GYED,GYES, táppénz

nandy # 2009.11.22. 12:02 „Úgy tudom, hogy a végelszámolói státusz nem keletkeztet automatikusan biztosítási jogviszonyt. Vagy tévedek?”

Az biztos, hogy a társas vállalkozói jogviszony megszűnik a végelszámolás kezdetével.
Valóban, kissé homályosan fogalmazott a kérdező. Ha munkaviszonyban volt a Bt-ben, azt is meg lehet szünetni még a végelszámolás kezdete előtt.
*

Kedves Nandy!

A novemberi, végelszámolással kapcsolatos kérdéssel kapcsolatban szeretném jelezni, -ha érdekel-, hogy az Adó-TB kalauz (TB és munkaügyi szaklap) 2009/12 számában megjelent egy összefoglaló a végelszámoló tb. jogállásáról.

A cikk kitér arra, hogy hogyan alakul a végelszámoló biztosítása ha a Gt. legfőbb szerve dönt a jogutód nélküli megszűnésről, hogyan biztosított, ha azt díjazásért, illetve ha azt ingyenesen végzi, mennyiben más a kényszer végelszámolás és az egyszerűsített végelszámolás végelszámolójának biztosítási jogviszonya, hogyan kell figyelemmel lenni a biztosítási kötelezettség elbírálásakor arra, hogy a végelszámoló, mint természetes személy tagja-e az adott Gt-nek, folytat-e tevékenységet a végelszámolás ideje alatt a Gt. , illetve mi a helyzet akkor, ha a végelszámoló a társaság tagsági körén kívüli személy?

Üdv. :)

Köszi a választ, csak én még úgy tudom, hogy az 1997. évi 83. tv EB tvben a Gyed és a Tgys meghatározásánál, szerepel a felsőfokú nappalin 1 évnél tovább eltöltött idő is. Gondolom akkor ez az új tv szerint változni fog?

Köszi a választ előre is!

Köszi a választ, csak én még úgy tudom, hogy az 1997. évi 83. tv EB tvben a Gyed és a Tgys meghatározásánál, szerepel a felsőfokú nappalin 1 évnél tovább eltöltött idő is. Gondolom akkor ez az új tv szerint változni fog?

Köszi a választ előre is!
Ecu86

-

Ha jól sejtem az alábbi szakasz (4) bekezdésére gondolsz és részben igazad van, azonban a most bemásolt részét kérném figyelmesen elolvasni:

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Gyermekgondozási díj

42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult

1. a biztosított szülő,

   ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,

(4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani

2. a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejét,

Ez a lehetőség 2010.05.01-től megszűnik, nem elég 1-2 napot dolgozni, a jogosultsághoz a tanulmányokon kívül további fél év biztosítotti jogviszony is szükséges.

Tisztelt Hölgyem /Uram!

Jelenleg gyeden vagyok kislányommal, aki májusban lesz 2 éves. Tervezzük a második babát és érdeklődnék, hogy hogyan járnék jobban az új rendszerben illetve milyen jutattásra számíthatok. A gyedhez kell ugye a 365 nap munkaviszony- a gyed annak számít? Illetve biztosítottnak kell lenni a szülés időpontjában. Én gyes alatt még biztosított leszek, vagy vissza kell mennem dolgozni? HA igen mikortól?

Előre is köszönöm a válaszát.

spvivi

Tisztelt Hölgyem /Uram!

1. Az érdemi válaszoz kevés információt adott meg. Nem egyértelmű , hogy van-e fennálló munkajogviszonya , vagy egyéb biztosítási (pl. vállalkozói) jogviszonya?

2."A gyedhez kell ugye a 365 nap munkaviszony- a gyed annak számít?"

Igen, mint ahogyan azt az előző hozzászólásomnál olvashatta a GYED-re való jogosultságnak két egyidejűleg fennálló (konjuktív) feltétele van. Az egyik egy fennálló biztosítás, ami legáltalánosabban munkaviszony és a szülést megelőző 2 éven belül 365 nap biztosításban töltött idő.

Abban az esetben ha Önnek van egy, az előző baba születése óta is fennálló jogviszonya, csak a gyermek gondozása miatt, a GYED és a GYES idejére fizetésnélküli szabadságon van és ez a jogviszony a következő baba születésekor is, illetve a GYED igénylésekor is fennáll jogosult lesz THGY és GYED ellátásokra.

3. "Én gyes alatt még biztosított leszek, vagy vissza kell mennem dolgozni?"

Ha úgy van GYES-en, hogy közben, vagy előtte a munkaviszonyát nem szüntették meg a biztosítása a GYES ideje alatt is fennáll.

Ha a munkaviszonyát megszüntették és úgynevezett passzív GYED-ben, majd alanyi jogú GYES-ben részesül akkor nincs biztosítása.

4. Idézet a 2010.05.01-től hatályos jogszabálynak , a kérdésre vonatkozó részénől:

"42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

(2) Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartamánál, és ezen gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével."

Ebből kiemelném az Önre esetleg vonatkozható (2) bekezdésben foglaltakat.

"2) Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartamánál."

Ha tehát a jelenlegi babával jogosult volt GYED-re és a GYED alatt, vagy a GYES alatt szül Ön még a gyerek 2 éves koráig kaphat GYED-et.

Ez a szabály azért fontos, mert bár láttuk, hogy a GYED jogosultságának ugyan továbbra is két feltétele van, azonban bejön egy új szabály, miszerint a THGY lejárta után GYED csak annyi napig folyósítható, ahány biztosításban töltött idővel az igénylő rendelkezik.

42/B. § (1) A gyermekgondozási díj ....a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Az új főszabály szerint akinek tehát csak 365 nap biztosítása lesz az jogosult lehet THGY-ra és GYED-re, de GYED-et csak 365 napig kaphat, magyarul csak a gyerek másfél éves koráig fog GYED-et kapni.

(168 napig kb fél év THGY+365 nap (1 év) GYED=1,5 év.)

Ahhoz, hogy valaki a gyerek 2 éves koráig kaphasson GYED-et a 365 nap nem lesz elegendő!

42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult

1. a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Kiemelném, hogy a GYED-re való jogosultság időtartamát a SZÜLÉS napjához, nem padig a GYED 1. napjához kell igazítani!!!

5. Mint láthatja ezen új szabályozás sem tartozik a legegyszerűbbek közé, azt még az egészségbiztosítási szakemberek is most tanulják (próbálják a jogi norma szövegét értelmezni, a gyakorlatba átültetni) ezért javasolom, hogy kérdésével keresse meg a REP PEEO Osztályvezetőjét, aki a bemutatott okmányok, pontos dátumok ismeretében a fentieknél pontosabb, érdemi tájékoztatást tud nyújtani.

Mindezek figyelembevételével remélem, hogy én sem tévesztettem el semmit.

6.Végül néhány hasznos információ (egy régebbi hozzászólásomból), hátha tudod használni most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazo­lások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, – ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás – az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel és mely jövedelmek figyelembevéte­lével) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Köszönöm szépen a részletes választ:))

Az valóban kimaradt a leírásból, hogy alkalmazásban állok jelenleg is, és gyeden vagyok.

Erre reagálnék:
,,Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartamánál.“

Ha tehát a jelenlegi babával jogosult volt GYED-re és a GYED alatt, vagy a GYES alatt szül Ön még a gyerek 2 éves koráig kaphat GYED-et.,,

Akkor ha jól értem, hogyha beleszülök a gyesbe(gyedbe már nem tudok, mert elkéstem:))),akkor gyakorlatilag a második gyerekkel is megkapom a gyedet két???? évre ugyanazokkal a feltételekkel mint az elsőnél(gondolok itt a gyed mértékére)? Vagy az összeg változik? Ilyenkor a gyedem számít bevételnek vagy a szülés előtti fizetésem?

Az OEP-et már felkerestem többször is, de sajnos össze vissza beszéltek, egyik sem tud semmit. De remélem a vezetőnél nagyobb sikerrel járok. Azért megköszönném a további válaszokat, csakhogy nagyjából tájékozott legyek:))
Köszönöm még egyszer!

spvivi

Válasz:

A THGY és a GYED mértéke nem változik, az a számítási időszakban elért kereset 70%-a, korlátot képez viszont a minimálbér kétszerese.

• "Vagy az összeg változik?"

Ennek a kérdésnek a megválaszolásához sem áll elegendő adat a rendelkezésre.

Általános szabály, hogy minden új ellátásnál újból kell az igényt elbírálni, azaz jelen esetben az új THGY-nál, majd GYED-nél újra kell az ellátás összegét kiszámolni.

A főszabály szerint az ellátás összegét az ellátás kezdetét megelőző évi, bizonyos esetekben az utolsó 180 napi kereset alapján kell megállapítani.

Ha nem áll munkába, nem megy el táppénzre, akkor Önnek járulékalapot képező jövedelme nem lesz.

A mostani szabály szerint, ilyen esetben, a GYED alapja a munkaszerződésben szereplő személyi alapbére lenne, ha azonban ez több, mint a minibálbér kétszerese, úgy max. csak a minimálbér kétszerese vehető figyelembe.

2010.05.01-től a GYED számításban is lesz változás, ugyanis az eddigi csak a táppénzre vonatkozó előnyszabály, vagy mások szóhasználata szerint kedvezményszabály kiterjesztésre kerül a GYED-re is, azaz ha valakinek azért nem volt 180 napi jövedelme, mert táppénzben, THGY-ban, vagy GYED-ben részesült annak -ha az számára kedvezőbb- az utoljára folyósított egészségbiztosítási pénzellátás alapja lesz az új ellátás alapja is.

Vigyázz, ez a szabály a GYES-re nem vonatkozik!
(Ha tehát csak a GYES miatt nem volt/lesz 180 bérezett nap a kedvezményszabály nem alkalmazható!!!)

Az Ön esetében az összeg megállapításánál kérdés tehát az is, hogy az új THGY, illetve a GYED ellátást megelőzően az éppen aktuális tárgyévben és az azt megelőző évben hány napig volt/lesz GYED-en, illetve GYES-en.

(Ha visszaolvas egy kicsit a 2009.12.23. 15:35 hozzászólásomban igyekszem a kérdezőnek magyarázni az előnyszabályt...)

• "Ilyenkor a gyedem számít bevételnek vagy a szülés előtti fizetésem?"

A pénzbeli ellátás (táppénz, THGY, GYED) sohasem alapja a következő pénzbeli ellátásnak, az ellátás összegének a meghatározásakor mindíg az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemből (munkabérből) indulunk ki.

Ha ilyen nincs akkor pedig a munkaszerződésben, (közalkalmazottaknál, köztisztviselőknél a kinevezésben) szereplő személyi alapbérből.

És természetesen figyelembe kell venni a korlátokat, GYED esetében a minimálbér kétszeresét.

Végül: A kérdések zöme a GYED-re irányult, ezért arra válaszoltam, azonban azt megelőzi a Terhességi Gyermekágyi Segély (TGYS, vagy THGY, mások rövidítése szerint GYÁS)

Remélem azért ez nem általános, illetve hogy jelen esetben csak nem a megfelelő szakemberrel beszéltél.

Itt a fórumon igyekszünk a legjobb tudásunk szerint válaszolni, hiszen azért van azonban ezt a feladatot, kötelező jelleggel a Regionális Egészsébiztosítási Pénztárakhoz (REP) telepítette a jogalkotó.

Sajnálom, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) Főigazgatója nem tartja fontosnak egy hasonló, az ügyfelek egészségbiztosítási pénzbeli ellátásaival kapcsolatos kérdésekre válaszoló fórum létrehozását, amire úgy látom, hogy egyrészt nagy igény van, másrészt így nem fordulhatna elő az, amire hivatkoztál, azaz hogy "össze vissza beszéltek, egyik sem tud semmit"

Sajnos az ügyfélbarát, ügyfélcentrikus közigazgatás csak szavakban van, a gyakorlatban nem nagyon működik.

Én tehát reménykedem.

Azt mondják a remény hal meg utoljára,

de meghal....

Üdv. :)

Köszönöm szépen a részletes választ. Lassan kezdem kapisgálni, úgy érzem. Az OEP-nél többször telefonon és személyesen is érdeklődtem és általában mindig az arra szakosodott munkatárssal beszéltem. Kétszer egyformát még nem mondtak!Szóval ez nem hiszem, hogy véletlen volt:))
Úgy érzem tényleg nagy az igény az ilyen fajta segítségnyújtásra. Az első gyerek előtt is érdeklődtem sokat, utána szépen lassan, ahogy mondtad ,,meghalt a remény,, és úgy voltam vele majd csak kapok egy elfogadható gyedet.

Köszönöm szépen a sok segítséget!

üdv: spvivi

"Kétszer egyformát még nem mondtak!"
Ez minősíti mind az OEP-et, mind pedig ezt az egyszerű, átlátható, 2 mondatos szabályozást a juttatásokról.

Sajnos. :(

Eddig minden új kormány határozottan ígérte az adó és TB rendszer egyszerűsítését, ennek ellenére azt tapasztalom, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira voatkozó szabályok egyre bonyolultabbak, sőt már lassan nemhogy a kívülállók, de az abban dolgozók számára is követhetetlenné válik.

Üdv. :)

Tisztel Szakértő!

Babát várunk, jelenleg külföldön dolgozunk, de a szülést már otthon szeretnénk, illetve szeretnénk haza költözni. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben otthon milyen juttatások, támogatások (gyes, gyed stb) vehetők igénybe? Két éve dolgozom külföldön, bejelentve, ebből másfél hónapos megszakítással, amit Magyarországon töltöttem munkanélkülin.
Válaszát előre is köszönöm.

Kedves Szakértők!

Egy sürgős táppénz kérdésben szeretném a segítségüket kérni. Válaszuk fontos abból a szempontból, hogy melyik előnyösebb számomra a 2009 vagy 2010-ben megkezdett/újrakezdett táppénz.

A történet háttere (elnézést, hogy kicsit hosszú, de igyekszem minden körülményt leírni)

2008-11-26-ig GYED-en voltam, előtte TGYÁS-on
2008-11-27-től visszamentem dolgozni
2008-11-27-2009-12-31 kivettem a felhalmozott szabadságomat

2009-01-01-2009-07-15 heti 24 órás munkaviszonyban dolgoztam

2009-07-15 közös megegyezéssel megszüntettük a munkaviszonyomat melynek keretében 45 nap felmondási időre jutó átlagkeresetet, munka tv-e szerinti végkielégítést és 5 havi méltányossági juttatást kaptam
A 2009. július 15-én kapott "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" nyomtatványon a július hónapban eg.bizt járulék alapként lett figyelembe véve a méltányossági juttatás és a felmondási időre jutó átlagkereset

2009-07-16 ugyanezen a munkahelyen folytattam a munkát heti 24 órás munkaviszonyban
2009-10-28-2009-11-02 voltam beteg
2009-11-03-2009-12-07 között megint dolgoztam
2009-12-08 óta az orvosom veszélyeztetett terhesként folyamatos betegállományba vett

Kérdéseim a következők lennének:

1. Mi a táppénz jogosultság alapja 2009-ben
Különböző fórumokon 3 féle alternatíváról olvastam:

• minimálbér kétszerese
• ha a táppénz jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző évben nem volt 180 naptári napi jövedelme, akkor a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptól visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem
• ha a biztosítottnak az irányadó időszakban azért nem volt 180 naptári napi keresete, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy ez kedvezőbb, mint a minimálbér

2. Egészségbiztosítási járulék alap
Előfordulhat-e, hogy a bérszámfejtésnél tévesen vették be a járulékalapba a méltányossági juttatást és ez nem is lesz táppénz alap?

Előre is nagyon köszönöm a segítségüket!

Kedves Szakértők!
Sajnos ez évben munkahelyet kellett változtatnom, de már állapotosan. Szerencsére sikerült is, igaz 30 napos megszakítással, így a 180 napos biztosításom meg van.
2009.novemberétöl dolgozom új munkahelyemen (134.000 bruttó fizetéssel), de veszélyeztettet terhes lettem, így 2009.december közepétől táppénzen vagyok. 2010.03.04 a szülés várható időpontja.
Kérdésem:
1.Ilyenkor hogy állapítják meg a Tgyás-t, Gyede-t, hogy a táppénzem mennyire fogja befolyásolni?
2. Mennyi Tgyás-ra illetve Gyes-re számíthatok?

Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztel Szakértő!

Babát várunk, jelenleg külföldön dolgozunk, de a szülést már otthon szeretnénk, illetve szeretnénk haza költözni. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben otthon milyen juttatások, támogatások (gyes, gyed stb) vehetők igénybe? Két éve dolgozom külföldön, bejelentve, ebből másfél hónapos megszakítással, amit Magyarországon töltöttem munkanélkülin.
Válaszát előre is köszönöm.

A szülés dátuma.
Mit értünk külföld alatt?
Fennáll-e a szülő nő munkajogviszonya, vagy egyéb biztosítása? Ha igen hol? Magyarországon, EU-s tagállamban, vagy un. harmadik országban? Ebben az időpontban a család életvitelszerűen melyik állam területén tartózkodik?

Csak miután eldőlt, hogy melyik állam joghatósága az elsődleges lehet megállapítani, hogy milyen ellátások folyósíthatóak.

Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, árúk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve.

Ezeket az EU alapszerződései (Római 1957., Maastrichti 1992. stb.) teszik lehetővé. Ezen belül a személyek szabad mozgását, az EGT tagállamokon belüli szabad munkavégzést teszik lehetővé a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1971. június 14-i 1408/71/EGK Rendelet és a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó 1972. március 21-i 574/72/EGK Rendelet.

Ha ezt a kérdéskör nem lenne szabályozva, úgy a személyek szabad áramlásának az elve a gyakorlatban nem, vagy csak korlátozottan tudna megvalósulni.
(Pl. Ha nem kapok nyugdíjat azért, mert a külföldi jogviszonyt itthon nem ismerik el, akkor valószínűleg háromszor meggondolom, hogy külföldön vállalok-e munkát)

Ezért:
Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó jogszabályok , a 1408/71/EGK rendelet és az 574/72/EGK rendelet) határozzák meg.

A 1408/71/EGK rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.

Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,

az egyenlő elbánás elve, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,
az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy a biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani, valamint
az ellátások exportálhatóságának az elve, azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető).

További kisegítő elv a pro rata elv, azaz mindeni a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)
(Joghatóság jelen esetben=melyik ország jogszabályai szerint kell eljárni)

Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.

Nézzük a családi ellátásokat:
Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.

Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.

Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.

Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.

A 1408/71/EGK rendelet családi ellátásokat koordináló VII. fejezetében foglaltak alapján amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.

Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni.
(Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)

Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkaválaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyar Köztársaság területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására.

Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.

Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre.

A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot a Magyar Államkincstártól.

Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.

Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGYT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon a Magyar Államkincstár.

Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES) van annak célszerű a Magyar Államkincstár Nemzetközi kapcsolatok Osztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel ezzel országosan, központosítva Ők foglalkoznak, így egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást is ők tudnak adni. (Az Állmkincstár Központjának jelenlegi pontos címe: 1054. Budapest Hold u. 4.)

Az EU szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó jogszabályai a családot és a családi ellátásokat egységként kezeli.

A hazai ellátások közül családi ellátásnak kell tekinteni a családi pótlékot (Csp., a gyermekgondozási díjat (GYED), a gyermekgondozási segélyt (GYES) és a gyermeknevelési támogatást (GYET) is.

Az egyes tagállamok ellátásai (azok megnevezése és jogosultsági feltételei) természetesen egymásnak nem megfeleltethetőek, ezért annak tisztázása, hogy mely tagállam köteles elsősorban a családi ellátások megfizetésére mindig egyedi vizsgálatot igényel.

(Egyértelmű, hogy a különböző EU-s tagállamban és Magyarországon más-más családi ellátások alakultak ki, azok elnevezése és jogosultsági feltételei különbözőek, egymásnak nem megfeleltethetőek.)

Összegezve:

1. A joghatóságot mindig közigazgatási eljárás keretében kell tisztázni.
2. Azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg.
3. A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv azaz legerősebb szabály (elv) a biztosítási elv.
4. Ezt követi a területi elv azaz annak a vizsgálata, hogy a család életvitelszerűen melyik tagállamban tartózkodik.
5. Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

Ahogy fent már tisztáztuk egy másik csoportba tartozik a táppénz és a terhességi gyermekágyi segély (THGY).

Nézzük erről mit mond az EU-s jogszabály:

A táppénzt mindig annak a tagországnak a jogszabályai alapján állapítják meg és fizetik ki, amelyikben az illető biztosított (azaz ahol dolgozik) függetlenül attól, hogy melyik országban lakik, vagy tartózkodik.

Példa: A Szolvák állampolgár Komárnoban lakik, de Komáromba jár át dolgozni, vagy Párkányban lakik, de Esztergomba jár át dolgozni, táppénzt a magyar munkahelye (biztosítása) alapján Magyarországról kapja a magyar szabályoknak megfelelően a lex loci laboris, azaz a munkavégzés helye szerinti biztosítás elve szerint.

Más tagállamban bekövetkezett keresőképtelenség igazolása pénzbeli ellátások igénybevétele esetén:
Amennyiben a magyar biztosított egy másik EGT tagállamban való tartózkodása alatt kórházi ellátásban vagy járó beteg ellátásban részesül és keresőképtelen, és ezen keresőképtelenségére Magyarországon pénzbeli ellátást igényel, abban az esetben ennek igazolására az E 115 jelű formanyomtatványokat csatolni kell az igénybejelentéshez.

Amennyiben a biztosított külföldön ismételten keresőképessé válik, ezt a tényt a külföldi biztosító az E 118 jelű nyomtatványon közli.

Amennyiben a biztosított hazatérésekor már nem keresőképtelen, ő dönt arról, hogy a külföldi biztosító által kiállított E 115, illetve az E 118-as nyomtatvány benyújtásával a keresőképtelenség teljes időtartamára, vagy csak egy részére igényel-e táppénzt. Ilyen esetben a folyósító szervnek, a külföldi biztosító által kiállított E 115 jelű nyomtatványt úgy kell tekintenie, mintha az a 102/1995 (VIII. 25) Kormány rendelet alapján kiadott „Orvosi igazolás keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” című igazolás lenne.

Megjegyzés: az E jelű nyomtatványokat minden esetben a nyomtatványt kibocsátó ország hivatalos nyelvén állítják ki.

Tekintve azonban, hogy a nyomtatványok mezőinek számozása és külalakja azonos, az egyes mezőkben közölt tények és adatok a kérdéses nyomtatványok magyar változata alapján beazonosíthatók, melyeket célszerű e célból a munkáltatóknak a Regionális Egészségbiztosítási Pénztáraktól beszerezniük.

Az „E” széria jelentése:

Az E 100-as nyomtatványok alkalmazandóak pl. a betegségi és anyasági ellátások (pl. táppénz) igénybevételére.

Az E 200-as nyomtatványok a nyugellátások igazolására, igénybevételére szolgálnak.

Az E 300-as széria a munkanélküli ellátások igénybevételéhez,

Az E 400-as szériát pedig a családi ellátások igénybevételéhez kell használni.

Külföldi biztosítási idők beszámítása pénzbeli ellátások igénylése esetén:

Általános főszabály, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a biztosított számára a biztosítása (munkahelye, munkavégzés helye) szerint illetékes teherviselő (másnéven biztosító, Magyarországon a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, vagy ha az igénylő munkahelyén működik TB kifizetőhely, akkor az) folyósítja.

Ha a magyar szabályok szerint nyújtandó pénzbeli ellátás megállapításához szükséges figyelembe venni a külföldi (másik EGT tagállamban) biztosításban töltött időket is, akkor a kifizetőhely az illetékes külföldi biztosító nevének és címének valamint a biztosított adatainak megjelölésével a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár közreműködésével kérheti a külföldi (pénzbeli ellátásokra jogosító) biztosítási idők igazolását. (A Regionális Egészségbiztosítási Pénztár a magyar nyelvű E 104 jelű nyomtatvány segítségével keresi meg a külföldi biztosítót).

A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/ EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás hatálya alá tartozó személynek az igénybejelentéshez csatolni kell az E104-es számú nyomtatványt, amelyet az illetékes biztosítójától szerezheti be.

Terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj igénylése esetén a 1408/71/ EGK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó személyeknek csatolni kell a külföldön bekövetkező szülés tényét igazoló E 001 számú nyomtatványt.

Megjegyzés: amennyiben a pénzbeli ellátás kizárólag a magyar szabályok alkalmazásával is megállapítható, akkor csak a magyar szabályok szerint fennálló biztosítási időket kell figyelembe venni. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a magyar pénzbeli ellátások alapját kizárólag a magyarországi kereset (illetőleg az Ebtv. vonatkozó kisegítő szabályainak megfelelő összeg) képezheti!

Példa: Magyarul ha valaki 2 évig dolgozott Magyarországon, előtte viszont egy EU tagállamban, akkor nincs jelentősége a külföldi biztosításnak, azaz azt a táppénz elbírálásához igazolni nem kell, mivel a magyar jogviszony alapján is elbírálható az igénye.

Ha viszont 5 évig külföldön dolgozott, majd 30 napon belül elhelyezkedik Magyarországon és 2 hónap múlva megbetegszik csak akkor kaphat 60%-os táppénzt és akkor jogosult 365 napig táppénzre, ha igazolja, a külföldi jogviszonyait. Ekkor sem lehet azonban a táppénzének kiszámításakor figyelembe venni a külföldi munkabérét, csak a Magyarországon megszerzett pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe.

Az OEP szakmai munkabizottságának 2. számú tájékoztatója szerint (2007.június) a magyarországi biztosítás alapján megállapítandó THGY jogosultság elbírálása során ha az igénylőnek nincs meg 2 éven belül a szükséges 180 (később, 2010-től a 365 nap) a 1408/71 EGK. rendelet 18. cikkelye alapján a biztosított bármely EU tagállamban szerzett biztosításban töltött idejét be kell számítani, a biztosítási időt az igénylőnek az E 104-es nyomtatványon kell igazolni.

A THGY ellátás összegénél a külföldön szerzett jövedelem nem képezi az ellátás alapját. Az ellátás összegének megállapításánál a Vhr.26.§. (2) és az Ebtv. 42.§. (3) szerint kell eljárni, amennyiben azonban a biztosított az irányadó időszakban PEB. járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkezik az ellátás napi összegének megállapítása során a minimálbér kétszeresét kell figyelembe venni.

A Munkanélküli ellátásokra vonatkozó rendelkezések:
A szociális biztonsági rendszerek koordinációja a tagállamok eltérő jogszabályi hátteréből adódó és a gyakorlatban tényleges hátrányt előidéző akadályok elhárítását szolgálja.

A koordinációs rendeletek a munkanélküli ellátás igénylésével kapcsolatban a következő szabályokat tartalmazzák:

Főszabályként a migráns (külföldön dolgozó) munkanélküli a munkanélkülivé válás helye szerinti tagállamban munkanélküli ellátást igényelhet, ha abban a tagállamban legalább 1 hónapon át dolgozott.

A tagállam a munkanélküli ellátást a saját állampolgáraira irányadó szabályozás szerint nyújtja.

Ez vonatkozik a biztosítási alapú rendszerekre (ilyen a magyar rendszer is, hiszen munkáltatói és munkavállalói járulékot fizetünk a járadékért cserébe), de a kifejezett járulékhoz nem kötött rendszerekre és ellátásokra is (például Írországban).

Továbbá, ha egy tagállami szabályozás azt írja elő, hogy egy év biztosítási idő szükséges a munkanélküli ellátás igénybevételéhez, akkor a munkanélkülivé válás szerinti tagállamnak nem csak az abban a tagállamban eltöltött időt kell az egy évi biztosítási időbe beleszámítania, hanem (az összeszámítási alapelv alapján) a más tagállamokban töltött időt is, amennyiben a munkanélküli az illetékes tagállamban nem rendelkezik a szükséges idővel.

A jogosultság megállapításának tehát az összeszámítás elve szerint alapját képezik a más tagállami biztosítási idők is.

A munkanélküli ellátás megállapítására, illetve az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 301-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol munkanélküli korábban biztosított volt, tehát dolgozott.

Mivel a nyomtatványt a munkavégzés helye szerint illetékes intézmény állítja ki, ezért fontos a munkaviszony megszűntével a nyomtatvány kiállításának kérése, mert a hivatalból történő beszerzés sok időt vehet igénybe. A nyomtatványt a munkanélküli járadék iránti kérelemhez kell csatolni.

A koordinációs rendelet 68. (1) cikke előírja, hogy a járadék kiszámításánál a munkanélkülivé válás tagállamának csak azt az átlagkeresetet kell alapul vennie, amelyet az illető személy abban a tagállam kapott, ahol munkanélkülivé vált.

További információt az Állami Foglalkoztatási Hivatal Nemzetközi Osztályától 1089. Budapest Kálvária tér 7. lehet érni, ill. a www.afsz.hu honlapon lehet találni.

Az EU tagállamok nem egyenlőek az EGT tagállamokkal ez utóbbiba ugyanis beletartozik Izland, Svájc és Norvégia.
A munkahelyi balesetekre és a nyugdíjra is a fenti rendeletek vonatkoznak, de azok egy harmadik, illetve negyedik csoport kissé eltérő szabályokkal, amire most nem tértem ki.

Kérdés:
Ausztriai székhelyű és telephelyű cég Magyarországon, magyar alkalmazottat szeretne foglalkoztatni.
Itthon be kell-e jelentenie az alkalmazottakat, akiket foglalkoztat?
Válasz:

1. Adott témában hatáskörrel az állami adóhatóság rendelkezik, azaz ők jogosultak és kötelesek érdemi választ adni.
2. Az elbírálásnál az EU 1408/71/EGK rendeletből kell kiindulni, amely jogszabály alapelve, hogy a dolgozó ott válik biztosítottá, ahol a munkát végzi. (lex loci laboris elv)

Mivel Magyarország és Ausztria EGT tagállam ezért a fenti kérdéskörrel kapcsolatban ezen EGK rendelet az irányadó.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 56/A. § (1) szerint:

A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltatónak a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalója (foglalkoztatottja) biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi munkáltató (foglalkoztató) képviseletére az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. §-át kell alkalmazni.

A képviseletre vonatkozó meghatalmazás hiányában a külföldi munkáltató (foglalkoztató) képviseletét ellátó személynek a munkavállalót (foglalkoztatottat) kell tekinteni.
Ha tehát a külföldi cégnek van Magyarországon képviselője Ő köteles a dolgozókat bejelenteni. Ha nincs akkor a külföldi munkáltató képviseletét ellátó személyként a munkavállalót kell tekinteni, az Ő dolga magát bejelenteni, a járulékot megállapítani és bevallani.
Ebből következik, hogy a kötelezettség teljesítéséhez neki kell bejelentkezni az APEH-hoz.
A kérdésre a válasz tehát az, hogy ha Ausztriai székhelyű és telephelyű cég Magyarországon, magyar alkalmazottat szeretne foglalkoztatni őket Magyarországon be kell jelenteni, a járulékokat meg kell fizetni, az Mt. előírásait rájuk nézve be kell tartani.

Kérdés: Be kel-e jelenteni az APEH-hoz, ha egy EU-s tagállamban fogok munkát vállalni és járulékot fizetni?

Kedves választ-adók!

Korábban már volt hasonló kérdésem, de most piszkálja a fantáziámat a dolog :)

Apukakénet én vagyok GYES-en kisfiunkkal (július óta).
Azt tudom, hogy ha én kerülök táppénzre, akkor a táppénz alapja a minimálbér 60%-a, DE…
Megnéztem az ez évi fizetési papírjaimat és ebben az évben csak 5 napot voltam betegszabadságon. November 12-től 22-ig voltam még beteg (ebből 6 munkanap).

Erre az időszakra – GYES mellett – táppénz vagy még betegszabadság jár?
Ha utóbbi, akkor a betegszabadságot is a minimálbérből számolják ki?

A válaszokat előre is köszönöm!
preacher

Azt tudom, hogy ha én kerülök táppénzre, akkor a táppénz alapja a minimálbér 60%-a

• Jól tudod, de ez a szabály csak addig alkalmazható amíg nem lesz legalább 180 bérezett napod a GYES kezdetétől. Mivel -"én vagyok GYES-en kisfiunkkal (július óta)" - julius óta lassan eltelt 180 nap várhatóan a következő táppénz alapja már nem a minimálbér, hanem a "rendes" béred lesz.

Üdv. :)

Válaszát köszönöm, pontosítom az adatokat.

A szülés várható időpontja 2010. augusztus. Jelenleg Írországban dolgozok (az anya), munkaviszonyom 2009. feburár 16 óta folyamatos, előtte 1,5 hónapot voltam Magyarországon munkanélküli, azelőtt pedig 2008.02.14-2008.12.17.ig az Egyesült Királyságban volt munkaviszonyom, azt megelőzően (6 nap kihagyásával) 6 éven keresztül otthoni folyamatos munkaviszonyom volt!
Kérdésem az lenne, ha Írországban megszüntetem a munkaviszonyomat,és hazaköltözünk, akkor abban az esetben otthon jogosult vagyok e bármiféle juttatásra?
Amennyiben nem, el kell gondolkodnunk azon, hogy maradnunk kell Írországban.
Köszönöm

Tisztel Szakértő!

Az érdemi válaszhoz pontosan tudni kell az alábbi adatokat:

A szülés dátuma.
Mit értünk külföld alatt?
Fennáll-e a szülő nő munkajogviszonya, vagy egyéb biztosítása? Ha igen hol? Magyarországon, EU-s tagállamban, vagy un. harmadik országban? Ebben az időpontban a család életvitelszerűen melyik állam területén tartózkodik?

Csak miután eldőlt, hogy melyik állam joghatósága az elsődleges lehet megállapítani, hogy milyen ellátások folyósíthatóak.

*
o

Fentiek tisztázásáig érdemi válasz nem adható, mivel sok lenne benne a „ha“…---------

Kedves Szakértő!/ Szakértők!
Tanácsára, tapasztalatukra lenne szükségem az alábbiakkal kapcsolatban.
2006.01.16-a óta van munkaviszonyom "hivatalosan" egy Kft-nél, 2007 jan. 21-én megszületett a kislányom. Bruttó 100ezer Ft-al voltam(vagyok bejelentve). 2010 április elejére várom 2. babánkat. Dec. közepén elmentem a volt főnökömhöz, a régi munkahelyemre, hogy egyeztessünk,mert kislányom 3éves lesz 2010 jan. 21-én.Köteles lenne visszavenni, illetve kivettem volna szabadságot a köztes időre, míg meg nem érkezik a 2. baba. (2010 április 09 )(Folytonos munkaviszony megléte!)
Közölte, hogy nem tud már visszavenni,mert eladta a céget. Állítólag még állományban vagyok, de az új tulajdonost a cég könyvelője sem tudja elérni,ill. ottlétem alatt a főnök is próbálta hívni-nem vette fel a telefont, hogy megtudjuk be van e jegyezve a cég, mivel időközben felszámolási eljárás kezdődött ellene. (Sok adósságot halmozott fel a cég) A köztes időre, míg a szabadságot kivenném, szabipénzt nem kapok senkitől. Ezt a volt főnököm jelentette ki. Ő viszont segíteni szeretne nekem-fogalmam sincs ezek után hogyan tud nekem segíteni, ha a mostani cégbe nem akar felvenni/átvenni, mert sokan vannak így is...
A cég könyvelője annyit mondott, hogy megnézi a cégjegyzéket, illetve segít kiléptetni..és, hogy így alanyi jogon jár majd nekem valami? Mi az a valami? Már olvastam olyan esetet is, amikor végkielégítés járt, ill. kifizették a rendes szabit is hasonló helyzetben-így nem bizos, hogy jó ötlet önként kilépni..és ha ki is lépek, mi legyen? Be tudok e egy új céghez fizetni járulékot? Mennyit érdemes?Mekkora összeggel jelentsenek be,hogy jó gyedet kapjak? Mikortól? Mi alapján számolják a gyed/gyes összegét ebben az esetben. Nem szeretnék rosszul járni anyagilag évekig, így inkább most fizetnék járulékot valakinek..vagy? A lényeg, hogy rossz helyzetem van, de szeretném ebből is kihozni a maximumot. Mi lenne az? Milyen lépéseket tegyek? Menjek táppénzre? Mikortól kellett volna? Nem gondoltam, hogy ilyen történhet miközben otthon vagyok és úgy tudom van munkaviszonyom..Jogom lett volna előbb tudni, hogy ez történt? vagy nekem kellett volna a terhesség tudomásomra jutásánál keresnem a volt munkáltatóm.. -állítólag már akkor is el volt adva a cég.. ( Talán 2009 április. )
Ha jól tudom működik még a cég, még állományban vagyok. Az interneten találtam hasonló cikket, hogy ebben az esetben a felszámolót kell megkeresni. De honnan tudjam ki az? stb.
Válaszára számítva, köszönettel,
solvejk

Válaszát köszönöm, pontosítom az adatokat.

A szülés várható időpontja 2010. augusztus. Jelenleg Írországban dolgozok (az anya), munkaviszonyom 2009. feburár 16 óta folyamatos, előtte 1,5 hónapot voltam Magyarországon munkanélküli, azelőtt pedig 2008.02.14–2008.12.17.ig az Egyesült Királyságban volt munkaviszonyom, azt megelőzően (6 nap kihagyásával) 6 éven keresztül otthoni folyamatos munkaviszonyom volt!
Kérdésem az lenne, ha Írországban megszüntetem a munkaviszonyomat,és hazaköltözünk, akkor abban az esetben otthon jogosult vagyok e bármiféle juttatásra?
Amennyiben nem, el kell gondolkodnunk azon, hogy maradnunk kell Írországban.
Köszönöm

Mikor szűnik meg az ír jogviszony, itthon lesz-e a szülés napján munkaviszonya, igényel-e Magyarországon munkanálküli ellátást (álláskeresési segélyt)? Mikortól?

Mindhárom alanyi, (állampolgári jogon járó) juttatás.
(Feltétele a magyarországi életvitelszerű tartózkodás.) Ezen ellátásokkal kappcsolatos bővebb tájékoztatásért a Magyar Államkincstárhoz fordulhat.
(Lásd még az allamkincstar.gov.hu honlapot)

A GYES alternatívájaként vannak a biztosításhoz kötött ellátások. A szülés napjától 168 napig (kb. fél év) THGY, a 169. naptól -ha volt a szülés előtti 2 évben elég biztosításban töltött ideje (kb. másfél év), akkor az a gyermek kétéves koráig folyósítható.

Ha hazajön és az ír jogviszony megszűnését követő 30 napon belül munkaviszonyt létesít, vagy álláskeresési támogatást kezdenek el folyósítani az Ön részére Magyarországon, továbbá ha a szülést megelőző 2 éven belül volt 365 nap biztosításban töltött ideje jogosult lehet THGY-ra.

A GYED-re való jogosultságot az igényléskor (a szülést követő 169. napon) újra vizsgálni kell.

Az ellátásoknál nem vehető figyelembe a külföldön elért jövedelem!

Tekintettel arra, hogy április-májusban országgyűlési választások, ebből következően kormány és a GYED tekintetében májusban jogszabályváltozás is lesz (azaz sok a bizonytalansági tényező, augusztusig a jelenlegi szabályozáshoz képest akár jelentős változások is lehetnek) bővebb tájékoztatásért feltétlenül javasolom megkeresni a REP PEEO Osztályvezetőjét. Döntés előtt célszerű vele személyesen, e-mail-on, vagy telefonon keresztül egyeztetni..

Végül néhány hasznos információ (egy régebbi hozzászólásomból), hátha tudod használni most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazo­lások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, – ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás – az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel és mely jövedelmek figyelembevéte­lével) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Kedves Szakértők!
Sajnos ez évben munkahelyet kellett változtatnom, de már állapotosan. Szerencsére sikerült is, igaz 30 napos megszakítással, így a 180 napos biztosításom meg van.
2009.novemberétöl dolgozom új munkahelyemen (134.000 bruttó fizetéssel), de veszélyeztettet terhes lettem, így 2009.december közepétől táppénzen vagyok. 2010.03.04 a szülés várható időpontja.
Kérdésem:
1.Ilyenkor hogy állapítják meg a Tgyás-t, Gyede-t, hogy a táppénzem mennyire fogja befolyásolni?
2. Mennyi Tgyás-ra illetve Gyes-re számíthatok?

Válaszukat előre is köszönöm
nimbusz

A mennyiben a megszakítás 30 napnál hosszabb a THGY és a GYED ellátás alapja a 2009 novembertől a betegszabadság utolsó napjáig elért kereset lesz, ha csak 30 napos, akkor az egész 2009-ben elért jövedelem.

Az ellátás mértéke 70%.

Az utóbbi esetben összegszerűen, nagyon durván, havonta bruttó a 134.000 Ft 70%-ra.

Mennyi Tgyás-ra illetve Gyes-re számíthatok?

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazo­lások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, – ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás – az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel és mely jövedelmek figyelembevéte­lével) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Kedves Szakértők!

Egy sürgős táppénz kérdésben szeretném a segítségüket kérni. Válaszuk fontos abból a szempontból, hogy melyik előnyösebb számomra a 2009 vagy 2010-ben megkezdett/új­rakezdett táppénz.

A történet háttere (elnézést, hogy kicsit hosszú, de igyekszem minden körülményt leírni)

2008–11–26-ig GYED-en voltam, előtte TGYÁS-on
2008–11–27-től visszamentem dolgozni
2008–11–27–2009–12–31 kivettem a felhalmozott szabadságomat

2009–01–01–2009–07–15 heti 24 órás munkaviszonyban dolgoztam

2009–07–15 közös megegyezéssel megszüntettük a munkaviszonyomat melynek keretében 45 nap felmondási időre jutó átlagkeresetet, munka tv-e szerinti végkielégítést és 5 havi méltányossági juttatást kaptam
A 2009. július 15-én kapott „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához“ nyomtatványon a július hónapban eg.bizt járulék alapként lett figyelembe véve a méltányossági juttatás és a felmondási időre jutó átlagkereset

2009–07–16 ugyanezen a munkahelyen folytattam a munkát heti 24 órás munkaviszonyban
2009–10–28–2009–11–02 voltam beteg
2009–11–03–2009–12–07 között megint dolgoztam
2009–12–08 óta az orvosom veszélyeztetett terhesként folyamatos betegállomány­ba vett

Kérdéseim a következők lennének:

1. Mi a táppénz jogosultság alapja 2009-ben
Különböző fórumokon 3 féle alternatíváról olvastam:

minimálbér kétszerese
ha a táppénz jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző évben nem volt 180 naptári napi jövedelme, akkor a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptól visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem
ha a biztosítottnak az irányadó időszakban azért nem volt 180 naptári napi keresete, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy ez kedvezőbb, mint a minimálbér
2. Egészségbiz­tosítási járulék alap
Előfordulhat-e, hogy a bérszámfejtésnél tévesen vették be a járulékalapba a méltányossági juttatást és ez nem is lesz táppénz alap?

Hogyan sikerült szert tennie 1 év 1 hónap és 4 nap szabadságra? "(2008–11–27–2009–12–31 kivettem a felhalmozott szabadságomat"

Nem világos az sem, hogy 2009.01.01-2009.07.15 között a már fennálló jogviszonya mellett vállalt egy 24 órás jogviszonyt és kapta mellette a GYES-t, vagy eredetlileg is 24 órában volt foglalkoztatva?

Számomra értelmezhetetlen a "méltányossági juttatás" , mint bérjogcím fogalom is.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy okmányaival keresse fel a REP PEEO-t, ahol a fentiek tisztázása után kérdéseire érdemi választ adnak.

Ennek a módjáról lásd az előző hozzászólásom utolsó részét.

Amiket a különböző fórumokon olvasott azok közül az mindegyik helytálló lehet, bizonyos esetekre. A jogalkotó felállított egy sorrendet, amelyet az 1997. évi LXXXIII. tv.48. szakaszában találhat meg.

Azt, hogy az Ön esetében melyiket kell alkalmazni a tisztázandó kérdésekre adott válaszoktól függ.

Főszabály szerint a 2009-ben induló táppénz alapja a 2008-ban elért kereset, feltéve hogy 2008-ban volt 180 bérrel ellátott napja.

Ha nem volt a táppénz alapja a tápppénzre való jogosultságot megelőző 180 napi kereset.

Ha ez sem volt, akkor munkaszerződésben szereplő személyi alapbér, de legfeljebb a minimálbér.

Van egy kedvezményszabály is: Annak akinek azért nem volt 2008-ban és 2009-ben 180 bérezett napja, mert táppénz, THGY, vagy GYED ellátásokban részesült az ellátását az előző (utoljára folyósított) ellátás alapjából kell kiszámolni.

Az, hogy a "méltányossági juttatás" járulékalapot képező jövedelem-e látatlanban eldönteni nem lehet. Valószínűleg igen, viszont a helyszínem fellelhető okmányok alapján vizsgálni szükséges, hogy valójában azt miért, minek az ellentételezéseképpen kapta, az a bevett jogcímek közül melyiknek felel meg leginkább?

"Előfordulhat-e, hogy a bérszámfejtésnél tévesen vették be a járulékalapba a méltányossági juttatást és ez nem is lesz táppénz alap?" Igen előfordulhat, a fenti vizsgálattól függ. Azért tételezzük fel, hogy a munkahelyén dolgozó TB ügyintéző több információ bírtokába van és helyesen járt el.

Amennyiben a munkahelyén TB kifizetőhely működik érdemes lenne az ügyintézőjéhez fordulni, mivel neki rendelkezésre áll minden, az érdemi válaszadáshoz szükséges adat és okmány.

Végül: Ha az orvosa veszélyeztetett terhesként 2009.12.08-tól folyamatosan betegállományba vette, akkor nem értem a 2010-ben megkezdett/újrakezdett táppénzre vonatkozó kérdést.

Üdv. :)

Tisztelt Szakértők!
Szeretnék a TGYÁS-ról, GYES-ről, GYED-ről tájékoztatást kapni, illetve, a lehetséges legmagasabb összeg eléréséhez hogyan járjak el. 2009. december 30-án szünt meg a munkahelyem. Az atataim a következők: 2009. 01. 14-től kaptam álláskeresési támogatást, majd segélyt (amit még nem merítettem ki) br. 510000 Ft-ot, 2009.10.19-ig amikor munkába álltam. A bruttó keresetem 110.000.-/hó volt.
Ezek alapján szeretném kérdezni, hogy táppénzre érdemes menni vagy a munkanélküli hivatalba? Ezek alapján mennyi lehet majd a TGYÁS, GYES, Ill. GYED összege rám nézve.
Milyen bejelentési kötelezettségeim vannak?
Előre is köszönöm! Várom mielőbbi válaszukat!

Mivel nincs érvényes biztosítás, így csak a 30 nap "passzív" táppénzre vagy jogosult.
De biztosítás nélkül nincs TGYÁS és GYED sem, tehát táppénz helyett (amit egyébként is az orvos dönt el, nem pedig mi!) munkanélkülire kellene visszamenni.
Kérdés, hogy az kitart-e a szülésig.

Köszönöm a választ.

Ha veszélyeztetett terhesként vesz fel az orvos most táppénzre, hogy alakul a helyzetem? Azt tarthat egészen a szülésig, és így jogosult lehetek a GYED-re?
Illetve ha a passzív táppénz után mennék munkanélkülinek vissza akkor járhat a TGYÁS és a GYED? A munkaügyi hivatalban ez utóbbit javasolták...

Veszélyeztetett terhesként sem vagy több nap táppénzre jogosult, mint egyébként.

Segítséget szeretnék kérni,mert mindenhol más információt kapok a problémámmal kapcsolatban.
2003.okt1-től 2009.máj.17-ig volt folyamatos munkaviszonyom.2009.máj 18-tól álláskeresési járadékot igényeltem,ami 2010. febr.12-ig jár.Utána 90 napig álláskeresési segélyt kapok majd.Kisbabát várok,aki 2010.ápr.elején fog megszületni.Akkor még kapom majd az álláskeresési segélyt.Álláskeresésiről elmehetek szülni?És jogosult leszek tgyásra,majd gyedre?Ha igen,akkor miből és melyik időszak alapján számolják ki?Az álláskeresésin töltött időszak biztosított viszonynak számít?Mert ha jól tudom,akkor csak biztosított viszonyból lehet elmenni szülni,hogy jogosult legyek az ellátásokra.Ha ezek után esetleg csak a gyes járna,akkor mit tudok még csinálni,hogy a gyedet kapjam??Válaszát előre is köszönöm!Nagyon fontos lenne a válasza,mert már nagyon sokféle variációt hallottam,és nem tudok kiigazodni.