Elsőre jobb volt.
Versenytilalmi megállapodás
Köszönöm a sok-sok választ és foglalkozást az üggyel!
Valamelyest átvágva a "gordiuszi" csomót:
Hamarosan szeretném majd megszüntetni a munkaviszonyomat és szeretném tudni, hogy az idézett rész a szerződésemben versenytilalmi megállapodásnak minősül-e, és ha igen, akkor jogosult vagyok-e ezért cserébe valamekkora pénzbeli ellenértékre.
Ha jelen formájában nem minősül versenytilalmi megállapodásnak, akkor a felmondáskor szeretném majd jelezni a munkáltatómnak, hogy ez a rész érvénytelen a munkaszerződésemben (vagy legalábbis nem fűződik hozzá a munkáltató szándéka szerinti joghatály), és ha szeretné, hogy ne vigyek el ügyfelet / kollégát, akkor ezért fizessen valamennyit (és majd akkor megállapodunk valamiben).
Exitus acta probat
Hát ez az. :D
Azóta csak azon folyik a diskurzus, hogy 1. a megállapodásnak része-e az ellenérték, és 2. írásba kell-e foglalni.
És erre valaki nem azt válaszolta, hogy "igen"? :)
2018.05.28. 14:53
psxpal kérdése:
„Akkor ha jól értem, a munkaszerződésem jelenleg hatályos megszövegezése szerint nem köt engem a munkáltató korlátozása (vagy érvénytelenség, vagy pontatlan megfogalmazás miatt, igazából joghatásukat tekintve jelen esetben szerintem mindegy), így ezért nem is kérhetem a tilalom "megváltását".
Ezért az esetleges felmondásomkor - ide nem értve az Mt. 78. § (1) bek. szerinti azonnali hatályú felmondást - érdemes a tilalomra külön rákérdeznem: ha valóban akarják azt, hogy ne vigyem el az ügyfeleiket, jelenlegi munkavállalóikat (nyilvánvalóan akarják), akkor fizessék ezt meg (az összeg nagysága pedig alku tárgya). Így pedig már jogszerű és szabályos lesz a versenytilalom.
Ugye jól értelmeztem?”
Miért kellene bármit is tennie? Megszűnt a munkaviszonya?
És ezzel visszakanyarodunk az eredeti kérdéshez: érvényes-e a versenytilalmi megállapodás, ha abban nem szerepel, hogy a munkáltató mekkora ellenértéket fizet a munkavállaló részére.
Mit tegyen a kérdező, ha a megállapodásában csak azt rögzítették, hogy szerződésszegés esetén a munkavállaló köteles fizetni?
A válaszom ugyanaz, mint a „2018.05.28. 16:13 ” bejegyzésben:
„Az (1) és a (2) bekezdés együttes értelmezése szerint: megállapodást kötök a munkáltatóval, hogy nem végzek olyan tevékenységet, ami a munkáltatóm jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné, cserébe a munkáltató megfelelő mértékű ellenértéket fizet.
A kérdező által idézett szerződéses rendelkezés szerintem versenytilalmi megállapodásnak minősül, hiszen éppen azt tiltja meg, hogy bizonyos ügyfelekkel a munkavállaló a munkaviszony megszűnése esetén üzleti kapcsolatra lépjen, ergó: megtiltja a gazdasági tevékenység végzését bizonyos személyekkel kapcsolatban. Ez pedig sérti a szabad verseny elvét, tehát a munkáltató megfelelő ellenértéket köteles fizetni.”
Nyilvánvaló, hogy a 23. § (1) bekezdés csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor kötelező az írásbeli alakiság; erre nem hivatkozhatsz úgy, mint ami főszabállyá teszi az írásba foglalást.
De ez azért abszolút mellékes itt, mert a versenytilalmi megállapodást nem vitásan írásban kötötték a felek.
A kérdező szempontjából pont nem az. Az általa beidézett szövegben szerepel, hogy ha megszegi a megállapodást, akkor fizetnie kell a munkáltató felé. Ezt írásba kell foglalni.
„„A 22.§ (1) bekezdése a jognyilatkozatokra általában vonatkozik.
Ugyanakkor a 23.§ (1) bekezdése szerint”
Ezt ne csináljuk már! Eddig egész értelmesen elvitatkoztunk.”
Mit ne csináljunk?
Bocs, az Mt. 228. § (5) felhívja.
De ez mellékszál.
Korábban is szóba került, azóta nem változott: az Mt. szerinti jogviszonyokra már nem kell alkalmazni a Ptk.-t, csak ha kifejezett rendelkezés van róla. Az Mt. 31. § felsorolásában a Ptk. 6:186. § (ez a kötbér) nem szerepel.
„A 22.§ (1) bekezdése a jognyilatkozatokra általában vonatkozik.
Ugyanakkor a 23.§ (1) bekezdése szerint”
Ezt ne csináljuk már! Eddig egész értelmesen elvitatkoztunk.
Igaz ugyan, hogy a megállapodás írásba foglalása nem érvényességi kellék, de a kérdező esetében mégis az. Az általa idézett szöveg alapján a munkáltató által szerződésszegés esetére követelt "hathavi átalány kártérítés" valójában a Ptk. szerinti kötbér, és azt viszonyt írásba kell foglalni.
A 22.§ (1) bekezdése a jognyilatkozatokra általában vonatkozik.
Ugyanakkor a 23.§ (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles a megállapodás írásba foglalásáról gondoskodni és ennek egy példányát a munkavállalónak átadni. A 2) bekezdésben foglaltak alapján a megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatait.
„akkor az se vezethető le például, hogy írásban kell megállapodni. ”
Bizony nem! Sőt. Mt. 22. § (1) A jognyilatkozatot - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni.
Nem feltétlen közözködésképpen : ha nem vezethető le az Mt 228§-ból és a Ptk.-ból, hogy az ellenértékben is meg kell állapodni, akkor az se vezethető le például, hogy írásban kell megállapodni. Lehet szóban is szerződést kötni érvényesen.
Nekem, laikusként, eleve értelmezhetetlen, hogy kötök egy megállapodást, azt határozatlan idő mellett akár 3-5-47 évre, és aztán a munkaviszony végén, valamikor, megállapodok az ellenértékben. A feltételeket, jogokat és kötelességeket nem előre szokás tisztázni?
„Mert szerinted az ügyfelek listája, adatai szerinted nem üzleti titok? :D”
De az, persze. De akkor ha jól értem, szerinted listát lehet toborozni, átvinni, átvenni, nem az ügyfelet. Mi kellene akkor a versenytilalomhoz még? Hogy nem foghatja meg a kezét, és húzhatja át a saját irodájába, vagy mi?
Bocsanat, azt hittem, nekem szól.
ööööööö
ööööö
(szerintem is, de kbs véleményére vagyok kíváncsi, mer' ő állítja, hogy a feleknek a szerződés megkötésekor ebben a kérdésben nem kell összegszerűen megállapodni)
lewho
Csak közösen határozhatják meg.
"A versenytilalmi megállapodás ellenértékét a Mt. hivatkozott rendelkezése meghatározza - ha nem is összegszerűen."
Ez szerintem nem igaz. Akkor határozná meg, ha egyértelműen, pontosan rendelkezne, pl úgy h az alapbér fele, és punktum. Az Mtv. csak az alsó határt szabja meg.
Ha a feleknek csak abban kell megállapodniuk, h versenytilalmi megállapodást kötnek ellenérték fejében, annak összegét ki jogosult meghatározni? Egyoldalúan bármelyikük -mvó is - vagy egyező akarattal?
Ha senki sem határozza meg, a munkavállaló érvényesítheti a minimum iránti igényét?
KBS
Az Mt. valóban lex specialis a Ptk.-hoz képest, de a törvény megfogalmazása és a korábbi Mt.-hez kapcsolódó gyakorlat alapján egyébként egyértelmű, hogy a versenytilalmi megállapodás ellenértékben történt megállapodás nélkül érvénytelen. Ez az Mt. 208.§ (2) bekezdéséből is levezethető, még akkor is, ha az „ellenértékben megállapodás” nincs szó szerint benne. Az (1) és a (2) bekezdés együttes értelmezése szerint: megállapodást kötök a munkáltatóval, hogy nem végzek olyan tevékenységet, ami a munkáltatóm jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné, cserébe a munkáltató megfelelő mértékű ellenértéket fizet.
A kérdező által idézett szerződéses rendelkezés szerintem versenytilalmi megállapodásnak minősül, hiszen éppen azt tiltja meg, hogy bizonyos ügyfelekkel a munkavállaló a munkaviszony megszűnése esetén üzleti kapcsolatra lépjen, ergó: megtiltja a gazdasági tevékenység végzését bizonyos személyekkel kapcsolatban. Ez pedig sérti a szabad verseny elvét, tehát a munkáltató megfelelő ellenértéket köteles fizetni.
Mert szerinted az ügyfelek listája, adatai szerinted nem üzleti titok? :D
Többet is néztem. Van ilyen is, meg olyan is. Erre az álláspontra szerintem a polgári jogias szemléletű bírók helyezkednek, ők is inkább a régi Mt. hatálya alatt. Szerintem a régi Mt. szerint sem volt igazuk, az új Mt. pedig már nem is tartalmazza azt a rendelkezést, hogy az Mt. hatálya alá tartozó megállapodásokra alkalmazni kell a Pkt. általános szerződéses szabályait.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02