Segítsetek!Jogeset kidolgozása!!

A biztatási kárral kapcsolatban: Mondjuk van egy lakásom, valaki albérletbe szeretné venni, szóban megállapodunk, ezért én bizonyos javításokat, felújításokat végzek, végeztetek el, aminek természetesen költségei vannak. Az akivel megállapodtam mégsem jön, rákérdezek, mire válaszolja, hogy mégsem akar költözni az albérletbe. Egyéb indok nincs.
Ebben benne van a biztatási kár?
Köszönöm...

Nekem laikusnak egy kicsit meglepő, hogy az egyik szereplő esélyes a bírósági perben. Ezek szerint mégsem építkezhetek az építési engedélynek megfelelően? Amennyiben engem zavar a szomszéd drótkerítése, úgy én is bírósághoz fordulhatok eredményesen? Tegyük fel, hogy ő kerti munkát végez a kertjében és közben belát az én udvaromra, udvaromba.

Az ablakos érvényesíthet.

Nem a jogeseti felvetéssel kapcsolatban kérdeztem, teljesen más apropóból. Egyébként köszönöm a választ.

Persze hogy létezik olyan, csak semmi köze az esethez.

Rendben van, de azért továbbra is kíváncsi lennék a szakértői álláspontra majdan, melyet továbbra is megköszönnék.
Kérdezném, hogy létezik olyan, mint: biztatási kár?

Az egyik szereplő eséllyel érvényesíthet igényt a bíróságon, de tekintve hogy ez egy órai feladat, hadd ne oldjuk már meg mi.

Tisztelt Szakértők!

Korábban hallottam egy jogesetet és kíváncsi lettem volna - lennék - a hozzáértő, jogi véleményre, mivel én egy hozzá nem értő, kívülálló halandó vagyok.
Egyébként szerintem miért ne építhetnék garázst a saját telkemen az építési szabályok, előírások betartása mellett? Nem korlátoztam, zavartam senkit ezzel. Amennyiben ez mégis zavarna valakit, gondolom a jogerős építési engedély kiállítása előtt mindezt jelezte. Ha mégsem, akkor helyezzen nádszövetet a kerítésére és máris meg van oldva. A madarak röptetése korábban az én telkemen történt, most majd előbb emelkednek a magasba a galambok és kész.
Esetleg rosszul gondolom mindezt, a szomszédok korlátozhatnak a szabályos keretek közötti ténykedésemben?
Tényleg bírósághoz fordulhatnak, eséllyel?

„Nem is kell, az új Ptk. szerint mehet egyből bíróságra.”
Ohh, bocs, ezt mindig elfelejtem. :) Nem könnyű az átállás.

2001. olyan régen volt, hogy már-már igaz se volt. Nem hiszem, hogy 2014-ben sikerrel lehet kérni az eredeti állapot visszaállítását.

Nem is kell, az új Ptk. szerint mehet egyből bíróságra.

Feltételeztem, hogy nem várnak a szomszédok másfél évet, mielőtt lépnek.

Mindkettő lehet. De Csapó Orsi nem biztos, hogy a jogifórumon szeretné megoldatni. :)

„a bíróság várható ítéletére, döntésére.”
Bíróság? Jegyzői hatáskör ez.

Rendben, köszönöm az észrevételt.

„a bíróság várható ítéletére, döntésére.”
Bíróság? Jegyzői hatáskör ez.

Sziasztok!

Szeretnék sürgős segítséget kérni a következő jogeset kidolgozásához, melyet előre is megköszönnék!

A Jókai házaspár 2001. október végén vette meg a Liget utca 84. szám alatti kertes házat. Még a beköltözés előtt felújíttatták a fűtési rendszert, átalakíttatták a belső teret - mivel mind az 3 gyereküknek saját szobát ígértek - és ki is festettek. Ezen felül hátul udvarban az addig teljesen üres telekre az autószerelő szakmájú Jókai úr részére egy négy autó befogadására is alkalmas szervizzé alakítható garázst is elkezdtek építeni – amely munkálatok a téli idő miatt félbeszakadtak. A család még karácsony előtt be is költözhetett, az ünnepek azonban nem teltek nyugalmasan. A 82. szám alatt lakó telekszomszéd, Schmidt Pál a felé néző ablakok megjelenését sérelmezte, mondván, hogy azért csináltatott csupán egy dróthálóból álló kerítést, mivel eddig nem nézett ablak a kertjére, csupán az ő ablakai, de mi lesz ezentúl? Hogy mehet ki a kertbe, az ablakaira pedig szereltessen reluxát?! A szomszédos utcában a telek végi szomszéd ingatlan tulajdonosa, Simon Géza sem örült a kialakult rend megváltozásának. Simon úr a dombocska tetejére kerülő garázstól tartott, valamint – minthogy galambtenyésztéssel foglalkozott – a madarainak az egészségét féltette a várható kipufogógáztól és zajtól, és az addig üresen álló területet sajnálta, aminek a galambok röptetésekor vette hasznát.
Tehet-e valaki valamit érdekei védelme érdekében?

A megoldási javaslatban szükség lenne a felek érveire, jogszabályi hivatkozással, az arra vonatkozó reakciókra és a bíróság várható ítéletére, döntésére.

Még egyszer köszönöm a segítő hozzászólásokat...

Eddig mire jutottál? (Csak mert baromi egyszerű az egész jogeset, nekem inkább az a gyanúm hogy neki sem kezdtél)

A következő jogesetet kaptam házi feladatnak, és így elsőre kissé nehéz elkezdenem. Örülök minden segítségnek.

J.M.B. magyar állampolgár, aki a Magyar Honvédség kötelékében eltöltött hosszú és sikeres évek után Szíriába költözik. Kezdetben különböző vállalkozásokba kezd, kereskedelmi tevékenységet folytat, azonban korábbi ismereteit kamatoztatva rövidesen katonai tanácsadóként alkalmazza a szír nemzetbiztonsági szolgálat. A szíriai polgárháború kitörését követően J.M.B. nehéz helyzetbe kerül, mert katonai tanácsadói munkája a felkelők előtt is ismert, akik közül néhány radikális csoport vérdíjat is kitűz a fejére. Miután Magyarország biztonsági okokból felfüggesztette damaszkuszi nagykövetségének tevékenységét, J.M.B. tanácstalan, hogy hová fordulhatna segítségért – időközben a magyar útlevelének érvényességi ideje is lejárt.

 Felkeresheti-e védelemért Franciaország damaszkuszi konzuli szolgálatát? 9
 Nemzetbiztonsági okokból megtagadhatják-e J.M.B. hazatérésének engedélyezését a magyar hatóságok?
 Nemzetbiztonsági okokból megfosztható-e J.M.B. magyar állampolgárságától?
 Kérhet-e menedékjogot J.M.B. Franciaországtól?

Államosításkori, de valami sántít. Érvényes-e az a tulajdonjog, melyet nem a tulajdonostól szereztek ezen a módon? az államosításkor kiskorú tulajdonos üzletébe egy szövetkezetet helyeztek el, az üzletet nem vették állami tulajdonba, nem átlátható mi történt, azonban a szomszéd, társasházi tulajdonú üzlettel összenyitották. Ugyanabban a házban ugyanennek a tulajdonosnak egy másik üzlethelyiségét visszaadták kicsivel később, azonban ennek az üzletnek a fellebbezésére olyan választ kaptak, hogy a helyiséget jogerősen kiutalták a szövetkezetnek, szövetkezetet kitenni pedig nem lehet. A tulajdonos nem régiben értesült arról, hogy a szövetkezet bérleti viszonya megszűnt, aki viszont bérleti díjat a helyi önkormányzatnak fizetett, aki jelenleg tulajdonlap szerinti tulajdonos, ezért az eredetei tulajdonos megkereste az önkormányzatot, hogy állítsa vissza az eredeti tulajdonviszonyt, azonban az önkormányzat véleménye szerint az üzlethelyiség a társasház tulajdonában volt és onnan került állami tulajdonba, majd annak rendezésekor a kerületi önkormányzathoz, ők más volt tulajdonosról nem is tudnak. Többszöri sikertelen próbálkozás volt a korabeli iratanyag megtekintésére, mely az irattár szerint az önkormányzatnál, mint régi tanácsi irat található, az önkormányzat pedig egyszerűen nem válaszol. Mit tehet a volt tulajdonos, aki egyébként kárpótlást pont erre hivatkozva nem kapott, azonban igazolni tudja a tulajdonjogát? Egyébként a társasház alapító okirata az irattárban megsemmisült.

Sziasztok,

1. éves joghallgató vagyok.

Két jogesetet kaptam római jogból. Nagy szükségem lenne egy kis segítségre. Ha valaki tud segíteni: andyp@citromail.hu

D. 19. 2. 9 pr. Ulpianus 32 ad edictum

Valaki a jóhiszeműen vett házat vagy telket nekem bérbeadta és azt tőlem elperlik, de őt sem csalárdság sem vétkesség nem terheli: Pomponius azt mondja, hogy a bérbeadó mégis felel a bérleti szerződés alapján a bérlőnek, hogy az a bérelt dolgot használhassa. Ha azonban a tulajdonos a bérlőt elkergeti, de a bérbeadó kész egy másik, nem kevésbé kényelmes lakást szolgáltatni, akkor Pomponius szerint úgy igazságos, ha a bérbeadót felmentik.

1. Milyen szerződési tényállásokat foglal magában a locatio conductio?
2. Hány személy szerepel a jogesetünkben?
3. Ismertesse a tényállást!
4. Mi a jogi probléma?
5. Ki perel ki ellen esetünkben?
6. Milyen szakvéleményt ad Pomponius?
7. Egyetért ezzel Ulpianus?
8. Próbálja indokolni a jogászok döntését!
9. Máshogy döntött volna a jogász, ha bérbeadót dolus vagy culpa terheli?

Nem minden jegyzőnek van hatásköre építési engedély kiadására. A többi stimmel.

szia!

nagyon köszönöm te egy angyal vagy!!!

Az elsőfokú éphatóság a jegyző, a másodfokú a közig hivatal.

Szerintem nem a képv.testülethez kell fellebbezni, hiszen a polgármester hatáskört vont el.
Még ha önk. hatósági ügy lenne, akkor is a hatáskör elsődleges címzettje a képv.test.lenne, nem pedig a polgármester - de ez államigazgatási hatósági ügy, igy a hatáskör cimzettje helyi szinten a jegyző.

Ket 107. § (1) Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott, továbbá a polgármester törvény alapján önálló hatáskörben hozott önkormányzati hatósági döntésével szembeni fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve jogosult a fellebbezés elbírálására, ha első fokon az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó hatósági ügyekben a polgármester vagy a 12. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott hatóság járt el.

Tehát szerintem a tulajdonosnak a kig hivatalhoz lehetett volna fordulnia, de már februárban megkapta a határozatot, ha jól értettem a feladatot, szóval szerintem marad az ügyészi óvás iránt ir kérelmet, vagy semmisségi ok miatti megsemmisítést kér a kig hivtól.

Sziasztok!
Tudnátok nekem segíteni?Közigazgatási jogból kérném a segítségeteket.Az eset a következö:a polgármester utasította a jegyzöt hogy adjon ki valakinek építési engedélyt.A jegyzö ezt megtagadta mert az illetö nem a tulajdonosa a földingatlannak és a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát sem csatolta.A polgármester kiadta febr 19-én az engedélyt.Majd ezt kézbesítették mindkét félnek febr 22-én.A nem tulajdonos mivel nem érkezett fellebbezés megkezdte az építkezést.A tulajdonos ápr.1-én tiltakozott az elsö fokú építési hatóságnál az építkezés ellen.Mit tehet ilyenkor a tulajdonos?hogy dönt az eljárni jogosúlt szerv?Èn azt gondolom hogy fellebezhet a képviselötestülethez és a véleményem szerint a polgármester nem adhat ki építési engedélyt csak a jegyzö.Nem?Ki a az elsö fokú építési hatóság??Vagy lehet hogy nem jól látom a dolgot???Kérlek segítsetek!

Nem vonnak le semmit.
Az utalt összeg több.Így olyan, mintha túlfizetés lenne, de nem az, mivel voltak túlóráim is.
És a túlórák sem lettek elszámolva a bérpapíromon, sőt semmiféle papírt nem kaptam róla, viszont a kifizetett munkabérem több, mint ami a bérpapíromon van.
Ez nekem gyanús, nem ez az első fura húzásuk, tavaly az érettségiért járó pénzzel is /tanítok/ csináltak ilyet.
Többet utaltak akkor is, mint ami a bérpapíron volt, viszont számításaim szerint sem a bérpapíron szereplő, sem az utalt összeg nem volt helyes.
Mi lehet ennek a hátterébe?