ügyvéd v. jogtanácsos

pazs néni, te olyan komoly vagy mindig. :) Ez tuti szakmai ártalom. Szerinted? :) Szoktál néha hülyéskedni azért? Vagy csak nem akarod mutatni?

Jó, akkor átfogalmazom: megállapíthatjuk, hogy a lentiekben egyetértünk.

Ebben tényleg egyetértünk.
Hogy ebben megegyezhetnénk, az nem jó kifejezés. Én ugyanis ennél többet akarok.

V.ö.: közös álláspont és kölcsönösen elfogadott vitalap különbsége.

Megegyezhetünk abban, hogy a közös álláspont a következő: jogtanácsosnak és ügyvédnek lenni is megvan a maga előnye és hátránya; nem értünk egyet azzal, hogy a jogtanácsosok nem képviselhetik teljes körűen a munkáltatójukat és csak a munkáltatójukat, de ideértve mondjuk az aláírásminták ellenjegyzését is, amilyen teljes körűen képviselheti az ügyvéd a megbízóját (ide nem értve a büntetőügyben védőként fellépést - ez mondjuk nehéz is lenne, hiszen a munkáltató általában nem természetes személy, így nemigen lehet vádlott).

Végül is, mint ahogy pazs is írta, alapvetően a jogi személyek, mint munkáltatók döntik el, hogy alkalmaznak-e munkaviszonyban jogászt, vagy nem.

Jogtanácsost azért általában a nagy cégek, illetve a rendszeresen nagyszámú bírósági ügyben érdekelt társaságok alkalmaznak, és azok sem mind.

De lsd. pl. a BKV ahol van jogi igazgatóság is, emellett a pótdíjügyeiket ügyvédek intézik.

De kompromisszumkész vagyok: azt se bánom, ha az ügyvédnek engedik meg munkavégzésre irányuló jogviszonyok létesítését. Bár ez kevésbé tetszene.

„Úgy hogy maradjunk annyiban, hogy mind a jogtanácsosi, mind az ügyvédi munkának megvannak a maga előnyei és hátrányai is.”

Ebben megegyezhetünk. Csak annyit teszek még hozzá, hogy senki ne akarja a kettő előnyeit egyszerre - ráadásul a hátrányok nélkül. Tehát a jogtanácsos ne fogadhasson el megbízást, csak a munkáltatóját képviselhesse. (Egye fene, a jogsegélyszolgálat maradhat.)

1990 előtt volt többezer jogtanácsos és pár száz ügyvéd. 1990 után mindenki elment ügyvédnek (mára már van vagy 12-13 ezer), jogtanácsos alig maradt.

Ha valóban ilyen tuti buli a jogtanácsosság, ez vajon miért van így.

És azt is megsúgom, hogy nekem, nekünk fix havi bérért kell megcsinálni mindent a munkáltató cégnek, a díjazás nem a munka mennyiségétől függ. Az is igaz, hogy a havi fixet biztosan megkapom mindíg, akkor is, ha elvileg nem csinálok semmit, de ilyenre eddig még nem volt példa:))

De pl. a közelmúltban kellett csinálnom egy jogi elemzést egy témáról, ami kb. két napos munka volt, természetesen én ezért semmi fajta külön pénzt nem kaptam a havi fix béremen felül.

Aztán kitalálta valaki, hogy azért kérdezzünk meg a dologról egy külsős ügyvédet, aki leírta kb. egy az egyben ugyanazt amit én.

A pici különbség annyi volt, hogy ezért a munkáért ügyvédnő felnyalt az én havi bérem 7-szeresét (hétszeresét) kitevő megbízási díjat....

Úgy hogy maradjunk annyiban, hogy mind a jogtanácsosi, mind az ügyvédi munkának megvannak a maga előnyei és hátrányai is.

KBS, szerintem ez nem igaz. A jogtanácsos nem vállalhatja gyakorlatilag korlátlanul a gazdasági társaságok által adott megbízásokat, a munkáltatója részére viszont végezhet jogi tevékenységet, munkaviszonyban. Szerintem ez nem tisztességtelen versenyelőny, sőt, különben minden ügyvéd inkább jogtanácsos lenne, holott inkább arra van példa, hogy a jogtanácsos inkább ügyvédi irodát alapít és úgy végzi a tevékenységét ugyanannak a cégnek, háromszor annyiért. Már ha az addigi munkáltató beleegyezik.

Ezt nem mondtam. De tisztességtelen versenyelőnüyk van. Egy olyan piacon, ami amúgy is túltelített.

A gazdasági társaságok által adott megbízások a legjobban fizető - mert átlagosan legnagyobb értékű - ügyek. És épp ezt vállalhatják a jogtanácsosok lényegében korlátlanul.

Tényleg úgy érzed, hogy a jogtanácsosok elszívják a piacon a levegőt az ügyvédektől?
A példádban mi a legjobban fizető kozmetikai sebészet? Az állami szerv által adott megbízás más szervezet jogtanácsosának? Vagy a jogsegélyszolgálat?

Na ja. Szóval az a kórházi orvos bőrbetegséget nem gyógyíthat, és gyerekeket sem kezelhet. De minden egyebet, közte a legjobban fizető kozmetikai sebészetet művelheti.

Azért nem olyan széles a jogtanácsosok mozgástere, a jogtanácsos jogi tevékenység ellátására magánszemélytől megbízást nem fogadhat el, továbbá büntető eljárásban védőként nem járhat el.

Két jogszabályi kiskapu van, azonban mind a kettőhöz szükséges a munkáltató(k) hozzájárulása, akik azért alapesetben ebbe nem nagyon szoktak beleegyezni.
(Természetesen olyanról is hallani városi legendákban, hogy a jogtanácsos "felesben" elkészíti az adás-vételi szerződést, az ügyvéd meg csak "pecsétel", de ez nem jogszerű egyik fél részéről sem, így hagyjuk...)

Egyrészről elvileg a jogtanácsos annyi munkaszerződést köt amennyit akar, láttam már olyan kollégát, akinek 13 cég volt beírva a jt. igazolványába, amelyeket munkaviszony alapján képviselt.

A Vhr. megengedi azt is, hogy gazdálkodó szervezet, az állami költségvetési szerv, a társadalmi szervezet és az egyesület a különleges szakismeretet igénylő ügyben eseti megbízást adhat más szerv jogtanácsosának, továbbá a jogtanácsos a szakszervezet és a szövetkezeti jogsegélyszolgálat megbízása alapján közreműködhet a jogsegélyszolgálat ellátásában.

És hogy a kérdésedre válaszoljak: a jogtanácsosoknak nincs felelősségbiztosítása, tevékenységéért harmadik személyek felé a munkáltató(megbízó) felel, munkáltatója felé pedig a jogtanácsosnak az Mt. szerinti munkajogi és kárfelelőssége áll fenn.

„ill. megbízás alapján eljárhat más cégek bizonyos ügyeiben is”
Nos, erről beszéltem. Az ögyvéd sem csinál mást. Csak neki magának kell fizetnie az irodát, a titkárnőt, a számítógépet, a nyomtatót stb - akkor is, ha egy fillér bevételük nincs. Tényleg, kötelező a jogtanácsosoknak a felelősségbiztosítás?
Tudod, elég nagy versenyelőny a havi fixre és az ingyeninfrastruktúrára támaszkodva lépni a piacra.

Félreértés ne essék, szerintem is szűkkeblűség olyan dolgokban megtagadni a jogtanácsosoktól a z ügyvédekkel azonos jogokat mint az aláírásminta vagy a motozás nélküli belépés a bíróságra. Ugyanakkor megengedhetetlennek tarzom, hogy kvázi praxist folytathassanak. Aki olyat szeretne, az menjen ügyvédnek - azonos feltételekkel.

(Külön törvényre nem igen van szükség a jogállásáukat illetően, arra ott a munka tzörvénykönyve.)

Ha arra gondolsz, hogy miért nem ellenjegyezheti a jogtanácsos a társaság aláírásmintáját, akkor az annyi, amit a kollégákl már mondtak: a Ct. "ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát" követel meg. Hogy a jogtanácso által ellenjegyzett is elfogdaható legyen, ahhoz kellene egy megengedő szabály. (Ahogyan a társasági szerződés ellenjegyzését a Gt. expressis verbis lehetővé teszi.) De nincs ilyen megengedő norma. Még az is lehet, hogy puszta figyelmetlenségből.

INDOKOLÁS! Írjál belőle 10 sort, házi feladat!

Tényleg várjuk már meg KBS jogi indoklását.Engem nagyonis érdekel.

KBS-nek szerintem igaza van jogilag, mint én is írtam, a Ctv-ben nem is szerepel az a szó, hogy "jogtanácsos".

A kérdés számomra is az, hogy vajon miért nem????

(Mint korábban egyszer írtam, a '90-es évek elején az Antall József féle "ügyvédkormány" egyik prominensének bevallott célja volt a jogtanácsosi réteg megszüntetése, az volt a szándék, hogy mindenkiből legyen ügyvéd. Ez nem jött össze, de a jogtanácsosi rétegről a jogalkotó nagyon megfeledkezett, már lényegében minden nagyobb jogászi csoport - bíró, ügyész, ügyvéd, közjegyző - jogállását 1990 után megalkotott törvény szabályozza, a jogtanácsosok meg kínlódnak egy őskövület tvr-rel, ami lényegében már semmire nem jó....)

Egy másik topikban már megindokolta, úgy emlékszem, az volt az érve, hogy a Ctv. ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáról szól, az ügyvéd pedig nem jogtanácsos.
De azért kíváncsian várom ismét :)

Várjuk már meg KBS jogi inokolását.

KBS: szegény ügyvédek vannak diszkriminálva a jogtanácsosokkal szemben? Nem tudok ésszerű okot mondani, hogy a jogtanácsos a saját munkáltatója mint gazdasági társaság változásbejegyzését ne intézhesse (ideértve az aláírásminták ellenjegyzését), te igen? Oké, a törvény nem engedi meg, de mi ennek az oka?

Rossz a példád.

A jogtanácsos a munkáltatója székhelyén, eszközeivel, és különösen munkaidőben nem fogadhat (legalábbis jogszerűen) "magánbetegeket", teljes körűen és kizárólag munkáltatója jogi képviseletében kell eljárnia(ill. megbízás alapján eljárhat más cégek bizonyos ügyeiben is).

Én pl. még a édesanyám általam megírt ingatlan adás-vételi szerződését sem jegyezhetem ellen, a "pecsételésért" meg kellett fizetni egy ügyvédet.

De egyáltalán nem ezzel van a gond, éppen ez a különbség az ügyvéd és a jogtanácsos között.

És nem is azzal van a gond, hogy jogtanácsossal rendelkező cégeknek ügyvédet kell megbíznia bizonyos esetekben, nálunk is van több specialista ügyvéd egyedi ügyekre, megbízással, akiknek a különleges szaktudását fizetjük meg.

A gond azzal van, hogy bizonyos olyan ügyekben sem járhatnak el jogtanácsosok a saját cégük képviseletében amelyek nem igényelnek különleges szaktudást, nem lenne indokolt ügyvéd megbízása, de a törvény diszkriminatív rendelkezésével a jogtanácsost a jogalkotó megakadályozza, hogy a saját cégét képviselje.

Ilyen pl. az említett cégtörvény bizonyos rendelkezései, de pl. olyan alapdolgokban is diszkriminálják a jogtanácsosokat, hogy a bíróságra az ügyvéd bemehet a bírói kapun az igazolványa felmutatásával, a jogtanácsos meg beállhat a sorba az átvilágítókapunál, mert ő másodrendű jogi képviselő egy elnöki rendelkezés miatt.

(Aki gyakran jár reggelente a PKKB-ra, az tudja, hogy ez nem is olyan kis probléma a jogtanácsosoknak...)

De korábban pl. a képviseleti munkadíjat is eltérően ítélték meg az ügyvédeknek és a jogtanácsosoknak, egy időben automatikusan a felét ítélték meg, mint amit egy ügyvédnek.

Béla!
Indokold meg légyszíves, hogy miért nem jogosult. Itt állunk "hülyén".

Miféle diszkrimináció?
Már most is éppen olyan helyzet, mintha a magánorvosoknak megtiltanák, hogy bármilyen más, munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítsenek, ugyanakkor a kórházakban alkalmazott orvosoknak megengednék, hogy a kórházban, a kórház eszközeivel, akár munkaidőben magánbetegeket is fogadjanak.

jogtanácsos11,

Érdekes a kérdés, ugyanis a cégeljárási törvény szerint elvileg ezen eljárásra is a Pp. nemperes eljárásokra vonatkozó szabályai az irányadóak háttérjogszabályként. A Pp. a jogtanácsost és az ügyvédet a jogi képviselet körében igen korrekten teljesen egyenjogúan kezeli.

A cégeljárási törvény megalkotója viszont úgy tűnik nem hallott arról, hogy jogtanácsos státuszú jogi képviselő is létezik, és még a jogtanácsos szó sem szerepel ezen törvényben. Kicsit abszurd, hogy jogtanácsossal rendelkező cégeknek pl. ilyen pimf dologra ügyvédet kell megbíznia.

Állítólag vannak olyan törekvések, hogy az új jogtanácsosi tv. megalkotásával a jogszabályokból minden olyan rendelkezést kigyomlálnak, amelyek a jogtanácsosokat diszkriminálják az ügyvédekkel szemben, de csak nem akar elkészülni az a törvény...:(

(Hiába, nincs kamaránk, a jogtanácsosok képviselője nem ül ott az OIT-ban, stb.....)