Munkajogi kérdések.

Miért ne lehetnél KATA-s? Legfeljebb az a kérdés, hogy főállású lehetsz-e, de szerintem lehetsz.

Persze lehetsz KATA-s vállalkozó. De feltételezem, nem ez a fő kérdés, hanem az, hogy a vállalkozói jogviszony miként befolyásolja a nyugellátásodat?

Kedves Válaszadók!
Köszönöm szépen a választ.Valóban az is érdekelne, hogy vállalkozóként van kereset korlátozás? Köszönöm: Csillag

Ha az ilyen biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell.

Köszönöm szépen a választ!

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi problémára keresnék választ.
A jelenlegi helyzet az, hogy most vasárnap (09.24) bejelentettem a főnökömnek hogy szeretnék felmondani a munkahelyemen -ha és amennyiben lehet- közös megegyezéssel. Ezt írásba foglaltam (gondoltam helyesen járok el, ha megírom, hogy mikortól szeretném, ha vége lenne -a dátumot 09.30-ra írtam). A főnököm teljesen normálisan állt a dologhoz, elfogadta. A munkaviszonyom egyébként határozatlan volt. Egy hónapos felmondási időt mondott. Annyit kértem még tőle, hogy -amennyiben lehetséges- október 23. (ez vasárnap) után lévő két napot ne kelljen ledolgoznom, hanem helyette szabadságot írjunk be. Ma azt vettem észre, hogy teljesen átírta a beosztásokat, október 23.-a után nemhogy a szabadságot nem írta ki, hanem 3 nap munkanapot írt ki.
Egy pár kérdést feltennék:
1, Tulajdonképpen mikortól él a felmondási idő? A bejelentésemtől (09.24), vagy az írásba foglalt dátumtól (09.30)?
2, A szabadságokat (a még ki nem vetteket, ez ha jól tudom 6 nap) időarányosan kell kiadnia?
Olyat gondolom nem tehet, hogy csak azért ír ki több szabadságot, hogy valahogy "lefedje" a munkanapokat.
Kaptam egy állásajánlatot, ezért is mondtam fel (a másik helyen is tudják, van felmondási időm).
3, Mi van abban az esetben, ha a felmondási idő alatt a másik munkahelyről szólnak, hogy menni kellene? Ilyenkor tudok valamit kezdeni a helyzettel?
Nem szeretném, ha a főnököm öncélú viselkedése miatt nem vennének fel az új helyre.
A dátumokat szándékosan adtam meg, mert tényleg nem mindegy, hogy mikortól él a felmondás. Természetesen érzek valamiféle negatív változást a bejelentés óta, ugyanis október 23-ra berendelt leltározni -ami nálunk egyáltalán nem szokványos (ez egy dohánybolt)-.
Köszönöm előre is a válaszokat.

Felmondási idő akkor van, ha felmondással szűnik meg a munkaviszony. Itt viszont felmondás nem történt, közös megegyezés esetén akkor szűnik meg a munkaviszony, amikor a közös megegyezés szerint megszűnik. Ezt így dátumszerűen kellene írásba foglalni.
A szabadságokat elvileg ki kellene adnia, de ha arra hivatkozik, hogy most nem tudja kiadni a munkaszervezés miatt, akkor pénzben megválthatja.

A főnököd valószínűleg nem fogadta el a közös megegyezésre tett ajánlatodat, hanem azt úgy tekinti mintha te mondtál volna fel.

A Gépészeti Centrum egyik szakközép-iskolájában volt határozatlan idejű jogviszonyom. Augusztusban közölték, hogy nincs elég óra és a centrumon belül egy másik iskolában szükség van tanárra, ahova áthelyezéssel át is mentem, igaz határozott időre június 30-ig mert az igh. óráit kaptam. Még egy üres állásra még most is keresnek tanárt az én szakomon új iskolámban, úgy vélem taktikáznak azért nem vettek fel határozatlan időre...
Most lehetőségem lenne egy KLIK-es gimnáziumban munkát vállalni. Hogyan járjak el, hogy minél hamarabb váltsak?

Kedves jogászok, ügyvédek!
Az édesanyám megbízásából próbálok egy munkajogi kérdést megoldani.
Vállalkozó háziorvosról van szó. AZ asszisztensnője bő 1 éve megbetegedett. Táppénzen volt 1 évig, ez most fog lejárni. Kb. egy hete leszázalékolták (51%-os egészségkárosodás). Korábban szóban megállapodtak a közös megegyezésben és 3 havi végkielégítésben (10 év munkaviszony), ezt édesanyám ki is fizetné, mint a katonatiszt. Az asszisztensnőnek ez újabban nem elég: mondjon fel neki ő, fizesse ki az 55 nap felmondási időt, plusz egy évre járó szabadságot. Ez a) romba döntené a vállalkozás költségvetését, b) minimális munkajogi ismereteim szerint kissé túlzás.
Segítsetek lécci, mi a helyzet annak a végkielégítésével, akit leszázalékolnak? Ugyanúgy fizetnie kell a munkáltatónak, mintha ő bocsátotta volna el rendes felmondással? Mikortól számít nyugdíjasnak, aki rokkantsági ellátásban részesül?
Köszönettel
Tamás

Nem köteles felmondani a munkáltató.

Tisztelt Fórumozók!
Azt szeretném megkérdezni, hogy a végkielégítésnél az számít-e, amennyi normál esetben a fizetlsem, vagy az amit konkrétan kaptam az elmúlt hónapokban? Csak azért kérdeze, mert táppénzen is voltam az év során és igy van olyan hónap, amikor kevesebb az össeg. Ezt veszik vajon figyelembe?
Köszönöm a választ.

Tisztelt Fórumozók!
Egy másik kérdésem is lenne.
Azt olvasom a jogszabályban, hogy a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.
A helyzet az, hogy átszervezés történik a közigazgatási szervnél, ahol dolgozom, és januártól helyileg máshol kellene dolgoznom (másik városban), de ezt nem tudom vállalni, ezért fog megszűnni a jogviszony.
Azt nem tudom, hogy ilyenkor hogyan van a felmentés és a felmentési idő. Ha januártól lenne ez az új hely, akkor (2 hónap felmentséi idő esetén) esetleg már novembereben lehet hogy felmondanak és akkortól számit a 2 hónap, hogy december végig leteljen a 2 hónap? Vagy ez januártól indul?
Köszönöm.

Kedves Jogászok,

Olyan kérdésem lenne, hogy az, hogy felhívtak egy remélhetően következő munkahelyről, és azt mondták telefonban hogy felvettek, az elegendő-e. Kértem írásbeli ajánlatot, és várom, de nem merek felmondani addig míg nem küldik. Szerintetek, ha meghiúsul a dolog, akkor ez jogalapként működhet, hogy "de felhívtak"? Tudtommal a szóbeli megállapodés is szerződének minősül...
Köszönöm előre.

2016 szeptember 1-én 25 éve vagyok pedagógus pályán. Munkahelyem felterjesztett a 25 éve jubileumi jutalomra.A munkáltató visszadobta a kérést, azzal hogy a pályám kezdetén Erdélyben letanított 2 év nem közalkalmazotti jogviszony. Tudtommal a környező országokban az állami iskolákban közalkalmazottak a pedagógusok.
Tud-e valaki abban segíteni, hogy hol tudok ennek utána nézni. Melyik az a jogszabály, ami kizárja, azaz alátámasztja a fenti döntést?

Kedves Szanducici!
Egy telefonon nem lehet munkaszerződést kötni. Ehhez írásban foglalt szerződés szükséges. Vannak olyan szerződés típusok, melyek szóban is megköthetők. Ez nem az. Kössék meg írásban a munkaszerződést és ezt követően mondjon fel a korábbi munkahelyén.

Kedves Dr.Attika,

Köszönöm válaszát. Elméletileg nyilatkozatot fognak küldeni. A munkaszerződés, a kezdési időpont hiányában még nem lehetséges.
Másik kérdés, ha a jelenlegi munkahelyem nem enged el 30 napra (60 napos felmondásom van, de fölöslegesen vagyok itt, semmi munkám hetek óta, mindenki unatkozik, szóval csak nemjófejségből csinálhatnák), akkor ha én elmegyek 1 hó táppénzre a felmondási idő alatt, attól még az az idő beleszámít a 60 napba?
Köszönöm.

Tisztelt fórumozók.

Következő lenne a kérdésem. Páromak 09.01.-én volt meg a 2 fokú tárgyalása,amit megnyert a munkáltatóval szemben.
Viszont a mai napig nem jött semmi határozat a Bíróságtól.
Viszont az ügyvéd hölgy azt mondta onnan számít a 15 nap fizetési határidő,mikor kézbe veszi a határozatot.
Kérdésem az lenne, hogy a Bíróságnak mennyi ideje van kiküldeni ezt a bizonyos ítéletet?

A válaszotokat előre is köszönöm.

A bíróságnak rengeteg ideje van. Mondhatni, időmilliomos.

30 nap minimálisan szükséges az írásba foglalásra. Onnantól egy-két hét a kézbesítés.Írásba foglalt ítélet nélkül a munkáltató, ha akarna sem tudna fizetni. Karácsonyra meg lesz az a pénz.

Kedves szanducici!
Lehetséges az. Meg lehet kötni a munkaszerződést. A hatályát is meg lehet határozni függő feltétellel, vagyis a korábbi munkaszerződés megszűnésének hatályával.

Azért az első fokú ítéletet megkapta az a munkáltató írásban is. Ha a másodfokú azt hagyta helyben, akkor nem nagyon lehet arra hivatkozni, hogy nem ismeri.

Kedves Jogászok, kedves Fórumozok!

2016 szeptember 1-én 25 éve vagyok pedagógus pályán. Munkahelyem felterjesztett a 25 éve jubileumi jutalomra.A munkáltató visszadobta a kérést, azzal hogy a pályám kezdetén Erdélyben letanított 2 év nem közalkalmazotti jogviszony. Tudtommal a környező országokban az állami iskolákban közalkalmazottak a pedagógusok.
Tud-e valaki abban segíteni, hogy hol tudok ennek utána nézni? Melyik az a jogszabály, ami kizárja a jubileumi jutalomra való jogosultságot, azaz alátámasztja a fenti döntést?

Köszönöm a válaszokat. A másod fok dupla annyi ítélt mint az első fok.Csak az a baj, hogy még párom papírjait se hajlandó kiadni. Úgyhogy mindenképpen szükséges a Bírósági papír, hogy akár merre is lépni tudjunk.

Kjt. 78. § (1) A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.

87/A. §(1)E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

1. az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,
2. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,

c)a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,

4. a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá
5. a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint

f)a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,
g)az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Ktjv., valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,

8. az állami vezetői szolgálati jogviszonyban,

i)az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál állami szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, illetve munkaviszonyban
töltött időt.

Mivel a felsorolás külföldi közalkalmazotti jogviszonyt nem említ, szerintem nem lehet figyelembe venni. (Bár ha a Romániában letanított évek arra az időszakra esnek, amikor már Románia is EU tag volt, akkor fel lehet vetni, hogy ez a szabályozás a közösségi jognak vajon mennyiben felel meg.)