munka törvénykönyve

Igen, ezt az kell jelentse, hogy közalkalmazotti jogviszony esetén akár kollektív szerződés, akár egyéni kinevezés eltérhet az Mt. 53. § (3) és (4) bekezdésétől is.

Köszönöm a választ. Kérdeznék még egyet. Köszi!

KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY

Kirendelés történhet-e törvényesen
44 munkanapnál hosszabb időre?
(megállapodást adott közalkalmazott is aláírja)

avagy kógens a 44 munkanapot előíró rendelkezés?

[az eltérő rendelkezés nem alkalmazható ezen esetben,
tekintettel a Kjt.-re]

Mt. 53. § (1) A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg.

Mt. 57. § (1) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés

2. az 53. § (3)–(4) bekezdésében,

foglaltaktól nem térhet el.

Kjt. 44/A. §(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaszerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezései (VIII. fejezet) közül az 57. § nem alkalmazható.

De kitartó vagy. :)
Ha azt írja a törvény, hogy kollektív szerződés a munkavállaló javára eltérhet - akkor azt úgy kell érteni, hogy egyéni szerződés egyáltalán nem térhet el.

kogencia ügyében valaki?
alább olvasható a kérdés...
sajnos nem jött válasz - -

valaki esetleg tudna valamit írni az alábbira?
(02.19. 00:05)

Zolika027:

A munkaidő keretes foglalkoztatás nem jelenti azt, hogy a túlmunkát nem kellene kifizetni.
Csak annyit jelent, hogy a keretidőszakon belül a munkáltatónak van lehetősége időnként pluszmunkát elrendelnie úgy, hogy ne kelljen pótlékot fizetni. Ám munkaidő keretnél is figyelni kell arra, hogy az adott időszakban ha többet dolgozol, akkor azt túlóraként ki kell fizetni.

vagyis nem teheti meg azt, hogy a H-P beosztáson túl minden második szombaton is dolgoztat, de ne adjon ki cserébe pihenőidőt (nem szabadság!)

Te viszont nem tagadhatod meg a munkát. Ha nem fizeti ki, akkor erre legfeljebb bírósági úton kötelezheted.

Mondjuk arról még nem esett szó, hogy a munkaköröd esetleg készenléti jellegű...

nem akkor lenne kógens
ha a 135. § (1) bek.-ben lenne megjelölve
a 115. § (2) bek.?

*

135. § (1) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés
......
foglaltaktól nem térhet el.

*

arra akarok kilyukadni, hogy a felek a megállapodásukban ugye eltérhetnek a 115. § (2) bek. alkalmazásától (nem KSZ-ben)

vagy csak KSZ-el lehetne megtenni?

Alábbiakhoz kérném segítségeteket.

A kiindulópont általánosságban az Mt.-nél (ha jól látom) az, hogy

diszpozitívek az egyes rendelkezések (fő szabály szerint),

és meg kell nézni a fejezet végén az eltérő rendelkezéseket:

melyek azok, melyek tekintetében NINCS mód eltérő rendelkezésre

(tehát amelyek tulajdonképpen kógensek, vagy legfeljebb a munkavállaló javára lehet eltérni: relatív diszpozitív).

*

Az Mt. 115. § (2) bekezdése relatív diszpozitív rendelkezés?

Kollektív szerződés a munkavállaló javára eltérhet a 115. § (2) bekezdésétől [Mt. 135. § (2) bek. i) pont].

Azon munkáltatónál, ahol nincs kollektív szerződés, ott hogyan kell alkalmazni az 115. § (2) bekezdését?

Mintha kógens lenne?

*

Köszönöm!

Egy nagy multinacionális cégnél dolgozom időkeretben. Tavaly 3 hónapon át kötelezett minden 2. hét szombatján bejárni dolgozni és negyed éves kifizetéssel ígért a dolgozóinak. Később úgy döntött, nem fizeti ki a szombatokat kiadja "csúsztatótt szabadságnak". Ilyen létezik? Ezt megteheti? Illetve most is elkezdet kötelezni minden 2. szombatra. Én megtagadtam, hogy nem jövőkbe dolgozni, erre azt mondta főnököm, hogy kötelező munka nap és ha nem jövőkbe elveszik a bonuszaimat és személyiügyre kell mennem, mivel ez igazolatlan/fizetetlen napnak számít. Hogy van ez a valóságban?

köszönöm szépen

Szóval összeadják. (A végkielégítésnél viszont valóban csak a 30 napot meghaladó időszakokat kell figyelmen kívül hagyni.)

Mt. 115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában

1. a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
2. a szabadság,
3. a szülési szabadság,
4. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,

e) a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség,

6. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
7. a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott

tartama.

Tehát: naptári évenként összesen 30 napnyi keresőképtelen időszakra jár szabadság.

Továbbgondoltam...

A 30 napos keresőképtelenségre ezek szerint még jár a szabi, csak a "meghaladóra" nem.

A 31 napos keresőképtelenségnél - gondolom - levonják az éves alap (és pót??) szabik 1/12-ed részét. Jól gondolom?

A 32 naposnál szintén 1/12-ed a levonás?
Meddig?
60 napig? Akkor ugrik 2/12-ed levonásra?

És ahányszor a keresőképtelenség folyamata megszakad, akár csak egy nappal is, akkor előröl indul a 30 napot meghaladó keresőképtelenség?

Nincs egybevonás, ugye?

30 nap táppénz után dolgozik egy napot, aztán megint 30 nap táppénz, ekkor nincs szabadságkeret csökkentés?

Amindenit.... :(((

Köszönöm szépen a gyors választ.

1+ a végkielégítés számításánál is figyelmen kívül kell hagyni.

1. Igaz.
2. Ez így elég összetett kérdés. A 30 napot meghaladó keresőképtelenség idejére nem jár szabadság, akkor sem, ha a keresőképtelenséget terhesség okozza. A gyermekgondozás céljára biztosított fizetés nélküli szabadságnak az első félévére jár szabadság. A szülési szabadság idejére jár szabadság.

Négy.

Ez nem hat?

Két kérdésem lenne:

1. Igaz az, hogy idéntől a 30 napot meghaladó táppénz esetén arányosan csökken az éves szabadságkeret?
2. Terhesség esetén meddig jár a szabi?

Szülés előtti szülési szabadságra?
Szülés utáni szülési szabadságra?
Gyed idejére, meddig?
Gyes idejére, meddig?

Kösz előre is.

És ezzel megint azokkal basztak ki, akik tényleg betegek...:))

Ahhoz, hogy egy egészséges ember kamuból táppénzre "menjen", kell egy sumák orvos is, aki az egészségest kiírja táppénzre.

Nem a valóban betegekkel kellett volna kibaszni, hanem a sumákoknak úgy megszorongatni a tökeit, hogy ne érje meg nekik se pénzért, se "haverságból" egészséges embereket kiírni táppénzre.

Így van, azért szüntették meg a passzív táppénz intézményét (bár azért részben még létezik, pl. baleseti táppénz...), mert nagyon sokan visszaéltek vele. Bár volt ennek más oka is, pl. spórolnak a TB-kasszán.

Mondjuk azzal nem értek egyet, hogy a biztosítási jogviszony megszűnése esetén egyáltalán nem jár!

De nem ez az egyetlen hiányosság, igazából az egész járulékrendszer igazságtalan szerintem. Pl. táppénz összege már évek óta maximalizálva van, ugyanakkor a járulékot fizethetjük korlátlanul. Munkanélküli ellátás csak három hónapra jár, de fizethetjük évekig a járulékot. Az pedig nem oldja meg senki problémáját, hogy három hónap után ellátás nélkül marad, attól még nem fog gyorsabban munkát találni. Legfeljebb a statisztika lesz szebb, amiért hamar kirúgják a rendszerből.

Elhiszem, hogy nem tetszik, nekem sem. Régen 1 év volt a passzív táppénz, aztán fél év, majd három hónap, 45 nap, 30 nap és most már évek óta semmi, pont azért, mert rutinszerűen táppénzre mentek az emberek, ha megszűnt a munkaviszonyuk, mert addig sem a munkanélküli segély ideje telt.
Drukkolok, hogy hamar találj jó állást.

:)) pazs, drága, ezt meg sem próbálom

Nem kifejezetten a pénzről van szó, nekem munka kell.

Csak nem tetszik a törvény, ha hosszú éveken keresztül fizettem, hogy egészségügyi ellátásban részesüljek, akkor ezt miért kell kitörölni, ha nem is vettem igénybe.

Kérdezz rá a helyi önkormányzatnál is, van, ahol átvállalják ezt a hatezervalamennyit bizonyos időre, ezzel legalább az orvosi ellátás marad, ha tovább tartana az álláskeresés.

Nandy, köszi, hogy bíztatsz, de ezt a munkahelyet kb. másfél év alatt találtam, már nem is tudom hány helyet pályáztam, hány helyen voltam állásinterjún.