Szakvizsga - "A " rész (polgár)

Hát majd meglátjuk :) csak azt nem tudom hogy mit fogok mondani amikor megkérdezik hogy fenntartom e a megoldásom vagy sem!na mjad csütörtökön kiderül!addig is köszönöm! :)

Egyébként ritka eset, hogy az elsőfokú bíróság hatásköre hiányában járjon el, de ez ugyanolyan eset, mintha 11 M-s pertárgy esetén hozna határozatot az elsőfok. Chelsy jogesetében peren kívül megegyeztek, azért nem volt ellenkérelem.

Chelsy! Ha jó lesz a megoldásod (szerintem igen) jössz nekem egy üveg 6 puttonyos tokajival :)

áááá!ne idegesítsetek! :) egyébként meg a pp 130 b) szól a hatáskör hiánya miatti idézés kibocsátása nélküli elutasításról a 314 (2) meg a 130 c) re utal vissza az meg ugye nem a hatáskör hiánya amire ugye a pp 28 vonatkozna!

Nem akarok nagyképű lenni, de nagyobb összegben mernék fogadni az általam leírt megoldásra. Na, nem alapból vagyok ám ilyen okos, hanem pont ilyen jellegű kérdést már többször megbeszéltem kollégákkal. De, senkit sem akarok meggyőzni.

Amúgy szerintem mindkettő mellett lehet érvelni elég. Ezért is szép ez a szakma. :) Ilyen esetben szerintem nagy gond nem lehet, ha megfelelően érvel az ember.

De csak ellent mondott a meghagyásnak nem kifejezetten ellenkérelme volt egyebet a második tárgyaláson nem nyilatkozott csak perköltséget kért.akkor a Pp.314. (2) bek nem játszik? Mert ha azt nem vette figyelembe az elsőfok akkor az olyan eljárási hiba ami hatályon kívül helyezésre ad okot!
hát nem tudom!az az igazság már semmiben nem vagyok biztos sőt amit eddig megtanultam már azt sem tudom egy nagy massza van a fejemben :) kíváncsi leszek a szóbelire!

AMDE

A pénz fizetésére irányuló, 1 millió alatti követelésekre vonatkozó szabály, mely szerint ezeket a követeléseket csak fizetési meghagyásos eljárásban lehet érvényesíteni, akkor egyúttal eljárás értékéhez köthető hatásköri szabály is? Eddig nem kötöttem a Pp. 314.§-t a 28.§-hoz. Még jó, hogy nem ebből fogok írásbelizni. :)

Nah, az alperes érdemi perbebocsátkozása után.
Olyan gyorsan akartam írni, h lemaradt a fele :)

Pp. 28.§
Hatáskör hiányát nem veheti figyelembe a bíróság, ha az a pertárgy értékétől függ.
Szerintem az a tuti megoldás, Chelsy, amit te is írtál.

hát igen! köszönöm! AMDE megoldását írtam én is, majd mikor kiléptem a teremből beugrott a másik is ami szerintem a jó. csak nem találom hozzá a bh-t, persze ha egyáltalán van

Ebben az írásbeli feladatban nem kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető igényről lett volna szó? Vagy ennyire azért nem szoktak beugratós feladatokat feltenni?

Chelsy!
Másodfok: tárgyaláson kívüli végzésével részben megváltoztatja az elsőfokú végzést, és a felperest terhelő perköltség összegét az útiköltségre szállítja le. egyebekben helybenhagyja. Fellebbezésnek helye nincs.
Pp. 136/A (2), 259. §, 253. § (2) 257.§ (1)

Sziasztok!
Pp írásbeli feladat:
X.Y. felperes 176.000 ft megfizetése iránt indít keresetet, mivel V.Z. alperes a fenti összeget nem fizette meg neki, mint vállalkozói díjjat a nála elvégzett kőművesmunka után, mondván, hogy hibásan teljesített és ez az összeg az amit visszatartott arra, hogy a munkát kijavítsa.
A bíróság kitűzi a tárgyalást, amelyen az alperes szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg.
A bíróság felperes kereseti kérelmének megfelelően bírósági meghagyással kötelezi az alperest.
Az alperes a törvényes határidőn belül ellentmondással él, amelyre lerója a felhívásban megjelölt illetéket.
A bíróság új tárgyalást tűz, amelyen mindketten megjelennek, de a felperes közli, hogy eláll a keresetétől, mert megegyeztek. Az alperes a per megszüntetését nem ellenzi, de kéri a bírósági meghagyásra lerótt illeték megfizetésére és útiköltségének megtérítésére kötelezni a felperest.
Az első fokú bíróság a pert megszünteti és kötelezi a felperest arra, hogy fizesse meg az alperes részére az általa a bírósági meghagyás ellentmondására lerótt illetéket és az útiköltségét.
A felperes fellebbez a perköltség tekintetében.
Az alperes nem nyilatkozik a fellebbezésben foglaltakra.
Másodfokú határozatot kell írni.

ha esetleg valaki tudja hozzá a Bh-t vagy a megoldást azt megköszönném, sürgős lenne

köszi!

Kicsit megkésve, de köszi a választ.

Benne.

Kizárólagos illetékesség: a Pp. általános részében 2 esetben jelenik meg: 41.§ (3) és 230.§ (2).
Ha jól emlékszem, Kengyel Miklós pp könyvében benne van.

Sziasztok!

Azt szeretném megkérdezni, hogy mi a franc az a kizárólagos illetékesség? Hol találom meg? Köszönöm, hogy segítettek!!!

Sziasztok, megint lenne egy kérdésem. A Gt szerint a részvény átruházása akkor hatályos és a részvényes a jogait akkor gyakorolhatja, ha a részvénykönyvbe bejegyezték. Ugyanakkor azt mondja a Gt, hogy nem kell bejegyezni a részvénykönyvbe, aki így rendelkezett. Most akkor, aki így rendelkezett, hogy ne legyen bejegyezve, annak mi van a jogaival, hogyan gyakorolhatja? Ez nem derül ki a Gt-ből, számomra legalábbis. Nem értem a dolgot, hátha valami gazdaságiban jártas kolléga tudja a megoldást. Előre is köszi!

A kiskorúakról való állami gondoskodást a Csjt.-ből kiemelve a gyermekvédelmi törvény szabályozza, amin anno én is padlót fogtam, mert hosszú és rágós törvény. Én annyira voltam hajlandó, hogy a 15. §-ában foglalt összefoglaló felsorolást megtanultam, itt vannak leírva az egyes gondoskodási formák, utána pedig hosszasan részletezi ezeket a törvény.

Nézzétek meg az említett szakaszt, hogy legalább fogalom legyen arról, milyen gondoskodási formák léteznek...egyébként még soha senkitől nem hallottam, hogy kérdezték volna sem részleteiben, sem pedig említés szintjén.

Kitartást és sok sikert!

AMDE, én az általad említett törvényt nem tanulom, mivel szerintem nem polgári jogi témakörbe tartozó és a tételsorban sincs megemlítve, tehát úgy veszem, hogy nem ennek a tartalma kell. Mondjuk jó kérdés, hogy mi kellhet helyette. Minden esetre a Csjt. VIII. fejezetének címében benne van a kiskorúakról való állami gondoskodás is, ezért valahol abban lehet a válasz. Hogy konkrétan mely rendelkezés, azt sajnos nem tudom.

Köszi, kismancsi! 9 nap múlva írásbelizek, most a teljes káosz állapotában vagyok. Úgy érzem, h nem áll össze a fejemben az egész anyag.
Ja, még egy kérdés, a kiskorúakról való állami gondoskodás (A/1/84. tétel) c. tételhez vajon az 1997. évi XXXI. tv-t kérik? Mikor megláttam, hány oldal, elgondolkodtam, h egyáltalán kinyomtassam -e. Szerintetek?

Az alaptörvény nagyjából ugyanazt mondja, mint a régi alkotmány, "mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti". XXVIII.cikk (7) bek. Közhely, tartok tőle hogy inkább konkrét kérdések merülhetnek fel ezügyben pl. mit lehet fellebbezni és mit nem, lehet-e fellebbezni, ha ez és ez van, no, ember legyen a talpán aki meg tudja jegyezni a Pp összes ezzel kapcsolatos szabályát...

Lenne egy kérdésem. A jogorvoslathoz való jogot ti miből tanuljátok? Őszintén szólva még nem volt lelki erőm kibogarászni az új alaptörvényből.

Köszönöm Hazo és Textilhal! :) A XXV. Ped-et megnéztem, közben rájöttem, hogy Ped és nem PK és ok, az tényleg fontos, de a kérdések szerintem akkor is furák voltak, nekem Sann vizsgájából csak a Pp-s rész tűnt korrektnek, azok tényleg lényeges dolgok. Próbálom átrágni magam a gazdaságin és egyre inkább kétségbe vagyok esve... a csődöt+felszámolást a büdös életben nem fogom tudni rendesen megtanulni...a lényegét értem, az rendben, de az a rengeteg határidő, meg a sok EK rendeletes utalás kiborító. Arról nem is beszélve, hogy amit most vért izzadva próbálok memorizálni, az márc.1-től nagyrészt hatálytalan lesz. Az új verziót viszont VÉGKÉPP nem lesz se időm, se energiám átnézni sem, nemhogy tanulni. Hazo, én az eltéréses szabályokat úgy próbálom megjegyezni, hogy nem vetem össze a "rendessel", csak, mint kivételt próbálom megjegyezni (pl. itt nincs helye viszontkeresetnek, itt nincs helye szünetelésnek stb.)de én is utálom őket, meg az összes kivétel alóli kivétel alkivételét :(