munka törvénykönyve

sitimaci - joe bácsi!

De az is írva vagyon, hogy lehet nyugdíj szolgálati időre megállapodást kötni a nyugdíjbiztosítónál.

Aki tehát nem rendelkezik bejelentett jogviszonnyal beballaghat a lakóhelye szerinti Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságára és a zsebbe kapott fizetése egy részének befizetésével szolgálati időt szerezhet.

Ha mindenki megkövetelné, hogy bejelentsék és ha az ezt ellenőrző szervek is hajlandóak lennének fellépni ezen jelenséggel szemben és ha az ilyen vállalkozók közmegvetés tárgyává válnának akkor talán lenne változás, de amíg ilyen magas a korrupciós rátánk és a közigazgatás is a feltárás helyett az eltussolásban érdekelt addig sokat ne várjunk....

Sajnos azonban nem Németországban, hanem a balkán határán élünk ahol ez a módi. Csuhajla!

Expressis verbis nem. De szerintem implicit igen.

Kedves Tanult Fórumtársak!

Él még az a régi szabály, hogy ha a határozott idejű szerződés lejártát követően a dolgozó a munkáltató tudtával tovább dolgozik, akkor határozatlan idejűvé alakul a szerződése?

Üdv:
KEA.

• Nehéz kérdés ez a "bejelentés-nembejelentés"!--Lehet,hogy nem bejelentve, többet kap zsebbe /de a nyugdíjnál ezt "nem értékelik" és fekete munkának is számít/,viszont a több pénz meg kell és az jól jön sokaknak...!--Akkor mindenféleképpen egy olyan munkaadóhoz kell menni,aki bejelenti viszont kevesebb lesz a fizetése,kevesebbet kap kézhez,hiszen a munkaadónak így járulékot kell fizetni utána,ami nem kevés,de lehet,hogy még így is megfelelő lesz a dolgozó keresete,ha "jó a munkaadó"!--Mert biztos,hogy van olyan,aki bejelentené,de kettőn áll a vásár...!!!----/én soha nem dolgoztam olyan helyen,ahol nem voltam bejelentve./--

• • joe bácsi!-----Ez így igaz,ahogyan írva vagyon...!---De régen is volt "fekete munka" és most is van!--És sajnos van olyan dolgozó is akinek ez jó,sőt nem is akarja azt,hogy bejelentsék!--Sok munkaadónak meg ez a legjobb!--De így,nyugdíj valóban soha nem lesz,de akkor ezt vegye tudomásul a dolgozó és "ne reklamáljon" hiszen nincs értelme!--Lehet feljelenten-pereskedni,de az ügyvédekre általában csak a tehetősebb embereknek van pénzük!!!--A Munka Törvénykönyvének a betartását,nagyon nehéz ellenőrizni és lebuktatni azokat akik a sárba tiporják.........!!!--Üdv.

Tisztelt fórumozók,szakértők.Olvasgatom a fórumokat,és az az érzésem,hogy sokan nem tudják,hogy mi is történik ebben az országban.Egy pár történetet elmondok,ami az én környezetembe történt.A feleségem egy vállalkozóhoz jár alkalmanként takarítani,feketén.Mikor azt mondta neki,hogy jó lenne ha bejelentené,a válasz az volt,hogy ha nem akar jönni nem kötelező.55éves,35 éves munkaviszonnyal,szerintetek mikor lessz meg a 40 éve amivel el tud menni nyugdíjba?Más.Kollégám felesége egy gyáli közértbe jelentkezett felvételre.A tulaj közölte vele,hogy szabadság nincs csak egészen rendkívüli esetbe.egy két nap a többit ami jár,csak úgy kiírják,és dolgozni kell.Ha beteg lessz,már utána be se kell jönnie.Cégünk biztonsági szolgálatát ellátó emberei többször 24 órát dolgoznak egyhuzamba,de nem egyszer 36 órát is bent kellet lenniük.Havi 240-260 órát dolgoznak,és elmondásuk szerint volt mikor 120000 forintot is hazavittek.Sajnos az emberek ki vannak szolgáltatva,mert nem akarnak éhenhalni.

Öt évnél nem lehet hosszabb.
De rendeltetésellenes joggyakorlás lehet az ennél rövidebb, állandóan hosszabbítgatott szerződés is.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

2011. május hónapban határozott idejű munkaszerződést kötöttem munkáltatómmal. Szerződésben rögzítették, hogy 18 hónap után válik határozatlan idejűvé. 2013. év közepén a cég (Kft) csődvédelem hatálya alá került. 2014.év márciusa óta nem kell használja a "csa", kikerült a csődvédelem hatálya alól. Folyamatosan hosszabbítják 30 nap illetve 90 napra a munkaszerződésemet.
2014. július hónapban a cég nevet kíván változtatni, szét kívánja szedni a gyártást illetve a kereskedelmet.

Kérdésem a következő: ha bármi történne a céggel, én kérhetem, hogy a határozott idejű szerződést módosítsák határozatlan idejű szerződéssé? Korábbi törvénykönyvben, azt hiszem olvastam erről, hogy 18 hónapnál tovább nem lehet folyamatos határozott idejű szerződést alkalmazni.

Válaszát előre is köszönöm!

KBS!
Köszönöm.

Szerintem ez hülyeség.

Csökkent munkaképességüként foglalkoztat a munkáltatóm. A szerződés határozott időre szól. Május végén lejár a szerződésem, amit október 31-ig kívának meghosszabbítani. Kértem, hogy a szerződés december 31-ig szóljon. A munkáltató arra hivatkozik, hogy a MT nem engedi a csökkent munaképességűek foglalkoztatását 6 hónapnál tovább. Ekkor a munkaviszonyt meg kell szakítani és szüneteltni legalább 2 hónapig. Majd csak azután köthető ismét vele szerződés. Én eddig ezt még nem hallottam, csak a kereseti korlátról tudtam. Valóban így van? Jól tudja a munkáltatóm?

Van-e szabályozás arra, hogy egy pénztáros mennyi időn keresztűl ülhet pénztárban és fogadhat ügyfeleket, ill hány cég pénztárát kezelheti egyszerre, egy személyben.

Többek között épp attól lehet rendkívüli munkaidő ("túlóra"), hogy nem közölte a munkáltató megfelelő időben (egy héttel, ill. 4 nappal előre).

TC !
Az új munka törvénykönyvben nem találtam iránymutatást, hogy a túlóra - az előre tudod - mennyivel kell előbb elrendelni ? Régen szóbeszéd volt,hogy 48 órával előbb kell elrendelni ! Hogyan működik most a túlóra elrendelése?
Választ előre is köszönöm !

Nagyon szépen köszönöm a választ, és kellemes ünnepeket kívánok.

Amikor a munkáltató utasítására olyan feladatot végzel, amely a munkakörödbe tartozik, az munkaidő.

bocs, naponta 1900-ért járok .... jó is lenne ha egy 0-valtöbb lenne :))))

Kedves Szakértők,
Kérdésem a következő, reh. járadékos vagyok és dolgozom napi négy órát (házigondozó) 9től 13-ig, a munkáltatóm bérletet nem ad (mást se persze), cserében munkaátszervezés volt,körzetesítés és emiatt nem is lenne rá szükségem.

Most azt találták ki, hogy 13 órakor mikor befejezem a munkát, kötelező bevinni a gondozási naplót, ami plusz másfél óra, vagy bérletet veszek és plusz 45 perc +6830 Ft, ugyanakkor ez nem írható be a jelenlétibe, hetente egyszer munkaidőn túl kötelező értekezletünk van, vagy kötelező szupervízió. Rendben van ez így? Szerintem a munkakezdés azt jelenti, hogy pontban 9kor becsöngetek az első gondozotthoz és 13 órakor becsukom az utolsó gondozottamnál (ami legtöbbször inkább több, mint kevesebb) az ajtót.

Nem vagyok nyafka, de ha bérletet kell vennem,naponta 19000 ft-ért járok 5, ha helyettesítek 6, esetleg 7 helyre, végzek fizikai munkát, vagy a fizikai munka után sétálok még két órát, majd járom az orvosokat a talpamba injekcióért

Most erre mit mondhatnánk? Aki hagyja magát...

Üdvözletem

Az alábbi kérdéssel fordulok a fórumozókhoz és a tanácsadókhoz.
heti 20 órás munkaidőre vagyok bejelentve, ami hétfőtől péntekig tartana munkaszerződés szerint. A munkaszerződés szerint a munkaidő kezdete és vége nincs megjelölve, e helyett reggel 4-től dolgozom, addig amig ott kell maradnom, délután vissza kell mennem és este 11-ig kell maradnom. 52 ezer 400 forintos munkabérrel bejelentve. Ennyit is kapok kézhez. Nincs zsebből kifizetés. A Szerződéssel ellentétben hétfőtől vasárnapig dolgozom. Szabadság nincs. Folyamatosan dolgoznom kell. Sajnos kiszolgáltatott vagyok, emiatt vállaltam ezt igy be.De ha enni akarok, akkor dolgoznom kell. nincs munkaköri leirásom stb.
Mit tehetek egyáltalán?

Szerintem azon múlik, hogy az a készenlét tényleg készenlét-e. Ha ugyanazt csinálod, mint a munkaidő alatt, akkor nem az, és akkor ez így sehogy nem jön ki jogszerűen.

Jó napot!
Munkaidőkertes munkarendben dolgozom, 6 hónapos időszakban. kérdésem, hogy kötelezhet-e a munkáltató szinte minden hétvégén munkára?
Szabályos-e hogy a hétvégi műszakot dupláznom kell, és csak 8 órát írnak fel, a többi munkahelyi készenlét? (az egész 16 órában ugyanazt kell csinálni)
Ezt még fokozza, hogy van rá példa, hogy péntek éjszakás műszak után megszakítás nélkül kezdek szombat reggel, és ugyanígy 16 órát?
Köszönettel

Attól nem csak közalkalmazotti jogviszonyban, de sima munkaviszonyban is el lehet térni.

Mt. 53. § (2) bek.-től el lehet térni megállapodással közalkalmazotti jogviszony esetében?
Köszi!

Köszönöm!

Nálunk nincs kollektív szerződés.

A (3) és a (4) bekezdés pont nem arról rendelkezik amúgy sem, ami pont fontos lenne most a mi esetünkben.

Vagyis arról, hogy hány munkanapra lehet kirendelni a közalkalmazottat - a 44 munkanapos előírás a (2) bekezdésben van.

A (2) bekezdésről nem rendelkezik külön a törvény az eltérő rendelkezéseknél.

A Kjt. az egész eltérő rendelkezést kiüti.

Így mit mondasz?