Eseti gondnokság

Nem szeretném ha pereskedésig menne ez a konfliktus helyzet de ha nincs más járható út-jobban mondva az anyám nem ad lehetőséget más megoldásra akkor ezt fogom választani.Időkőzben felvettem a kapcsolatot az illetékes gyámhivatallal akiktől megtudtam,hogy nincs hivatalos gyámság alá helyezve az apukám.Szakértők szerint így-mint törvényes hozzátartozója-elhozhatom az utógondozóból.A törvényes gyámságot ill.az elhelyezését pedig majd szakértők eldöntik.Mielőtt elítélne bárki is,nem akarom elszakítani a szüleimet egymástól.Egyet akarok-én is és főleg az apukám is:történetesen azt,hogy kikerüljön az elfekvőből.Ezt-hogy miért-egyedül az anyám nem akarja.Sajnos.

Köszönöm mindenkinek a segítő hozzászólást és a tanácsokat.

Az a helyzet, hogy az esetleges gondnokság alá helyezés után is elsősorban az édesanya lenne a gondnok. Az egészről a gyámhivatalt kellene értesíteni, próbálják meg ők felderíteni az ő tényleges akaratát és egyben azt is, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége megvan-e, és döntsön a gyámhatóság a gondnokság alá helyezési per esetleges elindításáról, és a gondnok személyéről.

Ha az anyámmal érdemben lehetne beszélni erről akkor most nem itt tartanánk.

Köszönöm a segítséget jó éjszakát.

Gyámság alatt biztosan nem áll, legfeljebb (cselekvőképességet érintő) gondnokság alatt.

Hogy utóbbi fennáll-e, arról az édesapja lakóhelye szerint illetékes gámhivatalban esetleg adnak felvilágosítást, viszont sokkal szerencsésebb lenne erről a dolgogról az édesanyját megkérdezni.

Az elmúlt évek alatt-mióta apukám otthon van-a külvilággal nem sok kapcsolata van.A szükséges orvosi vizsgálatoknál anyukám kommunikált helyette.Ha van is hivatalos papír arról,hogy anyám hivatalosan is apu gyámja lenne akkor erről mely hivatalos szerveknél kaphatok felvilágosítást?

Akkor hogyan kommunikál, hogyan tesz akaratnyilatkozatot?

Tudomásom szerint nincs hivatalos papír arról,hogy anyám gyámként lenne bárhol is regisztrálva.
Az esethez hozzátartozik,hogy apukám egy stroke miatt nem tud beszélni,írni,olvasni.
Csak szeretne kikerülni onnan.

Ha nincs gyámság alá helyezve az az apa, akkor maga dönt arról, hogy kivel és hova akar menni.

Jó estét kívánok!

Az alábbi ügyben szeretnék segítséget kapni.Az előzmény röviden:
Édesapám kórházba került,az egyik lábát amputálni kellett.Anyukám nem vitette haza a kórházból hanem az utógondozóba került.Személyesen közöltem anyámmal,hogy mivel nem fogad el segítséget édesapám ellátásával kapcsolatban és nem akarom,hogy ott maradjon ezért magamhoz veszem.Õ közölte,hogy ezt nem fogja megengedni.
Kérdésem a következő:
Megakadályozhatja-e a feleség,hogy a törvényes gyermek kihozza az édesapját az utógondozóból.

Segítségüket köszönöm előre is.

Értem, és köszönöm szépen, szép napot!

A nem irreális nagyságú költségeket a bíróság "bemondásra" elhiszi - persze, csak akkor, ha a felek, akiket esetleg terhelni fog a költség viselése, nem vitatják.

Pontosan!

Az útiköltséget ha kéri a gondnok kifizetni, elég vonatjegyet felmutatni pl, vgay számla is kell róla?

Tárgyalásnál csak az odaútról lehet felmutatni bármit is, mi van a visszaúttal?

És autónál a benzinelszámolás pédául?

Köszönöm az eddigi válaszokat, hamar jöttek;)

Igen. Annál is inkább, mert egy 5 perces tárgyalás sem jelent sokkal kisebb kiesést, mint egy egy órás. Meg kell jelenni, és ugyanúgy fel kell készülni, mint ha érdemi tárgyalás lenne.

Magyarul ha van 2 tárgyalás, és 5-5 percet tartanak, akkor is 2 óra.

Az eseti gondnok díját tudtommal a gyámhivatal fogja megállapítani, nem a bíróság.

A díj megkezdett óránként jár.

Az eseti gondnoknak hogy jár a gondnoki díj? Volt egy apaság bíróság általi megállapítása iránti per, ahova a kirendelt estei gondnokon kívül senki nem ment el, pedig az apa és az anya is meg volt idézve.

A bíró új határnapot tűzött ki. Az eseti gondnok kérte díjának megállapítását. A bíró jegyzőkönyvbe vette ezt, majd azt válaszolta, hogy ha befejeződött a tárgyalás (teljesen).

A kérdésem: erre az első tárgyalásra, ami kb 5 percig tartott, is jár az 1 órahosszára járó díj, és a majdani másodikra is +1óra díj, vagy csak majd a másodikra?

kÖSZÖNETTEL: Bajussz

Igen, az eseti gondnokság csak az adott ügyre vonatkozik.

Ha a szülô, a gyám vagy a gondnok akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel. Eseti gondnokot kell rendelni akkor is, ha sürgôsen kell intézkedni, és a cselekvôképtelen vagy korlátozottan cselekvôképes személynek nincs törvényes képviselôje, vagy annak személye nem állapítható meg, továbbá ha az ismeretlen, távollevô vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása érdekében szükséges.
Az eseti gondnok az ügyben olyan jogkörrel jár el, mint a gyám, illetôleg a gondnok.
A szülôi felügyeletet gyakorló szülô, a gyám és a gondnok jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyeknek ellátására eseti gondnokot rendeltek.
A gondnokrendelést bármely érdekelt és bármely hatóság kérheti és annak hivatalból is helye van. A szülô, a gyám, illetôleg a gondnok - eseti gondnok kirendelése céljából - köteles a gyámhatóságnak haladéktalanul jelentést tenni, ha akár jogszabály, akár a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár pedig tényleges akadály miatt nem járhat el.

Mit jelent az eseti gondnokság, ha van egy hivatalos gyám?
Közel 5 éve vagyok a testvérem hivatalos gyámja, aki halmozottan testi és szellemi fogyatékos, intézetben lakik és állandó felügyeletet igényel.
Közben több, mint 10 éve húzódik egy örkösödési per, amelyben édesapám az alperes. 4 évvel ezelőtt édesapám meghalt. Ezáltal "megörököltük" a pert is. Jelenleg édesanyám az alperes, de bevonták testvéremet és engem is a perbe, mint további alpereseket. Sikerült végre megegyezésre jutni, de ahhoz, hogy a per lezáruljon, a gyámügyet is értesítették, mert szükség van a beleegyezésére. A gyámügy pedig kirendelt egy eseti gondnokot.
Mivel jár mindez? Továbbra is látogathatom, elvihetem az intézetből, és én kezelhetem a megtakarított pénzét?