Munkajogi kérdések.

Kenzo:

Középfokú szakirányú (!) végzettség kell a munkakörhöz. A te munkakörödhöz az érettségi nem az. Ruházati eladó szakképesítéssel kell rendelkezz, vagy valamilyen rokon szakmához való képesítéssel ahhoz, hogy jogosult legyél a garantált bérminimumra.

Cabron_

A munkakör eddigi betöltéséhez a középfokú végzettség kötelező volt. Tehát akkor ha jól értelmezem akkor ezért kaptam meg a garantált bérminimumot?
Nem hivatalos információ szerint most azt akarják csinálni, hogy akiknek nincs szakkepesitese, de van középfokú végzettsége annak nem emelik meg a bérét a tavalyi garantált bérminimumhoz képest. Ilyen létezik?
Úgy tudom ha az alap feltétel az hogy középfokú végzettség kötelező, akkor vagy az egyik vagy a másik kötelezően kell a garantált bérminimumhoz.

Kenzo:

Ha eladó munkakörben dolgozol, akkor eladói szakképesítéssel kell rendelkezz ahhoz, hogy szakképzettnek minősülj.
Ha a munkakör betöltéséhez nincs szükség érettségire, akkor nem jár a garantált bérminimum.

A lényeg, hogy szakirányú végzettség szükséges az adott munkakör betöltéséhez. Ha ez nincs meg, akkor csak a minimálbérre vagy jogosult. A munkáltató mérlegeléssel dönthet arról, hogy megadja neked a garantált bérminimumot, de nem köteles.

solyom 93:

Ha kötöttetek ki próbaidőt, akkor elmész hétfőn dolgozni, és mondjuk nap végén azonnali hatállyal felmondasz indoklás nélkül.

Mit értesz azalatt, hogy visszakérhetik-e a munkaalkalmassági költségeit?

Sziasztok!

Érdeklődni szeretnék, hogy egy ruházati cégnél dolgozom már 7. Éve ruházati eladóként 8 órás munkaviszonyban és az elmúlt 2 évben is megkaptam a garantált bérminimumot csak érettségivel (középfokú iskolai végzettséggel). Idén ugyan úgy jogosult vagyok a garantált bérminimumot megkapni vagy a cégem feltételként szabhatja a szakképzettséget? Tehát mind a 2 végzettségének meg kell lenni vagy mi vonatkozik rám vagy elég csak ugyan úgy az érettségi?
Válaszotokat előre is köszönöm!

Mt. 48. § A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap.
49. § (1) A felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartam alatt a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, ha a munkaszerződés megkötését követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna.

Sziasztok!

Az lenne a kérdésem, hogy ha a munkavállaló megköti a munkaszerződést a munkáltatóval, akkor a szerződés aláírásának napja és a munkáb aállás napja között van-e lehetősége a munkavállalónak felmondani a munkaszerződést?

Konkrétan arról van szó, hogy aláírtam egy szerződést, miszerint hétfőn kezdenék az új munkahelyemen, majd hirtelen felajánlották nekem álmaim állását, amire nem is számítottam.

Mi ilyenkor a teendő? Voltam már üzemorvosi vizsgálaton is azon a helyen ahol a szerződést aláírtam. Annak vissza kérhetik az árát?

Köszönöm!

Semmi kivetnivaló nincs abban, ha a fenntartó vizsgálja az esetleges összeférhetetlenséget.

(Pl. Áht. 37. § (2), Ávr. 60. § stb., különös tekintettel arra, hogy a Bkr. szerint az illetékes vezető köteles a kockázatokat felmérni és annak kezeléséről intézkedni. (Lásd pl. integrált kockázatkezelés...)

Sziasztok, az alábbiakban szeretném a segítségeteket kérni.
Gazdasági irodán dolgozom 4 éve, az intézményvezető barátnője vagyok ,de sem élettársi kapcsolatban nem élünk.
Nincs a gazdasági tevékenységünkben olyan,amit az igazgató egy személyben engedélyezne nekem,szükséges bármilyen pénzmogáshoz még egy aláírás a fenntartó részéről.
A fenntartó bekérte a munka köri leírásomat,összeférhetetlenség miatt vizsgálódnak.
Szeretném kérni a véleményeteket és tanácsotokat.

Sziasztok, az lenne a kérdésem, ha a munkahelyemen megtörtént egy 2 órás figyelmeztető sztrájk, majd utána sem született bérmegállapodás ám a munkáltató az ő ajánlatával elkészítette az új munkaszerződéseket. A munkavállalók nagy része aláírta és átvette ezeket. Ezután van joguk sztrájkolni vagy csak azoknak a dolgozóknak akik nem írták alá az új szerződést?

Lehetne egy kicsit összeszedettebben? Mi a kérdés?

Jogilag értelmezhető a telefonos felmondás? Ha valakinek a főnöke a telefonba mondja be hogy ki van rúgva?

Tudom hogy mindig írásban mondunk fel még egy próbaidősnek is, pláne egy nem próbaidősnek.

Akkor az a lépés hogy valakit felhív a főnöke mobilon hogy „ki vagy rúgva“ az nem értelmezhető, egy semmis lépés? majd ha írásban is megadja a felmondást (indokkal, dátummal persze) majd az valami? Ez meg így egy nagy semmi?

Vagy már csak vergődés mert megteheti a főnök hogy szóban mobilon felmond, aztán majd ha bemegyek leszámolni majd odaadja írásban is olyan dátummal amit kedve van odahazudni? Szóval tök szabálytalan de úgyis az a vége amit a főnök akar?

Köszönöm

Szerintem igen. (De akkor a munkaidő kezdetétől bér is jár.)

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Köszönöm a választ ezzel messzemenőkig egyet is értek és elsőre hasonló álláspontra jutottam sajnos én is de bíztam benne, hogy 1-2 csavar lehet még a dologban és talán tudunk segíteni az illetőknek!

Egyebekben: Az előző témától eltérő esetekről van szó.
Mennyi ideig köteles várakozni a munkavállaló a buszmegállóban a szerződéses buszra, illetve erre vonatkozóan belső szabályzatban jogszerűen rendelkezhet e a vállalat akár 1 órás kötelező várakozási időről? (Természetesen semmiféle szerződés (munkaszerződés etc.) nem rendelkezik erről csak egy belső szabályzat amit a vállalat tett közzé a helyben szokásos módon a munkavállalók számára.)

Előre is köszönöm a választ!

Mert a helyes kérdés úgy szól, hogy köteles-e a munkavállaló munkaidőben a munkáltató rendelkezésére állni. És így szerintem annyira könnyű a válasz, hogy te is tudod.

Nincs rossz kérdés, csak olyan, amit fel sem tesznek! :)

Mi vele a gond?

Köszönöm!

Rossz a kérdés.

Tisztelt Fórumozók!

Tényállás:
A vállaltnál 12 órás és 8 órás folyamatos munkarend is van munkaköröktől (területektől) függően. A vállalat a munkavállalókat szerződéses vállalati buszokkal szállítja munkába és haza is.

pl.: A munkavállaló 12 órás (06:00-18:00, 18:00-06:00) munkarendben dolgozik. Délután 16:45-kor a buszmegállóban várja a szerződéses buszt ami nem veszi fel Őt mert a jármű megtelt már az előző megállóban munkavállalókkal.
Közli a felettesével a történteket aki arra utasítja, hogy menjen haza és a 20:45-kor induló szintén vállalti busszal menjen be dolgozni.

Kérdés:
Köteles-e ebben az esetben a munkavállaló a későbbi szerződéses járattal bemenni dolgozni?
Mennyi ideig köteles várakozni a munkavállaló a buszmegállóban a szerződéses buszra, illetve erre vonatkozóan belső szabályzatban rendelkezhet e a vállalat akár 1 órás kötelező várakozási időről?

Köszönöm a válaszokat!

nem így akarta :( hanem így

:) elüldöztük?

Pedig jó válaszokat kaptál (még a kérdésben is ott a jó válasz)

Nem értem. Én csak kérdeztem. De sebaj.

Meg. Most jobb?

(Van, aki már a kérdést se tudja.)

mikizikizi,

Ugy, nem arra gondolsz, hogy majd 3 figyelmeztetés után akár rendkívülivel is elküldhetik?

Nem pontosan értem, mire gondolsz jogszerűtlenre, de ez nem tűnik teljesen rendben lévőnek.

A munkaidő megkezdésére munkára képes állapotban, munkára készen kell jelen lenni.

Ehhez szokták kérni a +15 perccel előbbi érkezést, ahol az szükséges (pl. átöltözés). De pl. a munka átadása már munkaidőben történik (műszakoknál jellemzően fél-egy óra átfedéssel).

A -15 perc kevéssé érthető. Miért kellene ott vakaróznia annak, aki már nem dolgozik?

Az életszerű az, hogy az elektronikus blokkoló a munkaidőt rögzíti, előtte-utána az átöltözés magánügy, magánidő.

Ha megkövetelik a +-15 percet, akkor fizessék is ki. Az munkaidőnek számít, ha kötelez rá a munkáltató.