Hogyan kezdjünk el munkát keresni?

A nyelvtanulást nem is az egyetemen kellett volna elkezdeni, hanem már gimiben. ;-)

Sziasztok!

Nem osztom azt az elképzelést, miszerint egy másodéves, akárhanyadéves hallgatónak a munkaerőpiaci kereslet függvényében kellene pályát választania/módosítani. Ez a szemlélet ugyanis egyszerűen figyelmen kívül hagyja azt a körülményt, hogy egy ember jó esetben nem csak (sőt nem feltétlenül alapvetően) azért dolgozik egy területen, mert abban könnyű volt elhelyezkedni, s jól lehet vele keresni.

Én például akkor is jogász akartam volna lenni, ha az egyetem elkezdése előtt egyértelmű, hogy vajmi kevés esélyem lesz elhelyezkedni. Nem akarok nagy szavakkal dobálózni, de lehet, hogy ez egyfajta elhivatottság.

Most itt vagyok munkanélküliként, pedig van egy második diplomám is, mely szerint közgazdász lennék (megjegyzem, nekem úgy tűnik, ez a kutyát se érdekli), de akkor sem akarok pályát váltani, mert én jogász szeretnék lenni, most már csakazértis.

Arra én is kíváncsi lennék, hogy azt hogy gondolja a "munkaerőpiac", hogy miközben elvégeztem egy cseppet sem egyszerű egyetemi képzés mellett egy főiskolát is, még 7 nyelvet hogy tudtam volna megtanulni (természetesen szaknyelvet)?
Hacsak nem diplomata-csemete lennék, aki lakott már nyolc országban....

Mindenkinek, aki állást keres: kitartás!

Köszike!

www.llmguide.com, ha jól emlékszem.

Kedves Avita!

„Nos, nekem dobogós kedvencem a "külföldi tapasztalat", ami alatt általában LL.M. diplomát értenek... Most jártam a honlapon; az LL. M.-hez nem ész kell, hanem csak és kizárólag pénz, ui. az átlagos tandíj 10.000 Euro/év körül kezdődik és akkor még élni is kell vmiből. :(”

Az lenne a kérdésem hol olvastad,melyik honlapot nézzem meg-e témában!

Hát, igen... A Közgáz állásbörzén a PriceWaterhouseCoopers - standnál álló hölgy (?) totál elborzadt, amikor a kedvesem viccből megjegyezte, hogy majd ő hoz pelust, ha netán a PWC-nél dolgoznék. :)

Pályakezdőként alapból kerülném azokat a irodákat, ahol olyan "helyben megoldós" jogesetekkel traktálnak. Ezeknél már csak azok az irodák idiótábbak, ahol surmók amerikai mintára próbálnak okoskodni és a leglehetetlenebb kérdésekkel bombáznak, mint pl.:

• mi a véleményed a munkahelyi szexről?
• hol látod magad 5 év múlva? (Erre mit lehet mondani? Talán azt, hogy: "a helyeden").
• egy haveromtól azt is megkérdezték Martonyiéknál, hogy: "milyen autó lennél, ha kocsi lehetnél"?

Nagyon kemény, mi?! Gondolom azt nem szabad mondani, hogy Kombi Passat, mert egyből leszürik, hogy családapa-típus vagy és délután 5-kor már otthon szeretnél lenni a familiával. ;-)

Law1, Kicsi szívem!
Szerintem is elég unszipatikus a megszólítás, de ez is csak Téged minősít (ha már tegeződünk), de már túl is tettem magam rajta.
Én is dr.joci-val értek egyet. Azért mert nehéz megfelelő munkát találni, nem biztos hogy "én sem fogok" gondolhatja ezt bárki. Természetesen én is olvastam, hallottam, de azért végig csináltam a másoddiplomát és eszembe se jutott abbahagyni, pedig munka mellett (napi 10-12 óra+gyakran hétvége is) nem olyan egyszerű. Igaz, nekem mellette ott van a közgazdász diplomám, amivel tudok dolgozni, de ha már végig küzdöttem az 5 évet, akkor ezt a 3-at is végig fogom valahogy. Igaza van Jocinak, előbb-utóbb mindenki megtalálja a maga helyét, bár lehet, hogy nem 3 év múlva szakvizsgázik. Egyébként azon is elgondolkozhatnál, hogy nem mindenki olyan szerencsés, hogy külföldön járjon iskolába és gyakorlatilag akkor is megtanul egy idegen nyelvet, ha nem akar. Nekem pl. a munkámhoz nem szükséges az idegen nyelv, ezért amit megtanultam azt nem igazán tudtam gyakorolni, használni, és este 8-kor mikor hazaértem munkából, már nem túl sok magántanár szeretett volna foglalkozni velem. Valószínűleg vannak így ezzel egy páran. Tehát ahányan vagyunk, annyi körülmény, más és más szituáció. Az is nehezen talál munkát, aki több nyelven beszél és tudása is kiemelkedő.
Kedves Asus: neked azt javaslom, hogy ne add fel, keress kitartóan és jelentkezz majd, hogy sikerült-e találnod valamit. Sok sikert!

Ja, jelenlenlegi munkahelyem azért tart (jogi előadóként), mert kevesebbe kerülök, mint az ügyvéd, aki így "csak" ellenőrizgeti a dolgaimat...

Vagyis, ennyit ér, hogy summa cum laude végeztem... :)

Megélhetési ügyvéd... Ilyet egyébként én is láttam, ugyanakkor pl. az egyik irodába azért nem vettek fel, mert nem sikerült korrektül megírnom egy szolgalmi jog bejegyzése iránti kérelmet. Abból a szempontból érthető, hogy nem akartak a betanítással szórakozni, de kérdés, hogy honnan kellett volna ezt tudnom, ha még sosem csináltam?

.... és ez tényleg nem ritkán fordult elő.

Azt azért nem mondanám, hogy szakvizsgáig alig nevezheti még valaki jogásznak magát. Nem egyszer láttam már, hogy a jelölt reggelire meg tudta volna enni az ügyvédet, mert "szegény" ügyvédnek annyira lövése nem volt a témához, ami pedig volt azt inkább jobb lett volna megtartani magának. ;-)

Maximálisan egyetértek! Valamivel KI KELL EMELKEDNI, legyen az bár nyelvtudás, szakjog, stb.
Különben pedig, mondta valaki, hogy az egyetem elvégzése után vár az édes élet? Szakvizsga nélkül aligha nevezheti magát jogásznak az ember, addig pedig meg kell fizetni a "tanulópénzt".

Kedves dr. joci! Te azt az álláspontot képviseled, hogy egy elsőéves, másodéves joghallgató nem foglalkozik a munkapiaci adottságokkal. Szerintem meg ez elég nagy hiba és pont arra a magyar mentalitásra vezethető vissza, melyett már lent kifejtettem. Ausztriában jártam középiskolába és egy darabig egyetemre is. Jártam német egyetem is, és pont azt láttam, hogy végzős gimisek és pályakezdő joghallgatók igen is nagyon foglalkoznak ezzel a kérdéssel és akár mennyire is hihetetlen számodra, de sokan be is fejezik 1-2 év után vagy el sem kezdik, ha látják, hogy nagyon nagy a telitettség a szakmában.

Amúgy én nem lennék abban biztos, hogy az elkövetkezendő években mindenki el fog tudni helyezkedni előbb vagy utóbb. Sőt, szerintem ha továbbra is ennyi nappalis és levelezős fogja elvégezni az egyetemet, akkor ezek közül egyre több lesz a munkanélküli. Hol kapna állást? A közigazgatásban leépítések vannak, a bíróságra, ügyészségre lassan nehezebb bejutni, mint egy svájci bankba, az ügyvédi irodák pedig szintén leépítenek vagy ha nem is, akkor legalább is stagnállás van. Cégek nem vesznek fel tömegesen frissen végzett jogászokat, mert

1. ha van is jogi osztályuk, akkor kicsi és általában akkor olyan jogászt vesznek fel, akit nem kell betanítani, kinevelni.
2. a nagy ügyeket úgy is kiadják ügyvédi irodáknak.

Tehát szerintem nem annyira egyszerü.

Kedves Law1!Azért gondolom nem kell szégyenkezniük azoknak akik elvégeztek egy jogi egyetemet...18-19 évesen úgy gondolom elég felelőségtelejes döntés az ,ha valaki úgy dönt,hogy jogi egyetemen próbál tanulni!Már a felvételi sem könnyü,és az első években,vagy talán a záróvizsgáig végig egy élet-halál harc az egyetem!Egy első vagy másodéves hallgató nem a munakerőpiac nehézségein filozófál,hanem próbál megfelelni a követelményeknek.Mi most vagyunk fiatalok,én is olvastam végig az egyetemi éveim alatt,hogy milyen kilátástalan a jogi pálya!És akkkor mi van????Akkor hagyja abba az az egyetemista mert most éppen így áll a helyzet!Ugyan már!Kicsi szivem(Ahogy Te írtad-elég unszimpatikusan-Szerintem)itt senki nem rinyál,legfeljebb csak panaszkodik!Bíztatásként annyit mondanék,hogy azért előbb utóbb mindenkinek sikerül elhelyezkednie!

Lehet azért "ugattam",mert jól esett!:-)

Bár cinikusnak hangzik a hozzászólásom, de sajnos a jelenlegi realitást tükrözi. Ezzel szembe lehet nézni, de le lehet ugatni, mint ahogy azt Te éppen tetted. Ettől viszont még nem lesz jobb.

Ami pedig azt illeti, hogy már végeztél, ne haragudj, de úgy látszik átsiklottam fölötte. Figyelmetlen voltam.

Hali!

„Azt irod, hogy most végzel nemsokára. Ez a munkapiaci helyzettel kapcsolatos probléma azonban nem ma és nem tegnap alakult ki, hanem legalább már jó 4 éve fennáll és egyre komolyabb lesz. Másodéves korodban soha nem foglalkoztatott ez a kérdés? Soha nem gondoltál arra, hogy ez téged teljesen érinteni fog?”

Már végeztem,ezzel indítottam.Már ne is haragudj,ha nem tudsz tanácsot adni,a cinikus megjegyzéseidet tarts meg magadnak!

„Aztán amikor befejezik az egyetemet, akkor jön a nagy pofára esés meg megy a rinyálás, hogy nincs munka. ”

Olvasd vissza,amit írtál az a rinyálás.
Ha érdemben nem vagy képes hozzászólni,akkor ne is mondj semmit!

"Egyébként másodéves korban még tényleg csak nézelődni lehet, mert a jogi dolgokhoz nem hiszem, hogy érdemben hozzá tudna szólni valaki, ha olyan pozícióba kerülne, hiszen nincs rálátása a dolgokra." (írta: Martina)

Kicsi szivem, itt senki nem beszél a jogi dolgokról, hanem a piaci helyzetre való rálátásról beszélünk. Másodévesen senki nem lehet annyira hülye, hogy ne tudjon értelmezni egy HVG-cikket, egy Népszabadság-cikket vagy egy Magyar Nemzet-cikket. Ezekben az újságokban nagyon rég óta nagy rendszerességgel jelennek meg cikkek arról, hogy mennyire kilátástalan a helyzet a jogi pályán.

Tehát az a joghallgató vagy akár végzős gimnazista, aki ezt ignorálja (mert így kényelmesebb neki), az valóban ne rinyáljon, hogy nem talál munkát.

Az az igazság, hogy Magyarországon még mindig él az a mentalitás, hogy: "nem foglalkozom vele, majd VALAKI megoldja helyettem". Ez a szocializmusban nagyon frankón müködött, mert ott úgy sem lehetett felelőséget átvállalni semmiért. Meg volt az az aparátus, amely mindent elintézet és mindenre rálátáa volt. Úgy érzem, hogy ez a mentalitás még mindig gyökerezik az emberekben. Nem foglalkoznak egyszerüen azzal, hogy mi lesz a döntésük konzekvenciája. Ennek kellene változnia Magyarországon. A fiataloknak több felelőséggel kellene nekiindulni az élet nagy kérdéseinek - többek között szakmai pályafutással kapcsolatos döntésekben is - hogy érezzék a döntés súlyát.

Sziasztok!

Nos, nekem dobogós kedvencem a "külföldi tapasztalat", ami alatt általában LL.M. diplomát értenek... Most jártam a honlapon; az LL. M.-hez nem ész kell, hanem csak és kizárólag pénz, ui. az átlagos tandíj 10.000 Euro/év körül kezdődik és akkor még élni is kell vmiből. :(

Bár, én egy szót se szóljak, mert 6 hét alatt találtam munkát ismeretség nélkül.

Valószínűleg könnyebb lenne a helyzet, ha nem főllásban kellene eltölteni a gyakorlati időt. Én pl. nem sajnálnám a szabadidőmet rá, mert tényleg érdekel ez a pálya, de a rezsit és a lakáshitelt is ki kell fizetni, mint más hasonló korú fiatalnak, aki próbál elindulni az életben. Én abból a szempontból szerencsésnek mondhatom magam, hogy úgy néz ki, cégen belül meg tudom oldani a gyakorlatot, de azért kíváncsiságból nézelődök, de a lent már írt tapasztalatokat gyűjtöttem. Nem is "rinyálni" szeretnék, csak a tapasztalataimat mondtam el. Egyébként másodéves korban még tényleg csak nézelődni lehet, mert a jogi dolgokhoz nem hiszem, hogy érdemben hozzá tudna szólni valaki, ha olyan pozícióba kerülne, hiszen nincs rálátása a dolgokra.

MIndazonáltal szerintem inkább segítő tanácsokat vár az ember ilyen helyzetben, mint leb*t hogy miért is volt képe elvégezni egy jogi egyetemet, anélkül hogy három nyelvet beszélne és külföldi ügyvédi irodában töltött volna gyakorlati időt. Sokunkban él(t) szerintem az az utopisztikus gondolat, hogy egy becsületesen elvégzett egyetem után (most mindegy, hogy jogi vagy más) találunk helyet, ahol hasznosak lehetünk. Hát ideje tényleg felébredni. Sajnos.

De nem szabad feladni. Most nem írom, hogy biztos lesz vmi, mert én is kiütést kaptam a vigasztaló szavaktól.

Bocs, Asus...

Ja, Aus már végzett.