Európa jogi szakvizsga

Európa jogi szakvizsga-
Ha van valaki aki elvégezte,kérem írjon a követelményekről,tanárokról.
Államvizsgátam Európa-jogból,ezért arra gondoltam érdemes lenne belevágni!
Emailben is várom a tapasztalatokat!

Kedves Asus,
ha nekiugrasz a szakvizsgának, mindenképpen vizsgázni fogsz EU-jogból, mert az a C részvizsga egyik eleme. De csak akkor kezdheted el, ha megvan a gyakorlati időd, és ha elkezdted, 5 éven belül meg kell csinálnod a többit is (polg, bünt. közig). Biztos, hogy szakvizsgára gondoltál és nem szakjogászképzésre?

Igen.! Jól gondoltad,tényleg a a szakjogász képzésre gondoltam.
Jól ráéreztél:-)
A Várnay-Papp Mónika könyvet végig taultam
az államvizsgára ill az egyetemen 2 évig tanultunk európajogot.Szóval még friss az anyag,ezért érdeklődnék,hogy milyen szintű egy ilyen képzés?
Nyílván előnyben vagyok,ahhoz képest,akinek nem volt az európajog záróvizsgatárgy.ill,aki fél évig tanulta.
Üdv!

Asus érdemes. Én most járok. Én is tanultam a jogon, de sokkal kevésbé részletesen. Igazából csak némi történetet, némi intézménytant, némi politikákat. Még csak első éves vagyok, de most látom már, hogy ez sokkal részletesebb lesz. Részletesen tanuljuk az itéleteket, kicsemegézzük a jogszabályokat. Nagyon tetszik:)))) Bár biztos, hogy ebből sem leszek szinötös, mert csak azt tanulom meg mindig, ami nekem fontos, de ezt a tudást tökéletesen fogom tudni használni, akár milyen területen leszek, biróságon például akár a pernyertesség is függhet attól, hogy ismerek-e egy olyan szabályt, ami közvetlenül alkalmazható. Ráadásul "beemeli" a precedensjogot is a magyar jogba, ami távlatokban azt eredményezi majd, hogy kevésbé lehet ugyanolyan tényállás alapján különböző döntéseket hozni majd.

Már régóta lehet hivatkozni a BH-kra, ami hasonló eredményt hoz, de mégis ez más.

Kedves Derill!

Megkérdezhetem,hogy hol végzed a szakjogász szakot?
Minden érdekelne ezzel kapcsolatban.
A tanárok,az élmények,vizsga,szint stb.
Ha van kedved emailben is írhatnál.
Bár,ha elsős vagy,akkor még nem vizsgáztál.
Üdv!

Pécsen. A jogot is ott végeztem. Vizsgáztam már, irásbeli volt, intézménytörténet (volt másik vizsga is, de azon nem tudtam résztvenni), de még nem tudom az eredményt. Sokkal részletesebben kérik, mint ahogy én gondoltam előzetesen, ráadásul olyat is kértek, ami az előirt tankönyvben nincs benne (pl. soroljam fel a Fehér könyvben megjelölt technikai akadályokat). A tanárok nagyon normálisak, a korábbi tapasztalatom is ez volt, amikor jogra jártam oda. Nyilván, mint minden suliban, itt is volt olyan tanár, akit nem kedveltem, de volt néhány, akit nagyon (pl. Kajtár professzor ur, Fenyvesi tanár ur, akik arról hiresek, hogy szakadni lehet a röhögéstől az óráikon. Szenzációs humoruk van:) A férjem például csak azért jött le egy alkalommal, mert meséltem neki az óráról, és kiváncsi volt Fenyvesi tanár ur előadására. Nagyon élvezte.)

Sok mindent tényleg nem tudok még mondani. Inkább csak érzések: nagyon fogom élvezni amit tanulunk. Már érzem a hasznát, látom előre, mennyi mindenben fog segiteni. Valahogy a jogon is mindig ráéreztem, hogy mi és miért nagyon fontos számomra.

Te hova akarsz menni?

Kedves Asus!

Helyedben kicsit óvatosan kezelném ezt a témát. Az EU-szakjogász akkor lehet számodra érdekes, ha sikerül pl. az államigazgatásban elhelyezkedned. Ügyvédi Irodákban – még a nemzetközi ügyvédi irodákban is – kutya nem foglalkozik ezzel, mert igazán semmi haszna. Ismerek néhány jogászt, aki abba is hagyta, mert csalódtak, hisz nem tudták összekötni komolyabb szinten a szakmájukkal.

Tehát az én álláspontom az, hogy az államigazgatásban jól jöhet, de ügyvédi irodában semmi haszna, csak kidobott pénz és elveszett idő.

Üdv

Law 1 én nem osztom a véleményedet. Mi még csak most csatlakoztunk, még csak szokjuk a dolgot. De amikor egy cég azzal fordul majd az ügyvédhez, hogy megsértették az RSZ-t - mármint véleményük szerint - mert a tagállam értékeitési feltételre hivatkozva megtiltotta valamely áru kereskedelmét, azonban ez a tilalom diszkriminativ tagállami szabályozáson alapul, akkor kizárólag az lesz képes ezt a pert meg is nyerni, aki tanulta mindezt, és tudja, hogy a Dassonville, vagy a Keck formulára kell-e hivatkoznia. Ezek pedig sikerdijas ügyek lehetnek. Egyébként is azt gondolom, hogy nem árt ehhez is legalább egy kicsit érteni.

Derill kedves!

Tisztelettel bámulom az idealizmusát és engedje meg, hogy a naivitását is csodáljam, amely nyilván a ügyvédi szakmáról való szerény tapasztalatiból fakad.

Csakugyan érdemes szakjogász-képzésre járni akár EU jogból, akár más szakirányon. Mindent érdemes csinálni, amiből az ember tanul. A szakjogász-képzés nyilván ide tartozik, mint ahogy ide tartoznak a kisebb – pár napos – szemináriumok, maga a PhD képzés stb.

Hiba mindazonáltal abban a hitben leledzeni, hogy ezáltal A) érteni fogunk az adott szakterülethez, B) nyilvánvalóan jobbak lesznek az esélyeink akár a munkaerőpiacon, mint alkalmazott ügyvéd, akár az ügyfélpiacon, mint önálló ügyvéd.

Kedves Derill! A maga által emlegetett pert nem lehet megnyerni Budapestről, de Győrből, Debrecenből, sőt még Bécsből sem. Azt és az összes hasonló pert, amely nem nemzeti bíróság előtt folyik – ha jól értem a felvetését, akkor egy tagállam elleni perről beszél -, kizárólag Brüsszelből (Luxemburgból) lehet megnyerni. Ezek a perek nem éppen sikerdíjasok, hanem oltári nagy pénzekért, hatalmas óradíjakért stb. mennek. (Akik az ilyen pereket zsinórba csinálják, a világ leggazdagabb ügyvédei…., munkadíjuk vetekszik a Wall Streeten forgolódó kollegákéival.) Az ilyen pert csak a legnagyobb vállalatok engedhetik meg maguknak, akik viszont meg sem állnak Brüsszelig, mert csak a biztos megoldást fogadják el. Mellesleg azt is hadd feltétezzem, hogy az adott pert nem azzal lehet megnyerni, hogy ismerjük az egyik vagy a másik korábbi ítéletet, doktrínát, hanem azzal a gyakorlattal, amelyet mondjuk 50 másik hasonló perben szereztünk.
Ez egy roppant zárt világ, ide nem az EU szakjogászi diplomával lehet belépni, hanem azzal, hogy a delikvens kiváló minősítéssel szerez egy LLM-et mondjuk Brugge-ben a College of Europe-n, vagy Londonban az LSE-n, vagy más londoni Law Schoolban, netán éppen Oxfordon, a sort lehetne folytatni. Meg az is kell, hogy éppen mondjuk valamiből még doktoráljon is, meg hogy mondjuk 7-10 évig valamelyik nagy fej keze alá dolgozzon az egyik jó nevű brüsszeli irodában, amelyik egyébként a Bizottság, meg a Bíróság előtt jár el. Szóval kb. ennyi előképzettség után lehet egy ilyen perre egyáltalán megbízást kapni, majd pedig labdába rúgni. (Csak halkan mondom, hogy olyan nagy nevek mellett kell felvonulni, akik a nemzetközileg jegyzett szakirodalmat írják, nem a Papp-Várnay féle könyvet – Várnay professzor tanárom volt még a 90-es évek elején, sokat köszönhetek neki, de higgye el Derill, hogy még csak nem is az ő szintjének a területe ez.)

Persze itthon is nagyon sok EU vonatkozás felmerül. Ezeket csak itthon lehet megoldani, és persze megtanulni is. Elsősorban arról szólnak, hogy az EU jogot miként lehet a hazai fórumokon alkalmazni. Van egy olyan érzésem, hogy ezekben a kérdésekben nem sokat segít az EU szakjogász-képzés. Ha ismerjük a Papp-Várnay könyvet, na meg olvastuk az összes jogszabályt, akkor nagyjából el tudunk igazodni. Csak ízelítőül pár kérdés, amely nálam éppen az elmúlt egy-két hétben merült fel:

• hogyan lehet a magyar joghatóságot elfogadtatni a bírósággal 44/2001 Tanácsi rendelet alapján, ha nincsen sem teljesítési hely, sem pedig fórumkikötés az adott szerződésben, ahol lényegében csak az INCOTERMS egyes term-jei vannak meghivatkozva?
• Hogyan lehet 1 hónap alatt egy szakvéleményt mondjuk egy német bíróság előtt elkészíttetni úgy, hogy az a 1206/2001 Tanácsi rendelet értelmében a magyar bíróság előtt is felhasználható legyen?
• Hogyan tudok mondjuk Írországban gyárat építeni magyar vállaltommal, magyar alkalmazottakkal?

És képzelje kedves Derill, minden ügyet az utolsó részletig kell végig gondolni, mert általában a részletekben bújik meg a kehe. Ahogy a mondás tartja, az ördög a részletekben van….

Na most, mivel ezek megválaszolásában nem az segít elsősorban, ha tudom, hogy mely EU jogi tankönyvben írt doktrínát mely ítélet állította, hanem az, ha nagyon érzékenyen át tudom tekinteni a magyar szabályokat, meg még néhány ország gyakorlatát az EU szabályok fényében stb. Ez sziszifuszi munka, nem tanítják egyetlen egyetemen. szakjogászképzőben sem.

Kb. mindezért mondja azt Law1 – azt hiszem kellő alappal -, hogy éppenséggel az ügyvédi irodákban egy EU szakjogászi képzésnek nem sok direkt hasznát lehet venni. Minden bizonnyal nem áll messze Law 1 barátunk az igazságtól.

• udvarhelyi-

Köszönöm mikud, hogy megerősítetted a hozzászólásomat.

Derill, hidd el, hogy az EU-szakjogásznak gyakorlatilag semmi hasznát nem tudod venni Budapesten egy nemzetközi irodában. Lehet, hogy van ügyfél, aki hasonló problémákkal küzd, mint amikről beszéltél, de ilyen ügyfél 1000-ből 1. Vagyis a maradék 999 ügyfél jogtanácsot és megoldást keres ingatlanjogi, adójogi, társasági jogi, munkajogi kérdésekkel kapcsolatban.

A budapesti nemzetközi irodák nem azért olyan sikeresek, és nem azért van akkora bevételük, mert az EU-jog területén vívják sorban a pereket Brüsszelben a bíróságon, hanem azért, mert milliárdokat érő ingatlan-tranzakciókat bonyolítanak le (és itt nem lakások adás-vételi szerződéseire gondolok, hanem pl. ipari parkok megvételére, létesítésére, bevásárló központok és hatalmas lakóparkok építésére, stb.), a társasági joggal kapcsolatos alapos jártassággal pátyolgatják non-stop ügyfeleiket, akik 99%-ban amúgy sem magánszemélyek, hanem cégek (Kft-k, Rt-k), a munkajogi ismeretek segítségével csoportos létszámcsökkentéseket készítenek elő, melyek szintén milliókat hozhatnak az irodának. Az adójogi aspektusokra már ki sem térek, mert mindenki tudja, hogy napi szinten merülnek fel olyan kérdések, melyek sikeres megoldása során milliókat, százmilliókat takarít meg az ügyfél, és persze ebből szépen cseppen az irodának is.

Egy ismerősöm másfél évig kísért végig egy multi céget versenyjogi problémával kapcsolatban (ebbe benne vannak az ezzel kapcsolatos perek, átvilágítások, jogi állásfoglalások, stb.). Csak ez a 1 cég hozott másfél év alatt közel 40 millió forintot a konyhára – és akkor lehet, hogy még nem is mondtam sokat, mert más irodák még többet akasztanak. De mondok Neked olyat is, hogy az egyik ügyfelünk megbízott minket azzal, hogy egy adott céget és annak ingatlanait – melyeket meg szeretne venni – világítsuk át jogilag (Due Delligence). Komoly munka volt és néhány hétig húzódott, de az ügyfélnek ez 50.000,- Euro-ba került (ez valamivel több, mint 12 millió forint). És még az is lehet, hogy éppen egy másik nemzetközi irodában dolgozó kollega olvassa a hozzászólásomat és mosolyog magában, hogy ezt még olcsón sikerült megcsinálnunk.

Végül is csak azt szerettem volna ezzel mondani, hogy ha valaki nem az államigazgatásban szeretne elhelyezkedni, akkor sokkal érdemesebb olyan szakjogászra járni, mely az ügyfelek rendszeres és minden napos problémáira terjed ki. Itt elsősorban az ingatlan-szakjogászra, társasági jogi szakjogászra és az adó-szakjogászra gondolok. Ezekkel lehet nagy pénzeket kaszálni, de az EU-jogi ismeretekkel nem . Már pedig nem csak személyes okokból kifolyólag a nagy bevétel, hanem azért is, mert ettől függ a nagy irodákban az, hogy ügyvédként, vagy akár partnerként bevesznek. EU-jogi ismeretekkel szerintem nem fog nagyon senki havi 5-6 milliós forgalmat bonyolítani, ennyi viszont a legtöbb helyen elvárt, hogy egyáltalán partnerként bevegyenek és ebből még neked is csöpögjön.

Law 1 kollega észrevételéhez csak annyit tennék hozzá, hogy magam némileg szkeptikus vagyok bármilyen szakjogász-képzéssel szemben. Nem vitatom, hogy rengeteget lehet tanulni egy-egy ilyen képzésen, de fenntartom azt, hogy nem tesz senkit az adott téma avatott ismerőjévé egyetlen ilyen képzés sem.

Meglehetősen konzervatív módon csak azt tudom ismételni, hogy az alapos és mélyreható munkával, nagy energiával ellátott ügyekből tanul az ember. Jó pár év után pedig eljut oda, hogy egy-egy területen otthon van, biztosan mozog.
Ehhez kell jó csomó ügy, sok elszúrt ügy is persze. Nem utolsó sorban pedig az kell, hogy az ügyeket az első években mindig sokkal több energiával oldjuk meg, mint amennyit le tudunk számlázni. Soha nem felejtem el, talán három éve egy nagy amerikai cégnek csináltam a közép-európai franchise rendszere kiépítésnek jogi kereteit. Rengeteg szerződés, kb. 100-120 oldal, átültetni az itteni viszonyokra, kivédeni az összes gikszert, ami felléphet. Roppant érdekes munka volt, a szerződések Delaware állam joga szerint voltak összeállítva, kikötött jog a lichtensteini volt a szerződő felek meg egy Uniós országból jöttek ide a közép európai országbeli partnerrel szerződni. A feladat az volt, hogy a bonyolult teljesítési mechanizmus minden elemét át kellett világítani és az adott országban irányadó jogi keretkehez illeszteni, megfelelő kiegészítéseket írni stb. Tengernyi szakirodalmat olvastam el az ügyben. Legalább volt 25órám, amelyet egyszerűen le sem számlázhattam, mert az ügyfélre az én okulásomat még sem lehet teljesen ráterhelni. Ez egy picit bosszantott akkor. Mondanom sem kell, hogy nem a 25 órának az ellenértékével mérhető az, amit szakmailag profitáltam abból, hogy annyi energiát rászántam.

Szóval, meglátásom szerint valahogy így megy az, hogy valaki szakmailag előre jut. A szakjogászképző biztosan hasznos, csak ha van lehetőségünk arra, hogy konkrét ügyeken tanuljunk, úgy vélem ez lényegesen eredményesebb. A helyzet ugyanis az, hogy az teszi jó szakemberré a jogászt, ügyvédet, ha az ismert jogszabályok, kommentárok, eseti döntések szintézisét látja meg. mégpedig nagyon élesen és ebből tud következtetéseket levonni, majd így továbblépni. Ez részben rutin kérdése.

Még egyszer hangsúlyozom, hogy nagyon fontos, hogy tárgyi tudásunkat bővítsük, úgy vélem mindazonáltal, hogy egy szakjogász-képzésen elsősorban ez várható. A sikerhez szükséges erőfeszítések java csak ezt követően jön el.
A nagy kérdés csupán az, hogy időben mi térül meg ki inkább: a meglévő ügyeken dolgozni és folyamatosan olvasni, elemezni, vagy szakjogász-képzésen részt venni. Ha kevesebb az ügyünk, feladatunk, akkor ez utóbbi nyilván járható út, noha az előbbivel – ahogy már mondtam - sokkal többet tanulunk.

Biztos igazad van részben abban, hogy önmagában a szakjogász-képzéstől még túl nagy csodákat ne várjunk, hisz tényleg a gyakorlat közben tanulja meg az ember, hogy miként kell bizonyos jogi kérdéseket megvizsgálni, megoldani. Ezzel szemben a szakjogász-képzésnek már olyan szempontból is sok jelentése van, hogy rengeteg irodában az ügyvédek szeretnek azzal a jelölttel dolgozni, aki éppen az ő szakterületével kapcsolatos szakjogász-képzésre jár, vagyis aki ingatlan-szakjogászra jár, az biztos lehet abban, hogy többször fogják ingatlan-ügyekbe beavatni, mint azt, aki a munkajogra szakosodott. Nyilván ez később lehet pozitív kihatással a karrier folytatására. Szerintem nagyobb a valószínűsége annak, hogy a szakvizsga után megtartanak egy adó-, ingatlan- vagy társasági jogi szakjogászt, akivel sikeresen együtt tudtak működni, mint egy EU-szakjogászt, akivel az egyes ügyvédek kevesebbet dolgoztak együtt és ezért nem volt lehetősége úgy kitűnni szakmailag, mint ingatlanos vagy adószakértő kollegája.

Elolvasva az előző hozzászólásokat, csak csatlakozni tudok a korábbi véleményekhez. A közigazgatásban az EU csatlakozást végigasszisztálva már korán megállapítottam, hogy nem sokat ér az EU szakjogászi papír, de még az sem, amit a Közgázon szereztem EU szakon, még ha az utóbbit a Külügy továbbképzőjének is tekintik...
Az egy dolog, ha az ember a közösségi jog rejtelmeit elviekben ismeri (Dassonville, Cassis de Dijon), de egészen más gondolkodás szükséges, ha elé kerül teszemazt egy irányelv. "Kolléga, mondja meg, mely hazai jogszabályokat kell módosítani, illetve milyen tartalommal kell újat írni!", és a kolléga semmihez sem tud nyúlni, ha nem rendelkezik néhány év gyakorlattal. Annak megállapításához ugyanis, hogy az EU jog egyes aktusa mely területen lévő jogszabályokat és milyen mértékben érint, már hazai jogi gyakorlat szükséges, nem csak az RSZ, ASZ, MSZ, NSZ ismerete. Különösen érdekes ez akkor, ha csak az adott irányelv fordítását kapja meg, és arra vonatkozóan kell neki megmagyaráznia az érintett szakterületen dolgozó műszaki, szociális, egészségügyi, stb. végzettséggel rendelkező szakértőnek, hogy mit is kell nehéz, együttes munkával szabályozniuk. A munka tisztességes elvégzéséhez el kell merülni a szakterület bugyraiban, tehát nem elég csupán jogi ismeretekkel rendelkezni.
A jogközelítés finomsága - a csatlakozásból adódóan - a folyamatos részvétel a brüsszeli jogalkotásban. Ennek folyamatában a szakértők és a jogászok is áttekintik a jogszabályokat, de itt is igaz az, amit az előzőekben írtam, csak akkor lehet bármilyen véleményt, álláspontot megfogalmazni, ha a szakmai-szakterületi ismeretek alaposak, tehát az ágazatot többé-kevésbé ismeri.
Összegezve: a közigazgatásban sem terem babér az EU szakjogászi képzésben részesült egyedeknek. Viszont EU gyakorlattal felvállalni a szakjogászi képzést 1 szempontból előnyt jelenthet: az oktatókat lehet a gyakorlat finomságaival idegesíteni…

Érdekeseket irtatok, de mindezt átgondolva még mindig az a véleményem, hogy érdemes Eu szakjogászit végezni. Még csak most csatlakoztunk az unióhoz, tehát a dolgok változni fognak szerintem.

Biztos, hogy érdemes lenne társasági szakjogászira meg ingatlan szakjogászira menni, érdekel is, szeretném is. De most, hogy tanulom a szakjogászit, egyáltalán nem bántam meg. Egyszerre mindet kifizetni pedig nem tudom. Szeptembertől majd kiderül mit veszitettem vele, mert egy barátnőm beirtkozik társaságira, de én fogok helyette órákra járni, mert ő nem tud.

Egyébiránt az sem kizárt, hogy valaki csinálja a szakjogászit (bármelyiket) és mellette ügyekkel is foglalkozik. Az sem kizárt, hogy valaki több szakjogászira járjon. És azt gondolom, hogy valahol mindent el kell kezdeni.

Ráadásul nem mindig csak a pénz számit. Persze van akinek csak az.

Sok olyan dolgozik a közigazgatásban, aki valamilyen oknál fogva nem lett ügyvéd (mondjuk mert nem tudta megteremteni hozzá az anyagiakat, vagy tul későn került abba az anyagi helyzetbe, hogy egyáltalán a jogot elvégezhesse, holott nagyon jó hozzá az érzéke, vagy csak egyszerüen mert szerette) de nagyon nagy tudása van.

Aztán előfordul, hogy kényszerüségből ügyvéd lesz, mert nem tud megélni a közigazgatásban ahol sokszor a politika határozza meg, hogy ki milyen pozicióba kerül, és nem a tudás.

Aki viszont a közigazgatásra tanul, az kénytelen "papirokat" is gyüjteni, nem csak tudást.

Elképzelhető, hogy igazatok van, majd a jövő eldönti. Lehet, hogy én is kikényszerülök a közigazgatásból - nem azért tanultam, hogy a gyámhivatalban éljem le az életemet, viszont nincsenek politikai támogatóim.

De azt gondolom, hogy akiknek nincsenek összeköttetéseik nem sokat tehetnek azon felül, hogy tanulnak és próbálnak minden lehetőséget megragadni.

Kedves derill!

Nem akarok kötözködni – távol álljon tőlem, de azt kérlek magyarázd meg, hogy miért hiszel változatlanul továbbra is az EU szakjogász-képzésben, ha itt ebben a fórumban – több forrásból is – elhangzott, hogy a közigazgatásban és az ügyvédi irodákban SEMMI haszna!!! Tehát hiába hangsúlyozod, hogy nemrég csatlakozott Magyarország az Unióhoz, ha egyszer abszolút NULLA a kereslet e képzés iránt munkáltatói oldalról!

Kedves derill!
"Hinni a templomban", ahogy a régi jó mondás tartja...
Komolyan: ismerve az ELTE EU szakjogászin oktató kollégákat, biztosra veszem, hogy csak a papíralapú tudást díjazzák.
Egy ismerősöm (nagy tudással rendelkező, közigazgatásban elismert, EU csatlakozást ágazati szinten levezénylő kolléga), aki szintén végiugszenvedte ezen oktatást, mesélte, hogy az egyik gyakorlati tapasztalattal nem rendelkező oktató kizárólag az általa leadott "agyszüleményeket" kérte szó szerint vissza a vizsgán, más kifejezés használata már automatikusan bukta. Ilyen hozzáállással nem lehet hasznos tudást szerezni, csak papírt. Ha Neked ez kell, ám tegyed. Legfeljebb kipipálhatod, mint elvégzett feladatot.

Úgy látszik vannak kivételek. Az állásajánlatok rubrikában a Kende Ügyvédi Iroda keres jogászt. Érdemes megnézni, hogy náluk mi jelent előnyt! ;-))))))))

Biztos igazatok van. Okos ember más kárán tanul, buta meg a sajátján. Lehet, hogy én ez utóbbiba tartozok. De mint irtam ez a papirok országa, sajnos a papir is kell - nem nekem - de ha már tanulom, akkor legalább azt is kapjak róla. Ha pedig majd anyagilag megengedhetem magamnak, a társasági és az ingatlan szakjogászit is elvégzem.

Végigolvasva a hozzászólásokat,nem tudom mit tegyek.Erre a képzésre vagyok jelenleg a a legalkalmasabb.

Tiszában vagyok vele,hogy igaz lehet,hogy valódi tudást nem ad ilyen képzés.Nevezetesen a napi munka,pl.a pályázatírások terén nem nyújt semmit a képzés.Van olyan ismerősöm,aki Debrecenbe jár és azt mondja,hogy elméleti a képzés,ugyanúgy,mint az alapképzés.
Inkább multiplikátorképzésbe kezdett volna,annak lett volna gyakorlati értelme.

Csakhogy!Derillnek igazat adok,abban,hogy a papír szükséges,ha két azonos jeletkező van,akkor valami alapján döntetni kell.
Nem szeretnék csapdába esni.

Nem tudom mit tegyek................
Jelenleg angolul tanulok keményen,a munkakeresés mellett.

Kedves Asus!

Jogodban áll azt tanulni amit akarsz, de abba biztos belegondoltál, hogy nem ingyen adják. Én nem áldoznék félévente 70-90 ezer forintot egy olyan képzésért, ami után munkáltatói oldalról majdnem nulla a kereslet.

Kedves Asus!
Az angol nyelv ismeretével többen tudsz elérni, mint az EU-s papírral, de persze, Te tudod...

Csak egy mondást szeretnék figyelmedbe ajánlani: diplomával nem osztanak intelligenciát, de tudást sem.

Asus: sezrintem ha van rá lehetőséged, mindenképpen tanuld a nyelvet, és mellé nem árt egy-két szakjogászi. Jobb, mintha diszkóba járnál:)

Énmég soha nem voltam diszkóba.
Lehet az is baj..........

Letettem a eu-szakjogászi képzésről,inkább
a társasági szakjogász képzésre mennék.
Azt sokkal szélesebb körben tudom hasznosítani!
Köszönöm a véleményeket!

Kedves Asus!

Megjelent az ETLE JTI 2005-2006-ra vonatkozó tájékoztatója az induló kurzusokról. Gondoltam, talán érdekel...

Üdv.

dr. Bubó

Kedves mindenki! Most ősszel kezdem meg a jogi szakvizsgát. Kérdésem az lenne, melyik könyvet ajánlanátok tanulni? Most a Papp-Várnayval küzdök, de sokszor értelmetlennek találom. Légyszi írjátok meg a tapasztalataitokat, illetve ha közig-alkotmány-munka-tből is van jó tippetek, azt is szívesen fogadom. :))