Azért álljon meg a menet. Az egyetem nem ügyvédképző, nem jogászképző, hanem egy tudományos és részben oktatási központ (testület, egyesület, akármi), ahol tudományt kell oktatni és kutatni. Ennek pedig része minden, és majd később az ember eldönti, hogy mi érdekli, és abban fog tevékenykedni. Ezért nem lehet eldobni a jogelméleti tárgyakat, főleg, hogy sztem a jogászi gondolkodásmódhoz kifejezetten hozzátartozik az, hogy mondjuk valaki tisztában legyen a Kacsa által feleslegessé nyilvánított ismeretekkel is. Meg arról is tájékotatnám kedves kollégát, hogy Mo-n kontinentális jogrendszer van, és nem common law, tehát a kiscsoportos foglalkozás teljesen felesleges és értelmetlen. Én Belgiumban voltam egyetemen, ott jó rendszer működik, elvárják a joganyag ismeretét, de törvényszöveget lehet használni vizsgán, emellett nagyfokú aktivitásra serkentik a hallgatókat, illetve (némileg a francia jogi gondolkodásmódhoz hasonlóan) a jogesetek ismeretét várják el (hiszen ezzel elhet a tömény normaszöveget élővé tenni). Minden ilyen yuppie-jogász az amerikai példákkal jön, pedig fel kéne fogni, soha nem lesz olyan, és nem is lehet olyan sem a jogi oktatás, sem általában az egyetemi oktatás. Az meg, hogy a jogtörténeti tárgyakat is feleslegesnek tekinti, hát no comment... ilyen hozzáállással brókernek kellett volna inkább menni:)))
Gürizés minimálbérért
Németországban is hasonló a helyzet, mint Belgiumban. Törvényszöveget lehet a jogesetmegoldós vizsgákon használni.
Szerintem ez javítha a jogász gondolkodásmódot és nem a jogelmélet.
Azon a németországi karon ahol én voltam, nem kötelező se a jogelmélet, se a jogtörténet. Mégis kíváló jogászokat képeznek.
Vagy van aki szerint jobbak a magyar, jogtörténetes, jogelméletis magológépek?
Kedves rite csillaggal,
ahhoz, hogy a dolgokat folyamatokat a maguk komplexitàsàban làssad, a jogtörténeti megközelités csak egy módja, véleményem szerint nem is a legjobb.
Ahhoz, hogy értsd mit csinàlsz, pl. értékpapirositàsnàl, projekt finanszirozàsnàl, technológia àtruhàzàsnàl, ingatlan adàsvételnél, vagy csak egy sima bérleti szerzödésnél stb, ahhoz nem kell jogtérténeti megközelités. nem kell tudnod, hogy a XII tàblàs törvény vagy a Code de Commerce milyen szabàlyozàst nyújtott...mint ahogy azt sem kell tudnod, hogy Rómàban a per mensam vagy a per epistulam stb. a rabszolga felszabadítàs módjai voltak.
Persze vannak esetek, amikor hasznos lehet: a conmorientes jogintézményét nem lett volna baj, ha ismerik az új Ptk. kodifikàtorai.
a kultúràlis értéket màshol kellene megtalàlni, ami a funkciónak jobban megfelel.
Akit meg érdekel a jogtörténet, az fakultativként felveheti.
(Németorszàgban vagy Ausztriàban, ha jól tévedek az egyetemes jogtörténet és a római jog kötelezöen fakultativak, azaz vagy ezt vagy azt, de tanulni kell - ezt màr elbirnàm fogadni)
Kedves banderaaz,
common law és kontinentàlis jogrendszer közötti éles megkülönböztetés egyre halvànyabb...persze jogterülete vàlogatja...de a nk-i gazdasàgi jog területén szinte màr nem is lehet különbséget tenni.
amit Belgiumban tapasztaltàl, az megy a common law orszàgokban is. open-book vizsgàk, jogesetekkel foglalkozàs és a hallgatók aktiv részvétele az óràn (szokratészi módszer: a tanàr kérdez a màr elöre felkészült hallgatótól ezzel segitve öt a tananyag mélyebb elsajàtitàsàban - a 19.szàzad végén, harvard egyetem vezettem be elöször Charles William Eliot, ha jól tévedek, aztàn gyorsan elterjedt), ahhoz meg jobb a kiscsoport...
szóval igenis kezd ilyesmi lenni az oktatàs nyugaton, mint magad is tapasztalhattad...
bocsànat, Ginzen valszeg jobban tudja:
ezek szerint még csak nem is kötelezöen fakultativ, hanem csak simàn fakultativ...
és egyetértek Ginzen-nel: a nk-i megmérettetések is mutatjàk, hogy a magyar hallgató, nemhogy az amerikai, angol vagy német hallgató nyomàba nem érhet, akàr tàrgyi tudàs, akàr jogàszi gondolkodàs tekintetében, de még - most kapaszkodjatok - a horvàtok és szerbek is szénné vernek minket...
mondjuk a rendőrök jogi diplomaszerzéséről van néhány tapasztalatom.persze itt sem lehet általánosítani.úgy az egyetem vége felé jöttem rá,hogy ezek végig az egyetem alatt bandába verődve,egyetlen zh-ra sem tanultak,mert olyan hihetetlenül tudtak bandába verődve puskázni.hát igen nekik már volt tapasztalatuk.amúgy mind olyan bunkó volt szinte csak néhánytól eltekintve,mint a főd.szinte mindegyiknek volt kurvája,és olyan nagyképüek voltak,vélvén,hogy na nesztek fejesek,ugye hogy nem olyan nagy dolog ez az egyetem!sajnos elég sok militarista tanár nyalta a ...azóta ma már
a legtöbb olyan fizetéseket kapnak amiről a pályakezdő jogászok többsége még álmodni sem mer.hátszél nélkül még bejutni sem lehet pl egy rendőrségre.legalábbis itt vidéken.ja azért eszemben sincs rendőrnek menni.csak a militarista kollegáimra gondoltam./mondjuk a kurvázásukat magas ívről le... ./inkább az bosszant,én tudom hogy honnan jöttek,és hogy mennyit küszködtek,mert általában a seggnyalójuk míg odavoltak-a rendőrségen mindent elvégzett helyettük.szóval hozták a stílusukat.utánna meg persze következik a szakvéleményük.az úristen mentsen meg tőle!!
a fizetés helyett inkább a lóvészerzés kifejezést használnám
Sziasztok!
Úgy veszem észre, hogy az oktatásban nálunk nem az a fő cél, hogy a hallgató (nemcsak a jogi karon) hasznos dolgokat tanuljon, mintha csak féltenék a tanárok a fene nagy tudást. Így ki sem derülhet, hogy ki alkalmas a jogi pályára valójában és ki nem az. Gyakorlat! Az volna a fontos! Nem a sok beseggelt, felesleges marhaság, amit aztán úgyis elfelejt az ember. Én közgázon végeztem, könyvelő lettem. Az első számlánál, amit le kellett könyvelnem, majdnem sírva fakadtam (azt sem tudtam, mit kellene rajta néznem). Szóval a probléma általános. Hülyék, bunkók, nekünk nem kedvesek meg mindenhol vannak. Életrevaló hülyék éppúgy, mint életképtelen okosak. De az oktatással tényleg baj van.
Rendőrök jogi diplomaszerzéséhez:
Ugyan már, kollega, azt ne mondja, hogy a nappalin nem volt bandába verődéses puskázás. Inkább ezen kellene elgondolkodni, hogy egyáltalán minimális esély van-e ennek a visszaszorítására. Édes mindegy, hogy a csalókat common law vagy kontinentális módszer szerint képezzük-e, így is csalnak majd a vizsgán, meg úgy is. Volt alkalom, hogy a tanársegéd egy fél nappalis évfolyamról bizonyította be, hogy csaltak az évfolyamdolgozatnál (többen közösen csináltak egyet, és mindenki azt adta be, vagy egyszerűen leszedtek egyet a világhálóról, vagy éppen kiírták valaki könyvét, ám ezt a bizonyos könyvet nem tűntették fel a szakirodalomjegyzékben forrásként). És mi történt? Azóta az x. tárgyból nem lehet évfolyamdolgozatot beadni.
Sunshine after the rain.
„én tovàbb mernék menni, és azt mondani, hogy elöadàsokra, úgy àltalàban nincsnen szükség. tessék csak jogot oktatni úgy, mint az angol és amerikai egyetemeken: 10–20–30–40 fös csoportokban, mindenóràra elöre olvasva.
akkor talàn képzettebb emberek jönnének ki az egyetemröl és jelöltként kérhetnének magasabb bért…”
Kacsa, fosod a szót mindenről, napszámba, de egy fontos alapvetést azért kellene tenned. A magyar egyetemekről legfőképpen azért jönnek ki alulképzett jogászok, mert minden hülyét felvesznek. Mint szakember biztos tudod, hogy az idén mennyivel lehetett bejutni a jogi karokra. A buta embereket pedig köztudottan nehezebb tanítani, és kevésbé lesznek eredményesek, mint az okosabbak.
A jelölti fizetések, pedig a piac törvényei alapján működnek, tehát ha sok jelölt van lemegy az áruk. A nemzetközi irodákat nem kell idekeverni, mert tendenciákról beszélünk, és kivételek nyilván vannak alóla.
Bár, téged olvasva, a tanárokkal is lehetnek gondok. :)
Kedves reménytelenség és Legislator,
az àltalatok emlitett problémàra elég egyszerü a megoldàs:
(és sajnos megint csak amerikai példàval tudok jönni)
open-book, versenyvizsga.
open-book:
minden jegyzetet, jogszabàlyt lehet hasznàlni.
versenyvizsga:
a hallgatók teljesitményét egymàshoz mérik. utolsó 10-20% bukik.
+
ha csalsz a vizsgàn, nem csak buksz az adott tàrgyból, de ki is csapnak...
egyébként a jelenlegi rendszer mellett sosem értettem azokat, akik höbörögnek azért, mert a màsik puskàzik...
se jobb, se rosszabb jegyet nem kapsz töle...
Kedves guba,
ha olvasnàl is, akkor tudnàd, hogy ezt az alapvetést màr megtettem...még idéztél is abból a hozzàszólàsomból koràbban, ahol leirtam, hogy lassan bàrki bejuthat és bàrki elvégezheti...persze màs kapcsàn idéztél.
hogy egy kbs szintü viccel éljek (egyben visszautalva valaki màs véleményére is): jogi diplomàt lehet lassan szerezni két màkos GUBA között.
(elnézést az olcsó poénért...nem az én stilusom, de ezt nem lehetett kihagyni)
söt talàn még azt is pedzegettem, hogy miért vesznek fel minden hülyét (fejpénz) de ezzel kapcsolatban lehet, hogy tévedek.
A jelölti fizetésekkel kapcsolatban igazad van, de ugyanezt màr leírtam szintén koràbban.
és a tanàrokkal van a legtöbb gond...ebben is igazad van.
de ezt is màr írtam koràbban.
köszönöm, hogy egyetértesz velem:)
Kedves Legislator!mint mondottam azért volt,és van kivétel.nyílván nem lehet a problémákat az egyik napról a másíkra megoldani,hiszen azt nevezik a három napig tartó csodának./lásd diákhitel/,azonban az irány!na az azért elég fontos
nem mindegy,hogy hátrafelé megyünk-e vagy előre
Open-book, meg versenyvizsga, más se' kell még a lezüllött magyar felsőoktatásnak. Nem tudom, melyik országban van olyan, hogy kicsapnak valakit a puskázásért. Akkor a magyar felsőoktatásban tanulók 4/5 részétől meg lehetne szabadulni rövid úton. Ilyeneket persze le lehet írni, de ki vállalja fel a végrehajtást?
Sunshine after the rain.
Ja, egyszer az álligkaron valami jelentéktelen tantárgyból volt ilyen open-book (de csak első félévben), de olyan kevés időt adtak egy kérdés megoldására, hogy majdnem mindenki megbukott...
Sunshine after the rain.
Kedves Legislator,
még Magyarorszàgon is van ilyen. A CEU-n csak versenyvizsgàk vannak, hazavivös esszé vagy open-book examek...ritkàn closed book.
Az usa-ban van olyan, hogy csalàsért kivàgnak...és a CEU-n is.
Ha az elején közlöd a hallgatókkal mi a téma, meglepöen gyorsan felfogjàk...
azt nem làtom be, hogy az open-book versenyvizsga mennyiben lenne kàros...
de legalàbb életszerü kérdéseket, hipotetikus jogeseteket lehetne feltenné kérdésként, amit a hallgatónak úgy kell megírnia, mintha az ügyfélnek írna memorandumot.
nem pedig a-z ig felsorolàsokat kérdezni...
Kedves Legislator,
az idö helyes beosztàsa valóban az egyik kulcsa az open-book examnek.
az nem megy, hogy nulla tudàssal ülsz be, és ott nyitod ki elöször a törvényt vagy a jegyzetet.
a praxisban sincsen sok idöd ülni egy jogi problémàn...
Kacsa: a gond az, hogy te a jogi oktatást kizárólag ügyvédképzésre szűkítenéd. Ez olyan, mintha az orvosin csak sebészeket akarnál képezni. Azért is leszel doktor, mert nem szakmát tanulsz (ahogy te szeretnéd, meg sokan szeretnék), hanem egy tudománynak a beavatott ismerője leszel. Nincs azzal gond, amit mondasz, csak alapjaiban, a-z-ig kéne átírni az egészet. Kinek van mersze erre a nagy jogász-maffia ellenében? Főleg, hogy akik ismerik a bukkanókat (mink), azoknak már sok érdekük nem fűződik ehhez, mert átmentek rajta, max. panaszkodnak idióta internetes fórumokon. :)))
Már elnézést, de azt, hogy lediktálunk egy kérdést, és egy percet adunk a válaszra, majd diktáljuk a következőt, ezt úgy mondjuk, hogy oktatói inkompetencia.
Sunshine after the rain.
Jogon csak a (hosszasabb) szóbeli vizsgáztatásnak van értelme. Az, hogy egy szóbelin nincs felkészülés, és azonnal mondani kell a tételt, az tisztességtelen.
Sunshine after the rain.
Kedves banderaaz,
teljesen egyetértek veled, hogy baromi nehéz lenne bàrmilyen vàltozàst àtverni a begyöpösödött egyetemi jogàszsàgon. élöben làttam, hogyan kinlódtak, mig kitalàltàk, miként lehetne kikerülni bolognàt...
nyilvàn nem 2 perc
nyilvàn nekünk màr mindegy is...
de kitöl lehetne vàrni, ha nem tölünk?
màsfelöl ellent kell neked mondanom két szempontból is:
- nem làtom be, hogy az àltalam felvàzolt rendszer mennyiben zàrnà ki hozzàértö ügyészek, biràk vagy közig szakemberek képzését...
nyilvàn jogtörténészekét, és jogbölcsészekét kizàrnà (a jogi kar keretei között)...de ez akkora baj?
- régebben részt vettem egy érdekes kis vitafórumon, ahol sok szakma képviselöje volt jelen. a fórum vezetöje egy orvos (pont az juttatta eszembe ezt a kis anekdótàt, hogy az orvoslàst emlegetted) volt, és azzal inditotta a vitàt, hogy szerinte az orvostudomàny, nem is tudomàny...aztàn persze belekezdett ennek indokolàsàba is.
és meggyözött.
sem a jogtudomàny, sem az orvostudomàny nem tudomàny...szakmàk. jönnek emberek a problémàikkal és meg kell oldani. mint a vizvezetékszerelésnél.
matematika, fizika, kémia az tudomàny! (mondta ö)
"mert ott 2*2 mindig 4"
én csak önàltatàsnak tartom, hogy tudomànynak nevezzük a szakmànkat...lehet, hogy többnek làtszunk töle...vagy valamit a dr. mögé érzünk...de igazàból nem tudom miért.
Kedves Legislator,
nem tudom, hogy az àllig-en hogy ment az open-book exam...
a normàlis menete az, hogy kapsz egy vagy több eset leíràsàt, és kapsz hozzà kérdésenként fél-egy óràt, hogy megírd az eset àltalad helyesnek ítélt, indokolt megoldàsàt...
akàr mint ügyfélnek írt levél
akàr mint ítélet.
amig nem talàlkoztam az ellenkezöjével, addig én is úgy gondoltam, hogy jogi karon csak a szóbeli vizsgànak van létjogosultsàga...
de aztàn làttam a màsik megoldàst és felülvizsgàltam àllàspontomat.
ràadàsul, ha jobban meggondolod, a praxisban többet irsz, mint beszélsz...nem baj, ha tudod, hogyan kell meggyözöen fogalmazni iràsban...
