passzív táppénz


siskin7 # 2010.03.30. 15:50

Sziasztok!
Nekem is volna kérdésem.
Elég friss vagyok..
2010. március 31-én lejár a munkaviszonyom, vagyis holnap, de 17-től táppénzen vagyok. A papírt ma meg is kaptam. A háziorvossal megbeszéltem, hogy szeretnék passzív táppénzen lenni, ami tudtommal már csak 30 napos, így április végéig.
Annyi kérdésem volna, hogy majd azt a passzív táppénzes papírt kinek kell majd leadni, illetve szóljak-e erről a munkáltatónak? Hall az ember mindenfélét, totál összezavartak, már szeretnék végre tiszta, érthető választ kapni erre.
Illetve még egy kérdésem van: az nem probléma, hogy nem írta rá a márciusi táppénzes papírra, hány napig voltam keresőképtelen? Vagy azt úgyis tudják, mivel megszűnt a munkaviszony? Csak az a dátum van rajta, mióta vettek állományba, mint keresőképtelent.
A választ előre is köszönöm!
U.i.: kérdésemre nem igazán találtam választ az elmúlt kérdések között...

Dödölle1 # 2010.03.31. 06:29

siskin7 2010.03.30. 17:50

Sziasztok!
Nekem is volna kérdésem.
Elég friss vagyok..
2010. március 31-én lejár a munkaviszonyom, vagyis holnap, de 17-től táppénzen vagyok. A papírt ma meg is kaptam. A háziorvossal megbeszéltem, hogy szeretnék passzív táppénzen lenni, ami tudtommal már csak 30 napos, így április végéig.
Annyi kérdésem volna, hogy majd azt a passzív táppénzes papírt kinek kell majd leadni, illetve szóljak-e erről a munkáltatónak? Hall az ember mindenfélét, totál összezavartak, már szeretnék végre tiszta, érthető választ kapni erre.
Illetve még egy kérdésem van: az nem probléma, hogy nem írta rá a márciusi táppénzes papírra, hány napig voltam keresőképtelen? Vagy azt úgyis tudják, mivel megszűnt a munkaviszony? Csak az a dátum van rajta, mióta vettek állományba, mint keresőképtelent.
A választ előre is köszönöm!
U.i.: kérdésemre nem igazán találtam választ az elmúlt kérdések között…

--
Válasz:
  1. Nem közölted azt a releváns tényt, hogy a volt munkáltatódnál működik-e TB kifizetőhely!
  2. Főszabály szerint a további orvosi igazolásokat is a volt munkáltatónak kell leadni, aki arról átvételi elismervényt köteles adni, amennyiben működtet TB kifizetőhelyet úgy a "P" táppénzt bérfizetési napokon Ő fizeti, amennyiben nem köteles 3 napon belül továbbítani a REP-hez. A REP a beérkezéstől számított 22 munkanapon belül köteles a táppénzt kiutalni.
  3. Az orvosi igazolásra belejavítani, beleírnod nem szabad, viszont annak leadásakor külön lapon, írásban közölheted a munkáltatóval, hogy a keresőképtelenség várhatóan további 30 napig fog tartani.
  4. Amennyiben van még kérdésed, úgy azzal érdemes a REP PEEO Osztályvezetőjét megkeresni.
  5. Visszalapozva több, a "P" táppénzzel kapcsolatos összefoglalót is olvashattál volna. Javasolom továbbá átnézni a www.oep.hu weblapon található, a táppénz igényérvényesítéssel kapcsolatos tájékoztatót.
  6. Íme ismét egy rövid összefoglaló:

A passzív táppénz.

Ilyen fogalom, hogy „passzív” táppénz egyetlen jogszabályban sem található. Passzív táppénz alatt a munkaviszony megszűnése után folyósított táppénzt értjük.

Passzív táppénz annak jár, aki a munkaviszony megszűnését követő 1., 2., vagy 3. (naptári) napon keresőképtelen¬né válik.

Természetesen ha valaki a munkaviszony tartama alatt kerül táppénzre és ez idő alatt szűnik meg a jogviszonya az –ha különben még van táppénzjoga- az kapja folyamatosan tovább a táppénzt, amit ettől a naptól passzív táppénznek nevezünk.

A „P“ táppénz a 2009.07.31. után induló keresőképtelenségek esetén már csak 30 napig folyósítható!

(Régen ez 365 nap volt, majd lecsökkent 275-re, aztán 180-ra, 90-re, 45-re, most pedig 30-ra. Ennek az az oka, hogy nagyon sokan indokolatlanul, mintegy a munkanélküli ellátás időtartamát meghosszabbító ellátásként vették azt igénybe. Itt jegyzem meg, hogy az OEP tervei között szerepel a „P” táppénz teljes eltörlése arra hivatkozva, hogy a táppénz egy a betegség miatti keresetveszteség pótlására szolgáló juttatás annak azonban akinek nincs munkaviszonya nincs keresete, betegség esetén pedig keresetvesztesége sem….)

Azaz ha valakinek megszűnik a jogviszonya hiába lenné még jogosult még pl. 279 nap táppénzre a munkaviszony megszűnése után legfeljebb 30 napig kaphat „passzív jogon” táppénz ellátást.

Ha és amennyiben az igénylőnek van előtte elég hosszú munkaviszonya és a keresőképtelensége fennáll tovább is a 30 nap letelte utáni időre is lehet Regionális Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójától „méltányossági táppénzt“ igényelni.

Méltányossági táppénz a 30 nap letelte után további max. 30 napig engedélyezhető, illetve folyósítható! Az engedélyt általában megadják, ha nincs otthon minden családtagnak 1–1 mercedesze, vagy nincs a ház alatt kacsaláb (azaz, ha a méltányosság gyakorlása orvosilag és anyagilag is indokolt).

A méltányossági táppénz jogi hátterét lásd a 217/1997 (XII.1.) kormányrendelet 31.§ + 1997. évi LXXXIII. törvény. 50.§. szakaszaiban.

Jó tudni, hogy a méltányosságból engedélyezett táppénz összege kevesebb is lehet, mint amit az igénylő a biztosítása alapján kapott, valamint azt is, hogy a REP csak akkor fogja az engedélyt megadni, ha az egész iratanyagot áttanulmányozva azt a REP Egészségügyi Osztályának Ellenőrző Főorvosa is indokoltnak tartja és javasolja!

*

Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások

50. § (1) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az egészségbiztosító méltányosságból a 46. § (1) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott időtartamot meghaladóan is állapíthat meg gyermekápolási táppénzt a 44. § e) pontja szerinti keresőképtelen biztosítottak részére.

Kommentár:

A súlyosan beteg gyermekek gyógyulásához nem feltétlenül elegendő a törvényben biztosított napok száma, így előfordulhat, hogy a szülő nem tudja gyermekét ápolni, vagy a jogszabályok kijátszására kényszerül és saját jogán veszi az orvos keresőképtelen állományba, azonban így a foglalkoztató köteles megfizetni a biztosított után a táppénz hozzájárulást.

A méltányosságra vonatkozó szabályok módosításával, az egészségbiztosító méltányosságból az előírtnál több napi gyermekápolási táppénzt állapíthatna meg azok részére, akik a gyermek betegsége folytán erre rászorultak. A módosítással megszűnne azon megkülönböztetés, amely szerint méltányosságból táppénzben kizárólag a szükséges biztosítási idővel nem rendelkező biztosítottak részesülhetnek.

(3) A biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz lejártát követően az egészségbiztosítási szerv méltányosságból legfeljebb 30 napra állapíthat meg táppénzt.

(4) A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kérelem elbírálása során az V. fejezetben foglaltaktól eltérőn határozhatja meg, azzal, hogy az összege nem haladhatja meg

  1. terhességi-gyermekágyi segély esetén a 42. § (3) bekezdése szerinti összeget,
  2. gyermekgondozási díj esetén a 48. § (4) bekezdése szerinti összeget,
  3. az (1) bekezdés szerinti táppénz esetén - a biztosítási idő figyelembevételével - a 48. § (8) bekezdése szerinti összeget,
  4. a (3) bekezdés szerinti táppénz esetén a biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz összegét.

(5) Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben segélyben részesítheti.

*

Méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátások

31/A. § Az Ebtv. 50. § (1) bekezdése szerinti méltányossági jogkörben - a biztosítási jogviszony megszűnése után megállapított vagy folyósított táppénz kivételével - kizárólag a Tbj. 5. §-a szerint biztosítottnak minősülő személy részére engedélyezhető pénzbeli ellátás.

31/B. § (1)
(2) A táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet.

(3) Nem engedélyezhető méltányosságból táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra szerzett jogosultságot, illetve ellátásban (pl. rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék) részesül.
31/C. §

31/D. § (1) A biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójának székhelye szerint illetékes REP-hez nyújthatja be. A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, valamint az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról.

(2) Táppénz méltányosságból történő engedélyezésére irányuló kérelem az igényjogosultság megszűnését, illetve az arról történő tudomásszerzést követő 15 napon belül nyújtható be.

(3) A REP a hiányosan benyújtott kérelem esetén a 37. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el.

(4) A pénzbeli ellátások folyósítására vonatkozó kérelmek elbírálásánál figyelemmel kell lenni a biztosított

  1. biztosításban töltött idejére,
  2. 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamára,
  3. jövedelmi viszonyára és egyéb méltánylást érdemlő körülményeire.

(5) A táppénz időtartamának meghosszabbítása iránti kérelem kizárólag az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltak figyelembevételével engedélyezhető.

(6) A táppénz folyósításának a biztosítási jogviszony megszűnését követő időtartamra történő megállapítása a REP ellenőrző főorvosának javaslatára engedélyezhető.

(7) A táppénzt méltányosságból legkorábban az igényjogosultság megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

31/E. § Az Ebtv. 50. §-ának (1) bekezdése alapján méltányosságból engedélyezett pénzellátás összegének megállapítása és folyósítása a REP feladata. A méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartama újabb ellátás megállapítására nem jogosít.

A méltányosságból engedélyezett táppénz folyósításának időtartamát azonban az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani.

*

Méltányosságból engedélyezhető egyszeri segély

31/F. § (1) Az Ebtv. 50. § (4) bekezdésének alkalmazásánál biztosítottnak kell tekinteni a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt is.

(2) Egyszeri segélyben részesíthető az a biztosított, akinek

  1. az egészségi állapotában kedvezőtlen változás, egészségkárosodás következett be, és a kérelmében előadottak az egészségbiztosítás által nyújtott ellátással vannak összefüggésben, vagy
  2. részére a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósítását az Ebtv. 50. § (1) bekezdése alapján méltányosságból sem engedélyezték.

(3) Az engedélyezési eljárás során vizsgálni kell a biztosított jövedelmi helyzetét, továbbá, hogy a kérelem benyújtását megelőző egy évben részesült-e segélyben.

31/G. § (1) A 31/F. § szerinti segély iránti kérelmet a biztosított a lakóhelye szerint illetékes REP-nél nyújthatja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított TAJ számát.

A kérelemhez csatolni kell a biztosított egészségi állapotára, kezelésére vonatkozó és a kérelemmel összefüggő egészségügyi dokumentációt, továbbá a biztosított nyilatkozatát a saját és a vele közös háztartásban élők által - a kérelem benyújtását megelőző három hónapban - megszerzett jövedelemről.
(2)

(3) Az egészségbiztosító a kérelem elbírálása során megvizsgálja a biztosított jövedelmi helyzetét és életkörülményeit.
A méltányossági táppénz mellett –ha az indokolt- méltányosságból adható egyszeri segély is. Hogy kinek és mikor erről is a fenti jogszabályi hely rendelkezik.

A passzív táppénznél is jó tudni, hogy az orvos 5 (naptári) napra visszamenőleg igazolhat keresőképtelen¬séget, azaz ha az igénylő elmegy az orvoshoz ma az orvos –ha indokolt- 5 napra visszamenőleg is igazolhat keresőképtelenséget.

Ismétlésként: Passzív táppénz ugye annak jár, aki a munkaviszony megszűnését követő 1., 2., vagy 3. (naptári) napon keresőképtelen¬né válik.

Ha már a 4. napon, akkor „P” táppénzre nem jogosult. De ha a 4 napon elmegy az orvoshoz és az orvos nem a 4. nappal állítja ki az orvosi igazolást, hanem él ezzel a jogszabályi lehetőséggel az igénylő jogosulttá válik táppénzre.

(Persze mint ahogyan azt már jeleztem a passzív táppénz nem segély, nem szociális juttatás, az annak jár, aki orvosilag indokoltan beteg és attól a naptól amikortól a betegsége orvosilag fennáll. Az előbbi tehát az orvosnak lehetőség, de ő dönti el, hogy ennek a lehetőségnek az alkalmazása indokolt-e?)

*

Sokan kérdezik:

Ki fizeti a passzív táppénzt, mennyi az ügyintézési idő, az orvosi igazolásokat kinek, hova kell leadni?
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (1) szerint: A táppénz iránti igényt a biztosítottnak a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatónál kell bejelenteni.

(2) A táppénz iránti igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben az egészségbiztosító bírálja el és folyósítja.

(5) A táppénzt utólag kell folyósítani, a (2) bekezdés a) pontjában említett esetben, azaz ha van a munkáltatónál TB kifizetőhely úgy a bérfizetési napon, a REP viszont a beérkezést követő 22 munkanapon belül intézkedik a táppénz kiutalásáról..

A fenti jogszabályok alapján tehát: a táppénzes papírt ( orvosi igazolást) -munkaviszony megszűnése esetén- a volt munkáltatóhoz kell elvinni, leadni. Ha ott van TB kifizetőhely a táppénzt ők folyósítják.
TB kifizetőhely általában ott van, ahol a cég alkalmazottainak a száma eléri a 100 főt.

Az, hogy van-e kifizetőhely az adott cégnél, vagy nincs azt a cég munkaügyi-tb ügyintézője, esetleg a könyvelője vagy a REP PEEO Ellenőrzési Részlege tudja megmondani.

Ha nincs akkor a volt munkáltató „Foglalkoztatói igazolás“ nyomtatványt köteles kiállítani és az előírt okmányokkal (TB. igazolvány, táppénzes papírok stb.) 3 munkanapon belül köteles megküldeni a munkáltató székhelye szerinti REP-nek. ( REP= Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) Ekkor a táppénzt Ők folyósítják.

A 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 37. § (1) szerint: Ha a foglalkoztatónál társadalombiz¬tosítási kifizetőhely (a továbbiakban: kifizetőhely) nincs, a foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyedre, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó igény elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal – gyermekgondozási díj iránti igény esetén az igénybejelentéssel – együtt három munkanapon belül a székhelye (telephelye) szerint illetékes REP-nek megküldi.

A foglalkoztató a foglalkoztatói igazolásokat két példányban köteles kiállítani, és annak egy példányát öt évig megőrizni. Ezen nyomtatvány a www.oep.hu honlapról letölthető.

*

Jó tudni, hogy a Ket. novella és a hozzá tartozó egyéb TB. jogszabályok módosítása következményeként a táppénz igényt a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató elektronikusan is beküldheti a REP-nek. (Kivétel: Nem küldhető be elektronikusan a TB igazolvány és a szigorú számadású jövedelemigazolás. Részletesen lásd a Kormányrendelet vonatkozó szakaszait.)

A foglalkoztató az igény, illetve igazolások átvételét (beérkezését) hitelt érdemlő módon –azaz átvételi elismervénnyel- köteles igazolni.

*

Kérdés: Miért kell nekem a táppénzes papírt a volt munkáltatómhoz elvinni? Ha ott nincs kifizetőhely nem lehet azt közvetlenül a REP-hez bevinni?

De igen, a későbbiek során, ha az orvos kéthetente kiadja a táppénzes papírokat. Azonban azt a bizonyos Foglalkoztatói igazolást akkor is a volt munkáltatónak kell kiállítani.

(Ehhez kell csatolni az első orvosi igazolást, TB igazolványt stb.) Ez azért van így, mert fő szabály szerint a táppénz egy munkaviszonyhoz kötött ellátás, a munkaviszonyt, bért, a jogviszony jellegét, a heti munkaidőt, a kiadott betegszabadságot és még sok fontos adatot a munkáltatónak kell megadni ahhoz, hogy az igényt helyesen el lehessen bírálni.

*

Kérdés: De honnan tudja a REP, hogy hova utalja a táppénzemet? Ha a volt munkahelyemen nincs TB kifizetőhely a REP hány napon belül utalja ki a táppénzt?

A fent hivatkozott „Foglalkoztatói Igazolás” nyomtatványon lehet (kell) megadni a folyósítási címet, vagy a bankszámlaszá¬mot, ahová a REP majd kiutalja a táppénzt.

A REP -ha minden szükséges adat és okmány beérkezett- a beérkezést követő 22 munkanapon belül utólag utal, hiány esetén okmánypótlásra szólítja fel vagy a volt munkáltatót, vagy az igénylő volt biztosítottat.

*

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ”.

Mindezek figyelembevételével amennyiben még van akár anyagi, akár eljárásjogi kérdésed úgy javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának Osztályvezetőjét, aki készséggel segít.

(Ennek módjáról bővebben a „GYED GYES táppénz” topicban található hozzászólásaim végén olvashatsz.)

Egyjogász # 2010.03.31. 07:14

"Régen ez 365 nap volt, majd lecsökkent 275-re, aztán 180-ra, 90-re, 45-re, most pedig 30-ra. Ennek az az oka, hogy nagyon sokan indokolatlanul, mintegy a munkanélküli ellátás időtartamát meghosszabbító ellátásként vették azt igénybe."

Jellegzetes magyar megoldás.....

Táppénzre jogszerűen az "mehet", akit a kezelőorvosa ténylegesen betegnek nyilvánít és kiír táppénzre.

Ha a fenti megállapítás igaz, akkor talán az egyébként egészséges személyt kamuból betegnek nyilvánító orvosokkal szemben kellett volna hatékony eszközökkel fellépni, úgy, hogy nagyon ne érje meg nekik egy egészségest kamuból táppénzre venni.

De nem, a magyar megoldás: szívassunk meg minden munkanélkülivé vált embert egységesen, azaz így az is csak 30 napig kap "passzív táppénzt", aki egyébként 180 napig súlyos beteg.......

Egyjogász # 2010.03.31. 07:18

Ja, hát igen, a kérdező is így fogalmaz:

"A háziorvossal megbeszéltem, hogy szeretnék passzív táppénzen lenni"

Mondjuk, előző beírásom szerint, én nem a passzív táppénzt csökkentettem volna 30 napra, hanem az olyan orvosokat, akikkel "meg lehet beszélni", hogy az egyébként makkegészséges embert táppénzre vegye, úgy megbüntetném, hogy többet az életben ne jusson eszébe bárkit is kiírni kamuból táppénzre......

Dödölle1 # 2010.03.31. 08:09

Tulajdonképpen egyetértek. :)

nandy # 2010.03.31. 08:32

De az orvosokat végigellenőrizni nyilván macerásabb, mint egy-két mondatot átjavítani a törvényben :((
Sajnos az adózás terén sem jobb a helyzet...

siskin7 # 2010.03.31. 18:47

Először is, nagyon szépen köszönöm a választ!
De mielőtt szó érné a ház elejét: az nem az én hibám, hogy ,,meg lehet vele beszélni" ilyen dolgot. Én nyílt lapokkal játszottam, mondtam neki, mit szeretnék, ő mondhatott volna NEM-et, mert mire fel?..Mindenesetre adott beutalót a pszichiátriára, ahol már ismernek...nem fontos. Teljesen elfogadtam volna, ha nem teszi meg, mert jogos...de nem azért teszem, mert sokan mások is megteszik. Igen, megtehetik, olyan az orvos.
Mindenesetre maradok magammal annyiban, hogy a tegnapi táppénzes papírt sem jól adta, mert csak 7 napos, azt mondták...ehhez ne feltétlenül én értsek már..szóval holnap megyek vissza, aztán letisztázok mindent, úgy a legjobb.
De mindenesetre még egyszer köszönök mindent!

anne01 # 2010.03.31. 19:02

siskin7

Kezdő táppénzes papírt (négyzet alakút) mindig 7 napról állítják ki.

Dödölle1 # 2010.04.01. 06:18

"a tegnapi táppénzes papírt sem jól adta, mert csak 7 napos, azt mondták…ehhez ne feltétlenül én értsek már"

siskin7 2010.03.31. 20:47

--
A háziorvos jogszerűen járt el akkor, amikor az első megjelenéskor "csak" 7 napra szóló nagyalakú orvosi igazolást állított ki.

Lásd:

102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet
a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről

10. § (1) A keresőképtelenség okát a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt orvos a biztosított dokumentációjában rögzíti,

továbbá kiállítja az 5. számú melléklet szerinti „Orvosi Igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” elnevezésű nyomtatványt.

Tartós keresőképtelenség esetén a keresőképtelenségi állomány 8. napjától a keresőképtelenség igazolására a 6. számú melléklet szerinti az „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” megnevezésű, nyomtatványt kell - legalább 2 hetenként - kiállítani.
Az 5. és 6. számú mellékletek szerinti igazolásokat az orvos munkahelyi és személyi orvosi bélyegzője olvasható lenyomatával, valamint aláírásával ellátva és a rendelő címét feltüntetve kell a beteg részére átadni.

(2) A kórházi kezelés idejét az „Igazolás fekvőbeteg-gyógyintézetben történő gyógykezelésről” elnevezésű, 7. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell igazolni.

siskin7 # 2010.04.01. 15:12

Köszönöm szépen!

hhhhh # 2010.04.02. 15:26

Jó napot kívánok!
2010.03.31.-én megszünt a munkaviszonyom közös meggyezéssel, mától (04.02)táppénzen vagyok ha ez lehetséges. Ha igen, meddig jár nekem táppénz és mi a táppénz alapja. Folyamatos munkaviszonyom volt 3 évig.
Köszönöm!

nandy # 2010.04.03. 10:39

Azért nem ártana elmondani az előzményeket, mert nehéz összekanalazni a különböző topikokból...

Te voltál az, akinek a GYED alatt lejárt a határozott idejű szerződése. Már csak azt kellene tudni, hogy mikor járt le a GYEd, és hogy azt követően dolgoztál akár egy napot is...

hhhhh # 2010.04.03. 12:29

Szia!
Igen, én vagyok az. Tehát március 31.-én a munkáltatóm kiadta a papírjaimat közösmegegegyezéssel. Nem dolgoztam közben csak szabadság megváltás volt március 31.-i dátummal, a gyedem lejár április 7.-én. Közben mélyvénátrombózis gyanújával kerültem orvoshoz, ajánlotta
nekem hogy kérjek táppénzt mert ez igen hosszú gyógyulás lesz. Közben mondjam le azt a néhány nap gyedet. Ez így lehetséges, és mi a táppénz alapja, a volt munkáltatómnak kell küldenem a táppénzes papírt. Köszönöm válaszod!

nandy # 2010.04.04. 10:07

Ha a munkaviszonyod megszűnt, akkor már csak passzív táppénzre vagy jogosult. De csak abban az esetben, ha április 3-ig bekövetkezik a keresőképtelenség.
Passzív táppénz 30 napig jár, egyszeri alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható méltányosságból.

Nem biztos, hogy erre a pár napra vissza kell mondani a GYED-et, mert választhatsz a GYED és a táppénz között, kérdés, hogy melyikkel járnál jobban. Ha a GYED összege magasabb, mint a táppénzé lenne, akkor is vetesd magad betegállományba április 3-ig bezárólag, de csak a GYED lejárta utáni naptól kérjed a folyósítást.
Gyes-t viszont a p. táppénz lejártáig ne kérj, mert nem jár egyszerre mindkettő (hasonlóan a GYED-hez).

A táppénz alapja az az összeg lesz, amely alapján a GYED-et megállapították, de maximum a jelenlegi minimálbér 150%-a, azaz bruttóban max. 110.250,-Ft, ebből még vonnak szja-t, de ha adójóváírást kérsz, akkor az szja összege kevesebb lesz.

hhhhh # 2010.04.04. 15:27

Köszönöm nandy!
És kinek kell adjam a táppénzes papírt, tb vagy volt munkáltató?
Köszönöm

nandy # 2010.04.04. 21:37

A volt munkáltatónak. Lehetőleg vetesd át vele, hogy később ne tudja letagadni...

kissho # 2010.04.12. 11:14

Sziasztok!

Meglepő módon segítséget szeretnék kérni. Ápr. 30-án megszűnik a munkaviszonyom, közös megegyezéssel, bezár a cég. Passzív táppénzt szeretnék igénybe venni vagy munkanélkülire menni, számítana minden fillér és nem tudom mi érné meg jobban. 6 órás munkaviszonyban voltam az elmúlt egy évben minimálbérre bejelentve.

Dödölle1 # 2010.04.12. 11:34

kissho 2010.04.12. 13:14
Passzív táppénzt szeretnék igénybe venni vagy munkanélkülire menni....
kissho 2010.04.12. 13:14

Tisztázandó: Keresőképtelen beteg vagy?

Úgy tűnik, hogy nem. Ebben az esetben pedig "joggal való visszaélésnek, illetve a TB jog nem rendeltetésszerű használatának minősíthető a "terved".

A "passzív" táppénz nem szociális ellátás!

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

45. § (1) A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.

(2) A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult.

46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban

  1. a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át;

44. § Keresőképtelen,

  1. aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
  2. aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
  3. akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
hhhhh # 2010.04.12. 12:00

Tisztelt nandy4
Már nagyon sok segítséget kaptam tőled. Íme lenne egy új kérdésem, a volt munkáltatóm egy évnyi szabadságot nem fizetett ki nekem papíron sem. 27 nap szabadságot fizetett ki a kb 60 nappal szemben. Mi a teendőm, hogy érvényesítsem a jogaimat pontosabban hol kell intézni. A volt munkáltatóm egy önfejű ember, beszélni vele nem lehet, persze ha neki kellene fizetni.
Köszönöm!

nandy # 2010.04.12. 12:14

Szólítsd fel írásban, lehetőleg tértis levéllel, a fizetésre, megfelelő határidő kitűzésével (pl. 8 nap)

hhhhh # 2010.04.12. 12:25

Köszönöm!

kissho # 2010.04.13. 07:08

dödölle, igazad van. Csak ez egy nagyon hajtós munkahely, pont 1 hete műtöttek, de jöttem dolgozni, mert itt akkor van bérem ha dolgozom. Pedig fájdalmaim és egyebek vannak. Ezért csak egy kicsit csalnék, még ha ez még elítélendő is.....

Dödölle1 # 2010.04.13. 07:39

kissho 2010.04.13. 09:08

Ápr. 30-án megszűnik a munkaviszonyom, közös megegyezéssel, bezár a cég. Passzív táppénzt szeretnék igénybe venni vagy munkanélkülire menni, számítana minden fillér és nem tudom mi érné meg jobban. 6 órás munkaviszonyban voltam az elmúlt egy évben minimálbérre bejelentve. kissho 2010.04.13. 09:08 -------------------------------------
Válasz:

A táppénz havi bruttó összege -a megadott adatok alapján és nagyon leegyszerűsítve- kb. az előző évi, 71.500 Ft-os minimálbér 50%-a, azaz 35.750 Ft.- lesz.

(Természetesen ez akkor igaz, ha az előző évben nem volt kieső napod, nem részesültél betegszabadságban,bár 6 órás voltál, de a teljes minimálbért megkaptad.)

Amennyiben a munkahelyen működik TB kifizetőhely úgy a TB ügyintéző, ha nincs úgy a REP PEEO Osztályvezetője tud bővebb felvilágosítással szolgálni.

--------
  • Végül néhány hasznos információ (egy régebbi hozzászólásomból), hátha tudod használni most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP = Regionális Egészségbiztosítási Pénztár; a REP az OEP, azaz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szerve) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP, azaz a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS, vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) területi szervének, azaz a REP, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

kissho # 2010.04.13. 11:26

Dödölle, ez igen, szeretnék ilyen okos lenni én is :-))))
Köszönöm a gyors és kimerítő válaszodat!
Mivel friss bérszámfejtő lap éppen van nálam, ezért rögtön tudom mondani, hogy a bruttó 560000 volt, nettó 46480, ja és startkártyás mert gyes-ről visszatérő voltam. Mivel te nagyobb összegekkel számoltál ezért ebből tuti valami nagyon kis összeg jönne ki.
De akkor legalább nem kell kicsit se csalnom, a lelkem is nyugodtabb lesz, megyek a munkanélkülibe, az álláskereső segély úgy tudom huszonvalamennyi ezer.....
Remélem jogosult leszek rá, akkor nyomozok ez irányba.
Köszönöm mégegyszer!

Dödölle1 # 2010.04.13. 11:55

kissho2010.04.13. 13:26

Dödölle, ez igen, szeretnék ilyen okos
lenni én is :-))))

A látszat csal. :)

Köszönöm a gyors és kimerítő válaszodat!
Szívesen.

"A kisdobos ahol tud, segít és önként szolgálja a közösséget."

Üdv. :)