Gürizés minimálbérért

Úgy utálom,hogy ezen a fórumon mindig csak a pestiek dumálnak.az ország 2/3-át kitevő vidéki jogászság helyzetéről,és lehetőségeiről pedig egy kanyi,rohadt szó sem esik soha.mindig csak ez a nemzetközi iroda,meg stb és stb...-mindegy

Sztem az lesz a jó jogász, akinek nincs bőr a képén, hogy jól meggazdagodjon. Persze, ehhez nem árt némi jogszabálysértés, erkölcstelenség is. Na, de ez a mi országunkban ugye nemzeti sport, tehát teljesen természetesnek vehető. Majd az első 100 millió összelopkodása után lehetünk becsületesek. :)))

Azt te honnan tudod, hogy melyik hozzászóló pösti?

(Mint Hofi mondta: "Pösti vagy?" "Ahhát. Munkásszálláson...")

Egyébként a Fórumon szerintem zömében nem pestiek "dumálnak".

Reménytelenség ne haragudjál, de a te hozzászólásaid jelentős terjedelműek és gyakoriak. Tehát állításod tartalma a valóságot nem fedi.

Kedves Egyjogász:Ez az egészben a röhely

Inkább röhej.

nem tudom ,milyen összefüggés van ama két dolog között mit te emént amazt leírtad,Kedves Mohos Doktor!

Hofi lemezt már többször is próbáltam venni/csak baromira drága

Én sohasem tagadtam,hogy egy bohóc vagyok ezen a fórumon,kedves Mohos doktor!De ne felejtse el,hogy a bohóc szerep sokszor szubjektív,és sokszor az erőviszonyok függvénye is

reménytelenség,

én igazat adok neked. Beszélni kellene a vidék helyzetéről is. A pestiek nyilván pesti dolgokról beszélnek, te pedig, mint vidéki, vidékiről beszélnél szívesen, hát akkor nosza rajta! Mások nem fogják felvetni a vidék témáját helyetted, de te megteheted, hogy felveted. Volt itt már szó olyan témáról is, ami ellen szinte az egész fórum tiltakozott. :D A vidék menni fog.
Egyébként egy balatoni részeges életvitelű ember találta nagyon fején a szöget, amikor azt mondta: "A hülyék a túloldalon vannak."
Ennél nagyobb bölcsesség még buddhától sem tellene. :D (És ezt komolyan mondom.)

én úgy gondolom,hogy az élet megoldja önmagát.amikor írok csak úgy beírok,mert valahol még jogásznak érzem magamat,annak ellenére,hogy az élet még csak lehetőséget sem adott soha,hogy kipróbálhassam.kérdezem én miért van az,hogy már be sem adom egy helyre sem a jelentkezésemez!?tényleg ennyire hülye lennék?!?-lehet ,de valahogy nem hiszem,mert mikor vizsgáztam,akkor én soha nem /többnyire/puskáztam,nem lestem,körülöttem viszont mindenki/többnyire...

és mégis hihetetlenül élveztem...aztán jött az élet ,-mely már lassan teljesen kiírtja belőlem a jogászi hajlamot.olyanok ezek a sorok mint a leszúrt disznóban a néhány ütés mit még tesz mielőtt végleg kiadja lelkét..!-váó milyen megható!

a disznót ne analogizáljuk rám azért teljesen,-csak féloldalasan.. ,mert valószínü ,hogy soha nem adom fel...magamat ismerve...

amúgy tojok a vidék helyzetére,mert nam vagyok politikus-egy jó öreg jewish emberre hallgatok,aki óva intett ettől/mármint nem közvetlenül/.ja ő átélte a háború borzalmait...

?????

hűűűha....

esküszöm kétszer elolvastam, de nem jöttem rá, hogy igazából mit is akarsz mondani...

Impi,

Sajnos sokan úgy gondolják, hogy a hülyék (mindig) a túloldalon vannak, azért tartunk ott, ahol.

Leg,

egyet kell, hogy értsek Veled sajnos. (Mármint, hogy nem az a sajnos, hogy Veled értek egyet, hanem, amit leírtál, az sajnos. :))

Sziasztok! Lenne még két kérdésem. A számonkérések módja az egyetemen: aláírás, beszámoló, kollokvium. Ez mit jelent?
A szakmai gyakorlatról is szeretnék információt kapni.
Előre is köszönöm.

Kedves Máté81!

Az aláírás, az aláírás, a beszámoló jó eséllyel írásbeli beszámoló, a kollokvium meg vizsga, általában szóbeli.

De nem értem, ez miért lényeges a felvételid szempontjából?

Fontos döntések előtt, a legapróbb részletek is lényegesek számomra.

Higyje el, az, hogy hogyan fogják Önön számonkérni az elsajátított anyagot, szerintem a - miért akarok jogász lenni - kérdés eldöntése szempontjából -lényegtelen.

Az sokkal lényegesebb, hogy miért akarja ezt a pályát választani. De ezt már írtam Önnek.

Azt el tudom mondani, hogy a jogi egyetem (is) 5 év kőkemény tanulás. Senkit nem fog érdekelni, hogy mennyit utazott, milyen fáradt, hogy elengedik-e a munkahelyéről tanulni vagy sem, hogy betegek a gyerekek, hogy van-e családi probléma vagy sem, semmi. Sőt: az egyetem többször fogja tesztelni, hogy ha kivágják az ajtón, visszamászik-e az ablakon.

Ahol én végeztem (de szerintem talán más egyetemeken is így van), az egyetlen, amit jóindulattal elfogadnak, a kórházi zárójelentés.

A jogi egyetem (sem) egy gyalog-galopp.

aki meg nem bírja a tempót az elmehet az igen értékes és hasznos
kommunikáció-művelődésszervező-pedagógia szakra

Ne becsüljünk le egyetlen egyetemet, egyetlen szakot sem.... én például soha az életbe nem tudnék elvégezni egy programozó matematikus szakot (merthogy nem értek a számokhoz... :))

A "büfé-ruhatár" szakoknak is biztosan megvan a maga nehézsége, no és kommunikátor-művelődésszervező-pedagógusra is szükség van. (sőt, szobafestő-mázolóra is, de az egy másik topik lenne, hogy mire ez a fenenagy mindenáronlegyendiplomám-őrület)