levelező jogász képzés

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Order: a bevalláson azt tüntetsz fel amit akarsz és azt is igénylesz vissza amit akarsz, de ha egy ellenőrzés során kibukik, keményen vissza kell fizetni késedelmi kamattal és 50% adóbírsággal. De tényleg csak jót akartam.

Rexor különben adójogász, ha jól emlékszem.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Order én tökéletesen értelek, de az adóvisszaigénylés eldöntése nem az egyetem szerződésétől, döntésétől, igazolásától függ, henem a jogszabálytól. De tényleg ejtem a témát, a Te dolgod.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Velünk az ELTÉ-n közölték, hogy ez a képzés nem minősül felnőttképzésnek - csak felnőttképzési szerződés esetén lehet adókedvezményt igénybevenni. Amúgy pedig második diploma, és csak az első alapképzés után lehet adókedvezményt igénybevenni. Vigyázni kell ezzel, mert egy volt évfolyamtársam szüleit nagyon keményen megbírságolta az APEH, miután közgazdasági egyetemi KIEGÉSZÍTÕ képzés (főiskolát végzett közgazdászok részére) után igényeltek adókedvezményt több éven keresztül. Tehát ELSÕNEK és ALAPKÉPZÉSNEK kell lennie, ha kiesik a felnőttképzés köréből. Az én esetemben alapképzésről van szó ugyan, de már a második...

"Minden szerződésben hivatkoznak valamilyen jogra. Csak jogcím nélkül nem csinálnak semmit. " - Nem nagyon értem ennek a mondatodnak az értelmét: pl. miért kell jogra kell hivatkozni egy szerződésnél és főleg milyen jogra? A másik: ki mondta, hogy csak jogszabály alapján lehet szerződést kötni? Harmadszor: mi az hogy csak jogcím nélkül nem csinálnak semmit? Negyedszer: milyen szerződést kötött veletek az egyetem?

Ha jogásznak készülsz gondolom átnézel egy szerződést aláírás előtt, bár én olyannal még nem találkoztam, ami azt tartalmazza, hogy garantálja az adóvisszatérítést:) De első körben javasolnám, hogy egy két fogalomnak nézz utána: például mi az hogy szerződés, mikor kötelező egy jogszabályt alkalmazni, stb.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Sziasztok!
Ha vki olyan van itt a fórumon,aki PPKE JÁK levelezőre jár,az légyszíves írjon nekem mailt!!

A főnököm oda jár. 3. osztályba. Egy másik munkatársam 2. egy barátom 1. osztályos. Mit szeretnél tőlük?
Talán segithetek.

szia kedves derill!
Én nem "szeretnék" senkitől semmit,köszi szépen a barátságos érdeklődést! :)

Szerintem a levelező képzésnél meg kell különböztetni az első diplomás levelező és a másoddiplomás levelező képzésen résztvevők esélyeit. Az biztos, hogy ha választanom kellene egy első diplomás nappalin végzett jogász és egy másoddiplomás, levelezőn végzett jogász között, az utóbbi mellett döntenék, mivel nagyobb a gyakorlati tapasztalata, és jogi ismereteken kívül más ismeretekkel is rendelkezik felsőfokon! Tapasztalatból mondom, személyügyön dolgozom egy nagy cégnél...
Aki azzal hozakodik elő, hogy túlképzett emberekről beszél, nem normális!!! Minél többet tud egy munkavállaló, annál jobb, annál több mindenre használható. Ha meg tudunk állapodni a bérben, ő is jól jár, mivel van munkája, és a cég is, hiszen több ismerettel rendelkező munkatársra talált!
A levelező képzésre szükség van, mert meg kell adni az esélyt, hogy munkavállalás mellett is tanulhasson valaki. A különbségtétel nappali és levelező között nem tűnik logikusnak, mert nem hiszem, hogy valaki az egy féléves filozófia vagy közgazdaságtan vizsga miatt jobb jogász lehet egy nappalin végezve, mint egy másoddiplomás levelezőn végzett, aki "csak" a fő tantárgyakat hallgatta...
Adókedvezményhez: B.B. jól tudja, én állásfoglalást kértem erre az APEH-től, és ugyanezt írták.

Nagy kavarodás van adókedvezmény-ügyben. Az APEH tájékoztatók tavaly december óta már azt mondják, hogy a posztgraduális (kiegészítő, második alap-stb) képzésekre is igénybevehető a kedvezmény, ha az nem államíilag támogatott és ha az intézmény megkötötte a hallgatóval a felnőttképzési szerződést. Számos olyan egyetemról tudok (jogi karokról is), ahol ezt követően megkötötték a szerződést, kiállították az igazolást.
Vö.: http://www.apeh.hu/szja.htm; 2003. december 18-i tájékoztató.
Hasonló értelmű levelet küldött az OM az egyetemeknek még tavaly decemberben.
A kedvezmény alapja tehát ilyenkor az Szjatv. 36/A§ (felnőttképzés adókedvezménye) és nem a 36.§ (tandíj).
A felnőttképzési törvény szerint a képzésben résztvevő hallgatóval felnőttképzési szerződést KELL kötni. Tehát a megoldás az, hogy be kell menni az egyetemre, és addig nem szabad kijönni, amíg meg nem kötik a szerződést.

Kedves KVB,

lehet, hogy a cégetekbe jól képzett olyan munkaerő kell, aki ért sokmindenhez, meg okos, meg intelligens meg stb. De ha szakkérdéshez kell szakember, akkor én olyat ajánlanék, aki ahhoz a szakterülethez ért, alapos ismeretekkel rendelkezik nem úgy általában, hanem éppen abbóla szakkérdésből (még a jogon belül is az ingatlanjog) Aki nappali tagozaton vlgez, az tapasztalatom szerint összehasonlíthatatlanul jobb alapokkal rendelkezik, mint aki levelezőn végez, ami nem is csoda, hiszen csak tanulnia kell, nem pedig munka, gyerek, és akkor pár nap maradt vizsgára, és eset 8-10 olvasgatok, de jó lenne, ha átcsósznék, csak egy kettessel ... ezzel nem lehet jó alapokat szerezni - tiszetelet a kívételnek. Úgyhogy szerintem a nappali tagozaton jobban meg lehet tanulni a szakmai kérdéseket, mint levelezőn

Máris korrigálom magam. Az előző hozzászólásom a 2003. adóévre vonatkozóan OK.
Időközben azonban változott a felnőttképzési törvény, aminek az értelmezése körül teljes a káosz. Az APEH újabb tájékoztatót még nem adott ki.
Sajnos úgy tűnik, hogy a hatályos jogszabályok alapján tényleg nem lehet az idén adókedvezményt érvényesíteni posztgraduális képzésekre. Így egyébként az a vicces helyzet állna elő, hogy jár az adókedvezmény pl. a költségtérítéses egyetemi alapképzésben résztvevőnek, vagy annak, aki az egyetem által szervezett felnőttképzési tanfolyamon vesz részt, de nem jár annak, aki pl. szakirányú továbbképzésben tanul.
Érdekes az is, hogy hogyan működik az adójog az oktatásban, ahol ugyebár nem adóévek, hanem tanévek vannak. Így pl. posztgraduális képzésben az első félévre még járt a kedvezmény, a másodikra már nem. (?!)

Kedves szajbertattila!

1. Az a baj, hogy a levelezősökre mindenki úgy gondol, ahogyan Te: két-három gyerekkel nyüglődő apukákra és anyukákra, akik a kettesre hajtanak. Nekem még nincs gyermekem, és bőven benne vagyok az időben, hogy legyen... Nagyon fiatal vagyok még, épp hogy elvégeztem az első diplomát, és jött a jog. A kettesre hajtás pedig - lehet, hogy meglepő - sok levelezős ismerősömnek nem stílusa! Én is rendszeresen a - legalább - négyes vizsgáért hajtok, de szerencsére eddig kevés négyesem volt...
2. A nappalisok képzésében kevés a gyakorlati elem, pl. 18-19 éves fejjel egy közigazgatási határozatot elképzelni sokkal nehezebb, mint amikor már túlvagy a gyakorlati életben három határozat megfellebbezésén (most csak példát mondtam...), és így kezded hallgatni a közig.jog II-t.
3. Humánpolitikai szempontból egy tekintetben kifogásolható a gondolatmeneted a szakember megkérdezésével kapcsolatban: egy 1400 főt foglalkoztató, egész megyére kiterjedő tevékenységi körrel rendelkező cégnél bőven előfordul szakkérdés, amihez ha minden esetben speciális szakembert keresgélnénk, semmi másból nem állna az élet, mint keresgélésből... Ezért kellenek sokoldalú emberek, és nem csak egy síkon képzett jogászok: pl. egy közgazdász-jogászt nehezebben ejtenek át gazdasági dolgokkal, mint a sima (Uram bocsásd: nappalis) jogászt, mivel az utóbbinak magyarázhatod a könyvelést... Nem ért hozzá! Hát nem jobb így, közgadász-jogászt alkalmazni, mint ha összeül egy gazdasági előadó és egy jogász??? Előbbi megoldás nemcsak olcsóbb (munkabér, közterhek stb.), hanem hatékonyabb is, mivel két ember simán elértheti egymást, főként úgy, hogy más-más irányból közelítik meg a problémát.

Azzal természetesen egyetértek, hogy amennyiben olyan mélyen kell speciális ismeret, amivel nem rendelkezik a munkavállaló, meg kell keresni a speciális szakembert. A gyakorlatban azt tapasztaltam, hogy a munkavállalási időm 6 éve alatt mindössze kétszer fordult elő ilyen a cégünknél.. (mindkettő független szakértő átfogó vizsgálatát igényelte, itt tehát lehet, hogy nem is a szakértelem, hanem a függetlenség volt a meghatározó elem)

Hát nem igazán szoktam hozzászólni az itt zajló beszélgetésekhez, de most kivételt teszek.

K.V.B. - Szajberattila:

vannak részigazságok mindkettőknél, de hát ez is egy olyan kérdés, amiben nincs objektív igazság.

Az biztos, hogy a munkaerőpiacon, különösen a pályakezdőknél a nappalin végzettek előnyösebb helyzetben vannak. Azonban azt gondolom, hogy egy jó szakmebernek elég egy beszélgetés arra, hogy meggyőződjön arról, hogy a másik mit tud, így egy levelezőn végzett is bebizonyíthatja, hogy komoly tudással bír. És a munkáltatónak reméljük az az érdeke, hogy megfelelő szakembert foglalkoztassa.

Üdv Tisztelt Olvasótársak!

Jómagam is negyedévesként küzdöm levelezőn.
Sajnos jól érzékelhető, hogy elsősorban pénznyelő automatának tekintik a levelezős/estis hallgatókat, s ez a képzés nyújtotta színvonalon, lehetőségeken is meglátszik.
A kényszer vitte őket - kari vezetőket - erre a cselekedetre, nem az a szándék, hogy közepesen jó vagy jó jogászokat faragjanak a nem nappalisokból. Az egyik tanszékvezetőnk a médiában is hangot adott annak a nézetének, hogy alapvetően csak nyűg küszködni a levelezősökkel, estisekkel.
Segítséget a többletmunkához nem adnak, a z esetleges levelezős hallgatói tudományos elvakultság nem talál támogatásra.

Ha bevalljuk, ha nem a klasszikus jogi pályák nem irányunkba tárják ki karjaikat. Mennyi az esély az ügyvédjelöltségre? S bíz ki akar elmenni 35-40 éves fejjel ügyészségre, bíróságra a szamárlétra aljára...

Nekünk elsősorban a speciális jogi területeken, a határtudományok kapcsolódásán van hatalmas előnyünk. Orvos-jogászok, mérnök-jogászok, pedagógus-jogászok stb. sokkal nagyobb tapasztalat, és egyedi tudás birtokában vághatnak neki a nagyvilágnak....már ha mindenképpen vargabetűvel akarják eddigi pályájukat módosítani...

Azt gondolom, hogy a jogi pálya telítettsége mellett a másoddiplomás jogászok előnyben vannak, de ehhez nekik is nagyon sokat kell csiszolniuk jogi tudásukat...

Bár éppen ezt akkor mondom, mikor kivágtak polgári perjogból...

Üdv

Gervay

A budapesti levelező/esti jogászképzési tapasztalataitokról szeretnék érdeklődni.

Az érdekel, hogy melyik adja a legjobb támogatást a hallgatóinak. Bár olvastam, hogy ilyen nem igazán létezik, hacsak nem akarok Pécsre járni.

Elsőre a Pázmány, ELTE, KRE jöhetnek szóba, mivel munka mellett úgy látom, csak helyi egyetemekben érdemes gondolkodnom. Esetleg kihagytam valamelyiket?

Kifejezetten a diplomásoknak kiírt nem nappali képzések érdekelnek.

Mennyire látják el a diákokat naprakész információval, biztosítanak-e használható jegyzeteket, kb. hány vizsgával kell számolni félévenként stb.?

Előre is köszi a válaszokat!

B.

Kedves Gervay kolléga!

Az az oktató kollega téved, nekem például a legkiválóbb hallgatóm történetesen egy estis volt...

Legislator, hol is oktatsz? PPKE vagy tévedek? Tudnál nekem a levelezős helyzetről néhány szót modani?

Előre is köszi!

Sziasztok,

Olvasgattam a hozzászólásokat.. szeretnék pár dolgot hozzátenni én is ezekhez a szösszenetekhez, mint levelezős jogász hallgató.

Először is véleményem szerint az teljesen rendben van, hogy tandíjat kell fizetni egy egyetemen, főleg a "nem-állami" egyetemeken, sőt igazából panaszra sincs okunk, az orvosi egyetemen a jogi egyetemi tandíjak ötszörösét is elkérik helyenként..

Viszont azt felháborítónak tartom, amit ezért cserébe adnak.
Fejetlenség, szervezetlenség.. ha valamit megpróbálok elintézni, folyton beleütközök valamibe, ami miatt az nagyon nehéz, vagy lehetetlen. Például idén szerettem volna előrébb hozni pár vizsgát, ugyanis július elején szülni megyek.. vagy talán még egy picivel előbb, ez sajnos nem rajtam múlik, hanem a pocaklakón. Beadtam erre vonatkozóan kérvényt, amire persze meg is kaptam az engedélyt.. egy héttel az előtt, hogy lejár a szorgalmi időszakbani vizsgázások határideje.. természetesen egyetlen tanszék sem tudott vizsganapot biztosítani számomra. Ismét futottam egy fölösleges kört, sebaj. Azért igyekszem letenni a vizsgáimat még a szülés előtt.

Ami viszont ennél is jobban felháborít az az, hogy némely tantárgyakból az információáramlás gyakorlatilag egyenlő a nullával. Nálunk most van olyan tantárgy, amiből nem adnak ki tételsort, nincs követelményrendszer, csak annyit lehet róla tudni, hogy xy. tankönyvet kell az elejétől a végéig megtanulni. Ez nem lenne baj, de legalább egy előadás-tematikát feltehettek volna valahova, vagy valamit.

A levelezősök-nappalisok tudásával kapcsolatban csak annyit fűznék hozzá a dologhoz, hogy annak ellenére, hogy engem személy szerint nem vet fel a tanulásra való hajlam rettenetesen (képtelen vagyok magolni és a történelmi, vagy filozófiai tantárgyakban is sajnos logikát próbálok keresni), valószínüleg több gyakorlatom és érzékem van a joghoz, mint sok nappalis "kollégának". Ugyanis dolgozok, a gyakorlati életben használom a jogot inkább. Nem feltétlenül jogi területen, de mégis folyton beleütközök jogi kérdésekbe, amikre megoldást próbálok keresni ahelyett, hogy felhívnék egy ügyvédet.. A vizsgákra való felkészülésnél is többet értek a jogszabályokból sokszor, mint a tankönyvből (na persze ez nem jelenti azt, hogy a jogszabályokat megtanulom fejből), mert a tankönyv néha (elnézést hogy ezt mondom) fölöslegesen leírja húsz oldalon keresztül azt, amit le lehet írni két mondatban, és engem rendkívüli módon idegesít az ilyesfajta információszerzés.. lassú ugyanis. Kiváncsi lennék rá, hogy hány nappalis hallgató írt már ingatlan adás-vételi szerződést, egyesületi vezetőségi közgyűlésről jegyzőkönyvet és határozatot, vagy éppenséggel szolgalmi jogot biztosító szerződést? Szerintem nem sokan.. legalább is élesben.

Én úgy gondolom, mivel a jog alapjában véve gyakorlati szakma, sokkal többet kellene foglalkozni a gyakorlati részével. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy én, aki kevesebbet tanulok meg és kevesebb időt fordítok magára a tanulásra egyéb elfoglaltságaim mellett, rosszabb jogász leszek, mint azok, akik végigülik az öt évet és bemagolják a könyveket. Éppen emiatt a gyakorlati tudás miatt. Az, aki kikerül az egyetemről és nem tudja hogyan kezdjen neki egy felszólítás, vagy egy szerződés megírásának, az elég nehezen fog boldogulni, hiába végzett kiválóan.

Magyarországon ma egyetlen jogi egyetem sem fektet hangsúlyt a gyakorlati oktatásra, ami már csak azért is borzalmasan nagy hiba, mert a jog - mint ahogy említettem is már - gyakorlati szakma.

Ráadásul teljesen fölösleges bemagolni a mostani jogi helyzetet, mert öt év múlva megváltoznak a jogszabályok. Messzire sem kell menni: munkajogból a tankönyv három éve jelent meg és máris találtam benne olyan részt, ami már nem aktuális ("idei"-nek nevezi a 2002-es minimálbért). Pedig egy három éves tankönyv nem elavult általában, ráadásul ez egy jó könyv, teljesen érthető és tárgyilagos. Vagy példának okáért ott van a pénzügyjog, évente változnak hozzá a jogszabályok, de a tankönyvet csak 4-5 évente tudják kiadni újra. Lévén, hogy édesanyám adóügyben és jogban jártas, tőle kértem segítséget a pénzügyjog tételek adóval kapcsolatos részeinek kidolgozásához. Bizony annak ellenére, hogy kis országunk legnagyobb és leghirhedtebb adóügyi intézeténél, az APEH-nál dolgozik és a szakmájában kiváló, ELAKADT BENNE!!! Vajon mi köze van a gyakorlatnak ahhoz, amit a vizsgán vissza kell köpni? Kérdezi ezután - teljesen jogosan - az ember.

Ha én határozhatnám meg, hogyan tanuljunk jogot az egyetemen, egy kicsit átbillenteném inkább a gyakorlati oldalra a mérleget és példának okáért a Ptk. bemagoltatása helyett szerződéseket iratnék a joghallgatókkal különböző jogesetekben, vagy az orvosi jog bemagolátatása helyett kutatási feladatot adnék.. vajon van fogalmuk a hallgatóknak arról, hogy az Egészségügyi Törvény mennyiben felel meg a hazai gyakorlatnak? Kétlem.. a helyzet ugyanis elszomorítóan nem felel meg a törvénynek, de valószínüleg ezzel csak akkor szembesül a kedves kolléga, amikor jobban belemélyed.. majd miután elvégezte az egyetemet..

Sok dolgon kellene változtatni az oktatásban, de alapvetően - hangsúlyozom - véleményem szerint erről korántsem az oktatók, egyetemi tanárok tehetnek! Sokan közülük elkövetnek a körülményekhez képest minden tőlük tellhetőt.

Egy picit elkanyarodnék a jogi egyetemről: nem tudom, hallottátok-e, hogy pl. az orvosi egyetemeken újabban azt akarják bevezetni, hogy az orvostanhallgatók ne igazi embereket boncoljanak, hanem mindenféle interaktív számítógépes játékokon keresztül tanulják azt meg. Én nem értem, hova fajul ez a dolog, nemhogy javítanának, rontanak a helyzeten! Vajon majd az a friss medikus, vagy medika hogy fogja magát érezni, amikor élőben lát egy jó kis beteg szervet a műtőasztalon? Ott már nem rohanhat ki a mosdóba, ha rosszul van. Hogy tanulja meg érezni az emberi hús állagát? Hogy milyen az, amikor belevág, összevarrja? (gyenge idegzetűektől elnézést)
És mindezt mire hivatkozva? Mindenféle vélt, vagy valós EU-s garanciákra, elvekre, és más országok állítólagos gyakorlatára.

A kikanyarodásom oka csak annyi, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy vélhetően a probléma nem az egyetemek szintjén és nem is az egyes szakmák szintjén van, hanem ennél kardinálisabb.. az igazság sajnos ezügyben - mint sok más dologban is - odaát van..

Mi pedig, levelezős hallgatók csak annyit tehetünk, hogy a meglévő lehetőségeinkhez és képességeinkhez mérten elkövetünk mindent annak érdekében, hogy a szakmában megálljuk a helyünket.

A félreértések elkerülése végett le szeretném szögezni, hogy nem állt és nem áll módomban okoskodni a témában. Valószínüleg azok az emberek, akik a szakmában dolgoznak már, illetve egyetemeken dolgoznak nálam sokkal jobban értenek ehhez. Ez az én véleményem, én így látom a dolgokat.

Ezúton is elnézést kérek a hosszú litániámért.

hanee

Szívemből szóltál hanee!

Teljesen igazad van hanee, a legnagyobb probléma tényleg a gyakorlat hiánya a jogi egyetemeken. Azt hiszem, hogy ahhoz hogy ez változzon gyökeresen meg kellene változtatni az oktatói kart is és a sok sok elméleti professzor helyett inkább gyakorló jogászokat hívni tanítani (tisztelet a kivételnek ahol ez működik). Azért vannak bíztató jelek, egyre több helyen hívnak meg előadóként gyakorló ügyvédeket, ügyészeket is, de időbe fog telni amig ez igazán gyökeret ver majd nálunk.