Gürizés minimálbérért

Ez környezetpolitika (vagy valami hasonló)volt, ott azért kevésbé vannak jogesetek, valljuk meg. Egyébként a jogtudomány tudomány (lásd a hosszas vitához a tudomány-e a jogtudomány c. topikot az Indexen), ezt még Sajó András is kénytelen volt belátni a könyvében (Kritikai értekezés a jogtudományról. Bp., 1983. Akadémiai). Nemcsak az a tudomány, amiben matematika van, ezt csak a matematikusok terjesztik.

az én esetemben egy orvos terjesztette...:)

A jog is éppen annyira tudomány, mint a kémia vagy a fizika. Láttam már sok kémiai, fizikai vagy éppen biológiai tételt megdőlni eleget. Amúgy meg nem tartom ésszerűnek, hogy a jogtudósokat ki akarod zárni az oktatásból, vagy esetleg elszigetelni a gyakorlati szakemberektől. A kettő nem létezhet egymás nélkül, az elméletet folyamatosan fejleszteni kell és a gyakorlatban alkalmazni, majd eredményeket elemezni, és levonni a következtetéseket, amely szintén az elmélet feladata. Amúgy csak egy példa erre: volt szerencsém francia professzoroknál vizsgázni, ott nincs open-book marhaság. A vizsga abból áll, hogy kell írni 3-4 oldalas disszertációt (azaz esszét) egy kérdésről, benne vegyítve az elméletet, a normaszöveget és a jogeseteket. Egyiket a másikkal alátámasztva, vagy éppen megcáfolva, és így kell egy kérdést alaposan körüljárni. Hát, próbaként lehetne pár ilyen vizsgát tartani Mo-n, elég durva bukási arány lenne:)))

és nem a matematikàtól tartotta (illetve màsokat nem tartott) tudomànynak, hanem attól, hogy egy kérdésre egyféle vàlasz lehetséges.

de ebbe most ne menjünk bele, mert ez màr nagyon OFF.:)

legyen tudomàny a jogtudomàny...
még ha az is, az én àltalam felvàzolt szisztéma mennyiben kàrosítja ezt?
A jogtörténet és a jogbölcselet emeli a jogot, jogtudomànnyà?
ha igen, akkor én nem akarok feltétlenül 'tudós' lenni, szivesen megmaradok szakembernek...:)

Kacsa: a hozzáállásod kábé olyan, hogy elég villanyszerelőnek lenni, nem kellenek a mérnökök:)))

Én itt csak arra a (butácska) mondásra utaltam, mely szerint: "Minden tudomány annyira tudomány, mint amennyi matematika van benne."

Végül is a jogtudományban is problémamegoldás folyik (bár a közigazgatás-tudományban vagyok jobban otthon, de ez itt most mindegy). Azonban általában nem az egyes kazuisztikus esetekre koncentrálnak (bár ilyen is akad), hanem a külföldi, hazai, régebb és újabb szakirodalom, joggyakorlat, döntvényjog segítségével, és jó esetben a saját egyéni ötletekkel a felmerülő problémákat megoldani, jogszabálytervezetek véleményezésével, vagy ezek megalkotásában történő részvétellel a jogalkotást előrevinni. Esetleg akik erre alkalmasak, fordíthatnak idegennyelvű szakkönyveket magyarra.

Persze, akit csak a gyakorlat érdekel, annak felesleges az ilyesmikkel fárasztania magát.

Kedves bandeeraz,

egy open book exam is hasonló témàjú. az màr technikai kérdés, hogy fejböl kell irni, vagy hasznàlhatsz segédeszközöket...
szerintem akkor is durva lenne a bukàsi aràny, ha hasznàlhatnàk:)

nem akarnàm az egyetemi jogàszsàgot elszigetelni a gyakorlati szakemberektöl.
a magànjog, büntetöjog, közjog dogmatikàjàt, és konkurràló elméleteit, megfelelö súllyal, oktatni kell...ezen tàrgyak keretein belül!
a jogtörténet szerintem egyértelmüen bölcsész szakterület.
a külön jogelméleti tàrgyak, inkàbb filozófia, szociológia.
amennyi elméletre szükség van, azt meg lehet oldani az adott tantàrgy keretein belül.

a gyakorlati és elméleti jogàszokat màr csak azért sem vàlasztanàm szét, mert nàlam 20 év gyakorlat alatt senki nem tehetné a làbàt katedra közelébe...

Kedves bandeeraz,

elnézést, nem volt egyértelmü. a villanyszerelést idéztem.:)

de azt megnézném, ahogy a mérnökök, a mérnökség történetét vagy elméletét tanuljàk...:)))

Jogtörténet mint bölcsész szakterület: aki csak történelem szakos diplomával kívánná művelni ezt a területet, nem biztos, hogy mindent tökéletesen értene. Ennél már csak az a rosszabb, ha valaki ugyan jogi diplomával, de töri szak nélkül próbálkozik. Hadd ne mondjam, hogy egy néhai történész-akadémikus mit mondott a mai jogtörténészekről. Ugyanis a jogtörténet műveléséhez mindkét diploma megszerzése ideális, a siker azonban ekkor sem garantált.

Ha pedig a katedráig 20 év gyakorlaton keresztül vezetne az út, akkor soha nem lenne egy DSc. sem a jogászok között, PhD. is csak egy-kettő.

Éptörit tanulnak az építészek, meg mérnöki etikát. Persze, nem minden tudomány lehet olyan fejlett, mint a jogtudomány:-DDD.

a 20 évet csak úgy hasra ütésre mondtam.
a lényeg, hogy massziv tapasztalat àlljon a hàta mögött...
röhögnöm kell a padból frissen kikerült oktatók làttàn...(magam is ilyen voltam anno)

de ettöl még lehet fokozatokat szerezni...csak nem fog habilitàlni senki 30-35 évesen, mint ahogy ez jelenleg megy.

az építészettörténet kicsit màs...:)
az etika nekünk is jöhetne:)))

abba meg bele se kezdjünk, hogy a jogi PhD képzés milyen szinvonalú...:)))
pl. összehasonlítva a közgàz Phd-val (csak hogy ne mindig külföldi példàkat emlitsek)

Azért sok esetben a jogtudósok is túlzásba esnek. Én Szegeden végeztem, ott a Pokol Béla vezette jogbölcselet-tanszék akkora ámokfutást végez, hogy ihaj. Pedig Balogh Elemér Professzor Úr szerint ő valójában egy normális ember, csak ha leül könyvet írni, elborul az agya:)))) emellett sorozatosan találják ki a feleslegesebbnél feleslegesebb tárgyakat, csak hogy több órát tudjanak tartani, és több tanárt eltartani. Egyébként csak szemezgetnék pár órát, ami tanultam az öt év alatt és semmi értelmét nem láttam:

• statisztika-demográfia (ezekből szakdolgozni is lehet kéremszépen:),
• jogi informatika (hmmmm...),
• non-profit szervezetek joga (nem haszontalan, de minek ennek külön kurzus?),
• jogalkotástan (állítólag most valami rendelet tette kötelezővé, lelke rajta),
• szövetkezeti jog (mi a tököm értelme van, ha tanulunk agrárjogot meg társasági jogot is, és gyakorlatilag az egyikbe bele lehetne illeszteni),
• a jogszociológia és a jogbölcselet gyakorlatilag ugyanaz, kábé a tételek 30 %-a tér el, ismét kis órahalmozás.

Emellett a környezetvédelmi jognak sem látom sok értelmét (nagyrészben nemzetközi jog és eu-jog), csakúgy mint a családi jog külön kurzusként való szerepeltetését. Ezek most csak azok, amik eszembe jutnak.

Amúgy a jogtudományra is igaz a trend: manapság az interdiszciplináris tudományágak élik virágkorukat. A jognál ez úgy néz ki, hogy egy-egy terület már nem kizárólag polgári jogi, hanem jóval kiterjedtebb, de ugyanígy kifejezetten pénzügyi, vagy gazdasági eleme is lehet.

Az ELTE ÁJK-n oktatnak etikát. Én nem tudom, hogy hol milyen a PhD. képzés színvonala (mindenki azt mond, amit akar), ugyan ismerek közgáz PhD.-ra járót is (nem szakad le a polc a publikációitól), viszont egy biztos, nagyon kevesen szereznek jogi PhD.-t, nem is kell azt boldog-boldogtalannak osztogatni. Az, hogy a követelmény nem a legnagyobb indulásból, annak az az oka, hogy olyanokat vesznek fel nem keveset, akik nem is tudom, hogy miért jelentkeznek oda, mert alkalmatlanok a PhD.-értekezés megírására. Aki nem tud egy könyvrevaló novumot írni, az úgysem kapja meg a fokozatot. Ha esetleg olvastál már sikeresen megvédett PhD.-értekezést, akkor azt gyanítom, semmiféle tudomány mellett nem kell szégyenkeznünk. Nálunk nem tizen írnak egy négy oldalas publikációt (orvosok), vagy épp' százan (fizikusok).

Ehhez a masszív tapasztalathoz annyit, hogy én nagy tapasztalatú kollegák szerint 25 évesen nagyon jól megálltam tanársegédként a helyemet (már publikációkkal érkeztem), nem értem, kinek mi baja ezzel. Attól, hogy valaki ül egy ügyvédi irodában 20 évet, attól nem garantált, hogy akár csak egy angol monográfiáról tud egy öt oldalas recenziót írni, és ez még csak a legegyszerűbb feladat volt.

Banderaaz,

Szerintem is sok tantárgyat (és tanszéket) össze lehetne vonni sok jogi karon. Pokol Béláról egész komoly kis gyűjtemény született valamelyik topikban (talán a nudizmusban, de az is csak ilyen offolás volt, mint amiket mi itt hárman írogatunk). Én nem találkoztam vele, csak konferencián.

„köszönöm, hogy egyetértesz velem:)”
Kacsa!

Örülök, hogy egyetértünk, bár ennek az értékéből sokat levon, hogy a hibás következtetésed cáfolatával is egyet tudsz érteni.

Kedves bandeeraz,

ott a pont
én oda tenném a jogpolitikát is kamu mihályostul.:)

Kedves Legislator,

jogi phd-n három évet végig lehet lébecolni. tapasztalatból mondom.
órákra elvileg kötelező járni, gyakorlatilag semmi értelmük azoknak az óráknak, ergó nem is jártam.
ha évente kitolsz magadból 4-5 publikációt békén is hagynak.

PhD-érkezésből láttam már nk-i szinvonalút és botrányosat is (utóbbiból többet sajnos). mind átment és megkapta a fokozatot.

nem hiszem, hogy recenziók írása lenne az egyetemi jogászság feladata...még csak nem is az, hogy publikáljanak.
a baj az, hogy a legtöbb tanár úgy tekint az oktatásra, mint szükséges rosszra, ahhoz, hogy kedvenc hobbijának éljenk, kiélje grafomániáját, megalomániáját, poszt és cím gyűjtési kényszerét stb.

Pokol Béla meg remek olvasmány!:) nekem tényleg tetszett...

Kedves guba,

kérlek segíts egy kicsit!
melyik következtetésem hibás és lett megcáfolva?

„hogy egy kbs szintü viccel éljek (egyben visszautalva valaki màs véleményére is): jogi diplomàt lehet lassan szerezni két màkos GUBA között.
(elnézést az olcsó poénért…nem az én stilusom, de ezt nem lehetett kihagyni)”

Jogos a bocsánatkérés, de nem azért, mert nem lenne illendő másnak a nevével viccelődni, hanem azért, mert nagyon alacsony színvonalú a poén. Valamire azért ráéreztél: tényleg ez a becenevem, de ha abból a kettőből én lennék az egyik, akkor azon az egyetemen te nem óraadó státust, de még diplomát sem kapnál.

Az a baj,hogy a jelenlegi politikai helyzetben semmilyen változást nem remélhetünk.Ugyanis ma nem lenne népszerű egy oktatási reform.Lásd a legtöbb politikus aki akart valamit nagyrészt belebukott.pl Magyar Bálint,stb.A fidesznek az az érdeke,hogy minnél több barmot gyűjtsön be,az mszp meg örül ha él,túl töketlen magában ahhoz,hogy egy komolyabb oktatási reformot keresztülvigyen.Az szdsz-ben láttam valami tökösséget erre,bár ők többnyire utálják a jogászokat.

+az szdsz-nek nem is igazán van vesztenivalója,hiszen egy kis párt

„akkor talàn képzettebb emberek jönnének ki az egyetemröl és jelöltként kérhetnének magasabb bért…”

Már egyszer beidéztem, Kedves Tanár Úr!
Ez volt a kiigazításom:

„A jelölti fizetések, pedig a piac törvényei alapján működnek, tehát ha sok jelölt van lemegy az áruk.”

És a reakciód rá:

„A jelölti fizetésekkel kapcsolatban igazad van, de ugyanezt màr leírtam szintén koràbban.”

Nem vagy egy matematikus gondolkodású ember, azt látom, de próbáld eldönteni, mivel is értesz egyet, mit is írtál korábban, és legfőképpen, mitől is függenek a jelölti fizetések. : ))

az embereknek kellene rájönni arra,hogy egy színvonalasabb oktatás mindenkinek jobb lenne,és felismerni a politikai lehetőséget erre.talán egyszer...mindenesetre én nem hiszek a három napos csodákban

Kedves guba,

szerencse, hogy szereztem még egy-két jogi diplomát itt-ott, így nem vagyok rászorulva a tiédre...

a poénnál jeleztem, hogy kinek a szinvonalára süllyedek...
nem vagy véletlen a barátja vagy rokona?

ne tanárurazz engem kérlek, azt már akkor sem bírtam, amikor katedrán álltam...

„akkor talàn képzettebb emberek jönnének ki az egyetemröl és jelöltként kérhetnének magasabb bért…”

mert jelentkezhetnének nk-i irodába, ahol pont jelöltből van hiány, hiába van túltermelés jogászokból.

„A jelölti fizetések, pedig a piac törvényei alapján működnek, tehát ha sok jelölt van lemegy az áruk.”

ez a fentitől függetlenül igaz.
vagy te nem látod, hogy két dolog egymástól független (amíg ilyen alacsony a magyar jogi oktatás színvonala)?

én nem süllyedek odáig, hogy a te gondolkodásmódodat kezdjem minősítgetni...