álláshirdetés - van - e határ?

Impossible,

közel olyan esélytelen, mint bíróságra bekerülni. Kihalásos alapon működik az is...

Leg,

miért? Szerinted az is esélytelen? Szerintem azért az nem annyira, mint bíróság vagy ügyészség.

Közjegyzőjelölt, háháhá, milyen vicces fiú ez az Impiboy.:-)

Ildi,

hát közigeset, de azt tervezem, hogy felhozom a nyelvtudásomat (majd kimegyek külföldre terveim szerint, addig meg nyelvtanfolyamok), és akkor el tudok majd szabadulni a közigből, addig viszont nincs más esély, úgy látom, mert jelöltnek fix hogy nem megyek. Közjegyzőjelöltnek még elmennék, de ügyvédjelöltnek tuti nem (magyar irodába tuti nem, nemzetközibe pedig alkalmatlan vagyok - egyelőre), ügyészség, bíróság is kizárva, egyrészt amiatt, hogy nem érdekel, másrészt főként amiatt, hogy szinte nem lehet bekerülni, és ha bekerültél pl. bíróságra, akkor évekig fogalmazó aztán meg titkár maradsz, mert nincs szükség új bíróra (sokan el is jönnek ezért onnét).

Ildikó, nem hiszem, hogy most sok üresedés lenne a közszférában, de szorítok.

Biztosan megacéloznak a jelölti évek és valamennyi alázatot is tanulhatunk belőle, de nekem az a véleményem, hogy akiből ab ovo hiányzik az alázat, azt nem fogja megtörni a minimálbér, a kézbesítés, a bevásárlás, a felmosás. Más a szakmai alázat és más a megalázás ugyanis.

Impossible: túlmunka :-)

Ildi,

szerintem is a közig. a legjobb, ha az ember nem tud jól nyelveket. Ha tudsz jól egy-két nyelvet akkor vagy multi vagy nemzetközi ügyvédi iroda szóba jöhet, és ott bár a kezdő fizetés kb. annyi mint a közigazgatásban, idővel sokkal jobban megemelkedik, mint a közigazgatás esetében (közigben évente kb 5 ezerrel nő, és max. kb. 200 nettóig mehet fel).

keresel

bocsi, nekem is ég a szemem már a számítógéptől :)

Imp,

hogy mennek az interjúk? Milyen melókat kersel többnyire?

"A közszférában a pótlékok nyomják meg a kezdő bruttót, a nyelvvizsgákkal akár plusz 60 ezret is lehet keresni, együttesen 180–280 ezret." Hmmm... nem rossz, sajna ki kell fizetnem valamiből a számláimat és ügyvédjelöltséggel ez nem fog menni...Ezért lenne nekem megfelelő a közigazgatás.

Egy kis kiigazítás: túlmunka (nem túlóra). Ugye? :)

Egyébként jól megszaladt ez a topic, mióta kitaláltam. Átolvastam az egészet, és amin, mint hasznos tanácson megakadt a szemem, az ez volt:

"elég sok állás interjún jártam már, de elég kevés helyen kérdeztek rá, hogy hol végeztem…gondolom ők el bírták olvasni a CV-met…:)))
sose dolgoztam olyan helyen viszont, ahol rákérdeztek…" (idézet Kacsától)

Biztos sokan vannak, akik nem gondolkoznak el azon, vajon miért kérdezhetik; a felvételiztető, miközben minősít, önmagát is minősíti - ezt fontos észrevenni.

Én már nem vagyok jelölt, cégnél vagyok, de 8-ra járok és kb 7-kor megyek haza átlagos esetben. Rosszabb esetben később.

A férjeméknél izgisebb a dolog, mondván az informatikus világpolgár bárhol felcsapja kicsi laptopját és uccu neki :-)

Komolyra fordítva nincs Mt. szerinti munkaidő-elszámolása, de állandó a kommunikáció közte és a munkatársak közt a legvadabb időkben is: karácsony második napja, hétvége, stb.

Az is igaz, hogy ezt nem érzik effektív melónak, sőt szórakoztatja őket, ha egy megoldást kiötlenek a programtervezésben vagy miben :-)

Namost, hazudnék, hogy a cégnél masszívan 8 és 7közt dolgozunk, mert vannak üresjáratok a döntéshozóra és aláíróra várva, vagy döntésmódosítás miatti újrakeződés, ügyfélről nem is beszélve, azonban ezek az üresjáratok fárasztóbbak és dühítőbbek, mint egy idény-és rohammunka.

A jelölteknél én két végletet tapasztaltam: vagy a bőmellényű gyermek, aki nem tűr még minimális kötelmeket vagy olyan alázatos birka, mint én és mindent aljafeladatot is ellát.

Azt sosem mondtam, hogy genya főnök csak az ügyvédek között van:) Na meg azt sem, hogy túlórázni csak az jelölteknek kell.

Csak az a furcsa, hogy a jelölteknél szinte általánosan bevett és általuk is elfogadott a napi 10-12-14 órás munkavégzés. Mondj még egy szakmát ahol a napi munkaidő ennyi. (És mondom, nem a túlóráról, rohammunkákról, idénymunkákról beszélek.)

Valahol az is jelzésértékű, hogy rengeteg a hazajáró lélek iroda, aki itt hirdet újra meg újra, vagy olyan jól megy nekik, hogy félévente új munkaerő kell, vagy félévente rotálódnak a jelöltek...

Valahogy az az érzésem, hogy a munkáltatókba genetikailag kódolva van a költséghatékonyság :-)

A férjem nem jogász, de náluk is tök természetes, hogy pénteken este 7-kor még a jövő heti melót vázolja nekik a gyermektelen, szingli főnök, akinek nincs kihez hazamennie...

Ezeket el kell fogadni, ha boldogulni és megélni akarunk. Napi 8 órás, fullosan megfizetett álommeló nincs, legfeljebb normális munkahely, ahol valamennyire megfizetnek, de gürizni kell, vagy a túlóra terén, vagy a szívességekben, amire nem vagy köteles, de megteszed, mert elvárják, stb.

Ott vannak a csekkek, az emberi igényeid a könyvektől a ruhákon át a nyaralásig, ezekhez pedig fedezet kell, a fedezethez pedig munkahely.

Csak a miheztartás végett, idézet egy elemzésből:

"A diplomás pályakezdők bére átlagosan bruttó 152 ezer forint, ez azonban eltérő az ország különböző részein. Budapesten és környékén ugyanis 195 ezer, míg a Dél-Dunántúlon mindössze 114 ezer a bruttó bér.
A legmagasabb fizetést a kezdő mérnökök, informatikusok és gazdasági elemzők viszik haza, ha az illető felkészültsége kimagasló, 200 ezer forint feletti kezdő fizetés."

A jogászok sanyarú helyzetére jellemző, hogy egy megkérdezett ügyvédbojtár - társai nagy többségéhez hasonlóan - a minimálbért viszi haza.
Szinte éjt nappallá téve dolgozik, az őt alkalmazó iroda még azt is zokon vette, hogy a karácsonyi ünnepeket vidéken, a szüleinél töltötte. A jogászok közül azok a kivételezettek, akik a szülők irodájában dolgozva majd tovább vihetik a praxist, vagy sikerült nekik a bíróság, ügyészség néhány üres állását megcsípni. A közszférában a pótlékok nyomják meg a kezdő bruttót, a nyelvvizsgákkal akár plusz 60 ezret is lehet keresni, együttesen 180-280 ezret.

Persze, mindenben igazad van, de a "sok az eszkimó, kevés a fóka" mondás a teljes jogászpiacra igaz, ilyen jellegű panaszokat azonban érdekes módon tömegével csak jelöltektől hallani.

Mindenkinek vannak nehezebb hetei, rohammunkák, stb., amikor tovább kell maradni, de ez nem általánosan, rendszerszinten van így, ill. nálunk ezt pl. plusz juttatásokkal, anyagilag vagy szabadidővel honorálják.
(Annak ellenére, hogy a mai jogászpiacon elvileg bárki helyére találni 50 másikat, nem csak a jelöltekére.)

Kacsa,

én is voltam pár állásinterjún, tőlem mindig megkérdezték hol fogok végezni/végeztem - függetlenül a CV-től... :)))

Egyjogász,

bár igaz, amit írtál, de erre egy nagyon egyszerű magyarázat van: sok az eszkimó, kevés a fóka (ezt már asszem írtam... :))) Ha nem tetszik, akkor a jelölt választhat: "tűr" vagy fogja magát, és elmegy... a helyére 10 másikat talál az ügyvéd...

Ha egyszer megérjük, hogy a kereslet-kínálati felállás megváltozik, akkor bízom benne, hogy ez is változni fog... :)

Én is dolgoztam olyan irodában, ahol "ajánlatos" volt nem előbb hazamenni, mint az ügyvéd úr... aki természetesen délután 1-re "járt" dolgozni, míg mi reggel nyolcra, és este 7-8-ig bent volt... ja, és nem kerestem "gennyesre" magam...
nyilván az első adandó alkalommal váltottam... :)

Megjegyzem, hogy csak Budapesten ilyen látványos ez a probléma, azért a helyzet a vidéki irodákban kissé jobb...

Üdvözlettel,

Na az meg egy külön téma (egy másik topicban volt is róla szó), hogy a jelölteknél miért tök természetes és elfogadott (úgy tűnik, a jelöltek által is) a nyíltan törvénysértő foglalkoztatás? (A napi 12-14 órás munkaidő, rendszeresen ilyen munkaidőben történő foglalkoztatás ugyanis az Mt. szerint az, és ha jól tudom, a jelöltekre is az Mt. vonatkozik.)

Ha ezt egy kőművessegéddel vagy egy utcaseprővel csinálnák, jön a Munkaügyi Felügyelőség és xarrá bírságolja a törvénysértő munkáltatót. Az ügyvédjelölteknél lehet...

Nem tudom, hogy az ügyvédjelöltek ilyen béketűrőek (vagy kiszolgáltatottak), hogy egy sem akad, aki fel meri dobni a rabszolgatartóját (ezt a kifejezést egy jelölt alkalmazta a principálisára, bocs), vagy a munkaügyi hatóság nem mer kekeckedni ügyvédekkel.

Arról rendszeresen cikkeznek, hogy a multik miért dolgoztatják vasárnap a hipermarketek eladóit, az nem hétvégi foglalkoztatás, amikor ügyvéd úr (az egyébként minimálbéren foglalkoztatott jelöltnek) péntek délután kiad három napi munkát, azzal, hogy hétfőn reggel 8-kor a kész anyagok legyenek az asztalán?

Kacsa, a helyzet szar, ne szépíts. A kisirodák nagy része minimált fizet az államnak is, Neked is. Ebből megveszed a bérletet, mert ugye az iroda ezt sem állja, és állod a kajád. Mi ez, ha nem szar helyzet? A kánaán?

Tisztelet a kivételnek, ahol rendes bért és rendes munkát kapsz. Valahogy nekem nem volt felemelő a titkárnőnek lencsét venni az esti vacsorához, meg a főnök fia üzletébe árut rendelni.

Ok-ok, kijöttem az egyetemről, kuss a nevem, mert nulla a tapasztalatom, de könyörgöm, másfél év után is ez ment!! A mostani munkahelyemen is volt egy betörési szakasz, napi 12-14 órás munkával és nagy felelősséggel, de látom az alagút végét a juttatásokban, a fejlődésben, az életem alakulásában.

Amellett, tény: nem akarok ezekhez a kis senkiházikhoz tartozni, akik éppencsak túlélték a csicskakorszakot és máris ők az élet császárai. Jogásznak lenni társadalmi felelősség is, nemcsak aktatáskahordás és üresség.

Viszont jogászszínvonalon élni jelöltfizetésből (amit az irodák nagy része ad) nem lehet kedves Kacsa

Kedves Egyjogász,

az ilyenre a pincsimet nem bíznám, hogy sétáltassa...

Kedves joginő,

azért nem ennyire szar a helyzet...

Kedves Csipke,

elég sok állás interjún jártam már, de elég kevés helyen kérdeztek rá, hogy hol végeztem...gondolom ők el bírták olvasni a CV-met...:)))
sose dolgoztam olyan helyen viszont, ahol rákérdeztek...

folyosólyán=folyosóján (fáradok...)

A régi szép időkben ez úgy működött, hogy az idős, nagytudású, tekintélyes ügyvéd úr/hölgy foglalkoztatott jelölteket, akik elleshették tőle a szakma fortélyait.

Manapság, ugye, ha valaki leszakvizsgázik, jobb esetben akár 27-28 évesen is ügyvéd lehet. Ez nem baj, de szerintem azt korlátozni kellene, hogy pl. egy meghatározott életkor alatt az ügyvéd ne alkalmazhasson jelölteket.

Akkor talán nem fordulhatna elő az (amit saját fülemmel hallottam nemrégiben egy bíróság folyosólyán), hogy egy pimaszképű taknyosorrú kölök (az, hogy ügyvéd, onnan derült ki, hogy a nála kb. 40 évvel idősebb úriember "ügyvéd urazta") nagy hangon előadja a mobiljába (véhetően valamelyik hasonszőrű haverjának), hogy "ősszel majd felveszek egy pár csicskát, aztán bevállalok minden szart" (sic.)

A szövegkörnyezetből derül ki, hogy az ügyvéd úr a "csicska" megjelölés alatt a jelölt urakat/hölgyeket értette. (A szar alatt meg gondolom az ügyeket.)

Elgondolkodtam, hogy ettől vajon mit fognak a csicskák, bocs, jelöltek tanulni.....
Náluk jobban már csak ügyvéd úr leendő ügyfeleit sajnálom...

Drága Ildi!

Sajnos az élet valami és valami (esetleg egyéb valamik) közötti választások sora. De a legrosszabb, amikor már nem választhatunk, hanem belenyugodhatunk v. beleőrülhetünk a megváltoztathatatlanba.

Szia joginő!

Azt hiszem Te is megerősítettél most abban az elhatározásomban, hogy ne legyek ügyvédjelölt, egyébként sem az én világom...egy nőnek döntenie kell sajnos szerintem, hogy a nyugisabb, bizonyosabb, esetenként pénzesebb helyre pályázik vagy választja a slavery-t...ha szeretne egyszer mondjuk családot is alapítani.

Én a kondidori féle megoldásra gondoltam:))) De KBS megoldása is jó, ennek így nincs értelme!!!!! Ki adhatta fel ezt?

Kacsa: természetesen nem a kávéfőzőre gondoltam.