GYED, GYES, munkaviszony?

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg GyED-en vagyok 2. gyermekemmel , visszamegyek 4 órában mellette dolgozni, ezáltan a br. bér is fele lesz. A 3.gyermeket szeretnénk, érkezését GYED időszakra tervezzük/ azt követő 1 éven belül . A CSED alapja 4órás br. bér lesz. Én azt olvastam vhol, hogy elvileg nem kaphatok kevesebbet a 3. gyereknél, mint amit kaptam a 2.gyereknél 8 órás br. bér alapján. Ez csak akkor érvényes ha nem mennék vissza dolgozni? Kérem szíves válaszat.
Köszönöm.

Tisztelt Szakértő!

Gyeden vagyok, megszűnt a munkaviszonyom év végén. Kislányom most lesz 1 éves. A gyed összege, hogyan változik?

Köszönöm.

„pocimaci 2015.02.13. 23:04

Tisztelt Szakértő!

Kb. mennyi idő múlva kapok választ?
fontos lenne...
Köszönöm
”

T. Kérdező!

A válaszadás nem kötelező.

A fórumozók önként, ingyenesen, szabadidejükben válaszolnak a feltett kérdésekre.

Bővebben lásd a fórum szabályzatát.

pocimaci # e-mail Jelentem! 2015.02.13. 23:04

Tisztelt Szakértő!

Kb. mennyi idő múlva kapok választ?
fontos lenne...
Köszönöm

„Melcsi89 2018.10.06. 07:42

Tisztelt Szakértő!Szeretném a segítségét kérni,választ kapni arra, hogy 8 éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen, de lehetőségem lenne váltani. Viszont babatervezésbe fogtunk. Mennyi időnek kell eltelnie az új munkahelyen hogy jogosult legyek a GYEDre? Vagy ha folytatólagosan dolgoztam, megszakítás nélkül,akkor ezzel nincs probléma?
Előre is köszönöm a segítséget.
”

T. Kérdező!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Olyan szabály, miszerint a jogosultság felétele, hogy valamennyi időnek el kell telnie az új munkahelyen nincs.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Tisztelt Szakértő!Szeretném a segítségét kérni,választ kapni arra, hogy 8 éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen, de lehetőségem lenne váltani. Viszont babatervezésbe fogtunk. Mennyi időnek kell eltelnie az új munkahelyen hogy jogosult legyek a GYEDre? Vagy ha folytatólagosan dolgoztam, megszakítás nélkül,akkor ezzel nincs probléma?
Előre is köszönöm a segítséget.

Tisztelt Szakértő!

Kb. mennyi idő múlva kapok választ?
fontos lenne...
Köszönöm

Tisztelt Szakértő!

.Második kislányommal vagyok gyeden ami február 22.-én jár le. Még januárban írtam az igazgatóságnak egy levelet hogy szeretnék visszatérni dolgozni. Nem kaptam semmi választ, majd most jött egy levél a HR-estől, hogy 1 évre meghosszabithatom a fizetés nélküli szabimat. Erre én írtam egy nyilatkozatot hogy, köszönöm nem kívánom igénybe venni , tájékoztasson a szabadságaimról és a munkába állásomról.Erre még választ nem kaptam :( Igen ám de én közben elköltöztem, és ahol eddig dolgoztam oda már nem tudnék visszamenni. Itt a közelünkbe lenne egy üzlet de ide légyszámstop miatt nem kellek. Az is hozzátartozik hogy mikor a kicsi lányom betöltötte az 1 évet szerettem volna kihasználni az extra gyedet. Akkor levélben kértem az áthelyezésemet a hozzánk közelebbi lévő üzletbe, amit meg is kaptam. Mondták semmi akadály kiadták a rengeteg szabimat mire munkába állhattam volna akkor már sajnos nem tudtak alkalmazni, így visszatértem gyedre és fizetés nélküli szabira.

Nem tudom mit lehetne tenni. Attól félek hogy ott adnak majd csak munkát ahol költözés előtt dolgoztam , de ugye oda nem tudok bejárni, és akkor más választásom nincs csak a közös megegyezéssel felmondani? Válaszát előre is köszönöm!

Üdv! Moncsi

A GYES mellett nem kötelező dolgozni, de ha gyermek betöltötte az 1. életévét dolgozhat és kaphatja a GYES-t és a munkabérét is.

GYES mellett időkorlát nélkül vállalhat munkát, azaz heti egy, de akár heti 40 órában is dolgozhat.

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg Gyed-en vagyok,ami ez év decemberében fog lejárni.Szeretnék visszamenni dolgozni,de a munkáltatóm valószínűleg nem fog (ill. nem akar) visszavenni.Kérdésem ezzel kapcsolatban,hogy felmondhat-e gyed után? mik a munkáltató kötelezettségei?

• ha felmond,akkor mi jár nekem? kifizetik a 2 évre járó szabadságot? 5 év munkaviszony után jár-e egyéb? felmondási idő? és mi a helyzet akkor ha csak félállásba szeretnék visszamenni? megtagadhatja?
• úgy tudom már nincs védettségi idő ( talán ha egyedülálló az anya? )

Válaszukat előre is nagyon köszönöm.

Tisztelt Szakértö!Érdeklödni szeretnék hogy gyes mellet heti hány órát kötelezö dolgozni? Válaszát elöre Köszönöm

T. G.hanna

További info a NAV honlapjáról:

http://www.nav.gov.hu/…_100401.html?…

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evec tv.) 18. §-a szerint az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti.

A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat.

Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.

Mivel a fenti jogszabály nem tartalmaz rendelkezést, tilalmat arra vonatkozóan, hogy az az egyéni vállalkozó, aki alkalmazottat foglalkoztat, nem szüneteltetheti egyéni vállalkozói tevékenységét, ezért lehetőség van az alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetésére is.

I. Alkalmazottak jogviszonyának rendezése

Ebben az esetben az egyéni vállalkozónak az alkalmazottak jogviszonyának rendezésével összefüggésben két lehetősége van.

1. Az egyéni vállalkozó a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényben szabályozott rendes felmondás lehetőségével, a munkáltató működésével összefüggő okra hivatkozva szünteti meg az alkalmazott munkaviszonyát.

2. A munkaviszony továbbra is fennmarad – mivel a Mt. nem ismeri a munkaviszony szünetelésének fogalmát – melynek költségeit, járulékait az egyéni vállalkozónak továbbra is viselnie kell, annak ellenére, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozó tevékenységet nem folytathat, további kötelezettséget nem vállalhat.

A Mt. alapján ugyanis a munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg. Az Evec tv. szintén kimondja, hogy az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.

Tisztelt Szakértő!
Köszönöm gyors válaszát! Abban az esetben ha nem jelentettek ki viszont szünetel a vállalkozás akkor mi a helyzet? mivel a vállalkozó közben külfödre ment így nem érem utol se őt se a könyvelőjét így azt sajnos nem tudom meg tőlük hogy mikortól szünetel a vállakozás.Ezt a NAV-nál kérdezzem meg esetleg?Tehát ha jól értem azon naptól kezdve hogy szünetela vállakozása szünetel az én biztosítási jogviszonyom is? és ha nincs meg az elmúlt két évre visszamenőleg a 365 nap akkor minegy hogy a munkanélküli hivatalba bejelentkezek e vagy esetleg elhelyezkedem nem leszek jogosult CSED-re...??
Köszönöm válaszát!

T. G.hanna

CSED-re az jogosult, aki a szüléskor biztosított és a szülést megelőző két éven belül legalább 365 biztosításban töltött nappal rendelkezik.

a munkaviszonyban álló és az álláskeresési járadékban részesülő személy a tbj. 5. § értelmében biztosított.

Ha a szüléskor a feltételeknek megfelel jogosult CSED-re, ha nem, akkor nem jogosult.

(Az Ön által megadott adatok ismeretében ettől részletesebb válasz nem adható. Javaslom, hogy az egészségbiztosító Nyilvántartási Osztályán személyesen megjelenve tisztázza kijelentették (megszüntették a jogviszonyát), vagy sem? Ha igen mely nappal? Utóbbi esetben az előírt okmányait miért nem adták ki? Tárgyban, írásban javaslom megkeresni a NAV-ot is.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

T. G.hanna

CSED-re az jogosult, aki a szüléskor biztosított és a szülést megelőző két éven belül legalább 365 biztosításban töltött nappal rendelkezik.

a munkaviszonyban álló és az álláskeresési járadékban részesülő személy a tbj. 5. § értelmében biztosított.

Ha a szüléskor a feltételeknek megfelel jogosult CSED-re, ha nem, akkor nem jogosult.

(Az Ön által megadott adatok ismeretében ettől részletesebb válasz nem adható. Javaslom, hogy az egészségbiztosító Nyilvántartási Osztályán személyesen megjelenve tisztázza kijelentették (megszüntették a jogviszonyát), vagy sem? Ha igen mely nappal? Utóbbi esetben az előírt okmányait miért nem adták ki? Tárgyban, írásban javaslom megkeresni a NAV-ot is.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Szakértő!

Az esetem a következő 2013 januárjában megszületett az első gyermekem.Két év munkaviszonyom megvolt...előszőr táppénzre, majd TGYÁs-ra és utána GYED-re került sor a lányka kapcsán.Menet közben a vállalkozó akinél dolgoztam úgy döntött hogy szünetelteti a vállakozását, melyről én csak nemrég értesültem, de hivatalos papírt nem kaptam ..se arról hogy szüneteltetve van se arról hogy megszünt-e a munkaviszonyom (a könyvelőjét telefonon értem utol aki ezen mód adta az információt)Állományban állományban vagyok, de idén januárban letelt a két év és megigényeltem a gyest a kislánykapcsán viszont jön az utánpótlás kisteső április közepén. A kérdésem az lenne hogy mivel az előző munkahelyem ugyebár nem él (szüneteltetve van)így ott biztosítási jogviszonyom mint olyan nincs (mármint ami a gyed igényléséhez szükséges), ha bejelentkezem a munkaügyi hivatalba álláskeresőnek vagy esetleg elhelyezkedek akkor jogosult leszek e ismét a GYED-re vagy nem?mivel már csak két és fél hónap van körülbelül vissza a baba születéséig.
Tisztelettel G.H.

„Mici30 2015.02.04. 09:13

Tisztelt Szakértő!

2015. július 30-ra várom gyermekemet, a CSED-re, GYED-re, GYES-re jogosult vagyok, a szükséges biztosítási idővel Magyarországon rendelkezem. Férjem 2015 márciusától Németországban fog munkát vállalni, mi a szülés után néhány héttel költözünk ki hozzá. Kérdésem az lenne, hogy a fenti ellátások közül mire leszek így jogosult?

Válaszát előre is köszönöm!
”

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU jogszabályok határozzák meg.

Alapelv az ellátások halmozódásának a tilalma.

Mindezek alapján a család életvitelszerű tartózkodásának a helye, illetve a kereső tevékenység folytatásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.

Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (OEP Állásfoglalás, 2007. január)

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon a Magyar Államkincstár Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, ezért tárgyban célszerű őket megkeresni.

„Vicus1984 2015.02.02. 15:44
Tisztelt Jogi Fórum Szerkesztője!
A párommal családalapítást tervezünk a közeljövőben. A kérdésem, hogy melyek azok a szempontok, amelyeket figyelembe vesznek a gyed megállapításánál? Az elmúlt hónapban és évben 8 órába voltam bejelentbe, de ez év második honapjától ez lecsökkent 4 órára, illetve ez által a bérem is.
A gyed kiszámításánál az órák számát is figyelembe veszik?
Illetve a táppénztől visszamenőleg kb. fél év hányadának 70 % a gyed? És csak akkor kapom meg, ha a megigényléskor munkaviszonyban állok?
Előre is köszönöm a válaszokat!
Tisztelettel: Blanka
”

Jogosultsági feltételek: A szüléskor legyen biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül legyen 365 biztosításban töltött napja.
Az óraszámot nem releváns, csak a jövedelem.
Az alap meghatározására egy viszonylag bonyolult szabályozást találtak ki, mely leegyszerűsítve a következő:

GYED alap számítási sorend
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, a TB kifizetőhelyek részére szóló OEP részére

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:
Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4.Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.
Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a sz.szerinti jöv. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Tisztelt Szakértő!

2015. július 30-ra várom gyermekemet, a CSED-re, GYED-re, GYES-re jogosult vagyok, a szükséges biztosítási idővel Magyarországon rendelkezem. Férjem 2015 márciusától Németországban fog munkát vállalni, mi a szülés után néhány héttel költözünk ki hozzá. Kérdésem az lenne, hogy a fenti ellátások közül mire leszek így jogosult?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Jogi Fórum Szerkesztője!

A párommal családalapítást tervezünk a közeljövőben. A kérdésem, hogy melyek azok a szempontok, amelyeket figyelembe vesznek a gyed megállapításánál? Az elmúlt hónapban és évben 8 órába voltam bejelentbe, de ez év második honapjától ez lecsökkent 4 órára, illetve ez álltal a bérem is.
A gyed kiszámításánál az órák számát is figyelembe veszik?
Illetve a táppénztől visszamenőleg kb. fél év hányadának 70 % a gyed? És csak akkor kapom meg, ha a megigényléskor munkaviszonyban állok?
Előre is köszönöm a válaszokat!
Tisztelettel: Blanka

A megadott adatok alapján, ha és amennyiben a szüléskor a biztosítási jogviszonya (munkaviszonya) fennáll csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, majd gyermekgondozási segélyre, illetve egyszeri anyasági támogatásra és családi pótlékra. (Utóbbi háromhoz nem szükséges biztosítás, azok állampolgári jogon járó ellátások.)

Tisztelettel érdeklődöm, hogy milyen ellátásra vagyok jogosult, várhatóan 2015. júniusában szülni fogok.

A helyzet a következő:

1. Jelenleg álláskeresőként vagyok nyilvántartásba véve, 2014.10.03. napjától kezdődően.
2. Várhatóan 2015.02.02. napjától heti 40 órás munkaviszonyban fogok dolgozni a szülésig.
3. 2011.04.07-től, 2014.09.15-ig az Egyesült Királyságban bejelentett, folyamatos 35 órás heti munkaviszonnyal rendelkeztem.

Mindezekről a szükséges igazolások a birtokomban vannak.

Válaszukat köszönöm.

„Tájékoztatásul minden, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai iránt érdeklődő részére:
”

OEP TÁJÉKOZTATÓ

Változatlan jogosultság mellett egyszerűsödnek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a baleseti táppénz elszámolási szabályai.

(2015.01.09.)

Közleményünkben a pénzbeli ellátások megállapításával kapcsolatosan felmerülő kérdésekre kaphat választ.

Az egészségügyi kormányzat célul tűzte ki, hogy a kieső jövedelmet gyermekvállalás, vagy betegség esetén lehetőség szerint a jövedelmi helyzethez közel álló szinten pótolja, így biztosítva védelmet a családok, munkavállalók számára.

Fontos feladatnak tekinti a lakosság és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését is, mindezek mellett megőrizve a GYED extra pozitív intézkedéseit, 2015. január 1-től egyszerűsödtek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, valamint a baleseti táppénz számítási szabályai.

Tájékoztatónkkal segítséget kívánunk nyújtani a változások megértéséhez.

A kismamáknak és a betegeknek járó pénzbeli ellátásokat érintő főbb változások

• A gyermekvállalás, a betegség, illetve a munkával összefüggő baleset esetén az ellátások összege az ellátás igénybevételéhez legközelebbi időszak jövedelme alapján kerül megállapításra, így mind a béremelés, mind a minimálbér növekedés hatása érvényesül az ellátások összegében.

• Az egészségbiztosító, a NAV által átadott jövedelemadatok alapján állapítja meg az ellátások összegét, így megszűnik a foglalkozatók (egészségbiztosító és NAV felé történő) kettős adatszolgáltatása.

• A csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj akkor is folyósítható, ha az ellátás ideje alatt a korábban végzett munkáért jövedelem kerül kifizetésre.

• Utazási költségtérítés jár annak a kismamának, aki a koraszülött intézményben ápolt gyermekéhez utazik annak érdekében, hogy gyermekét anyatejjel táplálja.

Terhességi Gyermekágyi Segély (THGYS) helyett Csecsemőgondozási Díj (CSED)

A szülési szabadság idejére 2014. december 31-éig született gyermekek esetében terhességi-gyermekágyi segély került megállapításra, amelyet a teljes ellátási időszakra változatlan feltételekkel fizet az egészségbiztosító. A 2015. évben született gyermekek esetében az ellátás változatlan feltételekkel csecsemőgondozási díj jár a kismamáknak.

A változások részletes ismertetése

I. A ténylegesen kieső jövedelmek hatékonyabb pótlása

Kedvező változás, hogy 2015-től a jövedelmet a ténylegesen megkapott fizetés alapján állapítjuk meg. Ennek megfelelően a szerződés szerinti havi jövedelem kiszámítása esetén is figyelembe kell venni a járulékalapot képező pótlékokat, jutalmakat és egyéb kifizetéseket is. A mindennapi életben a jövedelem nem csupán a munkaszerződésben meghatározott összeget jelenti, hanem számos olyan egyéb juttatást, amelyet munkavégzés esetén megkap a dolgozó. A változás célja, hogy amennyiben nem tudja valaki a munkáját elvégezni, akkor erre az időtartamra az ellátás a jövedelmét a lehetőségekhez képest pótolja.

A kereset fogalmának meghatározása lehetőséget teremt arra, hogy ne jelentsen akadályt az ellátás kifizetésében az, ha valaki korábbi tevékenységért kap díjazást miközben ellátásban is részesül.
(Például: 2014. decemberben az igénylőt jutalomban, prémiumban részesítik, de a kifizetés 2015. január hónapban történik meg, amikor a kismama már csecsemőgondozási díjban részesül. Ezen juttatás kifizetése a korábbi szabályozással ellentétben nem zárja ki az ellátás folyósítását.)

II. Valamennyi pénzbeli ellátás alapját a NAV-hoz bevallott jövedelemadatok alapján állapítják meg a kifizetők

A foglalkoztató minden hónapot követően 12-éig az adóhatósághoz bevallást teljesít valamennyi alkalmazott jövedelemére vonatkozóan, ezért 2015. január 1-jétől, amikor pénzbeli ellátást kér a biztosított, a foglalkoztatónak nem kell a jövedelemre vonatkozóan külön adatot szolgáltatni az egészségbiztosító felé is.

• Azoknak a munkavállalóknak, amely munkáltatónál nem működik kifizetőhely, a NAV által megküldött adatból állapítja meg az egészségbiztosítási pénztár az ellátást.

• Abban az esetben, ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, akkor a munkáltató által az adóhatósághoz beküldött bevallási adatokból történik az ellátások számfejtése.

III. Az új számítási szabályok szerint megszűnik a rendszeres és nem rendszeres jövedelem közötti különbség

Megszűnik a különbségtétel a rendszeres és nem rendszeres jövedelmek között, a nem rendszeres jövedelmek (pl. a jutalom, prémium, stb.) a rendszeres jövedelemmel azonos módon, teljes összegben az ellátás meghatározásának alapját képezik. Az ellátás alapjának meghatározásakor azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyek a bevallások adatai alapján egészségbiztosítási járulékalapot képeztek, függetlenül a kifizetés elnevezésétől.
Így a tényleges bevallott jövedelem alapján állapítjuk meg az ellátást.

IV. A terhességi-gyermekágyi segély helyébe csecsemőgondozási díj lépett

A terhességi-gyermekágyi segély megnevezése 2015. január 1-től megváltozott.
A 2014. december 31-ét követően született gyermekek esetében már csecsemőgondozási díjat állapítunk meg.

A csecsemőgondozási díj (CSED) ugyanazon személyeknek, ugyanolyan jogosultsági feltételek mellett jár, mint korábban a terhességi - gyermekágyi segély.

Akinek az egészségbiztosító még terhességi-gyermekágyi segélyt állapított meg, azt az ellátás végéig ilyen elnevezéssel folyósítja.

V. Az egyes, változással érintett pénzbeli ellátások számítási módja

A. A táppénz és a gyermekgondozási díj alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:
2015. január 1-től a táppénz és a gyermekgondozási díj összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a táppénzre, gyermekgondozási díjra jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.

Például, ha az igénylő 2015. január 10-étől jogosult táppénzre, akkor 2014. október 31-étől 2014. május 5-ig található meg a 180 naptári napi jövedelem.

A táppénz és a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a táppénz és a gyermekgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosításban töltött ideje.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosításban töltött idővel.

• HA IGEN:

Akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

• HA NEM:

Akkor a táppénzt és a gyermekgondozási díjat a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani.

4. Ha az igénylőnek a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban/terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült a táppénz és a gyermekgondozási díj naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A fentieken kívül nem változik az ellátások folyósításának időtartama, valamint az ellátások mértéke sem (vagyis a táppénz mértéke továbbra is 50 vagy 60%, a gyermekgondozási díj mértéke 70%). A maximálisan adható összeg a minimálbér emelkedésével arányosan növekszik. 2014. évben a minimálbér 101.500,- Ft volt, 2015. évben - az emelkedését követően - minimálbér havi összege 105.000,- Ft. A táppénz összege naponta legfeljebb a minimálbér kétszeresének a harmincad része (2015. évben napi bruttó 7.000,- Ft), a gyermekgondozási díj havi összege pedig legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 %-a (2015. évben havi bruttó 147.000,- Ft) lehet.

B. A csecsemőgondozási díj (korábban. terhességi-gyermekágyi segély) alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

2015. január 1-től a csecsemőgondozási díj összegének meghatározásához szintén meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.
A csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a csecsemőgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a csecsemőgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a csecsemőgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha a kérelmezőnek van legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosításban töltött ideje.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A csecsemőgondozási díj esetében sincs változás a korábbi terhességi-gyermekágyi segély néven megállapított ellátás időtartama, valamint a mértéke tekintetében sem (vagyis a csecsemőgondozási díj mértéke 70%).

C. A baleseti táppénz alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

A baleseti táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a baleseti táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a baleseti táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
2. Ha az igénylő az 1. pontban meghatározott időtartamban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A baleseti táppénz esetében sincs változás az ellátás időtartama, valamint a mértéke tekintetében. (vagyis üzemi baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 100%, úti baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 90%).

VI. Pénzbeli ellátás folyósítása halálozás esetén

1. Táppénz, baleseti táppénz:

Azokban az esetekben, amikor a táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult az ellátás iránti kérelmének benyújtása előtt elhalálozott, nem volt jogszabályi lehetőség arra, hogy a hozzátartozóknak állapítsák meg az ellátást, holott egy ilyen tragédia során minden segítségre szüksége van a családoknak.

Ezt a helyzetet kezeli a jogszabály azzal, hogy a jogosult halála esetén a hozzátartozók is igényelhetik azt az a táppénzt, baleseti táppénzt, amire az elhunyt életében jogosult lett volna.

2. Gyermekgondozási díj:

Abban az esetben, amikor a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a gyermek meghal, a korábbi szabályozás értelmében a szülő nem kaphatta tovább az ellátást.

Ilyen esetben, a családok nehéz helyzetét méltányolva, 2015. január 1-től a jogszabály úgy rendelkezik, hogy amennyiben az adott hónapból legalább 15 nap még hátra van, akkor a szülő az ellátást a következő hónap első napjáig kaphatja. Ha kevesebb, mint 15 nap van az adott hónapból, akkor pedig az elhalálozást követő 15. napig folyósítják a gyermekgondozási díjat.

VII. Méltányos szabályozás a gyermekvállalás esetén

A családosok esetében a jogszabály továbbra is garantálja azt, hogy azok, akik a jogszabályváltozásokat megelőzően döntöttek a gyermekvállalásról, a jogszabályok módosítása miatt ne kerülhessenek hátrányosabb helyzetbe.
A 2015. január 1-e előtt született gyermekek után járó terhességi-gyermekágyi segélyt, valamint a gyermekgondozási díjat, az egészségbiztosítónak a jogosultság időpontjában hatályos szabályok alapján, és a 2013. július 15-ét megelőző szabályok szerint is meg kell állapítania, és a magasabb összeget kell folyósítani.

VIII. Ami nem változik

1. az egyes ellátások jogosultsági feltétele
Fontos, hogy sem a táppénznél (baleseti táppénznél), sem a csecsemőgondozási díjnál, sem a gyermekgondozási díjnál nem változnak a jogosultsági szabályok, vagyis ezután is az kaphatja, aki eddig is.

2. a „GYED EXTRA” szabályai

o Több ellátás egyidejűleg történő folyósítása
o Munkavégzés gyed folyósítása mellett a gyermek egy éves kora után
o A gyermekgondozási díjra jogosultság időtartama ikrek esetében
o Hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj (diplomás gyed)

3. az ellátások iránti kérelmek benyújtásának helye

Az ellátás iránti igényeket a munkavállalóknak a foglalkoztatónál elő kell terjeszteni. Igaz ez a keresőképtelenség, beteg gyermek miatti keresőképtelenség, sőt beteg gyermekre tekintettel kért méltányos táppénzre és a gyermekvállalás miatti igények esetére is. A kérelmeknek a továbbítása a megfelelő hatóságokhoz pedig ezek után is a munkáltatók feladata marad.

Egyidejűleg több munkáltatónál fennálló biztosítási jogviszonyok esetében a kérelmeket annál a foglalkoztatónál kell benyújtani, amelyik munkaviszonyból a biztosított kéri az ellátást.

Az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, stb. pedig, ahogyan eddig is, minden esetben a székhelyük szerinti fővárosi, illetve megyei egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél kell, hogy leadják kérelmüket.

Budapest, 2015. január 9.

Országos Egészségbiztosítási Pénztár
egészség, biztonság

http://www.oep.hu/…aleseti.html

„11marta55 2014.12.29. 13:38
Tisztelt Szakértő!
Szeretnem a segítségét kérni.
2014 januárjában hazaköltöztünk angliabol 5 év utan.
Terhes voltam.2014 áprilisában megszületett a kisfiam.
Egészen augusztusig angliabol kaptam szülési pénzt.
Most pedig a gyest kapom alanyi jogon és a családi potlékot.
Gyed nem járna nekem?
Ennyi év után hazajöttem itthon szeretném a gyerekemet felnevelni,de most csalódott vagyok.
Kérem segítsen!köszönöm elöre is.
”

T. Kérdező!

Magyarországon GYED főszabály szerint annak jár, aki a szülés időpontjában Magyarországon biztosított és a szülést megelőzően rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel.

Ha Ön a szülés időpontjában az Egyesült Királyságban volt biztosított, ezért a hatályos jogszabályok szerint Magyarországról GYED-re nem jogosult.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Az EU tagállamban történő munkavégzés után járó ellátások koordinálásával a MÁK Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya foglalkozik.

Javaslom, hogy kérdéseit írásban a MÁK NKO-nak, vagy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztályának ( penzbeli@oep.hu) tegye fel.

Tisztelt Szakértő!
Szeretnem a segítségét kérni.
2014 januárjában hazaköltöztünk angliabol 5 év utan.terhes voltam.2014 áprilisában megszületett a kisfiam.egészen augusztusig angliabol kaptam szülési pénzt.persze itthon mégis fizetnem kellett a 6800 ft-ot havonta az oepnek.pedig kint voltam biztosított.de csak.így szülhettem itthon.
Most pedig a gyest kapom alanyi jogon és a családi potlékot.gyed nem járna nekem?
Ennyi év után hazajöttem itthon szeretném a gyerekemet felnevelni.de most csalódott vagyok.ráadásul beteg a testvérem s az ápolási díj sem felvehetö gyes mellett.kérem segítsen!köszönöm elöre is.

Tisztelt Szakértő!

2011.szeptember 1.óta van határozatlan idejű szerződésem,mint közalkalmazott (óvodapedagógus vagyok).Jelenleg veszélyeztetett terhességi táppénzen vagyok,a szülés várható időpontja 2014.04.05. Szeretném a táppénzemet 2014.utolsó napjával visszamondani és a 2015-ös évi fizetett szabadságomat kivenni 2015.január 1.-től.
Érdeklődtem az OEP-nél és a MÁK-nál is,hogy van-e erre lehetőségem és azt mondták mindkét helyen,hogy van.Bár külön jogszabály nincs erre,de kiadható az egész éves szabadságom egyben,de nem kötelező a főnökömnek kiadni,ha ő akarja a 2/3-át benntarthatja én meg az 1/3-át úgy veszem ki ahogy akarom.Szeretném egyben kivenni mindet,hisz babaváráskor minden pénzre szükség lenne. A főnököm nem akarja kiadni a szabim 2/3-át,nem érdekli,hogy mit mondott a MÁK és az OEP.Az OEP-nél egy munkajogász azt is mondta,hogy ha akarok mehetek munkaügyi bíróságra is,de nem szeretnék bajt az idegeskedés miatt a babámnak,előzőleg három magzatot már elvesztettem,tehát van mitől aggódnom.
A főnököm azzal érvvel,ha nincs ledolgozott napom 2015-ben akkor,nincs jogom szabira se menni,nem hajlandó beszélni az érdekemben senkivel.
2016-ban visszamennék dolgozni "kihasználva" a GYED EXTRA adta lehetőségeimet.
Nagyon szépen kérem Önt, segítsen nekem! Mit tehetnék?
Köszönettel: Mné Judit