Munkajogi kérdések.

ikop,

„A kérdésem az volna, hogy ebben az esetben, rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal kiléphetek-e vagy van valami következménye?”

Természetesen kiléphetsz azonnali felmondással, csak az nem lesz jogszerű, úgyhogy igen, feltehetőleg lesz következménye, de hát ezt nem tudhatjuk, hiszen a munkáltatódtól függ, indít-e eljárást.

Tisztelt Fórumozók!

Vendéglátásban dolgozom, több mint 3 éve. A veszélyhelyzetek köszönhetően gyakorlatilag 2 hónapja fizetés nélküli szabadságon vagyok. Megigényeltük a céggel a napokban az állami bértámogatást (munkát egyelőre nem tudnak biztosítani, talán csak júniustól), viszont úgy néz ki, hogy lenne egy új, jobb álláslehetőségem.
A kérdésem az volna, hogy ebben az esetben, rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal kiléphetek-e vagy van valami következménye?
Köszönöm a választ!

A kifogásolt intézkedés közlésétől számítva 30 napon belül lehet megindítani a munkaügyi pert. A határidő jogvesztő.

Április 30. De mindezt csak utólag tudtam meg. Mivel 5 munkanap után postázták a papírokat.

Vagyis dehogynem értesz egyet. De az alapján ki kell fizetnie. Az utolsó megegyezésetek a munkaszerződésetek, ami szerint a felmondási idő 60 nap. Ezek alapján a munkaviszony utolsó napja 03.17-től számolt 60. nap.

Más megegyezés nincs.

Írd meg neki, hogy amit ír az nem jogszerű.

„Ezért lenne célszerű, ha inkább jogi személy intézné továbbiakban”

Ügyvédre gondolsz? Az nem rossz ötlet. (a jogi személy kissé más)

Pontosan így van, minden papír megérkezett, és abból hiányzik a 2 hét bérkifizetés, Tb-befizetés. És a cég nem akarja kifizetni. Ezért lenne célszerű, ha inkább jogi személy intézné továbbiakban ennek a folyamat lefolyását.

Tehát, ha 2 hónap a felmondási idő, te beadtad a felmondásodat 03. 17-én, akkor testvérek között is az utolsó munkanap 05. 17 lenne. Ha felment 04.30-tól a munkavégzés alól köszönd meg szépen. A munkaviszony utolsó napja 05.17.

A munkáltató ne akarja kitekerni az értelmezést.

bermuda háromszög, ha jól olvasom akkor nem akarja kifizetni azt az időt, ami alól felmenti. Ezt így nem teheti meg egyoldalúan. Azt írja, hogy "amiben megmegegyeztek". De nem egyeztek meg ebben, ahogy erre KBS is utalt.

A felmondási időre jár munkabér. A felmondási időt a munkáltató egyoldalúan nem rövidítheti meg. A munkáltató a munkavállalót felmentheti a felmondási idő alatt a munkavégzés alól.

Ezeket rakd össze.

Nem történt megegyezés! A felmondás papírra írták rá hogy a fel mentenek a munkavégzés alól utolsó munkában töltött nap 04.30
Felmondás beadásának időpontja 03.17

Miért, megegyeztetek?

"Mintha dolgoznál. Nem a szerződés szerinti munkabér kifizetése alól menti fel saját magát, hanem a munkavégzés alól téged."

Akkor hivatalosan járna. Mi a helyzet abban az esetben ha a cég nem fizette ki? és ez a válasz érkezett a cégtől:
"Ha a munkavállaló mond fel és a cég eltekint a munkaszerződésben szereplő felmondási időtől részben vagy egészben, akkor az a munkaviszony utolsó napja, amiben megegyeznek. Így a cég a munkavállaló javára pozitívan jár el, hiszen nem kötelezi őt az összes nap ledolgozására ( mert ebben az esetben az összes napot le kellene dolgoznia) , tehát a munkavállaló hamarabb is el tud helyezkedni."

Mi lenne a helyes jogi lépés?
Köszönöm!

„felmentett a munkavégzés alól, akkor arra a felmentett időszakra jár bármilyen díjazás (távolléti díj) ?”

Mintha dolgoznál. Nem a szerződés szerinti munkabér kifizetése alól menti fel saját magát, hanem a munkavégzés alól téged.

Tisztelt Fórumozók!

Olyan kérdéssel fordulok hozzátok,hogy beadtam a felmondásom, és ha 60 nap a szerződés szerinti felmondási időm, de a cég az utolsó 2 hétre felmentett a munkavégzés alól, akkor arra a felmentett időszakra jár bármilyen díjazás (távolléti díj) ? Mert erről sehol nem találtam konkrét írást, példát.
Köszönöm a segítségüket. Kellemes napot!

Tisztelt Kovács Béla Sándor! Köszönöm gyors válaszát és tájékoztatását.

Amennyiben van olyan fórumozó, aki a lenti bejegyzésem kapcsán tud segíteni a többi kérdésben, nagyon hálás lennék megtisztelő válaszukért előre is! Szép napot!

(A késedelmi kamat 1% alatt van. Vagyis, ha 1 milióval tartozna neked a munkáltatód egy évig, akkor még mindig nem kapnál tízezer forintot se.)

A munkavállalónak a munkaügyi per főszabályként költségmentes. (Ez azonban pervesztesség esetén nem mentesít a pernyertes költségeinek megtérítése alól.)

Tisztelt Fórumozók! 04.20-án közös megegyezés által véget
ért munkaviszonyom korábbi munkaadómmal, 1,5 év után. A szerződés szerint 5 munkanapon belül (04.27-ig) ki kellett volna fizetnie. Kevesebb bért
is számolt, mintha 7 nappal kevesebbet dolgoztam volna, ezt korrigáltam vele, amikor még nem voltam letiltva mindenhol, azonban azóta se fizetette ki, se többet se kevesebbet, egy forintot sem...
Írásbeli megkereséseimre nem reagál, a telefonszámom letiltotta, közben árulja a céget... Más eset, csak a munkaadó magatartását jellemzi: Egyik kolléganőm egy hónappal előttem rúgta ki, ő ugyan ki lett fizetve, de a kilépőpapirjait azóta se kapta meg, ezért akadt meg a segély igénylési folyamata...
Szeretnék keresletlevelet küldeni volt munkaadómmak, valamint a késedelmi kamatra is igényt tartanék! Jelen
helyzetben nagyon szükségem lenne munkanélküliként a béremre, amiért megdolgoztam! Ha most jegyzőhöz és ügyvédhez fordulok félek, hogy ez a költség is engem terhel ebben a szorult anyagi helyzetben és nekem kell költenem arra, hogy a jogos bérem megkapjam... 1, nem tudom, hogy a járvány helyzet mennyire befolyásolja a munkaügyi perek indítását?! 2, Hol lenne érdemes elindulni? Mi a leggyorsabb út? 3, Ha közben eladja a céget a volt munkaadóm, az hogy befolyásolja a helyzetet? Keresletlevelet lehet képviselő nélkül is indítani, ez nem tesz eszköztelenné a másik féllel szemben? ( lehet hülye nézőpont, de ha magánszemélyként ügyvéd nélkül indítok, a cégnek komplett jogi képviselete van) Abban bizok, hogy hátha elég egy hivatalos felszólítás, gondolom eladás előtt nem jön jól nekik sem egy induló munkaügyi per, volt kolléganőm is készül jogi lépésekre.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket és esetleges segítségüket! Kellemes napot!

jajj, az április hivatalosan 160 munkaórás, 20 munkanapos.

Valahogy ezt át kellene gondolnia a bérszámfejtőtöknek. Szerintem a bérszámfejtő programok is ismerik a munkaidő naptárt. Az ünnepnapokat napokat átugorja, oda nem kell beírnia semmit, az adja a 8 órát.

Áprilisban 20 normál munkanap volt, az 160 óra. De azt mondja, ha nem lett volna a 2 munkaszüneti nap, akkor 176 óra lett volna. Így ha én amúgy ledolgoztam a 176 órámat, akkor engem nem ért "hátrány" a munkaszüneti nappal, így arra nekem nem jár pénz. Viszont aki csak 160 órát dolgozott, azt érte "hátrány", hisz nem lett meg a 176 óra, így neki arra jár...

Valahogy ez biztosan nem így van.

Úgy érted, hogy aki 176 órát dolgozott ugyanannyit kapott, mint aki 160 órát? 160 órás volt az április.

Tisztelt Fórumozók!

Órabérben vagyok foglalkoztatva, de nem időkeretben. Azonban havi szinten több nap is túlórázunk, időnként 1-1 szombaton is van munka. Most kaptunk egy új bérszámfejtőt, ezzel kapcsolatban lett a következő kérdésem: nagypéntek, húsvéthétfő munkaszüneti nap, nem is kellett nekem dolgozni. Korábbi években azonban ezekre a napokra is kaptunk "bért", hisz ha nem ünnepnap, akkor dolgoztunk volna. Azonban az új bérszámfejtő azt mondta, miután áprilisban ledolgoztam a 176 órát, így részemre nem jár.... Senki nem kapott, aki elérte a hónapban a 176 órát. Aki nem túlórázott, az viszont megkapta... Jó ez így? Köszönöm szépen!

Kjt. 43. § (1) Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészben - azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető.
(2) A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető.

44. § (1) A közalkalmazott a munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a közérdekű önkéntes tevékenység, valamint az állami projektértékelői jogviszony kivételével - köteles a munkáltatónak előzetesen írásban bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését írásban megtiltja.
(2) A munkáltatónak a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető.

Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy meglévő közalkalmazotti jogviszonnyal (félállás) szabad-e egy másik, teljes munkaidős állást (nem közalkalmazotti) vállalni?
Pedagógus státuszban dolgozom félállásban, de valójában semmi feladatom nincs. Átmenetileg vállalnék egy teljes munkaidős munkát úgy, hogy nem mondok fel az iskolában. Van ennek valami jogi akadályozó tényezője?
Hálásan köszönöm a választ!

talán ez segít
https://munkajogiblog.hu/…ozelitesben/