Munkajogi kérdések.


badvanilia # 2016.11.06. 09:57

Jó napot kívánok!
Röviden a történetem:16 éve dolgozom egy munkahelyen,ahol idővel a szorgalmamnak és a tudásomnak köszönhető haladtam feljebb a létrán.Öt éve művezetőként dolgoztam,majd most november egytől leminősítettek csoportvezetőnek.Olyan szóbeli indokkal hogy túl becsületesen végeztem a dolgomat és csak 139% a teljesítmény.(amit a normáknak lehet köszönni)Végül is az érdekelne,hogy a vezetőség kénye kedvére minősíthet le dolgozókat minden leírt magyarázat nélkül?
Válaszukat előre is köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2016.11.06. 10:19

Munkakört nem lehet egyoldalúan változtatni. Hogy aztán nálatok ez munkakör-e vagy csak szarzsi, azt neked kell tudnod.

Dr.Attika # 2016.11.06. 10:32

A művezetői állás, mai néven Közvetlen termelés irányító szakmai képzettséghez kötött. OKJ 54548201
Valószínűleg ennek a képzettségnek a hiánya okozta az átminősítést.

KissBéla22 # 2016.11.06. 10:50

éla22#e-mailJelentem! 2016.11.06. 11:06
Tisztelt ügyvédek!
Segítségüket szeretném kérni. Egy ismerősömről van szó. 38 éves munkaviszonya van óvónőként. 1,5 éve az akkori óvodavezető felmondott, megbízás alapján ő került ideiglenesen a vezetői pozícióba. A napokban új óvodavezetőt választottak 5 évre, de időközben felvettek még egy óvónőt, így egyel több óvónő van most az óvodában. Az ismerősömet milyen indokkal rúghatják ki? 2 éve van a nyugdíjig.
Segítségüket előre is köszönöm!

ObudaFan # 2016.11.06. 13:55

A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

Ilyen indok lehet az, hogy nincs szükség ennyi óvónőre, de ez utóbbi esetben az lehet rendeltetésellenes joggyakorlás, ha azért vett fel egy másik óvónőt, hogy ne legyen rá szükség.

KissBéla22 # 2016.11.06. 14:00

Köszönöm válaszát!
Elvileg azért vettek fel mást. Ezt az ismerősömnek, illetve az ügyvédjének kell bizonyítania? Ha felmondanak neki, tehet ellene valamit?

ObudaFan # 2016.11.06. 14:04

Elvileg a munkáltatónak kell igazolnia, hogy a felmondási ok valós, de igazából egy perben elképzelhető, hogy a munkavállaló csak akkor jön ki jól az ügyből, ha ő bizonyítja, hogy rendeltetésellenes joggyakorlás történt.

KissBéla22 # 2016.11.06. 14:37

Köszönöm válaszát!
Elvileg néhány héten belül kiderül, hogy hogyan döntenek, elküldik e, esetleg más munkakört ajánlanak fel....
Létezik még a védett kor intézménye?
Ha felmondanak neki, úgy tudom, hogy 8 hónap a felmenrési idő, és 6 havi végkielégítés jár. Ezt jól tudom?

ObudaFan # 2016.11.06. 15:40

A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással csak az azonnali hatályú felmondásra is okot adó okból szüntetheti meg.
Az ilyen munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

A felmondási idő harminc nap.
A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

  1. három év után öt nappal,
  2. öt év után tizenöt nappal,
  3. nyolc év után húsz nappal,
  4. tíz év után huszonöt nappal,
  5. tizenöt év után harminc nappal,
  6. tizennyolc év után negyven nappal,
  7. húsz év után hatvan nappal

meghosszabbodik.

A végkielégítés mértéke

  1. legalább három év esetén egyhavi,
  2. legalább öt év esetén kéthavi,
  3. legalább tíz év esetén háromhavi,
  4. legalább tizenöt év esetén négyhavi,
  5. legalább húsz év esetén öthavi,
  6. legalább huszonöt év esetén hathavi

távolléti díj összege.
A végkielégítésnek az

  1. a)-b) pontban meghatározott mértéke egyhavi,
  2. c)-d) pontban meghatározott mértéke kéthavi,
  3. e)-f) pontban meghatározott mértéke háromhavi

távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.

KissBéla22 # 2016.11.07. 05:19

Köszönöm válaszát!
Azt hittem, a felmentési idő a közalkalmazottaknál több.

enforcement # 2016.11.07. 08:09

A munka törvénykönyvében melyik jogszabály vonatkozik a fizetés nélküli szabadságra ? Egyik kollégánk egy hónapra akar kivenni fizetés nélküli szabadságot külföldi utazás miatt ?

juhlaci # 2016.11.07. 10:11

Tisztelt Jogászok! Munkaügyi per lesz januárban, mert a munkáltató nem mentett fel nyugdíjkorhatár elérésekor mint közszolgát. Nem tudom, hogy az alperest felszólították -e, hogy tegyen észrevételt mert az idéző végzésen amit én kaptam ..../ kipontozás/ üresen van hagyva a határidő vonatkozásában. Az ügyvédjüknek valószínű ez lesz az első munkaügyi pere mert megfellebbezte azt, hogy én perköltség mentességet kértem az alacsony jövedelmem miatt.A benyújtott igazolások alapján megszületett az ítélet. Elutasították mert 234 000 Ft jövedelemig nem kell fizetni.

Dr.Attika # 2016.11.07. 10:33

Tisztelt Juhlaci!
Nem az ügyvéd kolléga kezdő jogi képviselő, hanem Ön kezdő felperes. Ön költségmentességet kért- feleslegesen- holott munkavállalói költség kedvezmény illeti meg. A kettő nem ugyan az. Jövedelme alapján nem illeti meg a költségmentesség, de a munkavállalói költség kedvezmény igen.

Burn Out # 2016.11.07. 10:38

Juhlaci: amúgy ezzel a leírással volt is valami kérdésed? vagy csak leírtad?

Dr.Attika # 2016.11.07. 11:18

Nyilván az alperes munkáltató ügyvédjének a fikázása volt a cél. "Lám,lám én mint jogban laikus felperes munkavállaló mennyire okos vagyok."
Majd rádöbben az eljárásban, hogy az ügyvéd kolléga nem "együgyű", hanem taktikus. Netalán elsőfok helyt ad kereseti kérelmének, másodfok meg elutasítja. Reménykedhetne a Kúria előtti felülvizsgálati eljárás kedvező döntésében, de az már ügyvédkényszeres és nem talál ügyvédet, aki ezt felvállalná.

ObudaFan # 2016.11.07. 11:27

KissBéla22

Ha közalkalmazott, akkor a következő a felmentési idő:

Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ettől eltérően, ha a felmentés - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 30. § (1) bekezdésének c) pontján alapul, a felmentési idő harminc nap.

Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött

  1. öt év után egy hónappal;
  2. tíz év után két hónappal;
  3. tizenöt év után három hónappal;
  4. húsz év után négy hónappal;
  5. huszonöt év után öt hónappal;
  6. harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik. Kollektív szerződés 8 hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg.

ObudaFan # 2016.11.07. 11:30

enforcement

128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

129. § (1) A 127-128. §-ban meghatározott szabadság megszűnik

  1. a gyermek halva születése esetén,
  2. ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon,
  3. ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetben a szabadság tartama - a szülést követően - hat hétnél rövidebb nem lehet.

130. § A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében - a 128. §-ban foglaltakon túl - fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt.

131. § (1) A munkavállalónak hozzátartozója tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár.

(2) A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

132. § A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára.

133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

(2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

(3) Az (1)-(2) bekezdés határidőre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 132. § szerinti fizetés nélküli szabadságra.

Természetesen a fentieken túl a munkaválalló és a munkáltató megegyezhetnek egyéb esetekben is.

Munkas1 # 2016.11.08. 11:12

Üdvözlöm!

A leírt esetben kérném segítségét:

Jelenleg egy vállalatnál dolgozom, mint gyártósori összeszerelő. A vállalat 6 hónapos munkaidő keretben, foglalkoztatja a szerelde dolgozóit, szerződésben írt 8 órás több műszakos munkarendben.

1, A tavalyi évben is sok dolgozónak év végére bent maradtak a szabadsági mivel, év közben a munka miatt nem engedték el őket. Így a kérdésem az lenne, hogy szabályos-e, ha rendkívüli munkaidő keretet hirdetnek ki (mindenkit 12 órában osztanak be minden munkanapra, hiába nem dolgozik az illető) és így veszik le 2 nap alatt 3 nap szabadságomat (3x8 óra) illetve a többlet óráimat a kertben, ha van. A szabadságot tudtommal napban számolják el, (bérpapíron is) így nem értem, miért 8 órában veszik le, így szerintük 2x12 órás napban (3x8 óra) 3 nap szabadságot vesznek le. Természetesen akinek elfogytak vagy nem volt szabadsága/túlórája az elég sok mínusz órával jön vissza, ami azt jelenti, hogy a keret végéig kidolgoztatják vele, hogy ne kelljen fizetni a dolgozó felé állásidőt sem. Tavaly így volt és szerintem idén is ezt tervezik. Ez törvényszerű?

2, Illetve azt sem értem, hogy a hozzájárulásom nélkül veszik le a szabadságomat, akkor is ha épp aznapra nem tudnak munkát biztosítani, akkor vagy ha a szabadságból vagy a bent lévő túlórákból vesznek le. Igaz vállalatirányítási rendszerben kell igényelni a szabadságot, de ehhez nem kell semmilyen aláírás a dolgozó részéről sem, az kicsit érdekes…

3, A másik, hogy sorátalakítás miatt TERVEZETT leállásunk lesz, vagyis decemberben a soron dolgozó embereket hazaküldik és a leállás napjaira a szabadságaikat és a bent lévő óráikat fogják elszámolni azokra napokra amikor a munkáltató ez okból nem tudott munkát adni. Kérdezem én, ez nem állásidőnek számít? Mivel a munkáltató nem tudott munkát adni azokra napokra, ráadásul a plusz óráim és a szabadságom veszik el az ő hibájából. Így a mínusz óráim megint szaporodnak és januárban kb -150 órával kezdem az évet, amit keret végéig ismét kinulláztatnak velem nehogy fizetni kelljen.

Zoli8801 # 2016.11.09. 14:56

Üdv!
Szeretnék abban segítséget kérni, hogy a munka törvénykönyve 101§/3. pontját helyesen értelmezem?
Ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be.
Akkor ezek szerint ha a komplett hétvégén bent vagyok, akkor abból az egyik nap rendkívüli munkaidőnek számít?
Feltettem a kérdést a HR-es munkatársnak, de nem sieti el a választ.
A munkakörünk készenléti jellegű, többműszakos, illetve 2 havi munkaidőkeretet alkalmaznak.
Lényegében minden hónapban van/volt olyan hétvége amit teljesen ledolgoztunk, ebben a hónapban pl 3 is.
Illetve a dupla műszakra jár valamilyen pótlék? Volt rá példa, hogy 16 órázni kellett mert beteg lett valaki, ilyenkor mindig csak az órákat fizették ki, pedig ha jól láttam a munka törvénykönyvében akkor 92§/2 alapján 12 órára emelhető a napi munkaidő.
Segítségüket előre is köszönöm!

kungfuevil # 2016.11.10. 15:51

Tiszteletem!
Egy számomra érdekes ügyben szeretném a segítségüket kérni. Pár hete sikerült elhelyezkednem egy helyi cégnél mint gyártósori operátor. Ahol meglepődve tapasztaltam hogy a szombati munkavégzés után a munkáltató +50%-ot fizet. Holott korábbi munkahelyeimen ez kivétel nélkül +100% bérezést jelentett.

Jelenleg heti 5 napot dolgozunk, viszont a munkáltató kivétel nélkül minden szombatra munkavégzést tervez / ír elő.

A szerződésemben ez áll: "A heti munkaidőkeret 40 óra, melyre a rugalmas időbeosztású munkavégzés szabályai az irányadóak."

Ugyanakkor felvételkor arról tájékoztattak, hogy egy hónapos munkaidő keretben dolgozunk.

Tehát normál esetben heti 5 nap 40 órát dolgoznánk, viszont a munkáltató már alapból úgy tervez hogy a gépek hibájából keletkező kiesést, vagy extra megrendeléseket a munkavállalók hétvégén teljesítik.
Így tulajdonképpen heti 48 órát dolgozom, amiből 8 órára (szombat) +50% túlmunka pótlékot fizetnek.

A kérdésem az lenne, hogy ebben a formában ez így jogszerű e, ha sem pihenőnapot nem kapok a hét egy másik napján, sem +100%-os túlmunka pótlékot?!

tanacsot # 2016.11.12. 18:57

2002. június 1-től főtanácsosi címet adományozott részemre az akkori munkáltatóm. A címmel járó pótlékot 2013. szeptember 1-től, az új bérrendszer bevezetésével nem kaptam tovább.

Ez a fajta pótlék nem a munkakörhöz kapcsolódott, hanem jutalomból adták a végzett munkáért. Vajon ezt a címpótlékot jogosan vesztettem el?

A jelenleg is érvényben lévő Kjt. továbbra is tartalmazza ezt a fajta pótlékot.

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
71. § (1) A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg.
(2) A pótlék mértéke
...

  1. főtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka.”

Jelenleg is ugyan abban az állami intézményben dolgozom pedagógus beosztásban, ahol 2013. szeptember 1. előtt.

Kérdésem, hogy valóban hatályon kívül helyezték – e ezt a fajta címpótlékot? Kérem, szíveskedjen megjelölni azokat a jogszabályhelyeket, ami alapján megvonhatták a címpótlékomat!
Amennyiben jogtalanul vesztettem el címpótlékot, kérem, szíveskedjen tájékoztatni mit tehetek ennyi idő után!
Válaszát tisztelettel köszönöm!

gordyka # 2016.11.21. 06:48

Problémàm hogy nem tudom a jogaimat: 5éve dolgozom egy multi cégnél kölcsönzöttként de ugye Mk-e kitér arra hogy dec.1-igy lehetek a cégnél vàllalkozòs. A multi àt vesz sajàt àllomànyba. De én nem szeretnék a kölcsönző cégtől közös megegyezéssel felmondani. Vagyis az a kérdés hogy kérhetem a rendes felmondàssal mondjanak fel hogy jàrjon az 5 év utàn felmondàsi idő ès vègkielégìtés? Jogszerű lenne vagy el kell fogadnom a közös megegyezést? Vàrom vàlaszàt. Köszönöm.
Gabriella

Juve27 # 2016.11.21. 07:06

Tiszteletem!
Szeretnék segítséget és tanácsot kérni.
Lányom esti tagozatos tanuló esti diákigazolvánnyal.
Vállalhat alkalmi munkát úgy hogy nekünk megmaradjon a 3 gyerekre a családi adókedvezmény? Ha igen akkor hogyan és mi a menete? Illetve ha igen akkor kell neki adóbevallást készíteni?

LaCa1980 # 2016.11.21. 07:51

Tisztelt Cím !

Határozott idejű szerződésem van !
A szerződésben a fizetés átutalásának ideje szerepel aminek dátuma már két hete lejárt.
Az időre való nem fizetés súlyos szerződésszegés pontként szerepel. Azonnali hatállyal felmondhatom - e a szerződést. Kötelesek e a szerződés határozott napjáig történő bérfizetésre?
Köszönettel.


Tisztelt Cím !

Határozott idej? szerz?déssel rendelkezem 2 évere.
A szerz?désben súlyos szerz?dészegésként
szerepel a bérem a hóna

Kovács_Béla_Sándor # 2016.11.21. 08:10

Gordyka, nem lesz se megegyezés, se felmondás. Egyszerűen üzemi jogutódlás. Nem is szűnik meg a munkaviszony, csak a munkáltató személye változik. (És eztán nem fognak rád vonatkozni a kölcsönzés különös szabályai.)