Rokkantsági nyugdíj kontra rehabilitációs járadék

ÜDV: tüzoltó 56 a válasz sajnos igen és az akkori állapotot fogják figyelembe venni, csak abba lehet bíznunk, hogy ami most folyik az országban és az orvosokkal is nem lesznek azért sem olyan szigorúak mint azt elvárnák tőlük. ÜDV.

Tisztelt Fórumozok: Sajnos az a baj,hogy nekünk Rokkantaknak nincs komoly vagy egyáltalán semmilyen érdekvédő szervezete vagy ha van nagyon is hallgat pedig most kellene összefogni és megmutatni nekik,hogy a rokkant nyuggerek is emberek és nem a társadalom szemétjei és nem csalók. Ha valaki még is tud valami komolyabb szervezetet akkor kérem írja meg köszönöm előre is. ÜDVÖZLETTEL: doli

Kedves tűzoltó56!

"55 éves vagyok, III. fokozat /62 százalék/ Idén januárban voltam felülvizsgálaton. A szakvélemény szerint rehabilitációm nem javasolt, további felülvizsgálat pedig nem szükséges"

Jogi értelemben elvileg magát nem hívják vissza felülvizsgálatra, mert a bizottság így rendelkezett!
Gyakorlatban pedig elképzelhető, hogy újra felülvizsgálják, amíg maga is soros felülvizsgálatosok közé tartozik. Sajnos Önnél kettős helyzet van, mert ugyan nem végleges az állapota,(legalábbis határozatban nem), ezért bármikor ellenőrizhetik, továbbmenve a gondolaton, jogilag még nincs lezárva az aktája, szakértők által bízva a javulásában. Nem jó hír, de így őszinte ha leírom.

Kedves Buboka!

"III. fokban van, de az OSZI alapján nem rehabilitálható és felülvizsgálata csak állapotrosszabbodás esetén aktuális, az mire számíthat? A párom szeptember töltötte be az 58-at (53-as születésű), én májusban az 57-et (54-es)."

Önöknél az a helyzet, jelen állás szerint, hogy ha elmúltak 57 évesek, akkor maradnak a mostani státusban!
Sok féle tervezetet olvastam, de szinte mindegyikben szerepel, hogy 57 év felettiekkel nem foglalkoznak, de van egy kivétel! Erről nem írnak, de a kisbetűs részekben lapul meg az igazság, mégpedig az, hogy ha Önök nem véglegesítettek státusban vannak, akkor a soros felülvizsgálat, esetlegesen javulás esetén bárhova sorolhatóak. Amíg NRSZH nem zárja le véglegesen az aktáit, magyarul soros vizsgálat alá tartoznak, addig bármikor módosíthatják a határozatukat, saját meglátásuk szerint! Sajnos ebbe kapaszkodik bele a mostani kabinet, mert itt van egy joghézag, amit ki is akarnak használni, mint ahogyan halljuk is a médiában, negatív irányba! Alkotmányosan is elvehetőek ezek a minősítések, módosíthatóak, megvonhatóak, SAJNOS, nagyon sokan nem értenek vele egyet, de kabinet hajmeresztő futását senki sem érti!!!

DOCTOR !

A 2009.évi felülvizsgálatom határozatában ez áll:

• egészségkárosodás mértéke 50 %
• nem rehabilitálható
• újabb felülvizsgálata csak állapotrosszabbodás esetén

  szükséges
  és 60 éves vagyok

Én mire számíthatok,mit fogok kapni,segélyt vagy nyugdíjat??

Kedves Mimóka!

Nagyon sokszor leírtam, azt hiszem könnyen érthetően, hogy mi lesz 57 év felettiekkel! Kicsit olvasson vissza és akkor rájön, hogy a sorok között van a válasza. Elnézését kérem, hogy ezt írom, de sokszor kapok ilyen kérdéseket, mint amit Ön ír. Nem akarom 76-szor leírni, azt amit már leírtam, hasonló kérdésekre! Köszönöm a megértését!

Mari55 nagyon lényegeset írt és hasznosat, kérem aki ide tartozik, gondolkodjon el rajta.
1949.január 1. és 1956.december 31. közt született személyek fontos, hogy ennek a korosztálynak szól!!!

Kedves Doctor!
megpróbálom összefoglalni,jól értettem-e az elmúlt napok,és az Ön infót:
tehát az I-II.csoportba tartozó rokkantak véglegesített (ill.újabb felülvizsgálata nem szükséges),ha betöltötték az 57.életévüket azok változatlan státuszban maradnak.azok III.csoportú véglegesített rokkant,ha betöltötte az 57.évét szintén,ha
véglegesítve akkor léphet be a jogszabályi luk?bocs,nem akartam nagyon zavarni.köszi!

Akkor tulajdonképpen aki 10 éven belül tölti be az öregségi korhatárt,és rehabra jogosult,jogosult a rokk.nyugd-ra is?

Ezzel a Peti 80-al már csinálhatnának valamit!

megjelent az NRSZ lapján az I-IX havi statisztika, lehet nézegetni

Amiről én tudok az konkrétan sehol nincs leírva, hogy azok akik III. csoportban vannak, mint véglegesített, ám blokk az egész véglegesítettek, mind maradnak r.nyugdíj státusban!Ugyanígy a az I.-II. csoport is marad r.nyugdíjban, független a korhatártól! Médiában azt hallani, hogy 57év alatt senki nem lesz nyugdíjban, de én ezt más infóból, másképpen tudom. 57 év alattiak is nyugdíjban maradnak az I-II csoport és ide fognak tartozni a véglegesítettek is, akik lehetnek III. csoportban is! Szakértőtől hallottam, aki jelenleg is állományban van. Amit eddig hallottam infót a szakitól, mind-mind beigazolódott és ezért hiszek inkább neki, mint az össze-vissza híreknek!

Mari, jogilag értelmezve az nem végleges, ha valakit nem szükségesnek neveznek, mint idézem Önt:
"további felülvizsgálat pedig nem szükséges"
kifejezés szerintem azt jelenti, hogy nincs több soros,
tehát végleges."
Jogilag az tekinthető véglegesnek, ha oda írják konkrétan, hogy az állapota végleges és....
Ráutaló mondatok, amit Ön említett a joggyakorlatban sajnos még nem egyértelmű, ezért hagynak ott egy kis kaput. Nem szükséges még nem azt jelenti, hogy nem kell, vagy nem muszáj? Érti a csavart? Ha valakinek a határozatában ott van a "véglegesített" szó, az viszont egyértelmű és egyszerű szó használat!! Véglegesített-lezárt fogalmat jelent, ebben semmilyen jog nem tud felülírni, még alkotmányosan sem, magyarán véglegesen szerzett jogról, vagyis tulajdonról beszélünk!!!Véglegesítettek szabályát egy dolog tudná felülírni, de azt most ide, meg sehova sem írnám le, mert nem adok ötletet a kabinetnek! Egyenlőre ezt a dolgot így ebben a formában nem firtatják, reméljük később sem fogják!

Kedves Doli!
A különböző újságcikkekből a következőket szűrtem le az érdekképviseletünkkel kapcsolatban:

A Nyugdíjasok Országos Képviselete nem tud már tenni értünk semmit, hisz megalakult az új Idősügyi Tanács, akiknek az elnöke a mindenkori miniszterelnök, tagjait is Ő választja. Velük lehetne egyeztetni. No comment.
Tudtommal egyedül a MEOSZ, és a fogyatékossággal élő emberek országos érdekérvényesítő szervezetei voltak azok akik egy "Társadalmi Párbeszéd" címen közös felhívással fordultak Magyarország lakóihoz, hogy a mellékelt kérdőíven feltett 6 kérdésre válaszoljanak. Nem tudom, segít-e valamit. Elérhető: http://www.meoszinfo.hu/…irek_one.php?… Én mindenesetre elküldtem a válaszaimat, és az iwiw-es ismerőseimet is kértem, hogy töltsék ki a kérdőívet.

Doctor!
bocs megint én vagyok,engem 2005-ben rokkantosítottak II.csop.az akkori szabályozás,azt hiszem más volt,engem még 100 % nyilvánítottak,ma ez a kategória nem létezik,és azt írták újabb felülvizsgálata nem szükséges.1952-ben születtem.köszi!

Irányelvek a funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség véleményezéséhez 1/2008. (SZK1) SZMM utasítás 2.sz. melléklete

...
A szakvéleményben az orvosszakértô nyilatkozik
arról, hogy az össz-szervezeti egészségkárosodás
és a munkaképesség-veszteség
• átmeneti, megszûnése 1 éven belül várható,
ez esetben a hazai terminológia szerint keresôképtelenségrôl
beszélünk;
• tartós a munkaképesség-csökkenés, ha 1 évet
meghaladó. Meg kell jelölni azt az idôtartamot,
amelynek elmúltával (egy, két, három,
öt év) újabb felülvizsgálat lesz esedékes;
• az egészségi állapotról (tekintettel az orvostudomány
fejlôdésére) végleges minôsítést
adni elvileg nem helyes, de vannak olyan
állapotok, amikor az igénylô újabb vizsgálatától
nem várható a minôsítés megváltoztatása.
...

2008-tól ez a jogszabályi rész használatos
Ilyenkor a „nem felülvizsgálandó” terminológia használandó.

Irányelvek a funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség véleményezéséhez 1/2008. (SZK1) SZMM utasítás 2.sz. melléklete

...
A szakvéleményben az orvosszakértô nyilatkozik
arról, hogy az össz-szervezeti egészségkárosodás
és a munkaképesség-veszteség
• átmeneti, megszûnése 1 éven belül várható,
ez esetben a hazai terminológia szerint keresôképtelenségrôl
beszélünk;
• tartós a munkaképesség-csökkenés, ha 1 évet
meghaladó. Meg kell jelölni azt az idôtartamot,
amelynek elmúltával (egy, két, három,
öt év) újabb felülvizsgálat lesz esedékes;
• az egészségi állapotról (tekintettel az orvostudomány
fejlôdésére) végleges minôsítést
adni elvileg nem helyes, de vannak olyan
állapotok, amikor az igénylô újabb vizsgálatától
nem várható a minôsítés megváltoztatása.
Ilyenkor a „nem felülvizsgálandó” terminológia használandó.
...

2008-tól ez a jogszabályi rész használatos

Tisztelt Doctor!
Azért szólok hozzám mert én olvastam valahol ORSZI? vagy az utódja honlapján, hogy egy bizonyos idő óta nem írnak végleges státuszt, mert ez az egyénre sértő,és úgy szabályozták hogy helyette az orvosi viszgálat állapot rosszabbodás esetén szükséges meghatározást használják. Ez valamilyen útmutató volt a szakértők számára, de sajnos most sehol sem találom.Mindennap olvasom Önöket csak nem szoktam hozzászólni, egyébként nagyon jó a fórum.
Üdv Fagyongy

Társadalombiztosítási határozatok bírósági felülvizsgálatáról

A társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata iránt indított perekben hozott ítéletek kapcsán evidens, hogy a felperes rokkantságának megállapítását tartalmazó ítélet, illetőleg a rokkantság későbbi időpontban történő bekövetkezését rögzítő indokolásban foglaltakat a rokkantsági nyugdíjigény (későbbi nyugdíjigény) elbírálásánál újabb orvosi szakvélemény kérése nélkül kell elfogadni.
A rokkantság tényének bírói ítéletben történő rögzítése azonban az esetek egy részében nem elegendő az elbíráláshoz, mivel nem mondja ki a megállapított munkaképesség-csökkenés kezdő időpontját és mértékét, illetve nem nyilatkozik arról, hogy az állapot végleges-e, vagy mikor esedékes az újabb orvosi felülvizsgálat.

A problémát a korábbi gyakorlat szerint úgy oldották fel, hogy nyilatkoztatták a kiegészítő adatokat illetően az OOSZI illetékes orvosi bizottságát. A jelenlegi helyzet megváltozott, az orvosi bizottságok nem hajlandóak korábbi véleményüket megváltoztatni, illetve a bírói döntéshez „asszisztálni”.
A probléma feloldásához korábban elengedhetetlen volt a bíróság újbóli megkeresése és kiegészítés megkérése. Az eljárás hosszadalmas volt, az érintett ellátását veszélyeztette. A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy a bíróságok elzárkóznak a jogerős ítéletek utólagos kiegészítésétől, tehát más megoldást kellett keresni.
Segítségül az Országos Orvosszakértői Intézet főigazgatója körlevelet adott ki az OOSZI önálló egységvezetői részére, amelyben ha nem is teljes körűen, de egységesebb formában az alábbiak szerint szabályozta a kérdést:

„A Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.27.919/1997. számú ítéletében kimondta, hogy a véglegesnek minősített egészségromlás utóbb nem vizsgálható felül, mert a felülvizsgálat szerzett jogokat sért. Amennyiben az OOSZI orvosi bizottságának szakvéleménye szerint a rokkantsági nyugdíjat igénylő állapotában változás nem várható és „munkaképesség csökkenése végleges” vélemény szerepel, szerzett jogról beszélünk, szerzett jogot pedig elvenni nem lehet.
A jogalkotásról rendelkező 1987. évi XI. törvény rendelkezése értelmében a korábban megszerzett jogosultságot megvonni nem lehet.
A jogállamisághoz hozzátartozik a szerzett jogok tiszteletben tartása. A jogállam szerzett joghoz csak akkor nyúlhat hozzá, ha ezek a jogok jogellenesen, így például az állampolgárok jogegyenlőségét sértő módon keletkeztek.
Természetesen a szociális juttatások, támogatások és egyéb kedvezmények mértéke és módja megváltoztatható, mely alapvetően az ország teherbíró képességének, a költségvetés állapotának és számos egyéb tényezőnek a függvénye.
Ezért, amennyiben az állam lehetőségei nem engedik, az elért szociális támogatások szintjét nem köteles megőrizni, azt kedvezőtlen irányban az állampolgárok hátrányára is megváltoztathatja.
A változás azonban alkotmányos alapjogok sérelméhez, szerzett és alkotmányosan már védett jogok önkényes megvonásához nem vezethet, vagyis csak alkotmányos keretek között történhet meg.
Amennyiben a hivatkozott Legfelsőbb Bírósági ítélet, valamint a fentiekben a szerzett jogokkal kapcsolatosan kifejtetteket értelmezzük, megállapítható, hogy az igénylő egészségi állapotában bekövetkezett változás, ami a dolog természetéből adódóan végleges egészségromlást okozott (például egy végtag elvesztése), egy későbbi időpontban nem változtatható meg az igénylő vonatkozásában kedvezőtlenül, hivatkozással a szakmai irányelvek változására.

Az OOSZI részéről 1989-ben kiadott szakmai irányelvek a munkaképesség változás tartamának értékelése kapcsán kitértek arra, hogy az érvényesség időtartamának meghatározása során ne szerepeljen az „állapota végleges” kifejezés, mert az indokolás szerint a beteg állapota sohasem végleges, változások történhetnek életében és lélektani szempontból sem helyénvaló a végleges minősítés. Helyette a vizsgált személy életkora vagy betegségének természete miatt helyesebb az „újabb felülvizsgálata állapotrosszabbodás esetén” kifejezést alkalmazni.

Az irányelvekben kifejtettek ellenére az OOSZI véleményezési gyakorlatában – a konkrét ügyek ismeretében – előfordul, hogy a rokkantsági nyugdíjat igénylő részére akkor is, ha egy adott rokkantsági csoportban végleges rokkantságot véleményezett a bizottság és az igénylő állapotrosszabbodás címén kéri soron kívüli vizsgálatát, az újabb szakvéleményében állapotrosszabbodást nem állapít meg ugyan, de e szakvélemény tartalmazza, hogy orvosi felülvizsgálatot tart szükségesnek meghatározott időpontban, annak ellenére, hogy III. csoportú rokkantként a korábbi szakvélemény alapján – és a nyugdíjszervek által hozott jogerős határozat alapján – állapota végleges.
Ezzel az eljárással kapcsolatosan fejtette ki a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az álláspontját, mely szerint a rokkantnyugdíjas esetleges állapotrosszabbodására hivatkozással kerülhet sor a munkaképesség csökkenés ismételt felülvizsgálatára, azonban az újabb vizsgálat nem eredményezheti a már megszerzett jog csorbítását, még az ismételt felülvizsgálat időpontjának megjelölésével sem, amennyiben egyszer már a munkaképesség csökkenés meghatározása során az állapota „végleges” kifejezést használtuk
A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság véleményével egyetértve, amennyiben a szakvélemény „végleges” minősítést tartalmaz és ezt követően állapotrosszabbodás címén kéri az ügyfél magasabb rokkantsági csoportba történő sorolását és a szakértői vizsgálat eredményeként a rokkantsági csoportba történő besorolása nem változik (tehát például marad III. csoportú rokkant és nem kerül a II. vagy I. csoportba) úgy ismételt felülvizsgálati időpontot sem lehet kitűzni a szakvéleményen, hiszen a fenti példákkal élve a III. csoportú rokkantsága végleges, míg a II. vagy I. csoportú rokkantságának véleményezésére a hatályos jogszabályok értelmében csak állapotrosszabbodás esetén, az ügyfél kezdeményezésére kerülhet sor.
Felhívom továbbá a figyelmet arra, hogy a „végleges” kifejezés helyett az „újabb felülvizsgálata állapotrosszabbodás esetén” kifejezést használják, vagy e helyett eljárásjogi szempontból is, ha az orvostudomány fejlődésére is tekintettel hosszabb felülvizsgálati időpontot írnak (pld.: 5 év) elő.

Valódi megoldást a teljes körű bírósági határozatok jelentenének, melyhez szükséges az 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet kiegészítése is.”
Megtaláltam vagy valamit nem jól értelmezek?

szerintem legalábbis úgy van ahogy derpate leírta ,ill ahogy a doktor értelmezte ...pont egy bírósági ügy a végleges szó használata miat elvesztett per miatt hoztak az új irányelveket "orvosi vizsgálat állapot rosszabbodás esetén szükséges" rosszmájúan én már akkor azt mondtam ,majd úgy gondolják hogy rosszabbodtam és simán felülvizsgálatnak az mar személyes én pechem hogy éppen javulok :)

Kedves Doctor!

Köszönöm részletes és gyors válaszát, de nálunk pont az a probléma, hogy nem írtak a szakvéleményre újabb soros vizsgálatot, csak azt, hogy felülvizsgálata állapot rosszabbodás esetén szükséges, saját kérésre. Ezért nem tudom, hogy ez a ki nem mondott véglegesítés lenne - mert a határozatban ugyan nem szerepel újabb soros felülvizsgálati idő -, hogyan értelmezhető.
Ismételt válaszát előre is köszönöm és elnézést, ha érthetetlen vagyok, de sajnos a jogi kiskapukban nem vagyok járatos.

Kedves Doli!

Köszönöm válaszát, nem túl biztató, hacsak azt nem veszem figyelembe, hogy a párom, mint írtam betöltötte az 58-at, szeptemberben én pedig az 57-et májusban. Sajnos én már ezt sem merem készpénznek venni, hiába mondják.
Azért jó lenne, ha nem az utolsó utáni pillanatban kapnánk levelet megváltozott státuszunkról, ha értesítenek egyáltalán.

Üdv mindenkinek!
Úgy vettem észre,hogy a mi érdekeinket érdemben senki nem képviseli.A MEOSZ.-szal pedig nem tárgyalnak.Ezért csatlakoztam a Magyar Szolidaritási Mozgalomhoz.Jövő héten megyek én is forgalom lassító demonstrációra.Hetek óta vannak ezek országszerte,de a média igyekszik eltitkolni.Szerintem ezzel a kormánnyal nem lehet más nyelven tárgyalni.Aki azt mondja,úgysem érünk el semmit,annak azt tudom mondani,hogy ilyen hozzáállással nem is.Több mint 20 éve szenvedünk a hozzá nem értő,(vagy nagyon is hozzáértő,saját ill.párt zsebeket tömő)politikusokból.
Mindegy milyen párt,mert egyformák!
ELÉG VOLT !!!
Bocs a zavarásért.

Ezt most írja a HVGNyugdíjadó is lesz

Pórul járnak a korhatár alatti nyugdíjasok is, mert a kormány benyújtotta a korhatár alatti nyugdíjak megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. Eszerint jövőre megadóztatják annak a nyugdíját, aki nem éri el az öregségi korhatárt, és a nyugdíjállományból nem tér vissza hivatásához. A rendvédelmiek bizonyos kor felett könnyített munkát is kaphatnak, ha viszont életmódjuk miatt rúgják ki majd őket, elvehetik tőlük járandóságukat.

A rokkantakon tervezett megtakarításról viszont a jelek szerint letett a kormány. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) a hvg.hu-nak megerősítette: nincs kormányzati döntés a jogosultsági rendszert alapjaiban befolyásoló rokkantsági felülvizsgálatokról. Ez valószínűsíti, hogy a Széll Kálmán-tervben beígért megtakarítások jövőre nem fognak érvényesülni, ahogyan azt korábban a hvg.hu megállapította a jövő évi költségvetés tervezete alapján.

Lehet, hogy a dolognak semmi köze ehhez...de én megjegyezném...ha már társadalmi igazságosságról van szó.
Van egy ismerős hajléktalan aki egész életében kb 15 évet dolgozott. Nem is akart....
Megállapítottak neki 28500 nyugdíj minimumot. Milyen jogcímen, meg ne kérdezzétek.
Ismerek olyan embereket, nőket akik gyerekeket neveltek fel, én nekik sincs több nyugdíjuk egyetlen fillérrel sem. Bőven 20 év szolgálati idővel.
Bennem ezer kérdés vetődik fel. És nem a hajléktalan pénze szomorít el, hiszen szociális háló, meg akármi....
De azok a járadékosok, akik többet dolgoztak, és ma már képtelenek...miért 27 000-et kapnak?
Van ésszerű válasz?

Nagyon érdekes, és nagyon érdekel, hisz engem is komolyan érint a jelenlegi téma. Nekem azt írták: Rehabilitálható, de komplex rehabilitációja nem javasolt. Jelenlegi állapota alapján felülvizsgálata nem szükséges. Én ezt úgy értelmeztem, hogy végleges. Vagy nem jól gondolom?

Üdvözlök minden fórumozót!
Köszönöm mari55, hogy ennyire aprólékosan utánajársz/nézel mindennek. A mai, 13:59-es hozzászólásoddal nagyon feldobtál. Én 1957.11. hóban születtem, de a betöltött munkakörömnél fogva 4 vagy 5 év korkedvezményre voltam jogosult. Akkor pontosan nem számolták ki, mondván, ha az akkor még NYUFIG-nak szüksége lesz rá, hivatalból kikéri.
Ha CSAK 1 évem lenne, az is bőven elég, hogy kérhessem a rokkantsági nyugdíjat a járadék helyett!!!
Én erről nem is tudtam, szerintem nagyon sokan rajtam kívül szintén nem hallottak erről. Viszont megkerestem, és tényleg szó szerint IGAZ!!!
A határozatban sok-sok paragrafus szerepel, ezt miért nem tudják beleírni? Nehogy tudjunk róla?! Nem furcsa? 2-3 oldalon írnak mindenről, de ez valahogy kimarad.
NAGYON-NAGYON KÖSZÖNÖM A MAGAM, ÉS MINDENKI NEVÉBEN, AKIT EZ ÉRDEMBEN ÉRINT!!!