Előrehozott öregségi nyugdíj

I. ) Előrehozott öregségi nyugdíj

1.) Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál (62 év) korábban öt évvel
alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 57. életév betöltésétől,
előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki 57. életévét
betöltötte és legalább 38 év, szolgálati időt szerzett és a törvény
egyéb feltételeiknek megfelel. -1951.12.31)

2.) Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál (62 év) alacsonyabb
életkorban, de legfeljebb a 60. életév betöltésétől, előrehozott
öregségi nyugdíjra jogosult az a férfi, aki a 60. életévét betöltötte,
legalább 38 év szolgálati időt szerzett és a törvény egyéb feltételeinek
megfelel.

3.) 2009. január 1-et követően - 2012. december 31-ig a 62 év betöltését
megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a biztosított
személy, aki 2012. december 31-ig 59. életévét betöltötte és legalább 40
év szolgálati időt szerzett.

4.) 2012. december 31-et követően előrehozott öregségi nyugdíjra
jogosult az a biztosított személy, aki 2012. december 31-ig a 60.
életévét betöltötte és legalább 41 év szolgálati időt szerzett.

2008. január 1-től az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a
biztosítási jogviszonyt (munkaviszonyt) meg kell szüntetni, a nyugdíj
melletti munkavállaláshoz új munkaszerződést kell kötni. Azokra a
személyekre, akik nyugdíjazása 2008. január 1. előtt került
megállapításra ezt a szabályt 2009. december 31-et követően kell
alkalmazni.

Nyugdíj szüneteltetése, munkaviszony létesítése:
Annak a saját jogú nyugdíjban részesülő biztosítottnak, aki a nyugdíj
szüneteltetése mellett tovább dolgozik - kérelmére - minden további 365
nap szolgálati idő után, a járulékalapot képező keresetének,
jövedelmének havi átlagos összegének 0,4%-ával emelkedik a nyugdíja. A
nyugdíj szüneteltetése alatt az érintett személy nyugdíjasnak minősül,
így járnak részére az egyéb kedvezmények, pl. utazási kedvezmény.

Nyugdíj melletti munkavállalás:
2008. január 1-től a 62. életévét még be nem töltött személy, aki
előrehozott öregségi, csökkentett összegű előrehozott öregségi,
korkedvezményes vagy korengedményes, illetve bányásznyugdíjban részesül
és biztosítási jogviszonnyal járó munkaviszony keretében, egyéni vagy
társas vállalkozóként kereső tevékenységet folytat, és az ebből származó
jövedelme meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér
tizenkétszeresét (éves keretösszeg) akkor ennek elérésekor a nyugdíj
folyósítását szüneteltetik. A szüneteltetés az adott év december 31-ig,
legfeljebb azonban 62 éves kor betöltéséig tarthat. (Ha a keretösszeget
decemberben haladja meg a járulékalapot képező éves jövedelem, akkor a
nyugdíj szüneteltetésére nem kerül sor, de a decemberi nyugdíjat vissza
kell fizetni.)

A nyugdíjas kérelmére szüneteltetett ellátás az éves nyugdíjemelések
mértékével növekszik és a 13. havi nyugdíjra jogosultsága megmarad, de
abban csak akkor részesül, ha a kifizetés hónapjában nyugdíjat
folyósítanak részére.

A nyugdíj összege:
2013. január 1-et megelőzően az öregségi nyugdíj összege az elismert
szolgálati idő alapján és az 1988 és a nyugdíjazás időpontja közötti
valorizált nettó átlagkereset összegéből kerül megállapításra.

A nyugdíj alapját szolgáló átlagkereset degresszív beszámítása
2006. december 31-et követő és 2008. január 1-et megelőző időponttól
megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező átlagkereset
202 000 Ft-nál több, akkor

• a 202 001 - 230 000 Ft közötti átlagkereset 90%-át,
• a 230 001 - 259 000Ft közötti átlagkereset 80%-át,
• a 259 001 - 289 000 Ft közötti átlagkereset 70%-át,
• a 289 001 - 318 000 Ft közötti átlagkereset 60%-át,
• a 318 001 - 347000 Ft közötti átlagkereset 50%-át,
• a 347 000 Ft feletti átlagkereset 40%-át kell a saját jogú nyugellátás

megállapításánál figyelembe venni.

2008. január 1-től változik a nyugellátás összegének kiszámítása, a
keresetet csökkenteni kell a biztosított által befizetett járulékokkal
(nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, egészségbiztosítási
járulék, munkavállalói járulék) ebből kiszámítani és levonni a személyi
jövedelemadót. Jövőre lépnek életbe azok az új szabályok is, amelyek
jelentősen csökkentik a 2008-ban induló nyugdíj összegét függetlenül
attól, hogy valaki nyugdíj mellett még dolgozik-e vagy sem. Az induló
nyugdíj kiszámításához figyelembe vett béreket ugyanis eddig csak azok
személyi jövedelemadó-tartalmával kellett csökkenteni. 2008 elejétől
azonban a járandóság alapjául szolgáló jövedelmeket először a
keresetekből levont járulékok összegével mérséklik: ilyen „csökkentő
tényező” az egyéni nyugdíjjárulék (jelenleg 8,5 százalék, illetve
magánpénztári tagság esetén 0,5 százalék), a magánnyugdíjpénztári tagdíj
(8 százalék), az egyéni egészségbiztosítási járulék (7 százalék) és a
munkavállalói járulék (1,5 százalék). Ezeket a levonásokat a kereset
megszerzésekor érvényes mindenkori szabályok szerint kell érvényesíteni.

Az így megfogyatkozott, járulékokkal csökkentett összegből második
lépésben levonják még a személyi jövedelemadót is. Azaz a gyakorlatban
2008-ig a nyugdíjalapot úgy állapítják meg, hogy a mindenkori havi
bruttó bérből levonják az szja-t, jövőre viszont már a következő képlet
él: havi bruttó bér, mínusz járulékok, mínusz szja, azaz a mindenkori
havi nettó bér képezi majd a nyugdíj alapját.

2008. január 1-től 7-8 százalékkal kapnak kevesebb nyugdíjat a
visszavonulók, mintha a most érvényes szabályok szerint számítanák ki a
nyugdíjukat, vagyis közel a 13. havi nyugellátás összegének megfelelő
pénzt „vesznek” el a jövő nyugdíjasaitól.

A 2012. december 31-ét követően megállapításra kerülő nyugdíjak esetében
az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és a
figyelembe vehető havi bruttó átlagkereset összegétől függ.

Öregségi nyugdíj-minimum:
A nyugdíjminimum összege minden évben a januári nyugdíjemelés mértékének
megfelelően növekszik, ez az összeg 2007-ben 27 130 forint. Az öregségi
teljes nyugdíj összege csak akkor lehet ennél kevesebb, ha az öregségi
teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset ezt az összeget nem éri
el, akkor az öregségi nyugdíj összege azonos a nyugdíj alapját képező
átlagkeresettel.

A nyugdíj növelése:
2007. április 1-től a nyugdíj mellett munkát végzők 8,5%
nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni, de ezt már korábban is megtehetik.
Minden 365 nap biztosítási idő után jogosultak a nyugdíj növelésére,
amely az elért átlagos havi keresetük (járulékalapjuk) 0,4 %-a, az
emelést kérelmezni kell.

További részletek a vonatkozó jogszabályokban:
1997. évi LXXXI. Törvény
2006. évi CVI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról,
327/2006 (XII.23.) kormányrendelet

Sophie52
Azt nem veszed figyelembe, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár 62 év. Legkorábban 5 év ,az azt jelenti hogy 57 évesen. De ez is csak 2008. dec. 31-ig lehetséges.
Az 55 év azoknál volt alkalmazható, akiknek az öregségi nyugdíjkorhatára 60 év vagy ennél alacsonyabb volt. Az átmeneti idöszakot jelentette.
"(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nő öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben

1. 1940. január 1-je előtt született, az 55.,
2. 1940-ben született, az 56.,
3. 1941-ben született, az 57.,
4. 1942-ben született, az 57.,
5. 1943-ban született, az 58.,
6. 1944-ben született, az 59.,
7. 1945-ben született, a 60.,
8. 1946-ban született, a 61.

betöltött életév."
Tehát azokra vonatkozott, akik 1945-ben vagy előtte születtek.

Jelenleg előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az 57. életévét betöltött nő, illetve 60. évét betöltött férfi, ha legalább 38 év szolgálati idővel rendelkezik.

2008-tól előrehozott öregségi nyugdíj csak akkor vehető igénybe, ha az érintett megszünteti biztosítással járó jogviszonyát.

2009. január 1-től 2012. december 31-ig az jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra, aki
betöltötte 59. életévét,
legalább 40 év szolgálati idővel rendelkezik, továbbá
nem áll biztosítással járó jogviszonyban.

2012. december 31-ét követően előrehozott öregségi nyugdíjra az jogosult, aki
60. életévét betöltötte,
legalább 41 év szolgálati időt szerzett, továbbá
nem áll biztosítással járó jogviszonyban.

Kedves Sophi52
A jelenlegi szabály 57 +1951 = 2008.
Aodrey tehát 2007.december 31.-ig nem tölti be az 57.életévét, ezért nem lesz jogosult előrehozott öregségi nyd.-ra, a kérdés pedig erre irányult.

„ezért nem lesz jogosult előrehozott öregségi nyd.-ra”
Sajnos van egy bűvös határ a 2008.január 01. Sokan akik ezen határidőig nem mehetnek előrehozott öregségi nyugdíjba lényegesen rosszabbul járnak mintha még az idén elmennének ( kb. 7 %-os nyugdíjcsökkenés, nyugdíj melletti munka szigorítása). Ezért akik pár nappal (mint a szomszédom, aki 2008.01.02-án lesz 60 éves), hónappal lépik túl az említett határidőt azon agyalnak hogyan mehetnének még az idén nyugdíjba. Aodrey is 30 nap miatt "kerül hátrányba".

plajos!

Kíváncsi lennék ezután, hogy Te (Ön) hol és hogyan húzná(d) meg a "bűvös határ"-t, ha ez lenne a feladat.
Mivel a kormány spórolni akar a nyugdíjon is és ez már egy hatályos tv. módosítás....

Aodrey!
Olovasd el "batyo"-nak írt válaszaimat a "NYUGDÍJBA VONULÁS ILLETVE UN. FELMENTÉSI IDÕ" topikban. Nálad is lehetne alkalmazni, december 30-tól 1 hónapra. A főnököd a nyerő, mert 2008-ban neked fel felmondanod ha nyugdíjba akarsz menni, és nem köteles felmenteni a munkavégzés alól. Ha belemegy a korengedménybe , akkor viszont 1 havi nyugdíjat átvállal.

Aodrey!
Bocsánat, de megfeledkeztem róla, hogy jelenleg a nőknél egybeesik az előrehozott és a korengedményes kezdő ideje. Régebbi hozzászólásaimban utaltam rá. 2008 végéig gyakorlatilag csak a férfiakra alkalmazható.

Kedves segítő hozzászólók! Az én kérdésem még nyitott maradt, szerintetek én mikor mehetek legkorábban előrehozott nyugdíjba? Sophie52

Kedves Sophie !

Ha jól értelmezem,akkor,ha betöltöd az 59.évedet.És a többi feltételnek is megfelelsz,amit Lyonee leírt.

2011.03.27?

Igen, ha meglesz a 40 év munkaviszonyod. Gyermekkedvezményt akkor már nem kapsz, ha esetleg nem lenne meg a szolgálati időd. De reméljük a legjobbakat!

2010.07.02. -én 40 év munkaviszonyom lesz...

38 éves munkaviszonyom 2008.07.02-én lesz, de 57 "csak" 2009.03.27-én, tehát ezzel a "három hónappal" maradok le az 57/38-ról? Nem lehet valami úgymond "méltányosságot" kérni ilyen esetben erre a három hónapra?

Kedves Sophie52!
Ha lehetne, mindenki azt kérne. Sajnos csak 2011-ben mehetsz legkorábban nyugdíjba, reméljük munkád is lesz addig. Milyen munkakörben dolgoztál? Ha esetleg korkedvezményre jogosító munkakörben, akkor lehetne még esélyed.

Gittus!

„Kíváncsi lennék ezután, hogy Te (Ön) hol és hogyan húzná(d) meg a "bűvös határ"-t, ha ez lenne a feladat.”
Tudod addig nincs gond a megszorításokkal amíg mást érint, de amint személyesen is érint másként látod ezt.

Plajos

Nem válaszoltál a kérdésre.

Besoroláshoz figyelembe kell e venni
a passzív jogon kapott gyest és a munkanálküli időt?

Bocs nem ide szántam, de ha már itt vagyok, szeretném megtudni,

2009.januárjában jogosult leszek szlovák nyugdíjra mint 4 gyerekes anyuka, de itt csak 59 évesen mehetek yugdíjba.
Kérdésem: munkaviszony megtartása mellet felvehetem a kintről kapott nyugdíjat is, vagy rám is vonatkozik a tervezett "vagy munka vagy nyugdíj"

Tudnank-e felvilágosítást adni arra vonatkozóan, hogy az idén 56 évesen 41 év szolgálati idővel elmehetnék-e akár előrehozott, csökkentett összegű nyugdíjba? Mennyire járnék rosszul, ha ezt kezdeményezném?

Azt is szeretném kérdezni, hogy mennyi esélye van annak, hogy már 2008-ban az előrehozott nyugdíj újraszabályozási tervben előrejelzettek szerint a nők 59 évesen mehetnek el nyugdíjba?
Az újraszabályozási törekvés az előrehozott nyugdíjra (ha a parlament elfogadja), érinti-e az én nyugdíjbavonulási lehetőségemet, vagy még az idén érvényben lévő szabályozás szerint 57 éves kor alapján el lehetne-e menni jövőre nyugdíjba?
Elég nagy kiszúrás lenne, hiszen nem gondolom, hogy az 1951-es születésű nők közül tömegesen rendelkeznénk 42 év szolgálati idővel. A rendszerváltozás óta az esetleges munkahelyek megszűnése mindezt csökkentette. Még csak valahogy megérteném, hogy fokozatosságból ennél a korosztálynál a 40 év szolgálati idő lenne az életkor elérése (57 év) mellett az elfogadható feltétel.
Úgy érzem ki leszünk szolgáltatva a munkáltatónak ebben a témában. Köszi a reagálást, Veci.

Veci.
Ha jól tudom akkor a 38 év és az 57 év együttes megléte az előírás, a lehetőség igénybe vételéhez.

Amennyiben a jövő év első negyedében betöltöd az 57. életévedet, és feltételezve hogy a munkáltatód hajlandó a kieső néhány hét/hónap időre megfizetni a Nyugdíjbiztosító Igazgatóságnak a nyugdíjad összegét, akkor mód van még ebben az évben kezdeményezni a nyugdíjba menetelt.

Valamint javaslom visszaolvasni a közel azonos kérdést boncolgató ezen topicot.

Lehet, hogy hajlandó, de nem teheti.
Korengedménnyel, csak a nyugdíjkorhatárnál 5 éven belül mehet nyugdíjba. Az idén semmiképpen nem tudsz nyugdíjba menni.

Köszi a reagálást. Sajnos előfordulhat, hogy az én korosztályom érzi meg a korábbi intézkedések hatását. Gondolok arra, amikor már 50-51 évesen elmehettek nők előrehozott nyugdíjba, nem gondolva arra, hogy a nyugdíjkasszát felélik. Amikor mi következnénk már nincs miből fizetni. Azonkívül azok a rokkantnyugdíjasok, akik úgymond "segítséggel" jutottak a leszázalékulásukhoz (és butaságuknak köszönhetően még hangoztatták is), csak élvezői voltak a lehetőségnek, hiszen utána akár többet dolgoztak, mint azelőtt, csak éppen a rokkantnyugdíjukkal együtt több volt a bevételük. Nagyon sokan vagyunk olyan dolgozók, akiknek ez a kijátszás nem "jutott" eszünkbe, vagy soknak nem volt hozzá elég "forrása". Sajnos a munkavállalói rendszerben nagyon sokan rosszabb egészségi állapotban is dolgoznak emberek. Kár, hogy nem azt mérlegelték, hogy mennyi a munkaképessége azoknak. Tudom kényeszmegoldásként vállalta sok ember a rokkantnyugdíjat, de sajnos közéjük keveredtek olyanok, akik csak minél többet szerettek volna lehúzni.

Kedves Fórumozók!

Engedjétek meg, hogy néhány pontosítással éljek az elmúlt napok kérdéseihez-válaszaihoz, felvetéseihez.

Először is: az előrehozott nyugdíj intézményét a jelenleg is hatályos 97-es tv szabályozza. E szerint legkorábban 55, ma pedig már 57 éves korban és legalább 38 év szolgálati idővel lehet a nyugdíjazás ezen formájával élni. Téves tehát az a feltevés, hogy egyes nők 50-51 éves korukban előrehozott nyugdíjba mehettek volna.

A korhatár és a sok szolgálati idő kettős feltételének együttesen kell teljesülnie, tehát 57. év betöltése előtt semmiképpen (korengedménnyel sem!) lehet nyugdíjba vonulni. A csökkentett előrehozott nyugdíj szerepe abban áll, ha valaki a korhatárt eléri, de nincs 38 év szolgálati ideje és vállalja, hogy csökkentik a hiányzó idő függvényében az induló nyugdíját, akkor nyugdíjba mehessen.

A tervezett szigorítások (pontosabban: a kedvezmények csökkentése!) 2009-től hatályos változtatások lennének, tehát az 1951-ben született hölgyek 38 év szolgálati idővel nyugdíjba vonulhatnak még jövőre.

Természetesen nem vitatom, hogy sokak "igazságérzetét" bántja a tervezett változtatás, de azt látni kell: egy kedvezményrendszerről van szó, amivel irdatlan sokan éltek eddig úgy, hogy gyakran továbbdolgoztak mégis; a mai korhatár és a tényleges nyugdíjazási korcentrum messze esik egymástól, és ez indokolatlan és drága. Felülvizsgálata tehát abszolút kívánatos.

dezset! Kérdezem, amiről mostanában lehet olvasni, hogy változik az előrehozott nyugdíj feltétele (nők 59 évesen), és még az idén a parlament elé kerül az újraszabályozás, az szerinted 2008-ban hatályossá vállat?

Veci!

Biztosan állíthatom: nem.
:-)