GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Szakértő!

Segítségét szeretném kérni a következőkben:

• 2010.01.21-től 2010.09.20-ig vagyok GYED-en. 2010.09.21-től GYES-en és aktív állományba kerülök. Kérdésem az lenne, hogy erre az időszakra mennyi szabadság jár nekem? (41. életévemet decemberben töltöm be, egy kiskorú gyermekem van). 2009-ben kivettem az egész évi szabadságomat még a szülés előtt, de úgy tudom, hogy már a születéstől számítva (2009.08.22.) jár a gyermekre járó pótszabadság is. Igaz ez? Ha aktív állományba kerülök, akkor mennyi még az év végéig kivehető szabadságom? A munkáltató hogyan rendelkezhet ebben az esetben a szabadság kiadásával?
• Ha a GYES igénylése már le van jelentve, akkor ez a munkáltatónál is megjelenik, ugye? Tehát nem teheti meg, hogy nem adja ki a szabadságom. Főnököm azt mondta, hogy csak akkortól szeretne fizetni, amikortól ténylegesen munkába állok. Ez 2010.10.04-e lenne mivel gyermekem 2010.09.20-án kezdi a bölcsit és be kell szoktatnom ami két hét. Hogy tehetné ezt meg, ha a GYES már jár nekem? Hogy úszhatja meg az utánam való fizetnivalókat? Mert ez a problémája, hogy utánam már akkor kellene fizetnie járulékokat.
• Kötelezhet-e arra, hogy a fenti két hetes időintervallumot vegyem ki fizetés nélküli szabadságba? Ha igen, akkor ennek mi a menete?
• Egy kis létszámú cégnél dolgozom és nem tudhatom meg, hogy volt-e béremelés, mivel nálunk minden "titokban" zajlik. Ha rákérdeznék, akkor biztosan az lenne a válasz, hogy nem volt. Más forrásból sajnos nem tudhatom meg, mivel elég rossz néven vennék, ha elkezdenék kutakodni. Hogyan tudhatnám meg, hogy volt-e béremelés?

Egyébként jövő héten hétfőn megyek be a visszatérésem részleteinek megbeszélése céljából és szeretnék tisztában lenni a jogaimmal.

Ui: Bocsánat, hogy itt tettem fel kérdéseimet, de nem tudom miért, nem működött másképp.

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Szakértő

Szeretném megkérdezni, hogy ha napokon belül megszűnik a munkaviszonyom, és elmennék utána passzív táppénzre akkor a táppénz majd beleszámolódna a majd munkanélküli segélyem kiszámításába? Táppénz után rögtön szeretnék menni segélyre.
köszönöm

„A történtekből viszont az derül ki, hogy ezt már a betegszabadság alatt meg kellett volna tennem.”

Ilyen szabályról én nem tudok, de lehet, hogy Dödölle fórumtársunk meg tud még lepni hasonló információval.
Szerintem inkább az okozta a bajt, hogy a táppénz igényléskor még nem volt lemondva/átadva a gyes.

Vhr. 25/B. § Az Ebtv. 39. §-ában említett választás esetén, a választott ellátás iránti kérelmet az Ebtv. 62. §-a, családtámogatási ellátás választása esetén a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 35. §-a szerint illetékes szervhez kell benyújtani a folyósítás alatt álló ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt. A választott újabb ellátás a kérelem benyújtása napjától folyósítható. Ha a beszüntetni kért ellátás, illetőleg a választott ellátás folyósítására más szerv illetékes, az ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelmet a választott ellátásra irányuló igény elbírálásával egyidejűleg 3 munkanapon belül az illetékes szervhez kell továbbítani.

„( bár lehet, hogy már a GYÁP-nál)”
Jó tudni, hogy az a személy mehet GYÁP-ra, aki a gyes-t kapja. Ha átadtad volna apukának a gyes-t, akkor ő. Ha senki nem kapja a gyes-t, akkor természetesen bármelyik szülő jogosult a GYÁP-ra.

Eb. tv. 49. § (1) A gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy441

1. a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,442
2. a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a) pontban meghatározott időtartam alatt elért, biztosítási jogviszonyból származó pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a 48. §-ban foglaltak szerint.

48. § (4) Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.

„
előzetesen érdeklődtem a REP ügyintézőknél, a kifizetőhelyen illetve REP -es ellenőröknél is, mit kellene tennem és erre senki nem hívta fel a figyelmem, sőt amikor megadtam az adatokat ahány tb ügyintéző annyi féle válasz a táppénz alapot illetőleg.”

Ezt nagyon sajnálom, mert TB-ügyintézőnél ez ALAP. Én nem vagyok az, mégis tudom...

Kedves Nandy!

Sajnos ezzel kapcsolatban sosem fogunk egyetérteni.
Nem hiszem, hogy ezek a dologok így rendben vannak.

Egyébként átadtam a GYES-t a táppénzes időszak alatt.
A történtekből viszont az derül ki, hogy ezt már a betegszabadság alatt meg kellett volna tennem.
( bár lehet, hogy már a GYÁP-nál)
Az már csak színezi a storyt, hogy amint kierült a terhesség, előzetesen érdeklődtem a REP ügyintézőknél, a kifizetőhelyen illetve REP -es ellenőröknél is, mit kellene tennem és erre senki nem hívta fel a figyelmem, sőt amikor megadtam az adatokat ahány tb ügyintéző annyi féle válasz a táppénz alapot illetőleg.

Fenntartom a véleményem és sok minimálbéres napot kívánok jogalkotóinknak.

Nektek viszont nagyon köszönöm a segítséget.

Tima

„Becéző szép szavakkal illetném, azokat akik ilyen törvényeket hoztak.”

A törvényi szabályozással semmi probléma nincs! Lehetőséged lett volna a táppénzes időszak alatt lemondani a gyes-t, vagy átadni apukának, nagyszülőnek, és akkor rögtön nem a minimálbér után kapod a táppénzt.

Dödölle nagyon köszönöm a választ.

Ez nekem tényleg egy nagy oppá :-(

Becéző szép szavakkal illetném, azokat akik ilyen törvényeket hoztak.
Kb 15 éves folyamatos biztosítási jogviszonyom van, és sosem voltam minimálbéres. Azért mert GYES meleltt dolgoztam, és közben járulékot fizettem!!!!plusz vállaltunk még egy gyermeket - jól meg kaptam a magamét. Kifizettek nekem kb. bruttó 15e Ft gyes melleti táppénzt és most buktam a hat hónap alatt kb 780 e Ft.
Néha úgy érzem élhetelen ez az Ország.....

Tima

„Oppá

Te mit gondolsz az esetemről?

Ilyen esetben mi számít korábbi ellátásnak alapja az EB törvény 48§ 5. bekezdése alapján??
(a korábbi GYED alapja, vagy a gyes melleti minimálbéres táppénz )”

Én azt gondolom, hogy -figyelemmel a GYES melletti keresőtevékenységre és az annak sorám megállapított táppénz ellátásra, illetve tekintettel a GYES megszüntetésére, továbbá az Ebtv. 49.§-ban foglaltakra, egyben szigorúan véve az Ebtv. 48. § (5) bekezdésében foglaltakat- "a gyes melleti minimálbéres táppénz."

Kedves Dödölle!

Te mit gondolsz az esetemről?

Előre is köszönöm:

Tima

„Nagyon szépen köszönöm kielégítő válaszod! :) Az én esetem egy kicsit más, de hasonló. Viszont azt nem tudtam, hogy 22 munkanap, azt már bőven túllépték július 21-e óta. Már csak abban segítsetek légyszi, hogy én leállíthatom ezt a folyamatot, bármire hivatkozhatom-e ennek érdekében? Köszönöm mégegyszer! :)”

Késő bánat. Bár a Ket. szerint az ügyfél a kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig bármikor visszavonhatja -ebből következően a GYED igényt Te is visszavonhatod-, azonban a "szivességi bejelentés" tárgyában indított hatósági eljárás tovább folytadódik hivatalból.

2004. évi CXL. törvény
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

34.§(4) Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig visszavonhatja.

31. § (1) A hatóság az eljárást megszünteti, ha

3. az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja,

Ügyintézési határidő

33. § (1) A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését az (5) bekezdésben meghatározott időponttól számított huszonkét munkanapon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről.

Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Ha e törvény valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse.

(3) Az ügyintézési határidőbe nem számít be:

1. a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
2. a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
3. a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
4. a szakhatóság eljárásának időtartama,
5. az eljárás felfüggesztésének időtartama,

6. a 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
7. a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
8. a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
9. az ügygondnok kirendelésére irányuló eljárás időtartama,
10. a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
11. a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

(4) Ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban negyvenöt munkanapon belül határoz.

(5) Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik.

Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a magyar hatóság eljárásának megindításához szükséges kérelmet nem magyar hatóságnál lehet benyújtani.

(6) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv eljárása esetén az ügyintézési határidő az ügy összes iratának a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, illetve a felügyeleti szervhez érkezésekor kezdődik. A hatóság a felügyeleti szerv erre irányuló felhívására köteles az iratokat felterjeszteni.

(7) Az eljáró hatóság vezetője - ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki - az ügyintézési határidőt annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb huszonkét, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben legfeljebb tíz munkanappal meghosszabbíthatja.

(8) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - tíz munkanap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetője a szakhatósági eljárásra irányadó határidőt egy alkalommal tíz munkanappal meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti.

(9) A (7) és (8) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.

Kedves Dödölle1!

Nagyon szépen köszönöm kielégítő válaszod! :) Az én esetem egy kicsit más, de hasonló. Viszont azt nem tudtam, hogy 22 munkanap, azt már bőven túllépték július 21-e óta. Már csak abban segítsetek légyszi, hogy én leállíthatom ezt a folyamatot, bármire hivatkozhatom-e ennek érdekében? Köszönöm mégegyszer! :)
üdv

Ha a jelenlegi munkáltatód engedélyezi (de ha nem engedélyezi, akkor pedig neki kell foglalkoztatnia téged...)

Tisztelt szakértő!
Érdeklődnék, hogy jelenlegi munkaviszonyomat ha nem szüntetem meg akkor más munkahelyen 6 órában dolgozhatok GYES mellett?
Köszönettel: Mné Anita

„Help me”

MfvK.IV.11.014/2006/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Farkas József ügyvéd által képviselt felperesnek a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár alperes ellen társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Gyulai Munkaügyi Bíróság 2006. október 5. napján kelt 3.M.196/2006/23. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 24. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Gyulai Munkaügyi Bíróság 3.M.196/2006/23. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár határozatával 2005. szeptember 1. napjától törölte a felperes heti 40 órás, adminisztrátor munkakörre szóló munkaviszonya alapján létrehozott biztosítási jogviszonyát.
A határozat indokolása szerint a felperes által benyújtott terhességi-gyermekágyi segély megállapítására irányuló igény elbírálásakor célvizsgálatra került sor. Ennek során az Ellenőrzési Osztály feltárta, hogy a felperes és egyéni vállalkozó között létrehozott munkaszerződés ún. színlelt szerződés, amely nem a tényleges munkavégzésre, hanem kizárólag a lehetségesen magas összegű társadalombiztosítási ellátás /terhességi-gyermekágyi segély, GYED/ megállapítására irányult.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes igazgatója a 2006. február 27. napján kelt 13886-05-1045/4/2006. számú másodfokú határozatával az első fokú határozatot - változatlan tényállás és jogi következtetés mellett - helybenhagyta.

A felperes keresetében a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálatát és megváltoztatását, az ellátásra való jogosultságának megállapítását kérte.
Arra hivatkozott, hogy a szerződés valós, tényleges munkavégzésre jött létre. Ha feketén történt volna az alkalmazás, akkor magasabb mértékű munkabért kaphatott volna. Betanított munkás által végzett munkát nem lehetne összehasonlítani más jellegű, összetett szellemi tevékenységgel. A határozat a szerződési szabadság elvét is sérti. A munkabér felső határa jogszabályban nincs megállapítva, a szerződés érvényessége szempontjából lényegtelen, hogy a munkavállaló milyen rokonsági fokban áll a munkáltatóval. A munkaszerződés törvényes, az írásba foglalt munkaszerződés valódiságát nincs joga a társadalombiztosítási szervnek megkérdőjelezni.

A megyei munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította.
Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a társadalombiztosítási eljárás során a felperes úgy nyilatkozott, hogy adminisztrátorként a posta, a bank és a könyvelő felé járt el.
A rendelkezésre állt bizonyítási anyagot a megyei munkaügyi bíróság a felperes személyes meghallgatásával kiegészítette, ezt követően tanúként hallgatta meg munkáltatót, majd az egyéni vállalkozásával üzleti kapcsolatban álló társas vállalkozás üzletrész-tulajdonosát, és a társas-vállalkozás alkalmazottját.
A munkaügyi bíróság megkereste a Debreceni Munkaügyi Bíróságot az üzleti kapcsolatban álló tanú meghallgatása érdekében, és igazságügyi könyvszakértőtől szakvéleményt szerzett be abban a körben, hogy melyek a munkaviszony mellett, és melyek a munkaviszony ellen szóló érvek.

A bizonyítás eredményének értékelésével a megyei munkaügyi bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes munkálkodása a vállalkozásban már a munkaszerződés aláírását megelőzően is felmerült, és a munkaszerződés aláírását követően sem haladta meg a korábbi mértéket.
A helyes következtetés szerint a családi kapcsolat keretei között egymást segítő jellegű munkavégzésként kell értékelni a felperes tevékenységét. A perbeli munkaszerződés feltételeinek megfelelő munkaviszony létrehozására reálisan nem irányulhatott a felperes és akarata.

A megyei munkaügyi bíróság szerint a társadalombiztosítási szervek helyesen állapították meg a tényállást, és nem tévedtek az abból levont jogi következtetés tekintetében sem, amikor a nyilvántartott biztosítás törléséről rendelkeztek.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta.
Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. § /1/ bekezdésében foglaltakat, felülvizsgálati kérelmét a bizonyítékok szabálysértő mérlegelésére alapította.
Állította, hogy a tanúk egyértelműen igazolták, hogy abban az időszakban éppen a másik kft-nél kifejtett tevékenysége miatt szükséges volt egy kisegítő alkalmazása, aki a megrendeléseket felveszi és továbbítja az üzem felé, illetőleg ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek ilyen esetben szükségesek.
Ebben az időszakban nem volt ideje arra, hogy a korábban egyéni vállalkozásában végzett ilyen tevékenységét folytassa, hiszen új céget alapítottak 2004-ben különböző tevékenységek folytatására, és 2005 augusztusában teremtődött meg az a lehetőség az új cégnél, hogy a termelés felfusson. Ilyen esetben a tulajdonosnak - és különösen a termeléshez értő tulajdonosnak - folyamatosan jelen kell lennie a munkahelyen, hogy a termelés olyan színvonalon történjen, amely megfelel a piac mennyiségi és minőségi elvárásának.

A felperes álláspontja szerint a perben szokatlan módon igazságügyi könyvszakértő bevezetésére is sor került, az alperesi indítványra; azonban az igazságügyi könyvszakértő abban a kérdésben nem tudott állást foglalni, hogy a felperesnek kitöltötte-e a munkaidejét az ottani foglalatosság, vagy sem, ugyanis ez könyvszakértői módszerrel nem állapítható meg.

A munkaügyi bíróság tehát figyelmen kívül hagyta ítélete meghozatalánál mind a tanúvallomásokat, mind pedig az igazságügyi könyvszakértő véleményét.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § /1/ bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei munkaügyi bíróság megfelelő alapossággal feltárta az ügyben irányadó tényállást, és abból helytálló jogi következtetést vont le.

A perben rendelkezésre állt iratanyag alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes 2000. július 25-től 2005. május 12-ig egyéni vállalkozó volt, vállalkozásában a társadalombiztosítási járulékot a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapján fizette.
2005. május 12. napjával egyéni vállalkozását megszüntette és biztosítása szünetelt több, mint 30 napon túl.

2005. szeptember 1. napjától nevelőapjával, egyéni vállalkozóval napi 8 órás munkaviszonyt létesített, a minimálbér kétszeresének megfelelő 114.000 Ft munkabér-megjelöléssel.

A felperest ezen összegű munkabérrel /járulék-alappal/ jelentette be, adminisztrátori munkakörben.

Helyesen emelték ki a társadalombiztosítási szervek, hogy sem munkába lépése előtt, sem a szülési szabadságra menetele után, adminisztrátora nem volt.

Vállalkozásában 9 fő alkalmazottat foglalkoztatott, átlagosan 60.000 Ft-os munkabérért.

Az is megállapítható volt, hogy a felperes foglalkoztatása előzetes orvosi, alkalmassági vizsgálat nélkül történt.

A 2005. szeptember 1. napjától 2005. október 30. napjáig terjedő időszakban a felperes 36 munkanapra és 8 nap rendes szabadságra összesen 2 x 114.000 Ft összegű jövedelemben részesült, amelyek után a közterhek átutalása megtörtént.

A felperesnek 2005. október 31. napján született meg a gyermeke, és a szülés napjától havi 114.000 Ft alapulvételével igényelte a terhességi-gyermekágyi segélyt.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei munkaügyi bíróság a bizonyítékok helyes mérlegelésével állapította meg, hogy a 8 hónapos terhes felperes és nevelőapja között nem jött létre munkaviszony.

A munkaszerződést kizárólag azért kötötték, hogy a korábbi biztosítása alapján, a legkisebb összegű munkabér alapján járó társadalombiztosítási ellátást a kétszeresére emeljék, illetve a szülési szabadság - a 26 hét terhességi-gyermekágyi segély - lejártát követően a maximális összegű gyermekgondozási díjra való jogosultságot a felperes megszerezze.

Arra is figyelemmel voltak a munkaszerződés kötésének időpontjában, hogy az igénylő biztosítása több, mint 30 napot szüneteljen; így érhető el az, hogy a pénzbeli ellátás alapján nem az előző év, hanem közvetlenül a szülési szabadságot megelőző időszak munkabére alapján kelljen az ellátást megállapítani.

A feltárt tényekből és körülményekből logikusan és okszerűen következtetett arra az alperesi hatóság és a munkaügyi bíróság, hogy és a felperes között megkötött munkaszerződés színlelt szerződésnek minősül; tényleges munkaviszony nem jött létre. A színlelt szerződés nem hozott létre társadalombiztosítási jogviszonyt sem, annak társadalombiztosítási bejelentése az 1997. évi LXXX. törvény /a továbbiakban: Tbj./ 55. §-a alapján jogsértő /szívességi/ bejelentésnek minősül.

A szerződéskötés nem a munkajog rendeltetésszerű használatára, hanem a biztosítási jogviszony harmadik alanya - az egészségbiztosítási pénztár - kötelezettségének kiváltására irányult.
A színlelt megállapodás mögöttes tartalma és célja is megállapítható volt, a magasabb összegű pénzbeli ellátásra való jogosultság megszerzése.

Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy korábban, 2004. évben még lehetőség volt a Tbj. 34. §-a szerint a társadalombiztosítási ellátás pénzbeli ellátásainak megszerzésére; a Tbj. 39. § /2/ bekezdésének megfelelő, nagykorú személy a társadalombiztosítási igazgatási szerveivel megállapodást köthetett. Ez a lehetőség a hatályos jogszabályi rendelkezés szerint azonban már nem adott, egészségbiztosítás által fizetett készpénzellátásokra az egészségbiztosítási pénztár magyar állampolgárral megállapodást már nem köthet.

A felülvizsgálati kérelem a jogerős ítéletet a Pp. 206. §-ának megsértése miatt támadta.
Ha a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélettel megállapított tényállást, vagyis azt sérelmezi, hogy a bíróság a tényállást a Pp. 206. §-ának megsértésével állapította meg, a jogerős ítélet érintésének csak akkor van helye, ha a tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat - azok egybevetése során - nem a maguk összességében értékelte; ennél fogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagyis lényeges logikai ellentmondást tartalmaz.
Nem állapítható meg jogszabálysértés akkor, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. A Pp. 206. §-a szerinti szabad bírói mérlegeléssel megállapított tényállás - ha az nem iratellenes vagy logikátlan - felülvizsgálata nem lehet eredményes; a felülvizsgálati eljárásban ugyanis felülmérlegelésnek nincs helye, nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelésénél nincs-e nyilvánvalóan helytelen következtetés.

A Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint a megyei munkaügyi bíróság jogerős ítélete a Pp. 206. §-ának /1/ bekezdéséből folyó ezen törvényi kritériumoknak megfelelt; az irányadó tényállás teljes körű megállapítása, széleskörű bizonyítási eljárás lefolytatása és a bizonyítékok egyenkénti, a maguk összességében történő értékelése és mérlegelése alapján döntött a megyei munkaügyi bíróság az alperesi határozatok jogszerűsége tárgyában. A jogerős ítélet indokolása a Pp. 221. § /1/ bekezdésének megfelelő tartalommal logikus és okszerű indokát adta a döntésnek.

Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság a felperest a Pp. 270. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § /1/ bekezdése szerint kötelezte.

Az eljárás az 1997. évi LXXXIII. törvény 61. § /9/ bekezdése szerint illetékmentes.

Budapest, 2007. október 10.

Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Darák Péter sk. bíró

A kiadmány hiteléül:

tisztviselő -

„Help me!”

Gyulai Munkaügyi Bíróság
3.M.196/2006/23. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Gyulai Munkaügyi Bíróság dr. Farkas József ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Tóth Imre osztályvezető által képviselt Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (....) alperes elleni társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata tárgyú perben meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 5.000,- (ötezer) forint perköltséget.

Az állam által előlegezett 45.314,- (negyvenötezer-háromszáztizennégy) forint költség az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 2006. január hó 16. napján kelt 583-07-7/2/2006. szám alatti határozatával 2005. szeptember hó 1. napjától törölte a felperes heti 40 órás adminisztrátor munkakörre szóló munkaviszonya alapján létrehozott biztosítási jogviszonyát. A határozat indokolása szerint a felperes által benyújtott terhességi-gyermekágyi segély megállapítására irányuló igényelbírálás során került sor a célvizsgálatra, melynek során az ellenőrzési osztály feltárta, hogy a felperes és ... egyéni vállalkozó között létrehozott munkaszerződés úgynevezett szimulált szerződés, amely nem a tényleges munkavégzésre, hanem kizárólag a lehetségesen magas összegű társadalombiztosítási ellátás (terhességi-gyermekágyi segél, GYED) megállapíttatására irányult. A munkaszerződés az egészségbiztosítási pénztár kötelezettségének a kiváltására irányult. A munkaszerződés megkötése rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül. A Tbj. 5. § alapján a biztosítási jogviszony nem áll meg, ezért a Tbj. 54. § (2) bekezdés a/. pontja alapján a bejelentett, nyilvántartásba vett jogviszonyt törölni kellett. A megállapított tényállásra következtetési alap a következő: a felperes 2000. július hó 25. napjától - 2005. május hó 12. napjáig, mintegy 5 éven keresztül egyéni vállalkozóként a minimálbér alapján fizette a társadalombiztosítási járulékot; 2005. május hó 13. napjától - 2005. augusztus hó 31. napjáig nem állt biztosítási jogviszonyban, társadalombiztosítási járulékot nem fizetett; 2005. szeptember hó 1. napjától, terhessége 8. hónapjától adminisztrátori feladat ellátására határozatlan időre szóló munkaszerződést kötött nevelőapjával, ... egyéni vállalkozóval, heti 40 órás munkaidővel, havi 114.000,- forint munkabérrel; a/. foglalkoztatás a 33/1998. (VI.24.) MN rendelet 4. §-ban előírt előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat nélkül történt; 2005. szeptember hó 1. napjától - 2005. október hó 30. napjáig terjedő időszakban a felperes 36 munkanapra és 8 nap rendes szabadságra összesen 2 X 114.000,- forint összegű jövedelemben részesült, mely utáni közterhek átutalása megtörtént. A vállalkozás több alkalmazottjának átlagkeresete az említett időszakban a havi 70.000,- forintot sem érte el; a felperes 2005. október hó 31. napján született gyermeke után a szülés napjától havi 114.000,- forint alapulvételével igényli a terhességi-gyermekágyi segélyt.

A fellebbezés folytán eljárt Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Igazgató 2006. február hó 27. napján kelt 13886-05-1045/4/2006. szám alatti határozatával az elsőfokú társadalombiztosítási határozatot változatlan tényállás és jogi következtetés mellett helyben hagyta.

Felperes keresetében a jogerős társadalombiztosítási határozat megváltoztatása mellett „az ellátásra való jogosultságának megállapítását" kérte, az eshetőleges kereseti kérelme pedig a jogerős társadalombiztosítási határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezésére irányult. Arra hivatkozott, hogy a szerződés valós, tényleges munkavégzésre jött létre. Ha feketén történt volna az alkalmazás, akkor magasabb mértékű bért kaphatott volna. Betanított munkás által végzett munkát nem lehetne összehasonlítani más jellegű összetett szellemi tevékenységgel. A szerződési szabadság elvét is sérti a határozat. Munkabér felső határa jogszabályban nincs megállapítva. A szerződés érvényessége szempontjából lényegtelen, hogy a munkavállaló milyen rokonsági fokban kell a munkáltatóval. A munkaszerződés törvényes. Az írásbafoglalt munkaszerződés valódiságát nincs joga a társadalombiztosítási szervnek megkérdőjelezni. A társadalombiztosítási szerv nem határozhatja meg, hogy egy munkáltatónál mely munkakörök szükségesek a működéshez, és melyek nem.

Az ellenkérelem a kereset elutasítására irányult. Az alperes az érvelésben felhozta a jogerős társadalombiztosítási határozat indokolásában található érveket. Kiemelte, hogy a felperes egyéni vállalkozóként 2005. május hó 12. napjáig korábban minimálbér alapján fizetett járulékot, ezt követően 30 napot meghaladó megszakítás volt a biztosításában, majd a minimálbér duplájának megfelelő összegre teljes munkaidős munkaviszonyt létesített és ... 2 hónap munkabér után fizetett járulékot, ... 9 fő alkalmazottat foglalkoztat átlag 60.000,- forint munkabérért, ...nak egyébként a felperes munkába lépése előtt és a felperes szülési szabadságra menetele után adminisztrátora nem volt. ... könyvelését, a dolgozók bérének a számfejtését az ehhez kapcsolódó adminisztrációs munkákat külön könyvelőcég végzi. A terhességi gyermekágyi segély lejártát követően a maximális összegű gyermekgondozási díj kiváltása volt a cél. Eközben figyelemmel voltak arra is, hogy 30 napot meghaladóan szüneteljen a biztosítás, hogy közvetlenül a szülési szabadságot megelőző időszak munkabére alapján kelljen megállapítani a pénzbeli ellátást. Külön adminisztrátor azért sem indokolt, mert a vállalkozásnak nincs olyan forgalma, amely külön adminisztrátor alkalmazását indokolná, a felperes munkabére nem áll arányban a többi foglalkoztatott munkabérével.

A kereset nem alapos.

A társadalombiztosítási eljárás során a felperes úgy nyilatkozott, hogy adminisztrátorként a posta, a bank és a könyvelő felé járt el. A rendelkezésre álló bizonyítási anyagot a bíróság a felperes személyes meghallgatásával kiegészítette, ezt követően sor került ... tanúként való meghallgatására, majd ... egyéni vállalkozásával üzleti kapcsolatban álló társas vállalkozás, a .... üzletrész tulajdonosa, ... tanúként való meghallgatására és ..., a társas vállalkozás alkalmazottjának a meghallgatására került sor. A bíróság megkeresett bíróság (Debreceni Munkaügyi Bíróság) útján meghallgatta ...sal üzleti kapcsolatban álló ... is és ... igazságügyi könyvszakértőtől szakvéleményt is beszerzett abban a körben, hogy mik a munkaviszony mellett és munkaviszony ellen szóló érvek.

A felperes meghallgatása alapján megállapíthatóvá vált, hogy a munkaszerződés megkötésére és a társadalombiztosításhoz történt bejelentésre a terhesség utolsó szakaszában került sor, és a gyermek a fentebb megjelölt időpontban időre született. A felperes a munkaszerződést megelőzően is a posta, és a bank felé meghatalmazottként már bejelentett volt, ekkor a családi kapcsolat mellett nem volt munkaszerződés. A felperes arra hivatkozott, hogy vevőkkel, szállítókkal tartotta a kapcsolatot. A tanúbizonyítás alapján azt lehetett megállapítani, hogy ... egyéni vállalkozásának székhelye a lakáson van, azaz az iroda a lakás egy részében van. Az iroda és az üzem, illetve a lakás egy ingatlan. A felperes megfordult az irodában. A felperes légvonalban körülbelül 300 méterre, járdán körülbelül 1 kilométerre lakik ... vállalkozásának székhelyétől. A jelenléti ív szerint a felperes 2005. október hó 19. napjától már évi rendes szabadságát töltötte, ezt követte 2005. október hó 31. napjától a szülési szabadság. A felperes napi 8 órás munkavégzését, illetve a munkaidő kezdetét és befejezését a tanúvallomások nem erősítik meg. A felperes egyébként szakközépiskolai érettségivel és általános kereskedelmi szakképesítéssel rendelkezik. Nincs arra vonatkozó peradat, hogy mérlegképes-könyvelői szakképesítése, vagy irodai ügyviteli képesítése lenne. Az igazságügyi könyvszakértői vélemény a felperes működésének adathordozón megjelenő nyomait értékelve rámutat, hogy vevők felé kiállított 26 számlából a felperes 4 darab számlát állított ki 2005. októberében és 30 számlából 4 darab számlát állított ki 2005. szeptemberében. A házipénztár és a bank közötti készpénz felvételeket és befizetéseket ... bonyolította szeptemberben és a vállalkozás értékesítése az átlagos alatt maradt, annak mintegy 71%-át érte el 2005. októberében, továbbá az előző szeptemberi hónaphoz képest is visszaesett közel a felére. A szakvélemény szerint a banki átutalások elkészítése a vállalkozó feladatát képezte, azonban a bankanyaghoz nem csatolták ezek másolatait, amelyből megállapítható lenne, hogy 2005. szeptemberében és októberében ezeket a felperes vagy valaki más személy állította volna ki. Könyvszakértői módszerekkel nem bizonyítható a felperes szervező, irányító, ügyforgalmat is bonyolító tevékenysége, ugyanakkor nem is zárható ki. A megkeresett bíróság előtt történt meghallgatás során ... beszámolt felperes neve munkavégzéséről, azonban a tanú felé az nem derült ki, hogy felperes neve családi alapon segített a vállalkozásban, vagy alkalmazott volt-e. A felperes képesítése szerint összetett szellemi tevékenységet nem végzett és az antidiszkriminációs szabály (Mt. 142/A. §) is irányadó. ... vallomásának bizonyító erejét rontja, hogy hozzátartozó, és hogy nem érdektelen. Munkaviszonya nem következtetési alap önmagában, hogy felperes látták a vállalkozás székhelyén.

A fenti körülmények külön-külön és egybevetett értékelését követően a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes munkálkodása ... vállalkozásában már a munkaszerződés aláírását megelőzően is felmerült és a munkaszerződés aláírását követően sem haladhatta meg a korábban felmerült mértéket. A helyes következtetés szerint a családi kapcsolat keretei közötti egymást segítő jellegű munkavégzésként kell értékelni a felperes tevékenységét. A perbeli munkaszerződés feltételeinek megfelelő munkaviszony létrehozására reálisan nem irányulhatott a felperes és ... akarata.

Az eljárt társadalombiztosítási szervek helyen állapították meg a tényállást és nem tévedtek az abból levont jogi következtetés tekintetében sem, amikor a nyilvántartott biztosítás törléséről rendelkeztek. A Pp. 339. § (1) bekezdésben foglalt feltétel hiányában a kereset elutasításáról kellett rendelkezni.

Az állam által előlegezett költség a per tárgyi költségmentessége és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. § értelmében az állam terhén marad. Az áthárítható perköltségről a rendelkezés a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint történt.

A pertípusban a Pp. 340. § (1) bekezdése zárja ki a fellebbezés lehetőségét.

G y u l a, 2006. október 5.

. Juhász Gábor s.k.
b í r ó

„Help me!

Tudnátok segíteni?

Igyekszem röviden, érthetően leírni a problémám: A terhességem ideje alatt munkanélküli voltam,. Amikor megszületett Zoé, T-gyásra mentem. A munkanélküliben senki nem mondta, ill. tudatta velem, hogy a T-gyás lejárta után, (2010. 02. 07.) 10 napon belül jelentkeznem kell, hogy igényelni tudjam a Gyed-et. Az ottani kirendeltség vezető elutasította a kérelmemet. Az Oep-hez írtam egy kérvényt, hogy méltányossági alapon adják meg. Semmi reakció-válasz, egy ismerősöm ajánlotta, hogy ha csak 1 napra bevagyok jelentve (biztosítva vagyok), igényelhetem a Gyed-et. Ez megtörtént: május 12-én. Másnap én már fizetésnélküli szabin voltam. Mire minden papírt bevittem, június 21-e lett, mivel soha senki nem foglalkozott az ügyemmel, mindig mindenki mást mondott, mást kért. Ez csak ezért bosszantott, mert nyilván, ha ez lenne a végzettségem = értenék hozzá, nem csinálnák ezt velem. Mivel tudatlan vagyok, kihasználják, nem gyengén.

A lényeg, hogy a papírjaim átkerültek Ceglédre. Képzeljétek el „szembesítésre” kellett mennem Ceglédre, vinnem kellett még a bizonyítványaim fénymásolatait is, hogy indokolt volt-e, ill. megfelelő munkaerőt vettek-e fel, stb. Kb. 2 hete kicsit ingerülten betelefonáltam, hogy mi van már, erre kiküldtek egy tájékoztatót, hogy nyugi, folyamatban van a „kivizsgálás”. Arra hivatkoznak, hogy utána kell nézni a cégnek, aminek a tulaj nem nagyon örült, így ki is jelentett. Így már papírforma szerint megint nem vagyok „sehol”. Február óta nem kapok a csal.pót.-kon kívül semmit, ami már szinte nevetséges, csak nem tudok rajta nevetni. A felszólító leveleim már halomban állnak, a suli kezdésről már nem is beszélek a nagylányomnak, és még sorolhatnám. Kaptam egy olyan infót, hogy írjak be az Eü-i Minisztériumba, ott ki kell, hogy vizsgálják az ügyemet.
Tudna nekem valaki valami irányt mutatni, segíteni? Szerintetek? Előre is köszönöm!”

Igen, a már kapott válaszokon túl mellékelem a tárgyban született ítéleteket, és egy régebbi hozzászólásomat azzal, hogy főszabály szerint az ügyintézési idő 22 munkanap, ami egyszer meghosszabbítható.

A jogszabály nem tiltja, hogy valaki a rokonánál, ismerősénél, családtagjánál (férjénél, apósánál, testvérénél stb.) dolgozzon.

Az elmúlt években azonban miután tömeges méreteket öltött a „pár napos” bejelentést követően benyújtott, időnként kiemelkedően magas bért is tartalmazó THGY igény az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztálya, illetve a REP-ek Ellenőrzési Osztályai kiemelten kezdték kezelni és ellenőrizni ezeket az úgynevezett "szívességi bejelentés" gyanús ügyeket, ezért előfordulhat, hogy a REP (Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) Pénzbeli Ellátási Osztálya az igény elbírálása során esetedben is felkéri a REP Ellenőrzési Osztályát arra, hogy a munkáltatónál tartson átfogó, vagy cél ellenőrzést és vizsgálják, hogy a munkát felvetted-e, ténylegesen dolgoztál-e?

Ezt a REP a Tbj-ben (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX. törvény) és az Eb. (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.) törvényekben kapott felhatalmazás alapján, a Ket (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.) törvény szerint eljárva megteheti.
Arra a kérdésre keresik a választ, hogy a felek (azaz te és a rokon, vagy ismerős vállalkozó) munkajogot rendeltetésszerűen használták-e, vagy csak szívességből, kizárólag a magasabb összegű készpénzellátás megszerzése érdekében történt a munkaszerződés megkötése, majd a bejelentés, illetve hogy történt e jogsértés, vagy joggal való visszaélés?

Ennek keretében –többek között- vizsgálni fogják a többi, hasonló munkakörű dolgozó bérét. Feltesznek olyan kérdéseket, hogy mi indokolta a Te "nagyon magas" béredet, miközben a többi, hasonló munkakörben és régebben ott dolgozó alkalmazott csak a minimálbért keresi; így hogy valósul meg a Munka Törvénykönyvében (1992. évi. XXII. törvény) található egyenlő munkáért egyenlő bér elve (feltűnő az is, ha a vállalkozásban legnagyobb terhet viselő vállalkozó is csak minimálbéren van bejelentve, miközben Te, mint pár napja tapasztalatlanul, esetleg kezdőként ott dolgozó „egyszerű alkalmazott” ennek többszörösét pl. 150.000Ft/hó keresed), ha eddig ezen vállalkozónak nem volt alkalmazottja mi indokolta a felvételedet, ha elmész szülni felvett-e helyetted valakit „erre a nagyon fontos feladatra”, az mennyit keres....... stb.

A terhesen, pár napra történő foglalkoztatás felvet-e magzatvédelmi aggályokat? Azt az adott munkát 8-9 hónapos terhesen el lehet-e látni? (Ilyen esetekben nem szerencsés, ha az orvosi dokumentációkból kiderül, hogy veszélyeztetett terhes vagy és úgy áltál munkába, vagy ha olyan munkakör van megjelölve a munkaszerződésben, amit terhesen nyilvánvalóan nem lehet végezni….)

Az ellenőrzés keretén belül vizsgálják (vizsgálhatják), hogy a foglalkoztató az elmúlt 5 évben eleget tett-e - saját maga és az esetleges dolgozói után- a járulékfizetési kötelezettségének, mindenkit határidőben bejelentett-e, az előírásoknak megfelelően vezeti-e az előírt nyilvántartásokat stb.?

Ha hiányosságot találnak és szükséges határozatot hoznak, köteleznek, ha az jogilag megalapozott bírságolnak, a hatáskörükbe nem tartozó hiányosságok esetén gyakorolják a szignalizációt (Ket.94.§.), azaz értesítik a feltárt hiányosságokról a hatáskörrel rendelkező többi közigazgatási szervet pl. APEH, Munkaügyi Felügyelőség, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, ÁNTSZ, Nyugdíjigazgatóság, Jegyző stb.

Tanács: Ha mégis ezt választod/választjátok ezekre a kérdésekre (és sok hasonlóra) készüljetek fel, legyen több olyan tanú aki igazolja, hogy azt az adott munkát amire felvettek azt Te tényleg végezted, az se baj, ha van olyan okmány, ami ezt minden kétséget kizáróan igazolja (pl. ha bolti eladóként dolgoztál akkor jó ha van erről az időről általad eladóként kiállított ÁFÁ-s számla, általad aláírt beszállítói okmányok... stb. Persze ha ezt bizonyítékként jelölitek meg előfordulhat, hogy az egész tömböt végignézik és ha abban jogsértő hiányosságot találnak további szükséges intézkedés megtétele céljából természetesen értesítik az állami adóhatóságot…)

A hatósági eljárás során meghallgathatják a munkatársaidat, illetve minden olyan személyt, akinek a tanúvallomása a döntés szempontjából releváns lehet. (Lásd Ket. 50.§., azaz a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni…. A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt…53.§. az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható….56.§. A tényállás tisztázása érdekében szemle rendelhető el, azaz megnézhetik, hogy hol dolgoztál. Ennek keretében megnézik, hogy ha pl. ügyintézőként voltál foglalkoztatva van-e abban az irodában pl. annyi íróasztal, illetve számítógép ahány személynek ott dolgozni kell, illetve a látottakat összevetik a tanúk tanúvallomásaival… A tanúk ha lehet ne legyenek rokonok, hogy ne lehessen őket elfogultsággal vádolni és erre hivatkozva nehogy figyelmen kívül hagyják a tanúvallomásukat.

Hangsúlyozom a jog a családtagnál, ismerősnél stb. történő foglalkoztatást nem tiltja, de a joggal való visszaélést, a munkajog nem rendeltetésszerű használatát, az adó (és TB.) csalást igen, tehát a ha "csak" bejelentenek, de nem dolgozol azt nagyon nem javasolom.

Tárgyban lásd a Legfelsőbb Bíróság MfvK.IV.11.014/2006/4.számú eseti döntését, illetve a Gyulai Munkaügyi Bíróság 3.M.196/2006/23. számú ítéletét. A hivatkozott ítéletek a neten megtalálhatóak, de kérésre ismét felteszem.

Üdv. :)

Tisztelt Nandy!

Köszönöm ismét csak igen gyors válaszát!

Ha jól értettem, akkor idén ne menjek szabira, mert a 180 nap hiányában ez már úgy sem javítana a jövő évi ellátások alapjain, a táppénz viszont csak rontana. Tehát csak gyes.
Ha viszont jövőre (akár januártól, akár febr. 21 után???)kivenném a szabadságokat, azaz nem csak gyesen maradnék, akkor a Gyedem alapja már nem a minimálbér lenne. Jól értem? Ha igen, akkor mi lesz a gyedem alapja? Meg fogom kapni ekkor a maximális gyedet? Az előnyszabály mit is jelentene számomra?

A tgys-t hogyan emelhetné egy kicsit a szabadságos bérem, ha úgy is maximalizálva van az összege?

Ismételten köszönni tudom csak előre is válaszát, és elnézést, ha kicsit sokat kérdezek:)

Tisztelettel Mariann

Oppá: jó kérdés, remélem, Dödölle majd válaszol neked :)

1. Ha lehet, akkor jövő évre javasolnám a szabadságok kivételét, leginkább azért, mert a gyes lejárta után elvileg munkavégzési kötelezettséged lenne, de szabival otthon maradhatsz a szülésig (bár ezt táppénzzel is ki lehet váltani, ha úgy gondolod).
2. Azért érné meg kivenni a szabikat, mert a gyes mellett pénzhez jutnál, és a TGYÁS alapodat is emelné egy kicsit (nem tudjuk, jövőre mennyi lesz a minimálbér, de lehet hogy emelik... és azzal emelkedik a TGYÁS maximuma is).
3. A 82 nap szabi és a 15 nap betegszabi mindenképpen kevés a 180 naphoz. (táppénz nem számít bérezett napnak!)
4. Ha "csak" gyes-en maradsz, akkor a GYED-et a minimálbér alapján fogod kapni! A szabadságos, betegszabis, táppénzes és TGYÁS-sal ellátott időszakoknak összesen legalább 180 napnak kell lenni azért, mert ha csak táppénz vagy TGYÁS miatt nincs 180 bérezett napod, akkor belép az ún. előnyszabály.
5. Nem azt mondtam, hogy semmiképp ne menj táppénzre. De ha táppénzre mész, add át az apukának a gyes-t.

Tisztelt Nandy!

Köszönöm gyors válaszát, de néhány kérdésem mégis lenne.

1. Ön a szabadságok kivételét még ebben az évben vagy jövőre február 21 és április között javasolja? Kb. 80-82 nap szabadságot számoltam össze.
2. Mivel a 180 napom biztosan nem lesz meg, ezért a Tgys összege maximalizálva lesz, akkor miért éri meg kivennem ebben az évben a szabadságokat?
3. Február és április között muszáj kivennem a szabadságom egy részét, vagy más megoldás is létezik? Ha csak ez, akkor a kivett szabadság alatt járó bérem lesz a két ellátás alapja, akkor is ha nem lesz meg a 180 napom?
4. A gyesen maradást sem tartja Ön jónak, de miért nem? Hiszen a minimálbér kétszerese jelenleg kb. annyi mint a fizetésem volt, így a maximális gyedet mindenféleképpen megkapnám.?
5. Ha a táppénz és a gyes sem előnyös számomra, akkor ebben az évben mit tegyek?

Előre is köszönöm újabb válaszát!

Tisztelettel Mariann

Kedves Szakértő!

Első gyermekem 2007.12.11-én szülétett, TGYS-ben majd GYED-ben részesültem 2009.12.11-ig. Ezt követően GYES mellett visszamentem dolgozni, korábbi munkáltatómhoz. Munkaszerződésemben rögzítettük, hogy előreláthatólag 2010.12.10-ig gyes mellett dolgozom. Ezen időszak alatt GYÁP-ban, betegszabadságban illetve 6 nap gyes melleti táppénzben részesültem. Veszélyeztett terhes lettem, így sajnos nem tudtam ledolgozni a gyes melletti munkavégzésben a 180 napot. Május 01-vel lemondtam a gyes-t, módosítottuk a munkaszerződésem, és május 03-val újra keresőképtelen vagyok.
Ilyen esetben mi számít korábbi ellátásnak alapja az EB törvény 48§ 5. bekezdése alapján??
(a korábbi GYED alapja, vagy a gyes melleti minimálbéres táppénz )

Válaszát előre is köszönöm!

Tima

Mné Anita:

A gyes mellett, a gyermek egyéves korától korlátlanul lehet dolgozni.

Ha esetleg egyedül neveled a gyermeked (és ő még nincs négyéves), akkor éjszakai műszakba csak a te beleegyezéseddel oszthatnak be. Más könnyítés nincs, tehát ha nem tudod válalni a három műszakot, és az előbb idézett szabály sem vonatkozik rád, akkor nincs más hátra: fel kell mondanod, de akkor nem jár végkielégítés.
Talán érdemes lenne elbeszélgetni a munkáltatóval, hátha engedékeny lesz, és a számodra megfelelő munkarendben foglalkoztat (de erre nem kötelezhető).

Az lenne a legjobb, ha kivennéd az előző évekről bentmaradt szabikat. Mielőtt kiadnák a szabadságot, rendezni kell a béredet, így már az emelt bérrel fizetnék ki a szabadságot. Ez alapján számolják majd a TGYÁS-t és a GYED-et is.

Szabadság jár a TGYÁS idejére és a GYED első évére, ez nagyjából másfél év.

Ha gyes-en maradsz, és nem csinálsz semmit, akkor TGYÁS alapja a szerződés szerinti béred marad, a GYED-et viszont a minimálbér alapján kapod. Tehát ez nem jó megoldás.

Ha elmész táppénzre, akkor a betegszabadságos bér lehúzza majd az alapodat, én nem javasolnám, csak ha muszáj.

fontos még tudni, hogy bármit csinálsz, 180 bérezett nap hiányában a TGYÁS összege is maximalizálva lesz, legfeljebb az aktuális minimálbér kétszeresének 70%-a lehet.

Tisztelt Szakértő!

Kisfiam 2008. február. 21-én született. Második gyerekünk születése 2011. április eleje/közepére várható. Jelenleg gyesen vagyok, és gondolkodóba estem, hogy mit tegyek ahhoz, hogy a lehető legjobban járjunk anyagilag az elkövetkezendő időszakban, években.

A tényálláshoz tartozik még: 2007.10.01-2008.02.21 között táppénzen voltam. Előtte tanárként dolgoztam határozatlan idejű kinevezéssel. A fizetésem 148.000 Ft volt. 2008.02.21-2008.08.06 között Tgys-t,utána 2010.02.21-ig gyed-et kaptam. Jelenleg gyesen vagyok.

Kérdéseim:

1. Elmehetek gyes helyett táppénzre? Ha ezt tenném, akkor mi lesz a következő évi Tgys és Gyed alapja?
2. Ha gyesen maradok, akkor mi lesz a Tgys és a Gyed alapja?
3. Érdemes kivennem ebben az évben a szabadságaimat, esetleg szabadság és utána táppénz kombinációban gondolkodjunk-e? Ekkor mi lenne a két ellátás alapja?
4. Hogyan számolják az első gyerek után járó szabadságokat, mert úgy hallottam, hogy csak másfél éves koráig?
5. Ha gyesen is maradok 2011.02.21-ig, akkor mi tegyek, illetve mit tehetek az áprilisi születéséig hátralévő 1-2 hónapban?

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel Mariann