Munkajogi kérdések.

Munkaszerződést nem lehet egyoldalúan módosítani.

Tisztelt Jogi Fórum!

Cégemhez új ügyvezető érkezett és még aznap hozta magával a hölgyet, akit az én eddigi munkakörömbe és helyettem titkárságvezetőként szeretne alkalmazni. A munkám ellen semmi kifogás, a munka-és feladatkör sem szűnik meg, csak a saját ismerősét rakná a helyemre. Nekem valószínűleg fel fog ajánlani egy másik adminisztratív munkakört a cégnél, ami nyilván nem lesz már vezetői.
Kérdésem, hogy ebben a szituációban csökkentheti a munkabéremet?
Felmondhat, ha ezt nem fogadom el?

Nagyon köszönöm a választ, nagyon fontos lenne tudnom.

Tisztelettel.

Üdvözlöm

Kereskedelmi egységben dolgozom, és kéthetente szombatonként is dolgoznunk kell. Ebben az esetben jár a heti +1 pihenőnap? Heti 48 órán felül túlóra pótlék jár? Havonta alapbol 198 órát dolgozunk, van amikor többet. 51.5 órát dolgozunk egy héten.
Havi 160 ora felett jár a túlóra pótlék, valamint a szombatok után a pihenő nap?
Mit mond az mtv erre a konkrét esetre vonatkozóan?

Köszönöm válaszát

ivcsi1

„Figyelembe vehetik a főiskolai végzettséget a bérnél?”

Én laikusként úgy tudom, hogy egy bérbesorolásnál csak azokat a végzettségeket számolják bele, amelyek szükségesek a munkakör ellátásához. Tehát hiába van érettségije vagy főiskolája egy udvarosnak vagy takarítónak, attól az még csak egy udvaros vagy takarító, amihez valójában nem szükséges iskolai végzettség.

Üdvözlöm!
Januártól új munkahelyem lesz, élelmezésvezető leszek és segítséget szeretnék kérni, hogy milyen fizetés illet majd meg. Van főiskolai végzettségem (közgazdász idegenforgalmi és szálloda menedzser) és okj élelmezésvezetői papírom. Figyelembe vehetik a főiskolai végzettséget a bérnél? A szociális összevont ágazati pótlék jár nekem? Milyen egyéb pótlék jár még?
Esetleg hol lehet ennek pontosan utána járni?
Előre is köszönöm a segítséget!

Kedves Kovács_Béla_Sándor és drbjozsef!

Köszönöm a válaszokat.
Nem kellett ügyelni! :)

Tehát véleményetek szerint neki a 2019-es januári pótlást nem kell teljesítenie. Már csak azt kell kitalálnunk, hogy ezt hogy adminisztráljuk. (a naplóban helyettesítés lesz vs nincs szabadságon vagy a naplóban helyettesítés lesz és szabadságon lesz, de még tavalyi szabadságon?)

De a leírtak alapján felvetődött egy másik kérdés is:
„Nem lehet valaki szabadságon olyan napon, amikor nincs munkavégzési kötelezettsége.”
Egy pedagógus munkaideje heti 40 óra. Ebből 22-26 kontakt órát kell teljesítenie. A többi egyéb feladat, ami nem biztos, hogy az iskolában végzendő.
Előfordul olyan, hogy a tanár órarendje úgy alakul, hogy a heti 22 óráját 4 napra osztjuk el és pl. hétfőn nincs órája. Ilyenkor nem követeljük meg a személyes megjelenést az iskolában. Viszont ha szükség van pl. három nap szabadság kiadására H-SZ, akkor a szabadságot hétfőre is kiírjuk. Szerintem ez így jó, mert munkavégzési kötelezettsége volt, csak nem bent az iskolában. De volt már aki felháborodott, mondván neki egyébként sem kellett volna aznap dolgoznia! Szerintem meg igen. Szerintetek?

Jogos.

(Van az úgy, hogy valakinek ügyelnie kellene. Ha nem lenne szabadságon.)

Nem erről a napról van szó?
„Később pont arra a napra rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, így a többi munkavállaló sem dolgozott.”

(Nem akarok tippeket adni, de nem lehet kizárni, hogy neki azon a napon munkavégzési kötelezettsége lett volna.)

Sportszerű? Hiszen : „Nem lehet valaki szabadságon olyan napon, amikor nincs munkavégzési kötelezettsége.”

Nem lehet valaki szabadságon olyan napon, amikor nincs munkavégzési kötelezettsége. Ugyanakkor dolgoznia kell minden olyan napon, amely az elrendelt munkarend szerint munkanap. (Ha csak valamely törvényben rögzített okból nem mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.)

Azt viszont bizonyára te is érzed, hogy az nem lenne sportszerű, hogy a szóban forgó nap miatt csökkented a munkavállaló szabadságnapjait.

Üdv!
Előzetesen szeretnék tájékozódni, nehogy jogellenes lépést tegyek:

A pedagógus munkavállaló szabadságot kért egy novemberi tanítási napra. A szabadságot meg is kapta. Később pont arra a napra rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, így a többi munkavállaló sem dolgozott.
A rendkívüli szünet napját később pótolni kell, hogy a kötelező tanítási napok száma meglegyen. A pótlásra a következő évben egy januári szombatot jelöltek ki.

A fenti munkavállaló szerint neki nem kell dolgoznia, mert ő a pótlandó napon szabadságon volt, tehát nincs mit pótolnia.
Az ő 2018-ban saját kérésére kiadott szabadságát érinti a közben elrendelt rendkívüli szünet? Tényleg mentesíteni kell a 2019-es munkanap pótlás alól?
A válaszokat előre is köszönöm!

Kedves Szomorú Örökös,

megértem és általában egyet is értek a véleményével. Az adott munkaszerződés nem zárja ki említett lépés lehetőségét, a kérdésem inkább az általam kevésbbé ismert törvényekre vonatkozott, hogy tartalmaznak-e erre az esetre vonatkozó szabályozást?
Illetve hasonló esetben ismeretes-e per, annak kimenete, illetve mire hivatkozva lehet pert indítani?

Köszönettel várom a további válaszokat

Totyi8-0

„ha egy munkavállaló felmond, egyéni vállalkozást alapít, majd korábbi munkáltatója ügyfelével szerződik, átvéve korábbi munkáltatója helyét - ez mennyire ütközik bármilyen szabályozásba?...van-e különbség abban az esetben, ha az egyéni vállalkozását még felmondás előtt indítja?”

Hát én ilyen esetben piacgazdaság ide, piacgazdaság oda, munkáltatóként azonnali hatállyal úgy rúgnám hátsón ezt a munkavállalót, hogy a lába ne érje a földet és zúgva szálljon hazáig, mint a nemzeti zászló. Egyébként szerintem ehhez ismerni kellene a jelenlegi munkaszerződést, hogy bármilyen választ kapj rá. Ha van benne bármilyen ilyen jellegű kitétel, akkor a munkáltató simán beperelhet érte.

Üdvözlöm,

Szeretném kérdezni, hogy ha egy munkavállaló felmond, egyéni vállalkozást alapít, majd korábbi munkáltatója ügyfelével szerződik, átvéve korábbi munkáltatója helyét - ez mennyire ütközik bármilyen szabályozásba?

Illetve van-e különbség abban az esetben, ha az egyéni vállalkozását még felmondás előtt indítja?

Köszönettel várom a válaszokat.

Ha úgy értik, hogy a törvény szerint járón felül nem jár, akkor úgy szabályos. Ebben a kérdésben a törvénytől a munkavállaló hátrányára nem lehet eltérni.

Sziasztok,
A munkaszerződésembe beleírták, hogy "a munkavállalót rendkívüli munkavégzés estén külön juttatás nem illeti meg."

Szabályos ez?

Arra ugyanaz a válasz.
Általánosságban: a munkaidő beosztása - a törvényi keretek között - a munkáltató urasága.

Ha lehet találgatni, szerintem inkább azt kérdezi, hogy lehet-e állandó éjszakai munkavégzést elrendelni. (ez vajon hány forintos kérdés?)

(Mert ha az a kérdése, hogy elrendelhet-e a munkáltató éjszakai munkavégzést, akkor a válasz nagyon egyszerű: igen.)

Az mondjuk igaz.

Elmulasztottad megkérdezni, mi az igazi probléma.

Általános munkarend :

„Mt. 97.§(1) A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be.
(2) A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend).”

Vagyis csak annyit jelent alapban, hogy hétfőtől péntekig azonos órát dolgozzon, de annak mértéke (2-4-6-8óra) és annak eloszlása (hánytól kezdődjön, egyben legyen-e) tetszőleges lehet (ha a mérték mindig ugyanannyi összesen minden nap).

A "folyamatos munkarend" nem korrekt fogalom, a munkáltató tevékenysége lehet folyamatos, amihez illeszthető az általános munkarend. Az éjszakai munka esetén csak akkor, ha az megfelel a fenti definíciónak, úgyhogy szerintem a szokásos 3 műszakos rend nem fér bele, de ebben nem vagyok biztos.

A 2012.I. Munka Örvénykönyvének VII. fejezet 25./4. pontja az alábbiak szerint fogalmaz:
"A munkaviszony-eltérő megállapodás hiányában-általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre!

Kérdésem:
Az "általános teljes napi munkaidő"-be beletartozik az éjszakai műszak is - vagy sem?
Esetleg mekkora volumenű éjszakai foglalkoztatásról beszélhetünk? Mondjuk folyamatosról is?

Egy hozzáértő válaszát előre is köszönöm!