GYED,GYES, táppénz

Munkajogi szempontból teljesen mindegy, hogy GYED-en vagy-e, vagy sem.
Bármikor kérheted a fizetés nélküli szabadság megszakítását, a munkáltató köteles visszavenni :)

Köszönöm Kedves Nandy!

Igazából annyira nem számít a gyed összege, persze azért azt a plusz 40ezret sem bánná az ember. Inkább azért fontos, mert jön a 2. baba, ezért nem csak a fizetés nélküli szabadságom lejártakor akarok visszamenni dolgozni, hanem jóval előbb, ne adj isten a páromat akár holnap is veszélyeztetett terhessé nyilváníthatják, ez esetben pedig a gyedről bármikor visszatérhetek dolgozni, ha meg nem vesznek vissza akkor ki kell fizetniük. Ugye jól gondolom?? Ugyanez a történet normál fizetés nélküli szabi esetén sokkal rosszabbul festene, igaz??

Előre is köszönöm,

Üdv.
apalermoi

Kérhetnék egy email címet ahol részletezném az ügyemet ha lehetséges!

„Szintén a Tbj. szerint ha az irányadó időszakban (nálad 2010.01.20-tól februárig) nincs legalább 180 bérezett nap, ”

Illetve Eb. tv....

Hát igen, rengeteg információ hiányzik...

Pl. az, hogy a vállalkozást megelőzően 2009.01.01-től kezdődően volt-e más biztosítási jogviszonyod (pl. munkaviszony, megbízás, álláskeresési)?
Mettől meddig, és milyen bruttó összegeket kaptál?

Gyanítom, hogy az ügyintéző szavait félreértetted. A Tbj. kimondja, hogy kezdő egyéni vállalkozó nem köteles a minimálbér duplája (illetve 2010-től TJK!!) után fizetni a járulékokat. De a "nem kötelező" nem jelenti azt, hogy nem is lehet!

Főszabály szerint az ellátás alapja az előző évi jövedelem, azaz 2009.01.01-2009.12.31. közötti időszakban szerzett jöv.
Nálad másról lehet szó, mert az idei jövedelmed után akarják megállapítani az ellátást, ami azt jelentheti, hogy 2010.01.20-át megelőzően 30 napnál hosszabb időre megszakadt a biztosításod, így a megszakítás előtti időszak jövedelmét nem tudják figyelembe venni, csak a vállalkozóit.

Szintén a Tbj. szerint ha az irányadó időszakban (nálad 2010.01.20-tól februárig) nincs legalább 180 bérezett nap, akkor a szerződés szerinti jövedelem alapján számítják az ellátást, de vállalkozónál nincs szerződés szerinti jövedelem, tehát marad a minimálbér, hiába járulékoltál magasabb alap után.

Ha egyéni vállalkozóként legalább 180 napig fizetted volna a minimálbér kétszerese utáni járulékokat, akkor kapnál a minimálbér kétszerese után ellátást.

Tisztelt Szakértő,

ha kell megírom az előzményeket,röviden 2010.01.20-tol egyéni vállalkozó voltam febr. 10ig.a minbér kétszeresével voltam bejelentve,meg is kaptam a gyedet de csak a minbér után.Harcolunk a Tb ügyintézővel,már az apeh is vissza igazolta,hogy a kivét után a minbér kétszerese után fizettem a járulékaimat,de ők csak hátrálnak,hogy a kezdő vállalkozó csak minbérrel lehet bejelentve!1997. LXXX törvény kezdő egyéni vállalkozókra vonatkozó paragrafusára hivatkoznak.
Fellebbezést szeretnék írni,ön mit javasol???

üdv:Beicsi

rencsi07 2010.05.06. 22:18

Kedves Fórumozók!

Segítsetek nekem, mert nem találom a problémámra a megoldást.
2007. június 18– án született az első gyermekem, előtte munkanélkülin voltam, mivel megszűnt a munkahelyem, de előtte évekig dolgoztam, így minden juttatást megkaptam a kislányom után.
Most április 10.- én született a második gyerekem, és mivel már GYES- en vagyok az elsővel, mindenhol azt a választ kapom, nem jár meg a GYED. Ja, csak akkor járna, ha előtte dolgoztam volna. Na, én ezt egyáltalán nem értem, hogyan dolgoztam volna, amikor GYES- en voltam az első gyerekkel, és állapotos a másodikkal.
Remélem érthető voltam, és tudtok segíteni, akkor most mi jár és mi nem?
Köszönöm

rencsi07 2010.05.06. 22:18

Válasz:

Tekintettel arra, hogy 2010.05.01. előtt szültél rád a régi szabályok vonatkoznak. Ennek a lényege röviden:

THGY-ra (Terhességi-gyermekágyi segélyre) –fő szabály szerint- az jogosult aki biztosított, (Ez általában azt jelenti, hogy az igénylő munkaviszonyban áll, de lehet főállású egyéni, vagy társas vállalkozó, közalkalmazott, köztisztviselő, bíró, ügyész stb. , illetve biztosított még az álláskeresési járadékban részesülő személy is.

(Mindezek jogi alapja megtalálható az 1997. évi LXXX törvény (Járulék, vagy fedezeti törvény) 5.§-ban) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 180 biztosításban töltött idővel, magyarul a szülést megelőző 2 éven belül dolgozott, alkalmazott volt, vagy álláskeresési járadékot kapott stb. (Erről pedig a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII-as törvény 40.§. rendelkezik.)

Fontos az ÉS, azaz a két feltételnek együtt kell teljesülni, csak ez keletkeztet jogosultságot. Szintén ez a szakasz mondja ki, hogy a 180 napba be kell számítani a munkaviszony megszűnése után folyósított táppénz, thgy, ill. GYED idejét is, valamint a 180 napba beszámít a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán 1 évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány időtartama.

(Fontos a GYES ideje viszont nem!!!)

Tehát ha a szülés napján e kettő feltételnek eleget teszel jogosult vagy THGY-ra. (Ez a fő szabály, ami azt jelenti, hogy vannak kivételek. Szintén ez a fő szabály vonatkozik a GYED-re -Gyermekgondozási díjra- is.)

(A THGY –fő szabály szerint a szülés napjától, vagy a szülés várható időpontja előtt 28 nappal korábban 168 napig, a szülési szabadság tartamára jár. A GYED a 169. naptól a gyermek két éves koráig folyósítható. Lásd a Munka Törvénykönyve -1992. évi XX. törvény- 138.§. és 1997. évi LXXXIII. törvény 40.§. (3) és 42/B. §.)

Tekintettel arra, hogy jelenleg nincs biztosítási jogviszonyod a THGY-hoz szükséges feltétel egyikével nem rendelkezel, így helyesen tájékoztattak arról, hogy THGY-ra nem vagy jogosult.

Megoldás lehet:
GYES-ről lemondani, ha még jogosult vagy úgy a következő nappal álláskeresési járadékra visszamenni -így biztosítottá válsz, ha jól értem 2008.04.10. és 2009.06.18. között THGY és/vagy GYED ellátásokban részesültél, azaz a 2010.04.10-i szülést megelőző 2 éven belül van 180 biztosításban töltött időd- azaz így mindkét feltételnek megfelelsz és jogosultá válsz THGY ellátásra.

A fentiek csak tájékoztató jellegű információként kezeld. (Sok benne a "ha", illetve nem látom az okmányaidat (TB igazolvány, Mügyi Központ határozatai, GYES határozat stb....)

Javasolom, hogy személyesen keresd fel a REP PEEO Osztályvezetőt és beszéld át vele a lehetőségeidet. Ő az okmányok birtokában teljeskörű tájékoztatást tud adni arról, hogy pl. a fenti módszerrel jogosult lehetsz-e thgy-ra, amennyiben igen úgy mikor, hová, milyen kérelmeket kell előterjeszteni......

Erről bővebben:

Végül néhány hasznos információ (egy régebbi hozzászólásomból), hátha tudod használni most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP = Regionális Egészségbiztosítási Pénztár; a REP az OEP, azaz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szerve) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP, azaz a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS, vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) területi szervének, azaz a REP, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Dödölle1 2010.05.07. 09:28
Nem azokra az ügyintézőkre gondolok, hanem az én illetve a férjem munkahelyén dolgozó ügyintézőkre, illetve a háziorvosra. De azt hiszem ez már teljesen lényegtelen, majd én tájékoztatom Őket, hátha másnak még jól jöhet.
barbus01

barbus01 2010.05.07. 08:33

Azt hiszem, hogy az ember elvárhatná, hogy akik ilyen helyen dolgoznak azok ismerjék a több éve hozott szabályozásokat, mégha az orvos nem is, de legalább a tb ügyintézők.
barbus01 2010.05.07. 08:33

1. Abból, hogy a döntésről érdemi határozatot kaptál az a következtetés vonható le, hogy az illetékes TB ügyintéző tisztában van a vonatkozó jogszabály tartalmával.
2. Amennyiben a döntéssel nem értesz egyet, úgy a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül kérheted annak felülvizsgálatát.

A fellebbezés illetékmentes, abban elég annyit leírni, hogy azt nem tudod elfogadni, kéred a felülvizsgálatát.

Kérelmedre a másodfokon eljáró közigazgatási szerv (amennyiben a határozatot a kifizetőhely hozta a REP PEEO, amennyiben a határozatot a REP hozta, úgy az OEP) a határozatot mind anyagi, mind eljárásjogi oldalról megvizsgálja és döntéséről az elsőfokon eljáró szerv útján határozatban értesít.

Amennyiben az igény benyújtása előtt az arra illetékes ügyintézőtől érdeklődtél, aki azonban álláspontod szerint nem a hatályos jogszabály alapján adott tájékoztatást, úgy ellene panasszal élhetsz. (A szóbeli tájékoztatás tartalmát utólag nehéz bizonyítani, ezért célszerű a kérdéseket írásban előterjeszteni és arra írásos választ kérni....)

Tisztelt Dödölle1!
Köszönöm kimerítő válaszát. Sajnos ettől nyugodtabb nem, de okosabb lettem. A határozatban egyébként az állt, hogy senki nem vehet igénybe tápénzt az után a gyermek után akire GYES-t folyósítanak. Az a sajnálatos ebben az ügyben, hogy sem az orvos, sem pedig egyik munkáltató nem tudta, hogy ez így nem müködik. Azt hiszem, hogy az ember elvárhatná, hogy akik ilyen helyen dolgoznak azok ismerjék a több éve hozott szabályozásokat, mégha az orvos nem is, de legalább a tb ügyintézők. Na mindegy így jártunk, remélem másoknak legalább még tudtunk segíteni.
Mégegyszer köszönöm a gyors választ!
barbus01

„semmi 2010.05.06. 17:27

Tisztelt Fórumozók!

Érdeklődni szeretnék, hogy ha valaki táppénzen van hosszabb ideig s közeledik az 1 év lejárta köteles-e a munkáltató az alkalmazottat értesíteni s ha igen mennyi idővel a lejárat előtt?

Köszönettel

semmi 2010.05.06. 17:27 ”

Válasz:

A munkáltató a dolgozót nem köteles a fentiekről értesíteni.
Amennyiben a munkahelyen van TB kifizetőhely úgy a kifizetőhelyi ügyintézőnek a háziorvost kell a lent kifejtett módon tájékoztatni.

Kifizetőhely hiányában az értesítési kötelezettség a REP PEEO-t terheli.

Természetesen az Ebtv. 5. §. alapján a kifizetőhelyi ügyintézőtől elvárható, hogy a dolgozó szóbeli kérésére a táppénz igényjog lejártáról tájékoztassa.

Lásd:

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

42. § (1) A táppénz és baleseti táppénz folyósításának 240. napját követő 8. munkanapon belül, továbbá az Ebtv. 48/A. §-ban meghatározott esetben a keresőképtelenségi igazolás benyújtásával igényelt ellátás elbírálását követő 3 munkanapon belül a táppénzt folyósító szerv köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost értesíteni a biztosított táppénz, baleseti táppénz jogosultsága megszűnésének időpontjáról.

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Üdv. :)

Kedves Fórumozók!

Segítsetek nekem, mert nem találom a problémámra a megoldást.
2007. június 18- án született a z első gyermekem, előtte munkanélkülin voltam, mivel megszűnt a munkahelyem, de előtte évekig dolgoztam, így minden juttatást megkaptam a kislányom után.
Most április 10.- én született a második gyerekem, és mivel már GYES- en vagyok az elsővel, mindenhol azt a választ kapom, nem jár meg a GYED. Ja, csak akkor járna, ha előtte dolgoztam volna. Na, én ezt egyáltalán nem értem, hogyan dolgoztam volna, amikor GYES- en voltam az első gyerekkel, és állapotos a másodikkal.
Remélem érthető voltam, és tudtok segíteni, akkor most mi jár és mi nem?
Köszönöm

Köszönöm Kedves Nandy!

Igazából annyira nem számít a gyed összege, persze azért azt a plusz 40ezret sem bánná az ember. Inkább azért fontos, mert jön a 2. baba, ezért nem csak a fizetés nélküli szabadságom lejártakor akarok visszamenni dolgozni, hanem jóval előbb, ne adj isten a páromat akár holnap is veszélyeztetett terhessé nyilváníthatják, ez esetben pedig a gyedről bármikor visszatérhetek dolgozni, ha meg nem vesznek vissza akkor ki kell fizetniük. Ugye jól gondolom?? Ugyanez a történet normál fizetés nélküli szabi esetén sokkal rosszabbul festene, igaz??

Előre is köszönöm,

Üdv.
apalermoi

Tisztelt Fórumozók!

Érdeklődni szeretnék, hogy ha valaki táppénzen van hosszabb ideig s közeledik az 1 év lejárta köteles-e a munkáltató az alkalmazottat értesíteni s ha igen mennyi idővel a lejárat előtt?

Köszönettel

apalermoi:

Az a gond, hogy a fizetés nélküli szabi miatt a biztosítási jogviszonyod 30 napnál hosszabb időre megszakadt.

Ezért a GYED-et csak a minimálbér után fogod kapni, ez kb. nettó 46.500,-Ft.

Te jelenleg is fizetés nélküli szabin vagy, így munkajogi szempontból semmi nem változik azzal, ha kéred a GYED-et.

Biztosítási szempontból a "normál" fizetés nélküli szabi idejére nincs biztosításod, és nem számít bele a szolgálati időbe sem.
Az eü. szolg. járulékot (havi 4.950,-Ft) viszont csak a biztosítási jogviszony megszűnését követő 46. naptól kell fizetni, ezt remélem tudod. Tehát nem február 1-től, hanem március 18-tól.

barbus01 2010.05.06. 15:26

Az illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztár jogszerűen járt el akkor, amikor a GYÁP igényt elutasította, ugyanis GYES mellett lehet dolgozni, ha a gyermek beteg, úgy az a személy aki a GYES mellett dolgozik kaphat táppénzt a beteg gyermek ápolásának az idejére, azonban a másik szülő (jelen esetben az apa) nem jogosult GYÁP táppénzre.

Erről nem "papírt", hanem szabályos, alakszerű közigazgatási határozatot kaptatok, amelynek indokolásában a fentieket részletesen kifejtették és megjelölték azt a jogszabályi helyet, ami a fentieket előírja.

„Kérdem én,mit csináljon az a szülő akinek beteg a gyermeke? Ilyenkor hová tudunk fordulni ....?”

1. Célszerű lett volna időben érdeklődni...
2. A jövőben mindaddíg, amíg kapod a GYES-t és mellette dolgozol, ha beteg a gyerek neked kell keresőképtelen állományba menned és nem a férjednek.
3. Természetesen megteheted, hogy a GYES ideje alatt végig otthon maradsz és ápolod, gondozod a gyermeket, így a fentiek elkerülhetőek.
4. Az apa is kahat GYÁP-ot, feltéve, hogy a GYES folyósítását arra az időre szünetelteted.
5. A férjed ebben az időszakban igazolt, nem fizetett távolléten volt.
6. Amennyiben a feltételeknek megfeleltek kérhettek a REP-től egyszeri (gyógyszer) segélyt.
7. Bővebb tájékoztatásért a REP PEEO Osztályvezetőjéhez lehet fordulni.

   217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet

a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

Méltányosságból engedélyezhető egyszeri segély

31/F. § (1) Az Ebtv. 50. § (4) bekezdésének alkalmazásánál biztosítottnak kell tekinteni a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt is.

(2) Egyszeri segélyben részesíthető az a biztosított, akinek

1. az egészségi állapotában kedvezőtlen változás, egészségkárosodás következett be, és a kérelmében előadottak az egészségbiztosítás által nyújtott ellátással vannak összefüggésben, vagy
2. részére a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósítását az Ebtv. 50. § (1) bekezdése alapján méltányosságból sem engedélyezték.

(3) Az engedélyezési eljárás során vizsgálni kell a biztosított jövedelmi helyzetét, továbbá, hogy a kérelem benyújtását megelőző egy évben részesült-e segélyben.

31/G. § (1) A 31/F. § szerinti segély iránti kérelmet a biztosított a lakóhelye szerint illetékes REP-nél nyújthatja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított TAJ számát. A kérelemhez csatolni kell a biztosított egészségi állapotára, kezelésére vonatkozó és a kérelemmel összefüggő egészségügyi dokumentációt, továbbá a biztosított nyilatkozatát a saját és a vele közös háztartásban élők által - a kérelem benyújtását megelőző három hónapban - megszerzett jövedelemről.
(2)
(3) Az egészségbiztosító a kérelem elbírálása során megvizsgálja a biztosított jövedelmi helyzetét és életkörülményeit.

Tisztelt Szakértő!
2010 januárjában beteg lett a kislányom, aki után GYES-t kapok és mellette dolgozom. A kislánnyal a férjem ment el táppénzre. A férjem munkahelye nem kifizetőhely. Az OEP-től tegnap kaptunk egy papírt mi szerint nem vagyunk jogosultak táppénzre, mert egy gyerek után csak egy féle kifizetés történhet, jelen esetben ez a GYES. Kérdem én,mit csináljon az a szülő akinek beteg a gyermeke? Ilyenkor hová tudunk fordulni a férjem ugyanis 3 hétig volt itthon és arra az időre nem kapott sem fizetést sem táppénzt, nem beszélve, hogy a gyógyszerek sem voltak túl olcsók. Tényleg nem jár nekünk a táppénz?
Válaszukat előre is köszönöm: barbus01

anne1

2005 óta dolgozom ennél a cégnél, 2009 szeptemberétől gyedre mentem, majd 2010 február 1-én fizetés nélkülire váltottam, és mondjuk májusban be szeretném jelenteni, hogy újra gyedre mennék, addig amíg a párom úgy nem gondolja, hogy elmegy Tgyás-ra. Akkor visszamennék dolgozni. Egyébként októberig lettem volna egyébként is gyeden, de erős HR-es rábeszélésre a normál fizetés nélküli szabit már 2011 január 1-ig igényeltem, amit meg is adtak.
Természetesen fizetem ezekre a hónapokra a 4950 Ft-ot, de egyéb jövőbeli negatív következménnyel nem számoltam. Gondolom nem számít bele a szolgálati időbe. De a későbbi ellátásokra vonatkozó kérdésedet még nem gondoltam végig.

előre is köszi, hogy foglalkozol a kérdésemmel

üdv.
apalermoi

apalermoi

Kérlek írd le az előző két évben mettől meddig voltál munkaviszonyban, gyeden, fizetés nélkülin stb. Mindenesetre azt nem árt tudnod, hogy az a fizetés nélküli szabadság, amely mögött nincsen gyes, gyed, biztosítás szünetelésének számít és ez jelentősen befolyásolhatja a későbbi ellátásokra való jogosultságot.

gina82

Valóban úgy van, ahogy nandy leírta. A bejelentéssel rendelkezni fogsz biztosítással, de az előzetes 365 nap biztosítási idővel nem rendelkezel. Így hiába igényelnél tgyást és gyedet, el fogják utasítani. Csak gyesre vagy jogosult.

nmarya

A létező összes szabadságodat vedd ki, mert különben táppénzt és gyedet is minimálbér alapján fogják számolni. Táppénznél arra kell törekedned, hogy az elmúlt év gyed napjai, a szabadságod és betegszabadságod (keresőképtelenség első 15 napja) napjai összesen elérjék legalább a 180 napot, gyednél pedig szabadság, betegszabadság és tgyás napjai együtt érjék el a 180 napot.

fanny:

Jövőbeni ügyekben csak találgatni lehet, mert már most lehet számítani arra, hogy változtatják majd a szabályokat.

De a jelenleg hatályos szabályozás szerint ha a szülésig otthon maradsz, akkor a TGYÁS alapja a szerződés szerinti béred lesz (de max. a minimálbér kétszerese), a GYED összege pedig

1. a szerződés szerinti béred, vagy
2. a korábbi GYED alapját képező jövedelem, ha az kedvezőbb.

Itt is a minimálbér kétszerese a korlát.

Táppénzt egyébként nem mindig érdemes "igénybe venni", mert ha egyébként úgy 150 ezer körüli a fizetésed, vagy annál alacsonyabb, akkor nagyon lehúzza az alapot a betegszabira fizetett 70%-os bér.

Azon már inkább érdemes gondolkodni, hogy a szülés előtt kiveszed a felhalmozott szabadságokat, mert ha a cégnél a távolléted alatt volt bérfejlesztés, akkor a te béredet is annak megfelelően emelni kell. Így magasabb lehet az ellátások alapja.

gina:

A 2010.05.01-től hatályos jogszabály szerint TGYÁS, GYED annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 365 nap biztosítási idővel rendelkezik.

A havi 4.950,-Ft (tavaly 4.500,-Ft) megfizetése csak természetbeni ellátásra jogosít - azaz elmehetsz az orvoshoz -, de pénzbenire nem, így nem jár utána táppénz, GYED stb., és nem számít ilyen szempontból biztosítási (jogszerző) időnek sem.

Sziasztok!

Érdeklődnék, hogy szerintetek normál fizetés nélküli szabadság alatt köteles-e a munkáltató GYED-re változtatni a normál fizetés nélküli szabit?
GYED-en voltam, majd a párom ment el GYES-re (az ő munkahelyi biztonságát megőrzendő) én pedig fizetés nélküli szabit kértem, amit megadtak. Most újra jó lenne GYED-re mennem, mert a párom várja a második babát, így ő ismét védelem alá került.

Előre is köszönöm a segítséget.

Üdv.
apalermoi

Tisztelt Szakértő!

2006. november óta vagyok határozatlan idejű munkaszerződéssel ezen a munkahelyen. 2008. december 4.-én született a kisfiam, október 1-től voltam táppénzen, születésétől 2009. május 20-ig gyás-t kaptam, jelenleg decemberig gyedet. Szeretnénk tervezni a következő babát, a május 1-jei változások miatt szeretném tudni, hogy ha gyed vagy gyes alatt jön az újabb baba, és nem mennék vissza dolgozni, táppénzt sem vennék igénybe, mi alapján számolnák a következő gyás-t és gyed-et? Több anyuka azt mondta, hogy egy évre vissza kellene mennem, mert jobb pénzt kapnánk.

Válaszát várva, köszönettel:
Sz. Annamária