szakvizsga

Kedves kbs,

„azt tekintik magasabb szintűnek, amelyik tárgyalóteremben "felléphet". ”

:) száz éve volt ez így.:)
de azóta a solicitorok picit szakosodtak (pöppet jobban, mint nálunk - van aki egész életében semmi mást nem csinál, mint aviation financinget - bocs, de nem tudom frappánsan visszaadni magyarul) és jelenleg úgy néz ki, hogy a solicitor "kiképzi" a barristert, ha az ő szakterületébe esik a per, mert a barrister generalistaként nem ért úgy hozzá.

abban egyetértek, hogy az önkormányzatok ebtartási rendeletei nem kéne, hogy vizsgatárgy legyen...de pl. az ingatlanra vonatkozó szakig szabályok megkövetelésének több értelme van, mint az önkorm. rendelet visszaböfögésének. szerintem...

Ebben még talán egyet is értünk. De nem ez volt a kérdés, hanem az ebtartási rendelet megkövetelése a jelenlegi szabályozás szerinti szakvizsgán.

Valami rémlik nekem, hogy Nagy-Britanniában jelenleg is kétféle ügyvéd van (solicitor, barrister). Továbbra rémlik, hogy azt tekintik magasabb szintűnek, amelyik tárgyalóteremben "felléphet". :P

Kedves kbs,

nem tudom, hogy ebben mi a csúsztatás, de most szerintem lényegtelen is, hogy csúsztatásnak vagy bármi másnak nevezzük...a tény ettől tény: kevesebb jogász alkalmazza pl. a Pp-t, mint amennyi nem.

én Egyjogásszal értek egyet: a jogi szakmák közötti átjárhatóságot egy picit sem segíti az egységes szakvizsga rendszer...amit így egyébként álságos dolod SZAKvizsgának nevezni.
Ez így most csak arra jó, hogy bebifláztassunk egy csomó olyan dolgot minden jogásszal, amit egyébként sosem használt vagy fog használni. És ezen az új rendszer semmit nem változtat.

Igenis szükséges lenne külön bírói, ügyészi, ügyvédi, jogtanácsosi, közjegyzői és közigazgatási szakvizsgát tenni. Ebbe az irányba az új rendszer csak annyiban mozdul, hogy megválogathatom a bizottság hivatásrendjét.
kevés.
Sőt! mivel az ügyvédség is markánsan kétfelé oszlik (nevezzük mondjuk tranzakciós és peres ügyvédeknek őket) még az egységes ügyvédi szakvizsga létjogosultságát is át lehetne gondolni, de ezzel már nagy eretnekséget mondanék, szóval inkább fel sem vetem.:)

Csúsztathatsz, de a Pp., a Btk., a Ptk. és a Ket jelentőségében, az általuk szabályzott jogviszonyok gyakoriságának tekintetében messze meghaladja az általatok sorolt, közigazgatási részterületeket szabályzó jogszabályokét. Amely jogszabályok hivatásos alkalmazóinak többsége egyébként nem hogy nem szakvizsgázott, hanem nem is jogász.

No én ezért pártoltam mindíg, hogy a jogi szakvizsga is tényleg szak vizsga legyen, mint az orvosoknál.
Az orvosi egyetem elvégzése után minden orvos általános orvos lesz, azaz az alapokat mindenki megtanulja, de utána aki szemész szakorvos akar lenni, az szemészetből szakvizsgázik, aki meg a lúdtalpakat szeretné kezelni, az ortopédiából

Teljesen igaz, hogy pl egy jogtanácsosnak semmi szüksége olyan mély ismeretekre büntetőeljárásból mint pl. egy büntetőjogra szakosodott ügyvédnek vagy egy ügyésznek.

De az új rendeletet olvasva úgy tűnik, az irány továbbra sem ez. Az is igaz, hogy az általam pártolt szakvizsgarendszer a jogi pályák közötti átjárhatóságot csökkentené, de egyrészről ez az átjárhatóság a jogász szakmák túltelítettsége miatt a gyakorlatban az egységes szakvizsga ellenére sem működik, másrészről meg mindenki előtt szabad a pálya, ha valaki 20 év jogtanácsoskodás ügyész szeretne lenne, tegye le az ügyészi szakvizsgát.
(Vagy mindenki letehetne eleve is több szakvizsgát, de csak önkéntes alapon)

meg ilyen erővel a büntetőjogot és a családjogot is felesleges kérdezni...kevesebb jogász találkozik ezekkel karrierjük során, mint aki sosem.

de számomra pl. a Pp.-t is tök felesleges kérdezni. én a szigorlat óta csak a szakvizsgán nyitottam ki újra. közben eltelt majdnem 7 év...és biztos vagyok benne, hogy újabb 7 év simán el fog úgy telni, hogy nem nyitom ki.

Kedves kbs,

de ugyanezt el lehet mondani az önkormányzati törvényről is...

Nézd, én ezeket mind tudom - de a szakvizsgán fölösleges lenni kérni magát a szabályozást. Akinek dolga lesz vele, majd megtanulja. (Mondjuk, ezt még inkább el lehet mondani az Európai Bíróság részletes eljárásjogáról.)

lehet, hogy hasznosabb tudni,
mi is az a fennmaradási engedély
hogyan bonyolítható egy telekhatárrendezés,
(nálunk sok szakvizsgázott jogász
még nem is hallott a változási vázrajról,
mint dologról),
meg hogy mi a különbség
a gázelosztó és -szállító vezeték között,
(egyiknél van kártalanítás, másiknál nincs)
mint hogy önkormányzatok társulásai,
választások alapelvei...

[ezt úgy mondom, hogy egyetemi éveim alatt
az alkotmányjog volt a kedvenc tárgyam]

Én is pont erre gondoltam: mi a fenének?

Kedves kbs,

pl. amit Hunfrakk írt...:)

egyes szakigazgatási eljárások pl.?
(jogágak határán)

építési engedélyezési eljárások
telekalakítás
állami vagyonnal való gazdálkodás
KRESZ

„szerintem az a hiba, hogy a közjogi rész gyakorlatilag a ketből és az önkorm. törvényből áll...”

Még miből álljon? 147/2004. (X. 1.) FVM rendelet
a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásának állategészségügyi szabályairól?

Kedves hunfrakk,

szerintem az a hiba, hogy a közjogi rész gyakorlatilag a ketből és az önkorm. törvényből áll...

arra meg kiváncsi lennék, hogy mit értenek az EU-nál a "belső piac joga" alatt...az egyes anyagi jogi szabályokat talán a vonatkozó vizsgánál kellene kérdezni.

hogy lehet vagylagos kategóriába tenni a teljes közjogot+munkajogot...szerintem ez hiba...

A tervezet egyik lényeges része:

14. §
(1) A jelölt polgári jogi, büntetőjogi és – választása szerint – európai közösségi jogi vagy alkotmányjogi-közigazgatási írásbeli vizsgát tesz.
(2) Az írásbeli vizsgák vizsgatárgyai a következők:

1. polgári jogi vizsga: polgári anyagi jog és családjog, a gazdasággal kapcsolatos joganyag, polgári eljárási jog,
2. büntetőjogi vizsga: büntető anyagi jog, büntető eljárási jog, büntetés-végrehajtási jog,
3. alkotmányjogi-közigazgatási vizsga: alkotmányjog, közigazgatási jog, munkajog,
4. európai uniós jogi vizsga: az Európai Unió intézményi és jogforrási rendszere, az Európai Unió Bírósága előtti eljárások, a belső piac joga és a négy szabadság.

Kedves Egyjogász,

miért? úgy érzed, hogy így volt?:)))

itt a hivatalos tervezet:

http://www.kormany.hu/…tervezet.pdf!DocumentBrowse

"A változtatás célja, hogy a jogászok a meghatározott gyakorlati idő megszerzését követően gyakorlati szaktudásukról és jogalkalmazási készségükről objektív keretek között, a gyakorlati jogalkalmazás szempontjaira koncentráló módon, átfogó jelleggel adhassanak számot."

Miért, akkor eddig ezek szerint nem így volt?????

új szakvizsga rendszerről

http://www.nepszava.hu/…/article.php?…

Lásd még:

• Dolgozatot írunk, legyen A-B csoport?
• Neee, neee!
• Rendben. Akkor ez az oszélop kék, ez piros, kék, piros, kék, piros.

Vagy:

• Dolgozatot írunk, a jobboldali oszlopokban ülők írják fel a lapra: egyes, a baloldaliak: kettes. Aztán adják be!

Mi egyszer nagyon örömködtünk az egyetemen, amikor közölték, hogy teszt lesz a vizsgán, mire a tanár mosolyogva közölte, hogy össze tud ő olyan tesztet állítani, amit senki nem old meg 50 %-osnál jobban. És tényleg...:))))

Nagyon kíváncsi leszek milyen lesz ez a teszt, itt van pl. egy mintakérdés:

Melyik jogszabály szabályozza a polgári peres eljárást?

1 - Be.
2 - A tehéntenyésztés szabályairól szóló kormányrendelet
X - Pp.

A vidéki egyetemen való írásbeli vizsgázás az nekem is szimpatikus, ahogy a vizsga írásbeli módja is. Ha meg tényleg teszt jellegű lesz, az azért tényleg nagy könnyebbség lenne.

Ezt a koncepciót én sem értem, ráadásul korántsem biztos, hogy januártól be tudják indítani. Az új elem benne, hogy az írásbeliket vidéki egyetemeken is meg lehet írni, ez viszont kifejezetten jó lenne.

Eddig az volt a szlogen, hogy az elméleti felkészültségről alapvetően az egyetemi záróvizsgákon kell számot adni, a szakvizsgán pedig a három év gyakorlat után a gyakorlati tudásról, a jogalkalmazási képességről.

Most akkor két év után újra kikérdezik a jogász doktorokat arról, amiből két-három évvel korábban már záróvizsgáztak? Tesztet íratnak a Ptk-ból, meg a Gt-ből, mint az egyetemen? És ennek mi értelme van?