levelező jogász képzés

Attila!

Azért Fiore és Thetys is inkább arra hajlik mint én: nincs jelentőssége annak, hogy egy jogász milyen nemű. Különben nekem sincs szakállam...:-)

Nem hiszem, hogy azon múlna, ki milyen nemű. Nekem pl volt olyan polgár jogi ügyvédem, aki nem sokat ért. El is vesztettem. Nála még én is többet tudtam, akkor még laikusként. Egyes szakok biztos jobban fekszenek, ezt saját példámon is látom, de ez inkább rátermettség, mint nem. Persze ettől függetlenül azért elgondolkodtatóak az érvelések :-)

Este mikor elolvastam az új hozzászólásokat azon gondolkodtam, h nálunk kb milyen lehet az arány az évfolyamba! De ahogy magam elé képzeltem a csoportot úgy láttam,h azért kb egyenlő arányba vagyunk fiúk lányok! Ez így tök jó, de szerintem az sem jelentene gondot ha esetleg valamelyik nem túlsúlyba lenne! Ehez hozzá kell tennem, h elég "családias" "kis" csoport vagyunk és jól elvagyunk együtt! Gondolom és remélem ha kikerülünk az egyetemről és majd a szakmánk gyakorlása során esetleg találkozunk,nem az lesz a téma,h -neked azért van munkád mert férfi vagy és ez a szakma amúgy is férfias, vagy fordítva!

Sziasztok!
Elég régen történt az utolsó hozzászólás. Csak érdeklődni szeretnék, hogy indultak a vizsgáitok?
/Továbbiakhoz kalappal!/

Order írta: "itt már mindenki felnőtt ember, mindenki maga döntötte el, hogy elmegy-e tanulni vagy sem. ha meg már ott van, ne sírjon."

Nos, erre azt tudom mondani, hogy ennél azért árnyaltabb a kép. Tudod, nem mindenki tanulmányi szerződéses (ez az én szememben egyfajta kiváltság - bocs'), nem mindenki kitartott, és nem mindenkinek van lehetősége, hogy érdemi munka nélkül, tőkejövedelemből éljen. Nekünk, akik tanulmányi szerződés, azaz tanulmányi szabadság (!) nélkül csináljuk az egyetemet, fel kell vennünk az előbbiekkel a versenyt a vizsgákon, akik gyakorlatilag levelezős létükre főállású diákok. Az, hogy amögött, hogy meg tudunk jelenni egy-egy vizsgán, milyen főnökökkel, irígykedő beosztott-társakkal vívott harcok, alvás helyett áttanult éjszakák vannak, sajnos senkit nem érdekel. Én rendes szabadság terhére vizsgáztam eddig (munkáltatói pampogások, fenyegetőzések közepette), most az is veszélybe került, hogy kiadják a rendes szabimat Pp-kollokvium előtt, ami azért nem egy egyéjszakás tantárgy. Kapcsolati tőke hiányában így fest a "diákélet"...

Igen, felnőtt ember vagyok, el kell tartanom magam és az egyszemélyes, egykeresős háztartásomat.

Sziasztok, Lilu vagyok! Miskolcra járok, levelezőre. Tulajdonképpen meg vagyok elégedve, habár filozófiából a vizsgán karót kaptam, hiába tudtam a tételt, és nem keveset tanultam rá. Úgy gondolom nem lehet minden tökéletes. A problémám más jellegű. Engem sem tudnak eltartani, és dolgoznom kell, ha lenne hol! Ha meghallják, hogy egyetemre járok azonnal az a válasz, hogy ezt nem tudják vállalni. Minden vágyam, hogy elvégezzem az egyetemet, de így nem tudom az alapvető költségeimet előteremteni. Valahogy ezt a problémát is orvosolni kéne!!!

Sziasztok!
Lilu csak annyit tudok tanácsolni (meg más munka-keresőnek), h. ne várj a 6számjegyű fizetésre. Én minimálon vagyok, nagyon nem tetszik, büszkeség...stb., de sokan vagyunk, akiknél a szükség nagy úr (pl.számlák havonta). Szerencsére tolerálják az egyetemet. Általában a vizsga előtti és vizsga napját veszem ki szabadságnak, és igyekszem úgy pakolgatni az időpontokat, h. hétfőre, v. keddre essen. Sokat túlórázom, amiért nem pénzt kapok, hanem szabadnapot. Na meg néha kiíratom magam táppénzre. Így -számolgatva- össze lehet hozni a vizsgaidőszakokat, és még nyaralni is el tud menni az ember.
Ha vknek viszont csak zsebpénzre van szüksége, az nyugodtan próbálkozhat egy-egy ügyvédi irodánál gyakornoknak. Napi6-7 óráért havi kb.20.000 mindenhol adnak.
Elég pocsék helyzetben vagyunk, mert a gimnáziumból kikerülve "csak"egy érettségink van, az egyetemet még nem végeztük el. Így végzettség nélkül meg sehol nem kell egy joghallgató.

Sziasztok!

Lilu, amikor elkezdtem a jogot 2000-ben, éppen munkahelyváltás kellős közepén voltam. Olyan szinten, hogy az évnyitóról, "egyetemi polgárrá avatásról" mentem egyenest felvételi elbeszélgetésre. Egész egyszerűen nem közöltem velük a dolgot (ahol közöltem, ott majd' lefordultak a székről). Jött később egy másik (nálam népszerűbb) srác az osztályra, aki szintén jogra járt levelezőn. Ez azért némileg puhított a dolgon. Szépen fokozatosan tálaltam be a dolgot, arra helyzve a hangsúlyt, hogy a rendes szabi így, meg úgy, és nincs nyaralás. Úgy-ahogy lement az első vizsgaidőszak. A második félévben viszont a munkámmal kapcsolatos botrányokat kevertek pont azokra a napokra, amikor vizsgáztam. Elég húzós volt így, tele lettem kettesekkel, ami alapján szépen be is skatulyáztak a vizsgákon az indexeket fintorogva-fejcsóválva lapozgató tanárok.

A mostani munkahelyemen még húzósabb. Itt mondjuk megmondtam, sőt, az önéletrajzomba is beleírtam, de amikor az előző vizsgaidőszakra (6. félév) került sor, teljesen elvágtam magam. Onnantól kezdve "mumus" lettem a cégnél. Pedig rendes szabiról volt szó mindig, és ugye, ennek megfelelően nem is nyaraltam. Érdekes, hogy három hét szabit szívesebben adnak nyaralásra, mint egyet-kettőt tanulásra. Maga a tanulás ténye, ami nagyon népszerűtlen, bárhogy is oldja meg az ember. Beszéltem egy vizsga előtt valakivel, aki épp emiatt meg sem mondta, hogy egyetemre jár, csak kiveszi a szabikat - persze nem is kell indokolni, mit csinálsz a rendes szabadságod alatt.

Talán nem az irígység a fő motívum (bár az is jelen van), hanem az, hogy nem fér be a munkahelyek "szürke hétköznapi egyensúlyába" a tanulás ténye. Aki egyetemre jár, az nem része a rendszernek, amiben a tanulást ellenző vezetők hisznek. Igaz, az én esetemben nem szakirányú a jogászképzés, hiszen közgazdász vagyok. Tehát eleve benne van ebben a helyzetben, hogy ha végzek, váltani fogok, nem tervezek hosszú távra a jelenlegi munkakörben.

Most amúgy elég közel állok az egy év csúszáshoz is, aminek van előnye és hátránya is - a terv mindenesetre nem 12 félév volt... Eddig mindenem megvolt, most a PP léce rezeg rendesen. Utolsó UV-lehetőségre megyek, ami nálunk keményen büntetővizsga-jellegű, és a meló miatt nem fogok tudni rendesen felkészülni.

Ne vessetek rám követ, de munkamellett tanulók java része fizikai munkát végez. Egyrészt könnyebb fizikai bujtyi mellett tanulni, másrészt ad egy lökőerőt, hogy minnél hamarabb elvégzem annál hamarabb abbahagyhatom a fizikai melót. Megjegyzem ez rám sem vonatkozik. Próbáljátok ki!

Azért mégis könnyebb, hogy ha van már előtte egy diplomád, és nem a gimiből esel a nagybetűs életbe. Pl. a piszkos anyagiak miatt nem lehettél nappalis. Igazad van Attika, nekem is van olyan évfolyamtársam, aki éjszakánként a Tescoban árufeltöltő. Erre mondják, hogy "miből lesz a cserebogár?"

Kedves BDA, nálunk az évfolyamban a negyedévig megmaradtak többségét három csoport alkotja:

1. tanulmányi szerződésesek (vagyis igen erős hátszelesek) tanulmányi szabadsággal,
2. gyesesek,
3. kitartottak.

Olyan, aki munka mellett, tanulmányi szerződés nélkül tanul (ami rohadt nagy konfliktushelyzet egy munkahelyen), nagyon kevés maradt, a többség elsőben végleg elvérzett. Fizikai dolgozóról nem tudok.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Én most vagyok negyedéves és én is munka mellett végzem az egyetemet. Nem fizikai munkát végzek és tanulmányi szerződésem sincs. Hál'istennek eddig még minden félévet sikerült simán, viszonylag jónak mondható átlaggal elvégezni. Azt hiszem egyetlen titka van a dolgonak: AKARNI KELL. Kérdezd meg magadtól, hogy valóban jogász akarsz-e lenni? Valóban ezt akarod-e csinálni? És mit vagy hajlandó feláldozni érte? Én sok mindent feláldoztam érte, első sorban az éjszakáim, a hétvégéim, a nyaralást és ezzel együtt minden szabadidőmet. És az az igazság, hogy büszke vagyok rá, hogy napi 10-12 óra munka mellett olyan eredménnyel végzem az egyetemet, mint más napi 24 óra semmittevés mellett se. Azt még hozzá kell tennem, hogy ugyan anyagi hátszelem az nincs, de a barátaim és a családom lelki támogatása és megértése mindvégig megvolt, és azt hiszem e nélkül nem is sikerült volna.

Kedves "darby shaw"! Melyik egyetemen koptatod a PTK-t?

Debrecenben. Van ennek valami jelentősége?

Nincs különösebb. Csak, ha Miskolcra járnál akkor évfolyamtársak lennénk. Bár ott is a miskolcitaárok tanítanak, így lehetözös tapasztalat.

Köszönöm tanácsotokaz, hozzászólásaitokat. Remélem a jövőben nagyobb szerencsém lesz, a remény hal meg utoljára. Lilu

Hát igen, végülis a debreceni jogikar úgymond a miskoci "kistestvére". Javarészt a miskolcon tanító tanárok és az ott végzett egykori hallgatók hozták létre a debrecenit. Úgyhogy biztos vagyok benne, hogy van sok-so közös pont :)

Lilu! Egyébként én is - mivel nincs tanulmányi szerződésem - sajnos azokhoz a régen bevált módszerekhez kell folyamodjam, mint a betegszabi, meg a fizetés nélküli szabi. Ennél jobb ötletem sajnos nekem sincs. A korábbi munkahelyemen meg is gyűlt a bajom a főnökömmel. Szerencsém van, mert a jelenlegi főnököm jogász, most fog szakvizsgázni, úgyhogy tudja, hogy mi fán terem a "joghallgatás", így a nagy átlagnál megértőbben viszonyul hozzám. Persze azért itt is megvan a "valamit valamiért elv", mert ha nincs suli, bizony le kell dolgozzom a hiányzásokat. :(

Kedves darby shaw, ahol én dolgozom (és ahol eddig dolgoztam), ott nem ilyen egyszerű sajnos. Persze, akarni kell, de ez nálam kevés, én ennél többet akarnék, ha lenne lehetőségem. A fizikát nem tudom becsapni, a 24 óra az 24 óra marad, ezekre a nyamvadt munkahelyekre pedig jelen pillanatban sajnos rászorulok. Csak az elszántságnak köszönhetem, hogy egyáltalán idáig eljutottam. Eddig nincs évcsúszásom (7. félév), a jegyeim viszont rosszak. Ez az elsős jegyek alapján történt beskatulyázás eredménye is - a szóbeliztető tanárok többsége az index fejcsóválva végiglapozása után mond jegyet. A római jog és a Be. bosszant főleg, azokat nem kettesre tudtam, hanem sokkal jobban... Ez egy beszűkült szemléletnek köszönhetően bizony mérce a munkaerőpiacon.

A csúsztatást egyik munkahelyemen sem engedték, és rendes szabit is úgy adnak ki, hogy feltételhez kötik. Ha egy határidő a szabi időtartamára esik, akkor előre kell dolgoznom, szabi előtt be kell fejeznem, különben nem mehetek el. Akkor sem, ha csak egy vagy két nap szabiról van szó (többet nem szoktam kivenni egy vizsgára). Nem egyszer fordult elő, hogy éjfél után is bent voltam, hogy másnap szabin tanulhassak a két nappal azutáni vizsgára. Szóval ha összeszámoljuk a túlórákat, arra jutunk, hogy tulajdonképpen le kell csúsztatnom a kiírt rendes szabadságot (túlórafizetés pedig nincs). Az a groteszk, egyik nap megcsinálják velem, másik napon pedig pont azt kérdezik munkajog vizsgán, hogy ez és az ehhez hasonló jogellenes-e. :-) Sajnos muszáj most nyelnem, mert közgazdászként és hátszél nélküliként enyhén szólva nem vagyok a mai munkaerőpiac ásza, és férfiként nem is élhetek olyan munkaerőpiaci-munkaviszonybeli többleteszközökkel (nem kell "rosszra" gondolni), amikkel a szebbik nem kedves képviselői. :-) Legalább a 8. félévi vizsgaidőszakig ki kellene itt húzni, azt úgysem lehet nálunk munka mellett megcsinálni a három szigorlattal, köztük a Pp-vel.

A táppénzzel meg az a helyzet, hogy itt igencsak kilógna a lóláb, ha "pont véletlenül" vizsga előtt "betegednék le". Olyan szinten le vagyunk informálva, hogy ihaj (ez a sajátos tevékenységi kör miatt részben érthető, de azért mindennek van határa). Tele van az osztály vezetők körül sertepertélő bizalmi emberekkel - az az igazi bolsevik vállalati kultúra, az Amerikából importált legszélsőségesebb, kint már rég elavult, a beosztottakat stresszkeltéssel motiváló katonai típusú yuppie-szemlélettel sajátos elegyet alkotva...

Kedves mindenki!

Elsőként mindenkinek gratulálok, aki már túl van a vizsgáin (köztük magamnak is :-) ), akik pedig még küzdenek, sok sikert.
Munkahely. Az én helyzetem sem egyszerű. Ahol én dolgozom szerencsére engedik a csúsztatást. Enélkül nemis tudnám megoldani, ugyanis nállunk kötelező leállás van. Augusztusban és decemberben, ami elviszi az összes szabadságomat. (Persze tudom, hogy ez jogszerűtlen, de hát ez a rendszer). Ugyhogy marad a túlórázás és a csúsztatás, viszont kizárólag csak a vizsgákra. Tehát nekem csak az marad, hogy a napi 9 óra munka+1 óra utazás után menjek haza tanulni. Perzse én vállaltam, de néha nagyon nehéz. S mindez persze a jegyeimen is meglátszik, folyamatosan küzdök a hármas átlagért. Na de ha el akarunk érni valamit...

Sajnos ez egy ördögi kör: tanulnom kell és tanulni akarok, hogy dolgozhassak és előre léphessek az életben; de nem tanulhatok anélkül, hogy ne dolgozzak, hiszen akkor nem tudnám biztosítani a megélhetésem :(

Az még egy 22-es csapdája, hogy tulajdonképpen le kell mondani a karrierről, amíg az ember tanul. Legalábbis nekem így nincs pofám vezetői állásokra pályázni (nem mintha hátszél nélkül különösebb esélyem lenne erre). Mindenesetre tavaly egy interjún megkérdezték, hogy hogy lehet az, hogy ennyi idősen (akkor 28) még nem vagyok vezető (mondjuk ez is @...ság).

Az még egy érdekes kérdés, hogy a szakvizsgához szükséges gyakorlatot hol és milyen körülmények között szerezzük meg, ugyanis csak teljes munkaidős főállást fogadnak el. Amit erről hallani, az elég elkeserítő - főleg úgy, hogy akkor már bőven túlleszek a huszonéves korszakon... Az első diplomát valószínűleg el lehet felejteni arra az időszakra, akármeddig is jutott el az ember abban a szakmában.

sziasztok!
új hozzászólás a témához.
Pár hete voltam egy xy ügyvédi irodában munkaügyben. Lóti-futit és egy olyan személyt kerestek, aki ért és van tapasztalata az adminisztráció területén, teljes mnkaidőben.
Egy szimpatikus fiatal hölgyemény (ügyvéd nő) fogadott, minden klappolt. Tetszett neki, hogy van gyakorlatom a titkárnősködésben, nyáron nem lépek 2-3hétre szabira, és a vizsgaidőszakban is bemennék dolgozni.
DE!!!!
Fizetés.
Elképzelésük szerint mindezért 30-35.000 forint a megfelelő egy végzettség nélküli, joghallgató lánynak.
Ott fordultam ki az irodából és az épületből.
Bár a fűtés és a villany talán kijönne ebből...

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni!!
Keresem a LB PK 107.sz állásfoglalását!
Kérem aki tud segítsen! Fontos lenne!
Köszönöm!