni társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata tárgyú perben meghozta az alábbi
Í T É L E T E T :
A bíróság a keresetet elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 5.000,– (ötezer) forint perköltséget.
Az állam által előlegezett 45.314,– (negyvenötezer-háromszáztizennégy) forint költség az állam terhén marad.
Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
I N D O K O L Á S
A Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 2006. január hó 16. napján kelt 583–07–7/2/2006. szám alatti határozatával 2005. szeptember hó 1. napjától törölte a felperes heti 40 órás adminisztrátor munkakörre szóló munkaviszonya alapján létrehozott biztosítási jogviszonyát. A határozat indokolása szerint a felperes által benyújtott terhességi-gyermekágyi segély megállapítására irányuló igényelbírálás során került sor a célvizsgálatra, melynek során az ellenőrzési osztály feltárta, hogy a felperes és … egyéni vállalkozó között létrehozott munkaszerződés úgynevezett szimulált szerződés, amely nem a tényleges munkavégzésre, hanem kizárólag a lehetségesen magas összegű társadalombiztosítási ellátás (terhességi-gyermekágyi segél, GYED) megállapíttatására irányult.
A munkaszerződés az egészségbiztosítási pénztár kötelezettségének a kiváltására irányult.
A munkaszerződés megkötése rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül.
A Tbj. 5. § alapján a biztosítási jogviszony nem áll meg, ezért a Tbj. 54. § (2) bekezdés a/. pontja alapján a bejelentett, nyilvántartásba vett jogviszonyt törölni kellett. A megállapított tényállásra következtetési alap a következő: a felperes 2000. július hó 25. napjától – 2005. május hó 12. napjáig, mintegy 5 éven keresztül egyéni vállalkozóként a minimálbér alapján fizette a társadalombiztosítási járulékot; 2005. május hó 13. napjától – 2005. augusztus hó 31. napjáig nem állt biztosítási jogviszonyban, társadalombiztosítási járulékot nem fizetett; 2005. szeptember hó 1. napjától, terhessége 8. hónapjától adminisztrátori feladat ellátására határozatlan időre szóló munkaszerződést kötött nevelőapjával,
… egyéni vállalkozóval, heti 40 órás munkaidővel, havi 114.000,– forint munkabérrel; a/. foglalkoztatás a 33/1998. (VI.24.) MN rendelet 4. §-ban előírt előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat nélkül történt;
2005. szeptember hó 1. napjától – 2005. október hó 30. napjáig terjedő időszakban a felperes 36 munkanapra és 8 nap rendes szabadságra összesen 2 X 114.000,– forint összegű jövedelemben részesült, mely utáni közterhek átutalása megtörtént. A vállalkozás több alkalmazottjának átlagkeresete az említett időszakban a havi 70.000,– forintot sem érte el; a felperes 2005. október hó 31. napján született gyermeke után a szülés napjától havi 114.000,– forint alapulvételével igényli a terhességi-gyermekágyi segélyt.
A fellebbezés folytán eljárt Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Igazgató 2006. február hó 27. napján kelt 13886–05–1045/4/2006. szám alatti határozatával az elsőfokú társadalombiztosítási határozatot változatlan tényállás és jogi következtetés mellett helyben hagyta.
Felperes keresetében a jogerős társadalombiztosítási határozat megváltoztatása mellett „az ellátásra való jogosultságának megállapítását" kérte, az eshetőleges kereseti kérelme pedig a jogerős társadalombiztosítási határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezésére irányult.
Arra hivatkozott, hogy a szerződés valós, tényleges munkavégzésre jött létre.
Ha feketén történt volna az alkalmazás, akkor magasabb mértékű bért kaphatott volna. Betanított munkás által végzett munkát nem lehetne összehasonlítani más jellegű összetett szellemi tevékenységgel. A szerződési szabadság elvét is sérti a határozat. Munkabér felső határa jogszabályban nincs megállapítva. A szerződés érvényessége szempontjából lényegtelen, hogy a munkavállaló milyen rokonsági fokban kell a munkáltatóval.
A munkaszerződés törvényes. Az írásbafoglalt munkaszerződés valódiságát nincs joga a társadalombiztosítási szervnek megkérdőjelezni. A társadalombiztosítási szerv nem határozhatja meg, hogy egy munkáltatónál mely munkakörök szükségesek a működéshez, és melyek nem.
Az ellenkérelem a kereset elutasítására irányult. Az alperes az érvelésben felhozta a jogerős társadalombiztosítási határozat indokolásában található érveket.
Kiemelte, hogy a felperes egyéni vállalkozóként 2005. május hó 12. napjáig korábban minimálbér alapján fizetett járulékot, ezt követően 30 napot meghaladó megszakítás volt a biztosításában, majd a minimálbér duplájának megfelelő összegre teljes munkaidős munkaviszonyt létesített és … 2 hónap munkabér után fizetett járulékot, … 9 fő alkalmazottat foglalkoztat átlag 60.000,– forint munkabérért, …nak egyébként a felperes munkába lépése előtt és a felperes szülési szabadságra menetele után adminisztrátora nem volt. … könyvelését, a dolgozók bérének a számfejtését az ehhez kapcsolódó adminisztrációs munkákat külön könyvelőcég végzi.
A terhességi gyermekágyi segély lejártát követően a maximális összegű gyermekgondozási díj kiváltása volt a cél. Eközben figyelemmel voltak arra is, hogy 30 napot meghaladóan szüneteljen a biztosítás, hogy közvetlenül a szülési szabadságot megelőző időszak munkabére alapján kelljen megállapítani a pénzbeli ellátást. Külön adminisztrátor azért sem indokolt, mert a vállalkozásnak nincs olyan forgalma, amely külön adminisztrátor alkalmazását indokolná, a felperes munkabére nem áll arányban a többi foglalkoztatott munkabérével.
A kereset nem alapos.
A társadalombiztosítási eljárás során a felperes úgy nyilatkozott, hogy adminisztrátorként a posta, a bank és a könyvelő felé járt el.
A rendelkezésre álló bizonyítási anyagot a bíróság a felperes személyes meghallgatásával kiegészítette, ezt követően sor került … tanúként való meghallgatására, majd … egyéni vállalkozásával üzleti kapcsolatban álló társas vállalkozás, a … üzletrész tulajdonosa, … tanúként való meghallgatására és …, a társas vállalkozás alkalmazottjának a meghallgatására került sor. A bíróság megkeresett bíróság (Debreceni Munkaügyi Bíróság) útján meghallgatta …sal üzleti kapcsolatban álló … is és … igazságügyi könyvszakértőtől szakvéleményt is beszerzett abban a körben, hogy mik a munkaviszony mellett és munkaviszony ellen szóló érvek.
A felperes meghallgatása alapján megállapíthatóvá vált, hogy a munkaszerződés megkötésére és a társadalombiztosításhoz történt bejelentésre a terhesség utolsó szakaszában került sor, és a gyermek a fentebb megjelölt időpontban időre született.
A felperes a munkaszerződést megelőzően is a posta, és a bank felé meghatalmazottként már bejelentett volt, ekkor a családi kapcsolat mellett nem volt munkaszerződés.
A felperes arra hivatkozott, hogy vevőkkel, szállítókkal tartotta a kapcsolatot.
A tanúbizonyítás alapján azt lehetett megállapítani, hogy … egyéni vállalkozásának székhelye a lakáson van, azaz az iroda a lakás egy részében van. Az iroda és az üzem, illetve a lakás egy ingatlan. A felperes megfordult az irodában.
A felperes légvonalban körülbelül 300 méterre, járdán körülbelül 1 kilométerre lakik … vállalkozásának székhelyétől. A jelenléti ív szerint a felperes 2005. október hó 19. napjától már évi rendes szabadságát töltötte, ezt követte 2005. október hó 31. napjától a szülési szabadság.
A felperes napi 8 órás munkavégzését, illetve a munkaidő kezdetét és befejezését a tanúvallomások nem erősítik meg.
A felperes egyébként szakközépiskolai érettségivel és általános kereskedelmi szakképesítéssel rendelkezik. Nincs arra vonatkozó peradat, hogy mérlegképes-könyvelői szakképesítése, vagy irodai ügyviteli képesítése lenne.
Az igazságügyi könyvszakértői vélemény a felperes működésének adathordozón megjelenő nyomait értékelve rámutat, hogy vevők felé kiállított 26 számlából a felperes 4 darab számlát állított ki 2005. októberében és 30 számlából 4 darab számlát állított ki 2005. szeptemberében.
A házipénztár és a bank közötti készpénz felvételeket és befizetéseket … bonyolította szeptemberben és a vállalkozás értékesítése az átlagos alatt maradt, annak mintegy 71%-át érte el 2005. októberében, továbbá az előző szeptemberi hónaphoz képest is visszaesett közel a felére.
A szakvélemény szerint a banki átutalások elkészítése a vállalkozó feladatát képezte, azonban a bankanyaghoz nem csatolták ezek másolatait, amelyből megállapítható lenne, hogy 2005. szeptemberében és októberében ezeket a felperes vagy valaki más személy állította volna ki.
Könyvszakértői módszerekkel nem bizonyítható a felperes szervező, irányító, ügyforgalmat is bonyolító tevékenysége, ugyanakkor nem is zárható ki.
A megkeresett bíróság előtt történt meghallgatás során … beszámolt felperes neve munkavégzéséről, azonban a tanú felé az nem derült ki, hogy felperes neve családi alapon segített a vállalkozásban, vagy alkalmazott volt-e.
A felperes képesítése szerint összetett szellemi tevékenységet nem végzett és az antidiszkriminációs szabály (Mt. 142/A. §) is irányadó. … vallomásának bizonyító erejét rontja, hogy hozzátartozó, és hogy nem érdektelen. Munkaviszonya nem következtetési alap önmagában, hogy felperes látták a vállalkozás székhelyén.
A fenti körülmények külön-külön és egybevetett értékelését követően a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes munkálkodása … vállalkozásában már a munkaszerződés aláírását megelőzően is felmerült és a munkaszerződés aláírását követően sem haladhatta meg a korábban felmerült mértéket. A helyes következtetés szerint a családi kapcsolat keretei közötti egymást segítő jellegű munkavégzésként kell értékelni a felperes tevékenységét.
A perbeli munkaszerződés feltételeinek megfelelő munkaviszony létrehozására reálisan nem irányulhatott a felperes és … akarata.
Az eljárt társadalombiztosítási szervek helyen állapították meg a tényállást és nem tévedtek az abból levont jogi következtetés tekintetében sem, amikor a nyilvántartott biztosítás törléséről rendelkeztek. A Pp. 339. § (1) bekezdésben foglalt feltétel hiányában a kereset elutasításáról kellett rendelkezni.
Az állam által előlegezett költség a per tárgyi költségmentessége és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. § értelmében az állam terhén marad. Az áthárítható perköltségről a rendelkezés a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint történt.
A pertípusban a Pp. 340. § (1) bekezdése zárja ki a fellebbezés lehetőségét.
G y u l a, 2006. október 5.
. Juhász Gábor s.k.
b í r ó