munka törvénykönyve

Gyenge érvelés. Az elmaradt bérre pereld a munkáltatót, hiszen a munkaviszony nem szűnt meg, ma is fennáll. (A munkaviszony jogellenes megszüntetésére hivatkozás hátrányosabb lenne a számodra, ha július 1-je után történt.)

Tisztelt Szakértők!

Tanácsot szeretnék kérni.
Volt munkáltatóm a tudtomon kívül kijelentett.Felmondás sem szóban sem írásban nem történt.
A cég a csőd szélére került,ezért tényleges munkavégzés nem volt.
A kérdésem a következő lenne: Jár e munkabér arra az időre amikor nem volt tényleges munkavégzés annak függvényében,hogy munkaviszony megszüntetés nem történt,csak kijelentés.
Azzal érvel a munkáltató,hogy a gazdasági működést a cég a megszüntette azzal a dátummal,ahogy kijelentett,csak valahogy ezt velem felejtette el közölni.
Előre is köszönöm a választ.

Mt. 10. § (1) A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.

Tisztelt Szakemberek!
Két kérdésem lenne Önökhöz!
Először azzal kapcsolatban szeretnék érdeklődni, hogy nem találtam szabályozást sehol arra vonatkozólag,hogy egy cég mikor kérheti leendő munkavállalójától erkölcsi bizonyítvány bemutatását?van erre vonatkozóan többletfeltétel?
Második kérdésem pedig az lenne hogy az új Munkatörvénykönyvében a kiküldetés-kirendelés jelentősen kevesebb részlet szabályokkal lesz megtalálható,eddig semmi egyéb kiegészítő szabályozást nem találtam erre vonatkozólag. Lehet tudni hogy bármilyen további szabályozás lesz e a kirendelésre illetve a kiküldetésre vonatkozóan akár eu-s jogforrás is?
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel:
zsuzsi84

Tisztelt Szakértő! Majdnem 10 évig dolgoztam a helyi óvodában, dajkaként,nyugdíjazás maitt megüresedett állásra.Ehhez a feladatkörhöz megfelelő szakmai képzettséggel rendelkeztem, de hosszú évekig, mint KÖZMUNKÁS, Közcélú munkásként voltam alkalmazva!Szeretném megtudni, hogy törvényesen jártak -e így el, törvényesen alkalmaztak-e?
Köszönöm

Nem jönnek vissza a szocik. Haraszti Miklós is ezt jövendölte minap Juszt- féle magánbeszélgetések műsorában az ATV-n. Ugyanis nem becsülte meg a magyar keresztény középosztály a szocialista- szabaddemokrata kormányok erőfeszítését jobb létük érdekében.

Tisztelt ObudaFan!
Nagyon köszönöm a választ!

„Szeretném tudni a Törvénykönyv szerint jogszerűen bánik e a munkáltató velünk vagy sem?”
Mintha már ítéleted is lenne erről.

Velem ellentétben efivel sokra mész, ős egymaga jobban érti a 93. § (3) bekezdését, mint egy egész egyetemi tanszék, pluzs három munkaügyi bíróság. Ha visszajönnek a szocik, tutti miniszter lesz.

mákospite
kbs-sel nem mész sokra, mert ő is azok közé tartozik, akik számára nem világos az a 93.par (2) bekezdés.
Szerinte a folyamatosban dolgozók nyugodtan dolgozzanak 8-16-24 akárhány órával többet, ha éppen olyan a naptár az adott évben amilyen, azért mert csak.
Persze ugyanazért a bérért.

Fricike05

Vonatkozik véleményem szerint.

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Ki megy szembe kivel?
Szeretném tudni a Törvénykönyv szerint jogszerűen bánik e a munkáltató velünk vagy sem? Jogos e az, hogy mindenféle pótlék nélkül dolgozunk a fizetett ünnepen?

Annyi még lemaradt az előző kérdésből hogy közalkalmazottként dolgozunk.

Tisztelt Szakértők!

Az új Munka Törvénykönyve szerint 2012.07.01.-től megszűnt a gyermek 3 éves koráig tartó felmentési védettség amennyiben az Anyuka már dolgozik, és nincs fizetés nélküli szabadságon. (Tudom, vannak azért bizonyos korlátok)
Kérdésem az lenne, hogy ez vonatkozik arra is aki még 07.01. előtt tért vissza a munkába? Úgy gondolnám hogy igen, de egy kolléganőm állítja hogy rá nem vonatkozik, védett jövő tavaszig (akkor lesz 3 éves a gyermek), mert ő már idén február óta dolgozik újra.
A válaszokat előre is köszönöm!

Ugyan-ugyan... A sok hülye szembe jön az autópályán?

Azt a bírónőt hogyhogy nem rúgták még ki?
Miért van ilyen MT-ünk, hogy alapdolgokat nem lehet belőle kiolvasni, csak erős nagyítóval?

Kedves zsenzso !

Köszönöm válaszodat, ezek szerint nem túl jók a kilátások!
Szerintem az összefogás nálunk sem menne!
Én csak azt nem értem, hogy lehet egy törvényt két esetleg többféle képp értelmezni, főleg munka ügyben!

Kedves mákospite!

2007.augusztus végéig én is folyamatos munkarendben dolgoztam, féléves munkaidőkerettel. Ugyanaz volt a gondom, mint neked. Ide a fórumra sokat írtam annak idején,volt, aki megértett, volt aki nem.

Amikor más munkáltató vett át minket, bepereltem volt munkáltatómat. Eleinte úgy látszott, hogy érti a bírónő a problémámat, aztán már nem. Ügyvédet nem fogadtam, mivel kb. 200 ezer forintot követeltem. Elvesztettem a pert, 10 ezer forint költséget kellett fizetnem, a volt munkáltatóm 250 ezret kért tőlem - ügyvédi munkadíj címén -, ezt a bíróság elutasította.
Hozzá kell tennem, hogy akkor ingyenes volt a perindítás, most már előre kell fizetni.

Mielőtt bepereltem a céget, elmentem a Jogponthoz is, több helyre is. Az egyik jogász igazat adott, a másik nem.
Most is biztos vagyok benne, hogy a munkaidőkeret csökkenteni kell a fizetett ünnepekkel, neked is csak annyi órát kell az alapilletményedért dolgoznod, mint a nem folyamatos munkarendben dolgozóknak. Volt olyan év, hogy 60 órát dolgoztam ingyen, de süket fülekre találtam.

Talán akkor érnél el valamit, ha többen összefognátok, ügyvédet fogadnátok, mert egyedül nincs esélyed. Amikor próbáltam elmondani a bíróságon, hogy én hogy gondolom a dolgot, volt cégem ügyvédje lerohant, próbált hülyét csinálni belőlem. Egy olyan cégnél dolgoztam, amelyik benne van a 20 leggazdagabb munkáltató között, mégis kicsinyeskedett.

Amikor én bepereltem a céget, egyetlen kollégám sem fogott össze velem, azt mondták, nem érdemes pereskedni. Sajnos, nekik lett igazuk. Mindamellett nem bántam meg a dolgot, egyszerűen meg kellett tennem.

Kedves Hozzáértők!
Nem tudom érthető lesz e amit kérdezek, de megpróbálom.
Folyamatos munkarendben dolgozom ápolónőként,közalkalmazottként.Kérdésem a következő:Nálunk a fizetett ünnepen dolgozó kap távolléti díjat úgy,mint az aki nem dolgozik, továbbá a munkában töltött időre megkapja pluszban a bérét.Kérdésem, neki miért nincs beleszámolva a fizetett ünnepre járó 8 óra a munkaidőkeretébe.Így aki dolgozik, az abban a hónapban 8 órával többet dolgozik mint az, aki otthon van. Az én logikám szerint így semmi pluszt nem kap aki fizetett ünnepen dolgozik.Szerintem még túlóraként sincs kifizetve, mert csak a többiekhez képest plusz órák vannak elszámolva. Ha a fizetett ünnep vasárnapra esik /pl.Pünkösd vagy Húsvét vasárnap vagy Dec.25-26-a/ akkor semmivel sem kapunk több juttatást a nem dolgozókkal szemben.
Ez így jogszerű?

Üdvözlet!
Egészségügyben dolgozom,ahol este 7-10-ig ügyeletet kell ellátni. Ha du. 2-re hívnak be dolgozni, és 10-ig maradok (ügyeletben),kapnom kell valamilyen pótlékot erre az időre (éjszakai,ügyeleti pótlék)? A munkaviszonyom szerint "váltott munkarendben" dolgozom.

sziasztok,

az új mt-vel kapcsolatban lenne kérdésem. három műszakban, megszakítás nélküli munkarendben dolgozunk. az eddigi du 20 %-os és éj 40 % -os műszakpótlék helyett júl.1-től csak 30 % jár 18 óra és 6 óra között. a munkáltatónk azt állítja, hogy azon van, hogy ne járjunk rosszabbul, de még nem árulta el, hogy mik a szándékai.

értelmezési nézeteltérésünk van a hr-esünkkel a mt-re vonatkozóan. kiemeltem, hogy mi jár júl.1-től.

66. A bérpótlék

139. § (1) A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.

(2) A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló alapbére.

140. § (1) Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett, a 101. § (1) bekezdés d)-e) pontban meghatározott munkavállalót ötven százalék bérpótlék illeti meg.

(2) Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.

141. § A több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.

142. § A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár. – nem jár!

143. § (1) A munkavállalónak - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - ötven százalék bérpótlék vagy szabadidő jár

1. a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
2. a munkaidőkereten vagy
3. az elszámolási időszakon felül

végzett munka esetén.

(2) A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.

(3) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.

(4) Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót a (3) bekezdés szerinti bérpótlék illeti meg.

(5) A szabadidőt vagy a (3) bekezdés szerinti heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.

(6) A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni.

144. § (1) Készenlét esetén húsz-, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár.

(2) Munkavégzés esetén bérpótlék a 139-143. § szerint jár.

(3) Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, - az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - ötven százalék bérpótlék jár.

145. § (1) A felek a 140-142. §-ban meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg.

(2) A felek a munkaszerződésben

1. bérpótlék helyett,
2. készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.

valamint van a 43-as, amit a hr-es úgy értelmez, hogy pont az van leírva ide, hogy a munkáltató nem térhet el a bérpótléknál, mert az eltérő rendelkezés hiányában mondatrész neki azt jelenti:

Mt.:43. § (1) A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet.

és ott van a 165-ös, ahol a mt ír az eltérő rendelkezésekről:

Eltérő megállapodás

165. § (1) A felek megállapodása, illetve kollektív szerződés 136-138. §-ban, 154. §-ban, 161-163. §-ban foglaltaktól nem térhet el.
(2) Kollektív szerződés 155. §,157-158. §-ban, 160. §-ban, 164. §-ban foglaltaktól csak a munkavállalóra javára térhet el.

ha jól értelmezem, akkor nincs a műszakpótlékra vonatkozó tiltás a 165/1-esben. kollektív szerződésünk nincs.

kérdeztem más fórumon is, hogy lehetne fényt csepegtetni, ott is azt mondták, hogy a mt-től el lehet térni a munkavállaló javára bármikor, ahol nincs korlátozva. lenne még valami ötlet, hogy tudnám elmagyarázni még paragrafusokkal alátámasztva vagy valami hivatalos értelmezéssel, hogy akár változatlan is maradhatna az eddigi állapot műszakpótlék ügyében?

köszönöm a választ, csakegynick

Magánokiratnak. Magánokirat-hamisítás mindenképpen, de a körülményektől függően persze elképzelhető még más bűncselekmény is.

Sziasztok!

A jelenléti ív milyen iratnak minősül? Ha azt meghamisítják , kicserélik az bűncselekmény?

Néha a hallgatás beszédes válasz.
Nincs itt miért pert indítani. Először is: még fel sem mondtak, holott ezt indoklás nélkül megtehetnék. (Ezért örülhet.) Aztán pedig ha felmondanak, lehetetlen lesz bizonyítani a jogellenességet.

Kedves KBS !

Az örömködésen kívül van még valami más tanácsa is?
Kérdeztem, hogy egy munkaügyi per esetén, elvállalná e a képviseletét.

Örüljön.