pályaválasztás és szakosodás

Tisztelt Fórumozók!

A segítségeteket kérem egy nehezen megválaszolható kérdésre. Szeretném időben kijelölni azt a pályát és szakterületet amelyben el szeretnék mélyedni és a későbbiekben ezen a területen dolgozni.
Nagyon nehéz így a tanulmányok elején erről átfogó képet alkotni és még nehezebb a döntés. Legalább a pályaválasztásig kellene eljutni, hogy az ember tematikusan olvassa a szakkönyveket, a döntésével összhangban kiegészítő tárgyakat és évfolyamdolgozat témát.
A Fórum hozzászólásait átböngészve sem tudtam olyan álláspontot kialakítani ami közelebb vitt volna a megoldáshoz. Számomra a legvonzóbb a bírói pálya. A hozzászólásokból viszont azt szűrtem le, hogy ez a vonal a legnehezebb mert kihalásos alapon megy a kinevezés és eleve a bejutás is nagyon nehéz. Szeretnék egy reális célkitűzést állítani magam elé, lehetőleg olyan pályát választani amely reális esélyt kínál a boldogulásra.
Szükségem lenne néhány támpontra esetleg a témába vágó gondolatébresztő könyvre vagy cikkre.
Nagyon kíváncsi lennék azok véleményére akik úgy látják, hogy sokáig halogatták a pályaválasztást vagy a szakosodást és a mostani eszükkel másképp csinálták volna a karrier építést.
Röviden összefoglalva: Merre tovább?

Üdv: miser

Nagyon szép ez a tudatosság, amivel már a kezdet kezdetén állsz a dolgokhoz.
A szakdolgozat és, hogy milyen egyéb tárgyakat vettél fel, szerintem az marginális, én igazából már arra sem emlékszem, mi volt az enyémnek a címe. Próbálj meg minél jobb jegyekre törekedni, már azzal is sokat segítesz a dolgon, bár utóbb, 10 év múlva senki sem fogja firtatni, hogy ki milyen eredménnyel végzett.
Hogy hol lehet boldogulni, nos, ez relatív, mert mi a boldogulás? Az, hogy azt csinálod, amit szeretnél? Az, hogy sokat keresel? Ez utóbbi esetben a bírói, ügyészi pálya felejtős. Én magam a bírósági fogalmazói működés vége felé járok, félig kész szakvizsgával, és a nettó fizetésem 120 ezer ft. Ennyi pénzből egyedül meg sem tudnék élni. A titkári fizetés se sokkal jobb, bíró az emberből meg ugyebár leghamarabb 30 éves korában lehet, ami ugyancsak nem nagy fizetéssel kecsegtet. Maga a bejutás ide számomra egyszerű volt, nem ismerősök, rokonok útján ment, hanem pályáztam, felvételiztem, és tessék.
Azt állítom, hogy itt senki nem foglalkozik azzal, melyik egyetemre jártam, milyen eredménnyel. Én magam sem érzem fontosnak, mert azzal a rengeteg elmélettel, amit ott tanultam, itt nem sokra mentem, kis túlzással az alapoktól kellett építkezni.
Hogy újra választanám-e ezt? Ha fiú lennék, és én lennék a családfenntartó, ami esetemben nem így van, semmiképpen. Egyébként pedig iszonyú sok munka van benne. Minden héten van egy nap oktatás, amiből aztán vizsgázni kell rendszeresen, szinte havonta, és emiatt szinte egy szabad hétvégém sincs, mert csak a tanulás, tanulás. Ezeken a beszámolókon pedig elvárás a magas teljesítmény. (bár tudomásom szerint ez nem minden megyei bíróságon működik így) Három év alatt ezt eléggé meg lehet unni, arról nem beszélve, hogy a szakvizsga meg ultra brutál.

Amit másként csinálnék az az, hogy az egyetem éveit, ami alatt vitathatatlanul több szabadidőm volt, tartalmasabban használnám ki. Meg lehetett volna tanulni pl. egy másik idegennyelvet.

Üdv,
azon kívül, hogy az egyik pálya iránti elkötelezettség nem megmásíthatatlan és szükségszerűen neked kell döntened, az alábbi mércét nem ártana megvizsgálni:

• szakmailag folyamatosan fejlődj,
• előmenetel
• javadalmazás (szakvizsgát követően is)

Bíróságon nagyon jól megy a belső beszámoltatás-vizsgáztatás (az akadémián – el is várják a maximumot). A jogvitában viszont döntened kell, ez ilyen képességet is feltételez (már a pályaválasztásnál is;) + fix munka, törvényi fix javadalmazás.

Ügyészség szintén jó, a helyi-kerületiben a kollegialitás jobban érvényesül, a büntető összest tudni kell, (ha nem magánjogon akarsz befutni) emellett a felettes ügyészi utasításokat is be kell tartani (ezt nem kifejtendő sok mindent foglal magában). Emellett néha a drága vádlottak hangot adnak eltérő álláspontjuknak, de ez benne van a pakliban.

Ügyvédjelöltként nem feltétlenül tapasztalod meg a "legfontosabb" jogterületeket. Principálistól függ, hogy nemzetközi irodában (nem leegyszerűsítve, de nem kikerülve pl.:) fordítasz, vagy kopott szürke irodában polgár-büntetőzöl, esetleg abszolúte vegyes, de ebben a földhivatali ácsorgás (cégszolgálat, posta, iktatás stb. ideértve) is megvan…

Szakvizsga után: ügyvédként állandó megbízás hiányában nincs havi fix, viszont éppen emiatt a későbbiek során (5-15év) megkereshetsz havi 200e-1,5M, klientúra függvényében.
Nemzetközi irodában szolgálatot teljesítő ügyvédek ennél többet is. A többi ismered.

Misernek és más joghallgatóknak is azt tudom tanácsolni, hogy egyetemi éveik alatt próbáljanak meg minél több gyakorlati tapasztalatot szerezni. Ha van rá lehetőség, a tanév közben is. Ez lehet konkrét szakmai gyakorlat, de tárgyaláslátogatás is.
Én személy szerint ezt hiányolom a saját egyetemi éveimből-utólag visszatekintve. Több területre el kellett volna mennem, ügyvédi irodába, bíróságra, vállalathoz, közjegyzőhöz, közigazgatásba, hogy lássam, valójában hogyan alkalmazzák a gyakorlatban Sajnos lehetőség és idő is kevés volt rá. De akinek most van ideje, lehetősége, mindenféleképpen próbálja mi magát több területen is. Akár egyetem után is, nem szabadna egy helyen leragadni, tapasztalatokat kell gyűjteni.
Én például szakvizsga után jöttem rá igazán, mi érdekel, mihez van tehetségem. Az más kérdés, hogy még nem azon a területen dolgozom....

Szia!

Én ugyan jelölt vagyok és nekem is egy szakvizsga hiányozna már csak, de relatíve sokat járok bíróságra és tárgyaláson kívül is szoktam beszélgetni a bírókkal-ügyészekkel, mert egy egész "családias" hangulatú helyre szoktam járni.
Így "félig kívülről" én azt látom, hogy mindenki a végletekig ki van ábrándulva a dologból.
Tele van a hócipőjük a rengeteg munkával, amiből jócskán visznek haza is hétvégére. (Emellett még nem is beszélve az olyasmikről, hogy a szabad félórájában is statisztikákai lapokat töltöget a bíró.) A bírói munka töredékét teszi ki az érdemi ítélkezési tevékenység.
Még a jelölti működésem elején is szimpatizáltam a dologgal, de minél többet látok belőle, annál inkább úgy vagyok, hogy jól döntöttem.
Az egész "közhangulaton" én a fásultságot és a perspektíva nélküliséget érzem, mind a büntis, mind a polgáros bírókon.

Bár Cézének szerencséje volt (és nyilván penge volt a felvételin is) de pl. abban az évben, amikor a mi évfolyamunk végzett, csupán 5 ügyészségi fogalmazói hely volt meghirdetve az egész fővárosban, bírói pedig nulla. Egyébként belső körökből meg is súgták, hogy az ötből néhány már le van foglalva... Egy volt évfolyamtársam vidéken ment volna fogalmazónak ügyészségre, de kerek perec megmondták neki, hogy az a hely már le van foglalva, úgyhogy ha nem akarod, hogy pár hónap alatt nagyon durván kiutáljanak, akkor inkább meg se próbáld...

A bírók is húznak el és inkább ügyvédnek állnak. Gondolj csak bele: mennyi olyat látni, hogy valaki bíróból/ügyészből ügyvéd lesz. Fordítva viszont mint a fehér holló. A kamara is ez ellen próbál védekezni az egy éves jelöltködéssel.

Esküszöm semmi rosszindulat nincs ebben, még ha le is lomboztalak, csak nem szeretném, ha hamis illúziókba ringatnád magad. Egyébként is ezen még korai gondolkodni szerintem, tanulj inkább a vizsgákra. Jelöltből rengeteg van, ügyvédből Dunát lehetne rekeszteni. Úgyse tudod még mit hoz az élet. Bármennyire is tervezel valamit, az élet egész mást hozhat. Talán még a közig. a legbiztosabb, csak ott se szabad egy bizonyos szint fölé kerülni, mert akkor "instabillá" válik a helyed. Tudok olyat, aki konkrétan emiatt utasította vissza a fizetésemeléssel járó előléptetést. Az idő végül őt igazolta, mert még most is a helyén van. A magasabb polcon már nem lenne...

Az ügyészség pedig -ahogy lawcitrom is utalt rá- az utasítgatás miatt nem gyenge... Mindenben meg van kötve a kezed, "szoros felügyelet" alatt állsz, még kész, szakvizsgázott ügyészként is.

Az egyetem alatti gyakorlat a tapasztalat mellett szerintem inkább a kapcsolatépítésre jó, ami -legyünk reálisak- többet is ér. Ha már úgy mész oda, hogy előtte dolgoztál náluk és "beváltál", jól kijöttetek egymással, nyert ügyed van. Tehát ha találsz egy helyet, ami tetszik és "bedolgozod magad", akkor oda a felvétel, már csak puszta formalitás. (Persze ez csak akkor játszik, ha a gyakorlat alatt beváltál.)

Tehát szerintem próbálgass, ne kattanj rá a bíróságra és ami bejön, oda próbáld meg "bedolgozni" magad. Ez a világ már csak így működik... :)

Kérdés az, hogy bevállalod -e a várakozást a bírói karba életkor miatt.
Megjegyzem: bírók szerint fel lesznek ezek a helyek töltve és nem feltétlenül a fogalmazói, titkári időt kitöltöttekkel ( de lehet, hogy ez csak rosszindulatú pletyka részükről )
Az ügyészi pályán azért van egy csipetnyi fegyelem és aki nem szokott hozzá annak nehezen fog menni, hogy a dolgok úgy történnek, ahogy a felettes ügyész meghatározza.
Közjegyzőit felejtsd el, hacsak nem születtél bele.
Közigazgatás, kissé politikafüggő, de alacsonyabb beosztásokban valóban nem.
A fentiek viszont biztos anyagi egzisztenciát biztosítanak.

Az ügyvédi pályán viszont nem játék az indulás. Ha nem jutsz be egy nagyobb irodába, akkor kifejezetten keserves.
De! Ügyvédi pályán tudsz jövőt építeni.
Ahhoz viszont tanulni kell nem is keveset.
Legfőképp valami mást.
A jogot már megtanultad, tehát körül kell nézni, hogy melyik ágazat lehet hosszú távon nyerő.
A többdiplomás jogászok jelentős előnyben vannak a többiekhez képest az ügyvédi pályán.
Látom, hogy az az ügyvéd, akinek van mellette egy agrármérnöki végzettsége, a jelenlegi támogatási rendszerben fullon működik.
Ismerek olyan közlekedési mérnök ügyvédet, aki már évek óta csak ADR-es ügyekkel foglalkozik.
Beszűkült az biztos és egy birtokvitát nem vállalna, de nem is kell neki. Klientúrája 19 megye meg a főváros.

Üdv mindenkinek! :)

Idén kezdtem el a jogi egyetemet és (tudom még korai de) egyre jobban foglalkoztat, merre is tovább az 5 év után.
Mivel leginkább a büntetőjog érdekel elmentem egy tárgyalásra, ahol az éppen aktuális ügyész elég kiábrándító képet festett a bíróságokról.. Így marad az amúgy is már régóta álomként dédelgetett rendőrség.

A kérdésem ehhez kapcsolódna,mivel sehol sem találtam értelmes, friss választ. Szóval: Az 5 éves jogász képzés után el kell végeznem pl. egy kriminológiai/rendészeti vezetői mesterképzést és úgy tudok munkába állni? Ekkor is szükséges a tiszti átképző (amiről egyébként megint sehol sem találok épkézláb információt)?
Mennyi esélyem lenne tiszti rangba kerülni ezek után, mit kéne csinálnom a munkám során, fizetés, a pálya telítettsége és úgy általában mit lehet/kell tudni erről az egészről?
A válaszokat és a segítséget előre is nagyon szépen köszönöm!
Szép napot nektek!

Szia arabrab,

a rendőrségre anélkül is felvesznek, hogy rendőrtiszti végzettséged lenne. Tele van jogászokkal a rendőrség, pl. vizsgálóként nagyon sokan dolgoznak.
Jelen helyzetben kormánytisztviselő lehetnél jogi végzettséggel, ami sem időbeosztásilag, sem anyagilag nem olyan előnyös, mint tisztként.
Úgyhogy két dolgot tehetsz: vagy megcsinálod a rendőrtisztit (jogi kar után v. helyett), ami nagyon hoszú idő.
Második variáns: elkezded jogászként a rendőrségi munkát, és kéred, hogy iskolázzanak be az ún. tiszképzőre, ami azt jelenti, hogy x hónapig (jelen állapot szerint 4-5 hó talán?) munka helyett tanulsz a Rendőrtiszti Főiskola épületében a Farkasvölgyi úton. Utána vizsgát teszel, megkapod a felsőfokú tiszti képzettséget igazoló bizonyítványodat, kineveznek tisztté, és ugyanazt a munkakört magasabb fizetésért láthatod el.
Ennek 1 szépséghibája van, hogy általában több évet (!) is várni kell a beiskolázásra, mert nagyon sokan szeretnének menni.
Én a helyedben mindenképpen megcsinálnám a jogot, mert 4 év alat még rengeteget változhatnak a terveid, és te magad is. Hidd el, annyi érdekes tárgyad lesz még, sokat fog még bővülni a látóköröd! :)
A jogi kar pedig mindenhez erős és jó alap. Ja és nyomjad a nyelveket, 1-2 felsőfokú nem árt, és a fizetésen is sokat dob!

Sok sikert kívánok neked, tanulj sokat és maradj mindig ilyen érdeklődő! :)

Borsopanna! Köszönöm a gyors választ! :)

Megkérdezhetném még esetleg azt is, hogy ha elvégzem a következő(http://www.felvi.hu/…zakleirasok/!Szakleirasok/index.php/szakleirasok/szakleiras_konkret?szak_id=227&kpzt=5&kepzes=M) rendészeti vezető mesterképzést akkor is az általad leírt szituáció marad-e érvényben? :)

Többet keresnek a rendőrök, mint a kormánytisztviselők? Ne már:-).

Legislator tudsz esetleg valamit, amit mi nem? :)

Ő sok olyat tud :)

Kedves arabrab,

erről nem tudok pontos információval szolgálni.
Ha alapot jelenthet a tiszti kinevezésre, akkor elméletileg igen. Ezt kellene kiderítened. Szerintem az adott oktatási intézményben meg tudják mondani.

Legislator: nem, azok a rendőrök, akiket a városban gyalogosan / autóval látunk közlekedni, intézkedni, valóban nagyon keveset keresnek, pedig rengeteget dolgoznak. Ők ált. max. tiszthelyettesek.
A tiszti fizetés ennél több, csak ahhoz ugye magas szintű iskoláidnak kell lenni, és az is jó, ha több, minél magasabb szintű nyelvvizsgával is rendelkezel. Sok plusz forintot jelenthet havonta. De ők is sokat dolgoznak és nem hivatali munkarendben. Tehát éjjel, hétvégén, pihenőidőből is berendelhetik őket... Állandóan ugrásra késznek kell lenni.
Családos embereknek ez komoly teher lehet.
Dehát semmit sem adnak ingyen... :/