Római jog - jogeset megoldás

Sziasztok!

Első éves vagyok az egyetemen és megajánlott jegyes zh-t írunk római jogból jövőhéten, kedden. A jogeset megoldást épphogy párszor gyakoroltuk, ezért a segítségeteket kérném. Hogyan kell pontosan levezetni egy jogesetet? Teljes homály, pedig tanulok rendesen... az a baj, hogy kicsit keverem a formuláris eljárással is, így nem tudom eldönteni, hogy formai követelményeknek megfelelően kell írni, mint ott vagy sem (bár ezt kétlem, de azért gondoltam, megkérdezem). Másik kérdés: pontosan mi az a jogalap ? Amire elvileg épülnie kell az egésznek... megköszönném, ha példát is tudnátok hozni.

Kedves Chéri!

Megkeresem az I.-évfolyamos anyagok közt a következő jogeset megoldást.

Eset: (Forum Romanum D.13.7.3 Pomponius 6 ad Sabinum)

1. tényállás
2. jogi probléma
3. jogi válasz
4. indoklása

1.

Felek az esetben:
„A” az ügyletben kézizálog hitelező
„B” adós
3.személy

Követelés lejárata napján a két fél találkozik egymással egy épületben követelés teljesítése céljából .

2.

„A” mielőtt a neki járandó pénzösszeget visszakapná „B” birtokába adja a kézizálog tárgyat.
Amikor „B” kezébe kerül a zálogként adott dolog, azt ablakon keresztül kidobja egy 3. személynek, (aki ez esetben egy rosszhiszemű szerzőnek minősül) , így „A” károsul mindkét aspektusban ( elesik a zálogtárgytól illetve a kölcsönadott pénzösszegtől is)
Zálogtárgy visszaadottnak minősül vagy nem?

3.- 4.

A fent nevezett ügyben a jogi választ Labeo jogász adja.

„A” (hitelező) „B” (adós) ellen megindíthatja ACTIO FURTI-t( ami még a XII.T.T. törvényekből ered) ami lopás büntette végett adható, amelyben marasztalás esetén „B” az ellopott dolog értékének:

• tettenérés esetén:---
  • 4szeresére (de ebben az esetben ez nem valósulhat meg)
• házkutatás estén---
  • 3szorosára (ez megvalósulhat)
• a tetten nem érés esetén---
  • 2szeresére (ez is megvalósulhat)

• ez által bizonyításra kerülhet az, hogy a zálogtárgy „B” birtokába leledzik (ha a 3. személy visszaadná a zálogtárgyat „B” részére) ------- ebben az esetben „B”-t a dolog értékének a 2szesére fogja marasztalni a bíró.

„B”(adós) megindítaná „A” ellen az ACTIO PIGNERATICIA CONTARIA-t, amelynek értelmében a „A”-nak a követelés megszűnésekor köteles visszaadnia a zálogtárgyat.
↓

DE! „A” élhet replicatio-val, (a perben az alperes kifogása)
Hiszen ő visszaadta a zálogtárgyat, a követelés megszűnésekor, tehát visszaadottnak minősül, az, hogy azt „B” kidobta az ablakon az ő szándékos jogellenes cselekedete volt.

• Fraus: csalás kifogása
• Dolus: szándékos szerződésellenes magatartás ha valaki akarattal hiúsítja meg a szerződés teljesülését. ↓

Ez esetben a replicatio jogos, hiszen a zálogtárgy nem minősül visszaadottnak, mert „B” azt szándékosan kidobta az ablakon, így nem került vissza az ő birtokába, továbbá „B” szándékosan hiúsította meg a szerződésben vállalt kötelezettségeit, így nem valósult meg a teljesítés, hiszen pénzösszeg (kölcsönzött) nem kerül kifizetésre. Így „A” nem kapta meg a kölcsönzött összeget, és a zálogtárgy értékesítéséből sem tudja kielégíteni a követelését.

Minden jogesetet ebben a 4pontban oldottunk meg.

Jó felkészülést !

"A causa (titulus) szó különböző jelentései és előfordulási helyei" - re keress rá gugliban, akkor találsz egy néhány oldalas szöveget, ami talán segíthet. Római jogból nem voltam annyira jó, hogy itt belemenjek ebbe. :)

köszönöm mindkettőtöknek! :)

akinek esetleg még lenne észrevétele, szívesen várom

A vázlat jó. A megoldás azonban már maga sem követi a vázlatot - mert például az 1. nem tartalmazza a tényállást; a 2.-ben pedig - egy mondaton belül is - keveredik a tényállás és a jogi probléma, sőt a jogi minősítés, állásfoglalás. A 3. nem a felvetett jogi problémára válaszol. A 4. ugyan tartalmazza a választ a felvetett jogi problémára, de az indoklása egyrészt nem jogi természetű, másrészt nem túl meggyőző.

Ha ez tényleg egy jegyzetből van, akkor elég rossz idők járnak a jogesetmegoldásra.

Üdvözletem!

Az alábbi jogeset megoldásában, örömmel venném a segítséget.

Titiust megfenyegetik, illetőleg értesítik, hogy rablók fogják megtámadni. Védelemért Caiushoz fordult. Caius csak akkor hajlandó őt megvédeni, illetőleg segíteni rajta, ha ezért egy bizonyos összeget fizet. Titius ki is fizeti az összeget Caiusnak, aki a rablótámadás során valóban megmenti Titiust. Utóbb Titius bosszankodik, mert úgy véli, hogy fölöslegesen dobta ki a pénzt és ezért szeretné Caiustól a kifizetett összeget visszakapni.

1. Milyen jogi szerkezet, jogviszony valósult itt meg?
2. Mit tehet Titius?
3. Mi a döntés? Indokolja állásfoglalását!