szakvizsga - "C" rész (alk, közig, TB, EU...)

Sziasztok!

Éppen a Tb. jogot kezdtem el és borzasztó:-(

A Tbj-t meg kell tanulni teljesen részletesen vagy szerintetek elég az az összefoglaló, ami a jogiszakin van Tb összefoglaló néven?(persze aktualitásokkal frissítve)

Elveszettnek érzem magam!!!

Köszi mindenkinek

Szia A001!

Én még csak nagyjából futottam át ezt a jegyzetet, szerintem ha tényleg kevés időd van, nem tűnik rossznak, bár úgy láttam, a négy szabadság hiányzik belőle, azt még nézd meg valahonnan!

Sziasztok!
Szeptember 8-án voltam szóbelizni.A kérdések az alábbiak voltak:

Munkajog-TB:
1.)Munkaszerződés módosítása
2.)Betegszabadság és táppénz elhatárolása és imsmertetésük
3.)Saját jogú nyugellátások

Alkotmány-Közig:
1.)Egyesülési jogról mindent
2.)ÁSZ ellennőrzési módjai

EU
1.)A EU Parlamenti választások és az általános választások közötti különbségek taxatív felsorolása
2.)Általános iránymutatás elhelyezése az Unikó jogrendszerében

Nagyon normálisak voltak, ha valami nem ment kapásbós segítettek, ha ment végig sem hagyták mondani. Kitartást!

Kedves mindenki! aki tud az segítsen már annyiban hogy megírja hogy van e Alkotmányjog közigazgatési jog Dialóg campusos könyve eladó. Köszi

A 70 oldalas elég. A négy szabadságot a szegedi jegyzetből megnézheted. + a jogeset zanzák c. jegyzetet. Ha ezeket tudod, akkor nem lehet gond.
A TB-ből bőven elég a tb összefoglaló, csak azért hatályosítani kell...

Ma a választási rendszeres tételeket tanultam, és szívtam, mint a torkosborz...:/
Az országgyűlési választásos tételnél már az új Chronowski könyv sem teljesen hatályos, úgyhogy ahhoz mindenképp hozzá kell nézni a módosításokat...

Sziasztok! Én a hvg.hu-n olvastam az új rendszerről, csak az az egy nem világos, hogy a szóbeli melyik tantárgyból lenne????

Sziasztok Sorstársak!

Először is mindenkinek kitartást és sok sikert, ha még tart a felkészülés, illetve gratuláció és köszönet azoknak, akik már túl vannak a C-n és itt vannak, segítenek, válaszolnak, támogatnak...

Én is megpróbáltam ma megküzdeni a TB-joggal...mondhatni alulmaradtam.

Érdeklődnék, hogy a - többek között - Timililla által említett "TB-összefoglaló" a jogiszakin pontosan milyen néven fut? Mert én a magam részéről pont ilyen elnevezésű dokumentumot nem találtam. Lehet, hogy bambára tanultam ma magam, de kétszer is megnéztem és nincs ilyen.

Köszönöm előre is a felhomályosítást!

Textilhal- tb_minimum1 néven van fenn a jogiszakin amire gondolsz (letöltések-c1)

Köszi Pippa!

Kisnyuszi! Gratulálok! Jó, hogy már túl vagy ezen a részen...

Vicaversa27! Használtan nem tudok Chronowski könyvet, én pénteken vettem meg a Dialóg könyvesboltjában az I. kötetet, a II. kötet elfogyott, de lesz még egy pár darab.

Jön valaki december 12-én írásbelizni?
Ha már írásbeliről van szó: tud valaki segíteni, hogy munkajog írásbelihez honnan lehet beszerezni az iratmintákat?

Én is attól tartok, hogy az új rendszerben vizsgázó elsőkörösök biztosan szívni fognak ez mindig így van. Éretlen a rendszer, nincs viszonyítási alap, nincsenek segédanyagok, kapaszkodók, tapasztalatok. Ráadásul januártól új alaptörvény, egy csomó minden változik, elég bizonytalan helyzet lenne.

Azt mondják, hogy 2013 januárjáig ugye még lehet vizsgázni a mostani rendszerben. Mi van azzal, aki a mostani rendszerben kezdte el, de nem tudja befejezni 2013 januárjáig? Feltételezem, nem törlik neki a régi rendszerű vizsgáit :o), hanem a hátramaradót már az új szerint kell letenni, nem?

Bogarock- én is ebben bízom, mert a munkahelyemről évente csak egy szakvizsgára engednek el, és így pont 2 lesz meg (optimális esetben:)2012 végéig

Sziasztok!

Szóval elég a TB jegyzet, hatályosítva persze.(megjegyzem sok nem változott) Megnyugodtam!!!:-)

Textilhal!Bocsi, hogy nem azon a néven írtam be a TB összefoglalót, de már magam sem tudtam hogy szerepel.Bocsi!

Drkriszti!a választási rendszer nagyon megváltozott a jogszabályban? nekem is csak még a régi van meg!

Köszi

Hali!

Lenne két kérdesem:

• Mi az a hatóság jogszerűtlen hallgatása?
• Diszkriminatív adózás tilalma

Előre is nagyon köszi

Sziasztok!

Aki októberben megy, az figyelje az e-mailjét, mert a vizsgák kezdési időpontjai megváltoztak. Az írásbelik 9-kor, a szóbelik 13-kor lesznek. Hátha valaki nem nézi minden nap...

Súlyos jogsértés az eljárásra köteles hatóság részéről, ha eljárási kötelezettségének a törvényben meghatározott esetben nem tesz eleget.
Ezt nevezzük a közigazgatási szerv hallgatásának. A Ket. két esetben azonban jogszerűnek tartja a közigazgatási szerv hallgatását. Egyrészt jogszabály úgy rendelkezhet, hogy ha az ügyfél kérelme (bejelentése) jog megszerzésére irányul, és a hatóság az ügy intézésére megállapított határidőn belül nem hoz határozatot - feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél –, az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása [ld. 71. § (2) bekezdés]. Másrészt jogszabály lehetővé teheti azt is, hogy a hatóság mellőzze a határozathozatalt, ha az eljárás pénzbeli ellátás jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul. Ezt a szabályt a törvény egyes pénzösszegek rendszeres emelése esetén lefolytatott eljárás megkönnyítése érdekében (pl. egyes rendszeres pénzbeli szociális ellátásokkal összefüggő ügyekre nézve) fogalmazza meg. Kimondja azonban, hogy ez az általános szabály az egyedi hatósági ügyben indult eljárásban nem alkalmazható [ld. 71. § (5) bekezdés].

A két említett eset kivételével a közigazgatási szerv hallgatása, ha az eljárás kérelemre indul, az ügyfél jogait súlyosan sérti, jogainak érvényesítését akadályozza, a hivatalból induló eljárás esetén pedig működési zavarhoz, a hatékonyság hiányához vezet abban az esetben, ha a hatóság késlekedik a döntéssel.
Az ügy érdemi eldöntésére – általános szabály szerint - harmincnapos határidőt állapít meg a törvény. (Törvény és kormányrendelet ennél hosszabb, bármely jogszabály pedig ennél rövidebb határidőt állapíthat meg.) Abban az esetben, ha az ügyfél által, illetőleg hivatalból indított eljárás esetén a felügyeleti szerv – kérelemre vagy hivatalból – azt állapítja meg, hogy a közigazgatási szerv az eljárás megindítási kötelezettségének vagy eljárási cselekmény elvégzésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, soron kívül, de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított x napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. A vizsgálatnak figyelemmel kell lennie az irányadó ügyintézési határidőre, illetve arra, hogy az eljáró hatóság az ügy intézésével kapcsolatban milyen eljárási cselekményeket végzett. A vizsgálat eredményének figyelembevételével a felügyeleti szerv az ügy intézésére vonatkozó határidő kitűzésével –x napon belül – a mulasztó hatóságot az eljárás lefolytatására utasítja. A határidő eredménytelen eltelte esetén, a felügyeleti szerv haladéktalanul más hatóságot jelöl ki az eljárás lefolytatására és egyben – kötelezően megindítandó – fegyelmi eljárást kezdeményez a mulasztó hatóság vezetőjével szemben. Garanciális szempontból az ügyfél érdekében a törvény előírja, hogy a határidő kitűzéséről, intézkedésről x napon belül értesíteni kell az ügyfelet, és a felügyeleti szerv ellenőrzi, hogy a hatóság az eljárási kötelezettségének a mulasztást követően az előírt határidőn belül eleget tesz-e.

A szabad árumozgást gátló belső adók
· a belső adók (pld. értéknövekmény-adó, fogyasztási adó) tilalmát a 110. cikkben szabályozza
az EUMSz
o első bekezdés: diszkriminatív belső adók tilalma
o második bekezdés: protekcionista belső adók tilalma
· a nemzeti elbánás követelményét támasztja a tagállamokkal szemben: az áru származásán
alapuló megkülönböztetés tilalma az adószabályozásban
A 110. cikk közvetlen hatálya
· Bíróság: a 110. cikk a közösségi jog általános és állandó szabálya, amely világos és feltételtől
nem függő kötelezettséget fogalmaz meg, ezért közvetlen hatállyal bír
o első bekezdés közvetlen hatálya: Lütticke ügy (C-57/65.)
o második bekezdés közvetlen hatálya: Fink-Frucht ügy (C-27/67.)
Alfons Lutticke c/ Hauptzollamt Saarluis ügy (C-57/65.)
Német kft. tejport szállított Luxemburgból Németországba. Németországban a külföldről
behozott tejporra forgalomkiegyenlítő adót vetettek ki tilos
A 110. cikk tárgyi hatálya
· nem terjed ki olyan adókra melyek nem az áruhoz kapcsolódnak (pld. a vállalkozásokra
vonatkozó társasági adó)
· az EUMSz nem határozza meg az adó és a belső adó fogalmát
· Bíróság: az adó fogalma tágan értelmezendő; lényegtelen, hogy milyen szerv vagy szervezet
veti ki, az sem releváns, hogy kivételesen kivetett adó vagy általánosan és rendszeresen
fizetendő adó; nem csak az állam javára fizetendő adó
· a harmadik országokból származó termékekre is vonatkozik a tilalom (Bíróság terjesztette ki)
Co-Frutta ügy (C-193/85.)
MINDEN tagállamból érkező termékre alkalmazni kell az EUMSz 110. cikket, azokra is,
amelyek nem a tagállamból származnak, de szabad forgalomban vannak az EU területén.
A megkülönböztető (diszkriminatív) belső adók tilalma
EUMSz 110. cikk (az EKSz. korábbi 90. cikke)
A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a
hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső
adót.
· A termékekre kivetett adó jellege
o Bíróság: túlmutat az árukra kivetett klasszikus adókon, magában foglalja:
állat- és közegészségügyi vizsgálat díját
gyógyszerkészítmény törzskönyvezésének díját
gépjárművek időszakos műszaki vizsgálatának díját
termékek használatára vagy szállítására, ill. berendezések használatára
kivetett adókat
o pusztán az a tény, hogy az adót az árukkal összefüggő valamely szolgáltatásra vetik ki,
nem elegendő ahhoz, hogy az adó kikerüljön a 110. cikk hatálya alól
Az Európai Unió Gazdasági Joga I.
6 / 47 készítette: Belga
o vizsgálni kell, hogy az adó közvetlenül kihat-e a hazai és a behozott termékek
költségére
· Hasonló termékek meghatározása
o kezdetben: Bíróság formalista megközelítése: ha az adott termék adójogilag,
vámjogilag vagy statisztikailag ugyanazon besorolás alá esik
o később: Bíróság szubjektív megközelítése, tág, kiterjesztő értelmezése: azokat az
árukat kell hasonlónak tekinteni, melyek a fogyasztók értékelése és vásárlási szokásai
szerint hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, illetőleg ugyanazon igényeket,
szükségleteket elégítik ki
· A diszkrimináció tilalma
o Közvetlen diszkrimináció tilalma: hasonló importált terméken magasabb adó, mint a
hazai megfelelőjén vagy szigorúbb adóeljárás
o Közvetett diszkrimináció tilalma: látszólagos semleges ismérven nyugszik, de hatását
tekintve mégis egy másik tagállamból behozott terméket érint hátrányosan (pld.
gépkocsi teljesítménye alapján, ha progresszív adó mértéke hirtelen, indokolatlanul
és jelentősen emelkedik)
o Megengedhető diszkriminatív adók: ha az adó bevezetése és alkalmazása objektív
kritériumokon alapszik, célja összhangban van az Unió célkitűzéseivel és nem
ellentétes a belső piac érdekeivel, nem valósít meg közvetlen diszkriminációt és nem
piacvédő
· A magyar regisztrációs adó
o Nádasdi (C-290/05.) és Németh (C-333/05.) ügyek
o A felperesek használt gépjárművet importáltak Németországból, amelyek
tekintetében a forgalomba helyezés feltételeként meg kell fizetniük a regisztrációs
adót. Akkoriban a magyar regisztrációs adót a gépjármű műszaki tulajdonságai
(motor típusa és hengerűrtartalma) és környezetvédelmi besorolása alapján
számították ki, azonos adómértéket megállapítva az új és a használt gépjárművek
esetén, figyelmen kívül hagyva a gépjárművek értékcsökkenését. diszkriminatív
o a Magyar Államnak vissza kellett térítenie az arra jogosultak részére az uniós jogba
ütköző adót (az egyénértékűség és hatékonyság elvét követve)
A piacvédő (protekcionista) belső adók
EUMSz 110. cikk (az EKSz. korábbi 90. cikke)
A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót,
amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja.
· nem kell hasonlóság a termékek között, elegendő, ha versenyhelyzet áll fenn: lehet akár
részleges, közvetett vagy potenciális is, feltéve, ha nem esetleges, hanem tartós és egyedi
sajátossággal jellemezhető
Bizottság c/ Egyesült Királyság ügy (C-170/78.)
Az Egyesült Királyságban a bort nagyobb fogyasztási adóval sújtották, mint a sört. Bíróság: a
sör és az olcsó borok versenyeznek egymással, így a bor magasabb adója a sör áttételes
védelmét eredményezi.
John Walker ügy (C-243/84.)
Külföldi skót whisky-t nagyobb adóval sújtották, mint a hazai likőrbort. A két ital nem
tekinthető hasonló terméknek, a Bíróság azonban a helyettesíthetőséget és verseny
fennállását nem vizsgálja, mert a skót whisky mellett más hazai alkohol is ebbe a magas
adókategóriába tartozott: a tagállamok saját belső adórendszerének kialakításában
szabadságot élveznek.

· a Bíróság a protekcionista jelleg megítéléskor mindig figyelembe veszi a tényleges piaci
viszonyokat (vö: Bizottság c/ Svédország ügy C-167/05; sör kontra bor)

Sziasztok!

Az AB határozatoknak nem létezik egy, a lényegüket tartalmazó összefoglalója? Mert vannak egész könnyen emészthető határozatok,de vannak olyanok is, hogy az ember haja megőszül és kihullik, mire végigér rajta...
Még csak a polgáros szakvizsgánál vagyok, de ott is akad néhány tétel, aminél nagy segítség lenne, ha nem kéne órákat eltölteni egy AB határozattal :)

Timililla!

A országgyűlési választási rendszerben - az új kiadású Chronowski könyvhöz képest - annyi változás van, hogy az egyéni választókerületben és a területi listán a második forduló már nincs érvényességhez kötve.

Le tudná valaki írni egyszerűen, hogy mi a lényegi különbség a távolléti díj és az átlagkereset között? (MJ
35. kérdés) Mt 141-152. §-át többször átolvastam, de még mindig nem esett le... köszi

Nagyjából ugyanaz. A távolléti díjnál az aznap fennálló személyi alapbér, bérpótlék és a a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.

Az átlagkeresetnál ugyanezeket nézed, de négy hónapra visszamenőleg, tehát ha közben változott a béred, akkor eltérő az összeg, ha nem akkor meg ugyanannyi.

Micsoda némaság van itt?! :o Mindenki ennyire tanul, vagy már totál kész van, és még írni sincs ideje? :(

Én inkább az utóbbi kategória vagyok...kezdek végére érni az alkotmányjognak, és egyre nagyobb a káosz, ami körülvesz...:/

DrKriszti, szerintem mindkettő egyszerre...hogy megtörjem a némaságot, megkérdezem, hogy csak nekem tűnik baromi elvontnak és megfoghatatlannak az EU-jog, vagy mindenki így érez ezzel kapcsolatban? Nem mondom, hogy pl. a TB-jog, vagy a Kjt. a szívem csücske, de komolyan mondom, ehhez képest visszasírom, a Ket.-et meg pláne, mert az nekem kellemes csalódás volt (tök logikus, érthető).

Na szóval kicsit most kétségbeestem, s felmerült bennem, hogy csak nekem okoz gondot az EU-jog értelmezése (rendszere, mondanivalója, intézményei, szervezete, stb...), vagy vajon más is így van ezzel... Bár megmondom őszintén, hogy a Novissima-könyv nekem enyhén szólva túlbonyolítottnak és túl részletesnek tűnik. Olvasom, olvasom és időnként azt veszem észre, hogy egy árva mukkot sem értek és halvány lila segédfogalmam sincs, miről volt szó az elmúlt 1-2 oldalon.

Tanuljam a Sommsich Réka féle 70 oldalas jegyzetet, elég lesz az? Vagy küzdjek tovább a könyvvel?

Október 7-én megyek, ja itt szólok, hogy nézzetek e-mailt, mert módosultak a kezdő időpontok: írásbeli 9.00 óra, szóbelik pedig 13.00 óra...a frász kitört, mikor nekem megjött az e-mail, mert a tárgyba azt írták, hogy "értesítés szakvizsga időpont módosításáról", azt hittem másik napra tettek át.

Na gyerekek, kitartás, várom a véleményeket EU-jog ügyben, praktikákat és persze kérdéseket is, ha van.

Textilhal: az EU-hoz egyenlőre még lövésem sincs, úgyhogy nem tudok segíteni, javasolni, mindenesetre nem nyugodtam meg az írásodtól...:/

A többiek meg biztos nagyon tanulnak, nagyon havaznak, mert nulla itt a forgalom...:(