Munkajogi kérdések.

Jó napot!
Kiadtak egy körlevelet hogy aki el megy táppénzre fegyelmivel kirugják.De ezt egy kockás fűzetbe írták és igy olvasták fel eligazitáson a váltás parancsnok.
Vannak döntések az bisztos.És még aki nem vissz végig egy kör járőr kört attol 1 órát le fognak a béréből ,na de hogy amikor 8 órába vagyunk be jelentve és 12 órát dolgozunk. Hát mit csináljunk?

A fiam egyértelmű kérdését tenném fel:

„A jelenlegi helyzet alapján orvosi előrejelzések szerint 95% esély van arra, hogy június elején munkába állhatok. Sajnos azonban van egy 5% esély arra, hogy júliusban vagy annál később tudok munkába állni.

Jól tudom-e azt, hogy a táppénz kezdőnapját (2020. október 17.) megelőző 365 napban felhasznált táppénzt beleszámítják a táppénzbe?

Fennállhat-e a veszélye annak, hogyha legkésőbb 2021. június 29-én nem tudok valamilyen egészségügyi okokból munkába állni, akkor 2021. június 29-én és azt követően pénz nélkül maradok, ameddig munkába nem tudok állni?”

Ha csoportos leépítés van, akkor a munkáltató úgyis felmond x embernek... KBS erre célzott főként. :) És akkor jobban járt volna, mert a munkáltató a felmondási idő felére köteles lenne felmenteni, így meg - alapesetben - végigdolgozhatja...

A helyzet az, hogy a leépítés előtt már egy hónappal tudtuk, hogy mi vár ránk, konkrét neveket viszont nem mondtak, csak ment a feszültség generálás. Ebből adódóan többen elkezdtünk új helyet keresni. Az már más kérdés, hogy arra senki sem hívta fel a figyelmünket, hogy ha maradunk, akkor a későbbiekben milyen módon távozhatunk. Illetve, személy szerint nem is a pandémiás helyzet miatt mondtam fel, hanem azért, mert maga a szektor tudom, hogy jó ideig bizonytalan lesz.

A célszerűség-okszerűség ebből a vonatkozásból más kérdés, Béla! :)

Egyáltalán nem kellett volna felmondanod.

@oliverx: Határozottan nem. Legalábbis jogszerűen. A jogellenes azonnali hatályú felmondás 12 havi távolléti díjnak (alapbér, minden más nélkül) megfelelő összegig terjedő kártérítési kötelezettséget vonhat maga után!

Üdvözletem!
Rendes felmondásom beadtam a céghez, amelynek telephelye(i) a pandémia miatt zárva tart(anak). Mivel nemrég volt egy csoportos leépítésük, nem lehetett közös megegyezéssel, csak sima felmondással eljönnöm. És így a 30 naptól sem tekintenek el, és hiába vagyunk zárva, ,,tudnak munkát’’ adni, ami alatt takarítást értek. A helyzet az, hogy inkább tanulnék be a másik helyre, mint ott ganézzak, de a 12 órás munkarendünkből így 8 órásat csináltak, ami mellett lehetetlen.
Kérdésem a következő; rádobhatok e a sima felmondásra egy azonnali hatályút, arra hivatkozva, hogy a lakcímkártyámon szereplő tartózkodási helyemre kell visszaköltöznöm (másik megye), ezáltal nem tudom megoldani a bejárást?
A válaszokat előre is köszönöm.

A munkaruhának van "kihordási ideje", a védőruhának nincs.

Szerintem a munkaviszony megszűnésekor csak akkor lehet erre hivatkozva a munkavállalótól pénzt kérni, ha meg akarja tartani azt a munkaruhát. (Ha csak a kollektív vagy egyéni szerződés másképp nem intézkedik.)

drbjozsef

Anno nekünk a vasútnál volt „kihordási ideje” a munkaruhának, bakancsnak. Ha az illető hamarabb lelépett a cégtől, akkor időarányosan fizetnie kellett. De hát ez egy régi szabály, nem tudom, most mennyire alkalmazható, mennyire van érvényben.

Feltételezem, ha bakancs, akkor az kötelező volt a munkahelyen. Ezt az Mt. 51.§(2) szerint nem lehet áthárítani a munkavállalóra.
(most lusta vagyok megkeresni, ez kógens szabály-e, vagy szerződésben eltérhettek-e tőle, de nem valószínű)

Le egyébként sem vonhatja. Vagy megegyeznek, vagy külön követelheti tőle, ha lenne jogalapja - de szerintem nincs.

Jelezze, hogy kevesebbet kapott. A bakancsot meg adja vissza. Persze, ha megtartaná...

Kollégámat elbocsátották 2 nap lett volna hogy 1 éve itt volt munkavédelmi bakancs bolti ár felét levonták tőle.
Jogos?

Szívesen, és elnézést kérek, hogy türelmetlen voltam.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

„Tényleg nem érted.
A szabadságot a tárgyévben kell kiadni.
Ha a munkáltató a saját hibájából nem adja ki, akkor bírságolják érte, akár többször is, amíg ki nem adja.
Ha a munkáltató önhibáján kívül akadályoztatva van a kiadásban - mert például a munkavállaló keresőképtelen -, akkor az akadály elhárulta után haladéktalanul ki kell adnia. (Mert különben jön a lásd mint fent.)

„Lehet azt utána is, három éven belül.”
Szerintem a szabadság kiadására való igény nem évül el.”

Végre egy olyan reális és jogilag is teljesen érthető válasz, amiért a kérdésemet feltettem korábban.

Nagyon szépen köszönöm!

Ahogy egyébként legutóbbi kommentemben írtam is:

„Alapvetően abban egyezik a véleményünk, hogy a szabadság arra való, hogy ennek kivételekor vagy kiadásakor a munkavállaló pihenjen. Az ilyen esetben, amikor egyébként is táppénzen van vagy lenne, akkor az nem éppen a pihenés örömteli részéről szól.”

Szóval éppen azért is ajánlottam mai beszélgetésünk során a fiamnak, hogy bolond módon ne mondjon igent a munkáltató felajánlására és gondoljon arra, hogy jövőre, amikor felgyógyul, akkor is többet lehet majd a gyerekeivel és a családdal és immáron nem azért, mert beteg. És mindezt úgy, hogy a legújabb nekem címzett választ csak a beszélgetés után órákkal láttam, hisz lényegében alapvetően nekem is ez lett volna a javaslatom, csak a munkaadói felvetés jogi részére lettem volna vagyis voltam kíváncsi, amit végül többnyire megkaptam. Még egyszer KÖSZÖNÖM a segítséget és lényegében a megerősítést!

Érd be a rendessel. Minél később adod be, annál később lesz vége.

1: heti 40 órára vagyunk bejelentve
2 : 168 óra havi jelenléti íven
3: 240-252 órát dolgozunk
4:szabit 4000 ft-al fizetik ki ha bent dolgozunk
5: bér papiron 8/168 áll
6:ivó vízet ill védő italt se adnak lássa el magát a dolgozó
7:kéz mosás felmosó veder fölött
8: 12 órát dolgozunk 8 óra helyet
Akkor melyik törvényre hívatkozva lehet azonali hatályú felmondást be nyújtani?

Tényleg nem érted.
A szabadságot a tárgyévben kell kiadni.
Ha a munkáltató a saját hibájából nem adja ki, akkor bírságolják érte, akár többször is, amíg ki nem adja.
Ha a munkáltató önhibáján kívül akadályoztatva van a kiadásban - mert például a munkavállaló keresőképtelen -, akkor az akadály elhárulta után haladéktalanul ki kell adnia. (Mert különben jön a lásd mint fent.)

„Lehet azt utána is, három éven belül.”
Szerintem a szabadság kiadására való igény nem évül el.

Kovács_Béla_Sándor

Én azt mikor és hol írtam, hogy szerinted jogilag aggályos a felvetés?
Én arra reagáltam - bár tény, hogy csak pénzügyi oldalról - amikor azt írtad, hogy a felvetés csak a munkáltatónak hasznos.

drbjozsef

Részben értem, amit írsz, részben nem:

„Lehet azt utána is, három éven belül.” Ez nem úgy van jogilag, hogy a 3 évig csak akkor lehetséges és csak a műszakpótlék (első sorban túlórapótlék) kiegyenlítésére, hogyha a munkavállaló és a munkáltató a szakszervezet megkerülésével állapodik meg erről?
Csak azért kérdezem, mert a fiaméknál nincs szakszervezet és nincs ilyen jellegű többéves munkaidő-keret megállapodás sem.

Kovács_Béla_Sándor és drbjozsef

Alapvetően abban egyezik a véleményünk, hogy a szabadság arra való, hogy ennek kivételekor vagy kiadásakor a munkavállaló pihenjen. Az ilyen esetben, amikor egyébként is táppénzen van vagy lenne, akkor az nem éppen a pihenés örömteli részéről szól.

Egy kérdésem mégis van:
Ha idén 305 naptári nap, ill. 211 munkanap alatt -persze egészségügyi okok miatt- nem sikerült kiadni vagy kivennie időarányosan a 20 napot (9 napot vett, ill. adtak ki neki), akkor jövőre, úgyhogy a legoptimistább orvosi előrejelzés szerint örülhet, hogyha május elején (de sajnos nem zárható ki az sem, hogy csak júliusban) visszamehet dolgozni, akkor max. 245 naptári nap, ill. 172 munkanap alatt a 47 szabadna vajon hogy válik kiadhatóvá? Vagy majd folyamatosan tologatja és így évről évre nagyobb lesz az adott évben kivehető szabadsága, mint ami az életkora és a gyerekek száma szerint indokolt lenne?

szendiszundi,

Úgy érted, hogy beosztás idődben mégsem biztosította a munkáltató a munkát, és erre csak állásidőt fizetett, pótlékok nélkül, ezt többször megtette, már több hónapja nem fizette ki annak ellenére, hogy erre te is többször, írásban felhívtad a figyelmét?

Ha jól értem az a baja, hogy huzamosabb ideje nem kapja a törvényben előírt pótlékot... Az miért nem ad alapot az Mt. 78. § (1) bek. b) pont szerinti azonnali hatályúra Béla? :)

Bár a huzamosabbat nem írta, de csak nem úgy gondolta, hogy nem kapta meg napok eltelte ellenére (először) és már menne égbe-világba...

Nem komolytalankodom, tényleg érdekel.

Megtisztelnél a válasszal! :)

Miért nem jogszerű?

Lehet - csak nem jogszerű.

Azonnali felmondásnál lehet hívatkozni a MT 147. § -ra túlóra és északai pótlék ki nem fizetése miatt?

Szo Ben 67,

Szerintem KBS arra céloz, hogy a szabadnapok nem vesznek el, nem kell idén kiadni, ha a munkavállaló betegszabadságon vagy táppénzen van. Lehet azt utána is, három éven belül.

Vagyis ha most kivetetik vele, amikor amúgy beteg, akkor azt később tényleges pihenésre már nem fogja tudni felhasználni.

Abban igazad van, hogy így MOST több pénzt kap. Jövőre meg többet fog dolgozni...

Az ég áldjon már meg...

Bizonyára a lustaságom teszi, de ha van olyan opció, hogy egy hónappal hosszabb ideig fizessenek munka nélkül, akkor én azt választom.

Azt mikor mondtam, hogy jogilag aggályos? A hülyeség állampolgári jog; ha valaki ki akarja dobni a szabadságát az ablakon, megteheti.