ügyvéd v. jogtanácsos

Sziasztok!

szerintetek minek érdemesebb elmenni egyetem után jelöltnek vagy jogi előadónak?

Èn ügyvéd szeretnék lenni, de hallottam olyat, hogy valaki elment jogi előadónak egy céghez, majd leszakvizsgázott, kamarai tag lett s ma ügyvéd. ő mesélte, hogy ezzel "trükkel" tök jól járt, mert pl. nem kellett ügyvédi suliba járnia, nem minimálbérert dolgozott s nem szívott mint a jelöltek...

Számos ügyvédi iroda honlapján olvastam, hogy a partnerek egy egy nagyobb cégnél voltak tanácsosok majd "kiszervezték" magukat s irodát nyitottak!

Nektek erről mi a véleményetetk? Mik az előnyei s hátrányai a kettőnek?

V.Atti

A szakvizsgának nem egyszerűen három év gyakorlat a feltétele, hanem három év principális irányítása, felügyelete alatt szerzett gyakorlat. Egy cég egyedüli jogi előadói státusza tehát nem elég - hiszen valakinek alá kell írnia, hogy az ő irányítása mellett dolgoztál.

Másodlagos szempont, de azért nem elhanyagolható, hogy jogi előadóként nem feltétlenül az egyéni ügyvédi munka leggyakoribb területein szerzel gyakorlatot.

Az viszont tény, hogy a jogi előadókat megfizetik. Általában.

Annyit még érdemes tudni, hogy a principális aláírásán bárkiét lehet érteni, akinek szerepel a dr. a nevében, ugyanis soha senki nem ellenőrzi - tudtommal - ./Nekem is egy olyan irodavezető írt alá, akivel 3 év alatt 5 ügyem volt....nem vagyok rá büszke/

Legnagyobb hátránya az irányító nélküli jogi előadói létnek az lehet, hogy a trükköket baromira nem tanulja meg az ember. Meg talán a munka is kevesebb egy pöttyet, nem kell kirendeléseken izzadni 300 fokban:)

Ez ma már nem kívánságműsor.

A jogi előadónál a joggyakorlatot nem a jogtanácsos, hanem a cég vezetője igazolja.

Annyit kell beleírni az igazolásba, hogy a joggyakorlatot kinek az irányítása alatt szerezted meg. Mi is beírtuk - engedelmével - a cég öreg ügyvéd bácsijának a nevét, soha a kutya sem ellenőrizte, hogy ki az a Dr. X. Y. aki az igazolásban szerepelt,illetve, hogy tényleg irányította e a munkát.

Jogi előadóként valóban nem kell járni mindenféle költséges szakvizsgaelőkészítőkre, amelyeket a kamarák kötelezővé tesznek (és amelyekről sok kolléga azt mondja, hogy azon kívül, hogy valakik nagyot kaszálnak rajta, semmi értelme nincs).

v.atti:
szerintem mindenkinek a saját jövőbeni tervei alapján kell ezt eldöntenie, íme hozzá néhány támpont, arról ahogy én látom a kérdésed:

ÜGYVÉDJELÖLT
pozitívumok:

• szerzel sok-sok bírósági gyakorlatot, egészen biztosan többet, mint egy jogi előadó (ha csak nem egy állandóan perelt cégnél dolgozol ;), jól beivódik az eljárások menete, muszáj szereplést szoknod, stb.
• szerzel sok-sok rutint az ügyvédek mindennapi életében, feladataiban, látod, hogy néz ki egy ügyvédi iroda élete
• (ha nem egy nagyon szűk szakterületre specializálodott irodában dolgozol) sokkal többféle jogterületbe nyersze gyakorlati bepillantást, mint egy jogi előadó
• az előző pont miatt ugye szakvizsgára felkészüléshez valszeg jobb terep

negatívumok:

• nagy eséllyel alacsonyabb fizu, mint egy cégnél
• sok-sok-sok túlórázás (az én tapasztalataim szerint több a túlóra, mint jogi előadóknál)
• sok irodában nem engedik, hogy "átfogó ismereteket" szerezz, mert nem érdekük, inkább rádlőcsölnek egy-egy területet, de nem látod a teljes folyamatot, nem ismered meg az embereket, akikről szó van, gyakran "csak a papírt" látod, és csak egy részfeladatnak lehetsz részese

JOGI ELŐADÓ
pozitívumok:

• saját tapasztalatom szerint (sokkal) több fizu
• nagyobb megbecsülés, mert nem csak 1 jelöltke vagy a sokból, hanem kevesen vagytok, és a cég többi dolgozója ált. nem jogász, ergo nagyobb a tisztelet feléd
• ált. hosszabb távra számítanak rád (sok-sok ügyvédi iroda a jelölti idő letelte után nem tart igényt az egykori jelöltjeire, hanem felvesznek helyettük friss jelölteket, akik többnyire ugye "kevesebbe kerülnek")
• mivel el kell látni a cég minden apró-cseprő ügyes-bajos ügyét, egy teljes szervezet működésébe bepillantást nyersz, gyakran nem csak kifejezetten "jogászi" feladatokban számítanak rád, hanem egyes "stratégiai" vagy egyéb kérdésekben, ami színesíti a munkád

negatívumok:

• kevesebb bírósági rutin
• nem ismered meg az ügyvédkedés mindennapjait, a különféle trükköket
• kevesebb jogterületbe nyersz bepillantást (nyilván abba, ami a cég profilja + főleg munkajog és társasági jog)
• az előző pont miatt nyilván kevesebb gyakorlati tapasztalattal vágsz neki a szakvizsgának (pl. büntetőjoggal valszeg egyáltalán nem találkozol majd)

shiiva,

Zömében egyetértek azzal amit írsz, azonban a jogi előadói státusz negatívumait - saját tapasztalatom alapján - nem tudom elfogadni.

kevesebb bírósági rutin

Az csak a büntetőügyekre igaz, de polgári, munkaügyi, közig. perekben én mindkét munkáltatómnál annyit jártam (és járok) el, hogy már egy kicsit bele is untam. Ugyanakkor többször is jött hozzánk olyan ex ügyvéd és ex jelölt, akiknek olyan fokon nem volt bírósági gyakorlata, hogy még életükben nem is voltak tárgyalásaon.

nem ismered meg az ügyvédkedés mindennapjait, a különféle trükköket

Na ez igaz, de tényleg nagyon érdekelne, milyen olyan jellegű jogi trükkök vannak, amit egy ügyvéd alkalmazhat, egy jogtanácsos, meg nem?:)

kevesebb jogterületbe nyersz bepillantást (nyilván abba, ami a cég profilja + főleg munkajog és társasági jog)

Na ez nálam abszolut nem igaz jogi előadóként/jogtanácsosként én már annyi mindennel foglalkoztam, hogy nem is tudom, mi az, amivel nem.
Viszont ismerek olyan jelölt kollégát, aki pl. 2,5 éve csak cégjogi témákkal foglalkozik (ez az iroda szakterülete, és vele végeztetik a kulimunkát), és azon panaszkodot, hogy jelöltként majd büntetőjogból is szívatni fogják a szakvizsgán, amivel pedig nem is foglalkozott.

az előző pont miatt nyilván kevesebb gyakorlati tapasztalattal vágsz neki a szakvizsgának (pl. büntetőjoggal valszeg egyáltalán nem találkozol majd)

Lsd. előbb.

kedves egyjogász!

sztem nincs sok különbség abban, amit mondunk, legfeljebb kicsit mások a hangsúlyok, nyilván mindkettőnknek a saját tapasztalata szerint.

én pl. előadóként 2 év alatt írtam vagy 1000 szerződést magyarul és angolul, de egyetlenegyszer sem voltam bíróságon... mert soha senki nem perelte a céget, és mi sem senkit... megelőztük a pereket jó kemény szerződésekkel :))))

ha ennyire széles körű ismereteket tudtál szerezni és ilyen sokat jártál bíróságra, akkor gondolom valami nagy cégnél lehetsz, én csak egy középvállalkozásnál vagyok, ahol igenis behatárolja a cég profilja a jogterületeket, amikkel kapcsolatba kerülök a munkám során.

és szemben egy átlag jelölttel, nem találkozom pl. soha öröklési joggal vagy családjoggal, hogy csak pár példát mondjak, amit egy klasszikus ügyvéd csinál, míg egy jogi előadó nem.

amúgy én személy szerint előadó-párti vagyok, de nyilván a saját életemre vonatkozóan, nekem az a világ sokkal jobban bejön, de ez nyilván abszolút egyén és egyéni cél függő.
nekem nem jön be, amikor csak jogvégzettek vesznek körül, mindenki kiskosztümben, öltönyben, nyakkendőben, aktatáskával.
nekem jobban esik és számomra vonzóbb olyan helyen dolgozni, ahol egy csomó féle ember van, egy csomó féle munkát végezve, amibe gyakran be vagyok vonva és így a jogtól egészen eltérő dolgokkal is foglalkozhatok és tapasztalatokat szerezhetek.

nagyon sok olyan jogászt ismerek, akik mellett szégyellem, hogy az vagyok, jobb nekem a nemjogászok mellett... :)

viszont sztem tényleg van, amit előadóként nem nagyon lehet megtanulni, pl. büntetőjog, vagy a fentebb írt családjog, öröklés, stb. ha valakit az izgat, inkább menjen jelöltnek.

Egyetértek Veled, a büntetőjog, a családjog, az öröklés céges ügyekben nekem is kimaradt, persze havonta mindíg beesik néhány kolléga, akiknek általában családjogi, öröklési, ingatlanjogi problémáik vannak, és úgy gondolják, hogy így olcsóbb tanácsot érni, mintha ügyvédhez fordulnának.:)
(Esetleg ismerős a szitu?)

Egyébként úgy látom hasonló a jogtanácsosok/jogi előadók élete.

Nekünk a cég tevékenyégéből adódóan évi több száz perünk van, úgyhogy nekünk ebből is bőven kijut.

Én azért néha annyira nem élvezem, hogy a jogtól eltérő dolgokba is be akarják vonni a jogászt, sokszor úgy érzem, hogy semmi közöm a dologhoz ( nincs is), és csak azért rángatnak bele, ha bármi gond van, mondani lehessen, hogy ott volt a jogász is.

sziasztok,

lenne egy kérdésem jogtanácsosi tevékenységgel kapcsolatban. a jogtanácsos a társasági szerződés módosításakor jogosult-e aláírás-minta készítésére?

előre is köszi a válaszotakat.

Jogosult.

http://www.pannonjob.hu/job.php?…

biztos kényelmesebb, mint egy ügyvédjelölti meló :)

Nem jogosult.

jogtanácsos11,

Érdekes a kérdés, ugyanis a cégeljárási törvény szerint elvileg ezen eljárásra is a Pp. nemperes eljárásokra vonatkozó szabályai az irányadóak háttérjogszabályként. A Pp. a jogtanácsost és az ügyvédet a jogi képviselet körében igen korrekten teljesen egyenjogúan kezeli.

A cégeljárási törvény megalkotója viszont úgy tűnik nem hallott arról, hogy jogtanácsos státuszú jogi képviselő is létezik, és még a jogtanácsos szó sem szerepel ezen törvényben. Kicsit abszurd, hogy jogtanácsossal rendelkező cégeknek pl. ilyen pimf dologra ügyvédet kell megbíznia.

Állítólag vannak olyan törekvések, hogy az új jogtanácsosi tv. megalkotásával a jogszabályokból minden olyan rendelkezést kigyomlálnak, amelyek a jogtanácsosokat diszkriminálják az ügyvédekkel szemben, de csak nem akar elkészülni az a törvény...:(

(Hiába, nincs kamaránk, a jogtanácsosok képviselője nem ül ott az OIT-ban, stb.....)

Miféle diszkrimináció?
Már most is éppen olyan helyzet, mintha a magánorvosoknak megtiltanák, hogy bármilyen más, munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítsenek, ugyanakkor a kórházakban alkalmazott orvosoknak megengednék, hogy a kórházban, a kórház eszközeivel, akár munkaidőben magánbetegeket is fogadjanak.

Béla!
Indokold meg légyszíves, hogy miért nem jogosult. Itt állunk "hülyén".

Rossz a példád.

A jogtanácsos a munkáltatója székhelyén, eszközeivel, és különösen munkaidőben nem fogadhat (legalábbis jogszerűen) "magánbetegeket", teljes körűen és kizárólag munkáltatója jogi képviseletében kell eljárnia(ill. megbízás alapján eljárhat más cégek bizonyos ügyeiben is).

Én pl. még a édesanyám általam megírt ingatlan adás-vételi szerződését sem jegyezhetem ellen, a "pecsételésért" meg kellett fizetni egy ügyvédet.

De egyáltalán nem ezzel van a gond, éppen ez a különbség az ügyvéd és a jogtanácsos között.

És nem is azzal van a gond, hogy jogtanácsossal rendelkező cégeknek ügyvédet kell megbíznia bizonyos esetekben, nálunk is van több specialista ügyvéd egyedi ügyekre, megbízással, akiknek a különleges szaktudását fizetjük meg.

A gond azzal van, hogy bizonyos olyan ügyekben sem járhatnak el jogtanácsosok a saját cégük képviseletében amelyek nem igényelnek különleges szaktudást, nem lenne indokolt ügyvéd megbízása, de a törvény diszkriminatív rendelkezésével a jogtanácsost a jogalkotó megakadályozza, hogy a saját cégét képviselje.

Ilyen pl. az említett cégtörvény bizonyos rendelkezései, de pl. olyan alapdolgokban is diszkriminálják a jogtanácsosokat, hogy a bíróságra az ügyvéd bemehet a bírói kapun az igazolványa felmutatásával, a jogtanácsos meg beállhat a sorba az átvilágítókapunál, mert ő másodrendű jogi képviselő egy elnöki rendelkezés miatt.

(Aki gyakran jár reggelente a PKKB-ra, az tudja, hogy ez nem is olyan kis probléma a jogtanácsosoknak...)

De korábban pl. a képviseleti munkadíjat is eltérően ítélték meg az ügyvédeknek és a jogtanácsosoknak, egy időben automatikusan a felét ítélték meg, mint amit egy ügyvédnek.

KBS: szegény ügyvédek vannak diszkriminálva a jogtanácsosokkal szemben? Nem tudok ésszerű okot mondani, hogy a jogtanácsos a saját munkáltatója mint gazdasági társaság változásbejegyzését ne intézhesse (ideértve az aláírásminták ellenjegyzését), te igen? Oké, a törvény nem engedi meg, de mi ennek az oka?

Várjuk már meg KBS jogi inokolását.

Egy másik topikban már megindokolta, úgy emlékszem, az volt az érve, hogy a Ctv. ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáról szól, az ügyvéd pedig nem jogtanácsos.
De azért kíváncsian várom ismét :)

KBS-nek szerintem igaza van jogilag, mint én is írtam, a Ctv-ben nem is szerepel az a szó, hogy "jogtanácsos".

A kérdés számomra is az, hogy vajon miért nem????

(Mint korábban egyszer írtam, a '90-es évek elején az Antall József féle "ügyvédkormány" egyik prominensének bevallott célja volt a jogtanácsosi réteg megszüntetése, az volt a szándék, hogy mindenkiből legyen ügyvéd. Ez nem jött össze, de a jogtanácsosi rétegről a jogalkotó nagyon megfeledkezett, már lényegében minden nagyobb jogászi csoport - bíró, ügyész, ügyvéd, közjegyző - jogállását 1990 után megalkotott törvény szabályozza, a jogtanácsosok meg kínlódnak egy őskövület tvr-rel, ami lényegében már semmire nem jó....)

Tényleg várjuk már meg KBS jogi indoklását.Engem nagyonis érdekel.

INDOKOLÁS! Írjál belőle 10 sort, házi feladat!

Ha arra gondolsz, hogy miért nem ellenjegyezheti a jogtanácsos a társaság aláírásmintáját, akkor az annyi, amit a kollégákl már mondtak: a Ct. "ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát" követel meg. Hogy a jogtanácso által ellenjegyzett is elfogdaható legyen, ahhoz kellene egy megengedő szabály. (Ahogyan a társasági szerződés ellenjegyzését a Gt. expressis verbis lehetővé teszi.) De nincs ilyen megengedő norma. Még az is lehet, hogy puszta figyelmetlenségből.

„ill. megbízás alapján eljárhat más cégek bizonyos ügyeiben is”
Nos, erről beszéltem. Az ögyvéd sem csinál mást. Csak neki magának kell fizetnie az irodát, a titkárnőt, a számítógépet, a nyomtatót stb - akkor is, ha egy fillér bevételük nincs. Tényleg, kötelező a jogtanácsosoknak a felelősségbiztosítás?
Tudod, elég nagy versenyelőny a havi fixre és az ingyeninfrastruktúrára támaszkodva lépni a piacra.

Félreértés ne essék, szerintem is szűkkeblűség olyan dolgokban megtagadni a jogtanácsosoktól a z ügyvédekkel azonos jogokat mint az aláírásminta vagy a motozás nélküli belépés a bíróságra. Ugyanakkor megengedhetetlennek tarzom, hogy kvázi praxist folytathassanak. Aki olyat szeretne, az menjen ügyvédnek - azonos feltételekkel.

(Külön törvényre nem igen van szükség a jogállásáukat illetően, arra ott a munka tzörvénykönyve.)