Munkajogi kérdések.

Bocsánat utána kellett néznem. A kinevezésben heti 24 óra szerepel de 33 órát töltök benn. Ha a lukas órákat szabadidőnek tekinti a törvény akkor rendben vagyunk bár szerintem ebben az esetben is törekedhetne a munkáltató a hatékonyabb beosztásra.

Kösz, Lyonne.

Egyszer gondolkoztam rajta, hogy - mivel az elejébe beleesett a február - a 60 nap + hónapokat napra pontosan kiszámolom a kereseti kérelemhez, de letettem róla. Maradt a kerek hónapban vett eredmény. Azért az egy-két napért nem érdemes.

H.zoli, tanár létedre illene tudnod, hogy az a 24 óra nem a munkaidőd - szép is lenne -, hanem a kötelező óraszámod.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Túlmunkával kapcsolatos kérdésekben szeretném segítségét, felvilágosítását kérni.

Azt tudom, hogy az éves túlmunka keret 250 óra (mely lehet 300 óra is).
Kérdéseim:
Havi lebontásban van-e maximalizálva a túlmunka?
(Konkrétan arra gondolok, hogy ha a 300 órát elosztom 12-vel , akkor a kapott óraszámot (havi 25 óra) meghaladhatja-e a túlórák száma?)Ehhez kapcsolódik még egy kérdésem: Visszamenőleg kötelezhet-e a munkaadó a túlmunka elvégzésére? (Ha például januárban nem volt 1 túlóra sem, azt márciusban követelheti-e?)
Ha hétvégére esne a túlmunka, akkor a bérpótlék (délutános, éjszakás) is dupla?
Ha három műszakban dolgoznak az emberek, lehet-e túlmunkára kötelezni szombat délután és éjszaka?
A munkaadó milyen esetben kötelezhet túlmunkára? Minden esetben írásban kell köteleznie? (Elég egy körlevél, vagy minden dolgozót név szerint kell köteleznie?)
Hány nappal előtte kell a munkaadónak elrendelni a túlmunkát?
A túlmunka alól lehet-e valamilyen módon felmentést kérni, kapni?
Válaszát köszönöm!
Tisztelettel
H.Cs.

1. Nincs havilag maximálva (nyilván az alapvető szabályokat be kell tartani: napi max. 12 óra, heti max. 48 óra lehet a munkaidő például; már ha nem baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében rendelték el a rendkívüli munkavégést), ez éves keret, nem havi.
2. "Visszamenőleg kötelezhet-e a munkaadó a túlmunka elvégzésére?" Hogy mi?
3. Igen.
4. A munkavállaló kérésére kell írásban elrendelni.
5. Nincs ilyen, hogy hány nappal előre, eleve nem tudható ugyanis előre, hogy szükség lesz rá. Ha ugyanis előre látható, akkor nem rendkívüli munkavégzés, hanem beosztás szerinti, a beosztás szerinti munkavégzésnél meg illene figyelembe venni a jogszabályt és a munkaszerződéseket. (Igen, tisztában vagyok a gyakorlattal.)
6. Nő terhessége megállapításától gyereke hároméves koráig nem kötelezhető túlmunkára, gyerekét egyedül nevelő szülő gyereke négyéves koráig (nemétől függetlenül). 18 éven aluli munkavállalót sem lehet rá kötelezni.

Köszönöm az eddigi válaszokat!
A "visszamenőleg"-es választ megkaptam, amennyiben a túlmunkával együtt max. 48 óra lehet hetente a munkaidő.
Ha hétvégén kötelez a munkaadó túlmunkára, akkor van-e valamilyen szabály arra, hogy 2 pihenőnap legyen egymás után? (Arra gondolok, hogy ha délelőttös műszakban szombat délelőtt túlórázunk, akkor marad az egy nap (vasárnap), majd következik az éjszakai műszak. Amikor szombat reggel érünk haza (szintén csak a vasárnap marad), majd a délutános túlmunka esetén (szombat délután) is vasárnap. Magyarán: a hónapban csak a vasárnap marad szabad. Ez törvényes-e?
A törvény azt nem szabályozza, hogy X nappal előtte kell a munkaadónak elrendelni a túlmunkát?
Mi van akkor, ha nincs kisgyerek, de mondjuk szükségem van a pihenésre, esetleg egyéb okok miatt nem tudom vállalni a kötelezően elrendelt túlmunkát, vagy esetleg programom van?

Függetlenül attól, hogy hétvége vagy sem, 48 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítania, amiből havonta 1 napnak vasárnapra kell esnie.

„A törvény azt nem szabályozza, hogy X nappal előtte kell a munkaadónak elrendelni a túlmunkát?”
Nem. Mert akkor nem rendkívüli munka, hanem rendes munkaidő-beosztás, csak rossz munkaszervezés.

Pihenésre elvileg a munka vége és másnapi kezdete közti 11 óra szolgál, meg a heti 48 óra, amúgy meg köteles vagy túlmunkára, ha nem esel bele a kizártak közé. Ha nem szabályszerűen van elrendelve a túlóra, vagy nincsenek meg az előírt pihenőidők, akkor nem vagy köteles túlmunkára. Munkaügyi felügyeletnél tehetsz bejelentést, ki fogják vizsgálni, persze nem árt, ha tudod bizonyítani.

Tehát - ha jól értelmezem - akkor, ha szombaton délután berendelnek (függetlenül attól, hogy a 40 óra már a héten megvolt, szombat a 48-ik óra), akkor az már nem szabályos, ha hétfőn délelőtt 6-tól kezdem az új hetet (mert ugye az egybefüggő 48 óra nincs meg).
Így van?
Köszönöm!

Így, feltéve, hogy azon a héten még nem volt 48 órányi egybefüggő távolléted.
Kivéve, ha baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében rendelték el a rendkívüli munkavégést.

Igen, a kötelező óraszám, ebbe beletartoznak a tanórák és a napközi is. Ezekkel ennyit töltök benn, ebben nincs más (otthoni, éjszakába nyúló dolgozatjavításokat nem számolom bele természetesen).

Kedves nonolet, Kovács Béla Sándor!

Köszönöm!

Havi rendszerességgel kapjuk a fizetésünket, a túlórákat szàmolják 2 havonta.
Ebből indulva ki jutottam arra, hogy mi történik ha kevesebb időre vagyunk beosztva 2 hónap alatt, mint 348 óra. Most példaként januárban 168 órám volt, februárban 164. Ez összesen 332 óra, ami nemhogy nem 348, de még a két hónap általános munkarendbeli óraszámát sem
éri el ami 336 óra volt.
De akkor jogos a követelésem feléjük.
Egyedüli dolog még amiben bizonytalan vagyok, hogy ezt a részt akkor is fizetniük kell, ha a műszakpótlékokkal sokkal többet kerestem mint a szerződésünkben szereplő órabér * 348 óra?

Kedves Fórumozók!

Rugalmas munkaidőben, mellékállásban dolgozom, de ennek ellenére a munkaszerződésem szerint meghatározott, hogy heti hány órában teszem a dolgom.
Kérdésem az, hogy a közvetlen felettesemnek van-e joga arra, hogy vasárnap mindenféle üzenetekkel "zaklasson"?
Véleményem szerint a hétvége a pihenésre való.
Köszönöm a válaszokat!

Üdv! Érdeklődnék, hogy a munkáltató megteheti-e a közalkalmazott munkavállalóval, hogy a munkaköri leírásában nem szereplő feladattal bízza meg? Konkrétan egy felsőfokú végzettségű és annak megfelelő feladatot ellátó dolgozóból csinálhat-e a munkáltató portást/recepcióst, egyik napról a másikra? Van valamilyen jogszabály, rendelkezés, ami ezt kizárja? Köszönöm a válaszokat!

köszönöm nonolet!

megnézem a szerződést

"a munkaidő mértéke X óra"
"a ,munkavállaló kötetlen munkarendben dolgozik"
"a munkavállaló a munkaidő-beosztását a szerződésben foglalt keretek között maga állapítja meg."

Azt gondolom, hogy mivel én osztom be az időmet, megmondhatja, hogy mit tegyek, de hogy mikor, azt nem.

?????

Kedves pazs!

Köszönöm a felvilágosítást!
Még kettő kérdésem lenne (tényleg az utolsó(k)! :) )
1.
A bér alapesetben ugye órabér+műszakpótlék (pl. 20% délután).
Ha hétvégére 100% az órabér, akkor a műszakpótlék hogyan "működik"?
Alapórabér+20%+alapórabér(Pl. 1000ft/óra) (1000+200+1000), vagy 100%túlóra+20% (2000+400)?
2.
Pontosan milyen a szabályszerűen elrendelt túlóra?

Jó napot!

2016 december 1-jén kezdtem egy új munkahelyen. Megállapodtunk egy bérösszegben a próbaidő alatt (y), és egy emelt bérösszegben a 3 hónapos próbaidő lejárta után (z)

A munkáltatóm a próbaidőm utolsó napján - 2017. február 28.-án - telefonon felhívott, rákérdezett hogy ma jár-e le a próbaidőm, válaszoltam igen.
Kifejtette hogy a technikai tudásom nem az általa remélt szinten van, ezért nem szándékozik megadni a szerződésben meghatározott új béremet (z), mely a próbaidő lejárta után lép hatályba a szerződés szerint (vagyis másnap).

Ezt a szerződés is meghatározta, a próbaidő lejárta után, március 1-jén új bérkategóriában (z) egyeztünk meg, konkrét összeg szerepel a mindkét fél által aláírt szerződésben.
Azt állította ő további 3 hónapra szeretné a jelenlegi bérszinten (y) tartani a fizetésemet, a már fentebb említett eset miatt.

Megkérdeztem mi van, ha nem fogadom el, hiszen a szerződést mindketten aláírtuk, törvényi ereje van, holnaptól hatályos.
A válasza egyszerű volt, akkor megválunk egymástól most (próbaidő utolsó napja).

Azt említette, hogy hamarosan küld egy emailt, amiben ezt leírja, és várja a válaszom.

A levél így hangzott:

X,

Kerlek ahogy telefonon is megbeszeltuk igazold vissza ma este 18:00ig, hogy beleeggyezel a kovetkezobe:

• az y brutto fizetes ervenyben marad 2017.05.31ig
• z brutto - junius 1tol lep ervenybe.

Koszonom

Az emailre valaszoltam:

Hello,
elfogadva, beleegyezem.
X

Ma 2017. március 15.-e van, a mai napig nem kaptam semmilyen papírt aláírni a szerződésem, a bérem módosításáról. Ma informáltak, jövő héten mehetek aláírni.

Időközben más okokból kifolyólag (is) feltett szándékom hogy távozzak a cégtől, de elsősorban a vezetőség általi hozzáállás. Következő első munkanapomon szeretném benyújtani a rendes felmondásomat.

Arra lennék kíváncsi, hogy mennyire törvény erejű az emailben leírt párbeszéd, ahol megegyeztünk a számomra a továbbiakban is átutalt munkabér mértékéről, hiszen jelenleg már 2 hete - március 1. óta - érvényben van a ténylegesen, 2016. decemberében aláírt szerződés azon szabályozása, hogy a fizetésem z.
Az általam aláírni nem kívánt fizetésmódosítást csak visszadátumozással tudnánk megoldani.
A kérdésem itt az email bizonyító ereje. Amennyiben ott megállapodtunk, arra lehet hivatkozni abban az esetben ha a szituáció rosszra fordul? Gondolok itt kirúgásra, bírósági perre. Mennyire bizonyító erejű és mekkora súllyal eshet latba?

Köszönöm a segítségüket!

Az e-mail korábban egyáltalán nem minősült írásbeli közlési formának.

HoCsy:

1. műszakpótlék egyszer jár, nem duplán (és ha délután/éjszaka dolgozol), az alapbérre jár a hétvégi munkavégzés pótléka (220% vasárnap délután, ha hétköznap nappal 100%).
2. Kedves munkavállaló, maradnod kell, amíg befejezed ezt a munkafolyamatot. Kéred írásban is? Tessék.

"Ne ítélj, hogy ne ítéltessél."

Sziasztok!

A felmondási időre a szerződéses havi bér jár, vagy más módon kell kiszámítani?
A munkaszerződésben havi bér van meghatározva, ami ugyanannyi volt 28-29-30-31 napos hónap esetében is.
Ha a felmondási idő 30 nap, akkor erre mennyi bér jár?
Köszi!

Valamit keversz. Ha a munkavállaló mond fel, akkor a felmondási idő alatt dolgoznia kell, tehát a szerződése és jogszabályok szerinti bér jár neki. Ha a munkáltató mond fel, akkor a felmondási időnek azzal a felével, amelyben a munkavállalónak munkavégzési kötelezettsége van, ugyanez a helyzet. A felmondási időnek arra a felére, amikor a munkavállaló fel van mentve a munkavégzés alól, a távolléti díja jár.

Nincs a munkáltatónak bérelszámolója vagy legalább egy könyvelője?

De van, csak sokat hibázik, és ezért ellenőrzésre szorul.
Köszönöm a választ, tényleg nem volt triviális nekem, hogy a munkabér és a távolléti díj miben különbözik. Utána kell olvasnom rendesen, mert enélkül még jól kérdezni se tudok...

Kedves nonolet!

A szerződésem így szól:
A munkavállaló munkaideje 2 havi munkaidőkeretben, megszakítás nélküli munkarendben, a 2 hónap tekintetèben 348 munkaórában kerül megállapításra.

Annyit még hozzáfűznék, hogy nem rajtam múlt.
Én nagyon szivesen jönnél dolgozni, de nem osztanak be. Felvettek még egy embert, igy lecsökkent az óraszámunk.