rövid komment dr. Csabai Virgínia cikkéhez

"Még göröngyösebb az út az ügyvéddé váláshoz"
írta: dr. Csabai Virgínia (2010.dec.13.)

Első ránézésre jó kis cikknek tűnt. A téma most a figyelem középpontjába került és megosztja a jogásztársadalom véleményét. Azt hittem egy tartalmas értekezést olvashatok majd ennek kapcsán dr. Csabai Virgínia cikkében, de sajnos csalódnom kellett.
A törvényjavaslat szövegét és a hozzá fűzött módosító indítványokat az Országgyűlés honlapjáról bárki elolvashatja. Én is elolvastam már korábban, és ezért egyből feltűnt, hogy a T. Szerző többnyire csak bemásolta szószerint az indítványozók módosító javaslataihoz fűzött indokolások szövegét. Nos, ehhez biztos hatalmas szellemi tevékenység kifejtésére volt szükség a részéről, és persze rengeteg időt tölthetett a megírásával. Gondolom az interjú alanya a saját főnöke lehetett. Rémlik, hogy hallottam már róla, és ezek alapján nem állíthatnám, hogy tekintélyes képviselője lenne a szakmának. Brrrrrr

Miből gondolod, hogy megosztja a "jogász társadalom" véleményét a kolléganő cikke? Volt már valamilyen reakció? Oszd meg velünk légyszíves, ha ilyenről van tudomásod. Ha és amennyiben a főnökét szólaltatta meg, akkor mi van? Az ifjű kolléganő két éve végzett a Pázmányon, nyilván azóta ÜJ. Mi a gond azzal, hogy "vajaz" a főnöknek.

Dr.Attika!
Szerintem ha nem hirtelen felindulásból reagáltál volna a kommentre, akkor nem értetted volna annyira félre a lényegét. Drmej nyilván nem arra gondolt, hogy a kolléganő cikkje osztja majd meg a véleményeket (hisz ő csak a politikusi indokolások ismertetésére szorítkozott), hanem hogy a nemrég napvilágot látott jogalkotói döntés csak a kiindulópontot jelenti egy minőségileg kifinomultabb ügyvédség megteremtéséhez, és majd az ennek nyomán jelentkező további reformelképzelések kapcsán már biztosan lesznek véleménykülönbségek. Ez tuti. Egyébként most utánaolvastam az említett módosító indítványoknak, és hát lehet, hogy tényleg túl gyakran alkalmazta a Ctrl C és Ctrl V billentyűkombinációkat az „ex-pázmányos” szerző. Ilyenkor azért illett volna szerintem lábjegyzetben hivatkoznia, ha már egyszer szószerint idézett. A főnöke helyében azért erre nem adnék neki bónuszpontot :-D, nekem annyira nem jött be.

Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy nem 2010 hanem 2011 január 1-től...

Húúúú, biztos dühös lett a szerző, hogy kritizálni mertétek a cikkét, mert rögtön leszedte a hibás irományt a honlapról és most már feltették a korrigált változatot. Eléggé maximalistának tűnik, aki nehezen viseli el a kritikát. De legalább most már tudja, hogyan kell korrekt módon megírni cikket, ha már szó szerint citál valakitől.

Ez nekem már a korábbi cikkeinél is feltűnt! Örülök, hogy ti is észrevettétek!!!
Voltaképp "lenyúlja" mások gondolatait, és a sajátjaként tünteti fel őket.
Az alkotó tevékenység mondjuk nem erről szól, „kedves” Csabai Virginia!

Dr. Csabai Virgínia törvénykezési szünetről szóló, egyébként összeszedett cikkében szerepel az alábbi bekezdés:

"Nem ad iránymutatást azonban a jogszabály arra a ritka, de létező esetre, amikor a fél a keresetlevelet az elsőfokú határozatot hozó szervnél igazoltan határidőben benyújtotta, a keresetlevél és az ügy iratai azonban a felterjesztésre és továbbításra nyitva álló határidőkre figyelemmel a bírósághoz nem érkeztek meg ( Pp. 331. § 2 bek.) . A törvény szerint ilyenkor ugyanis a keresetlevelet a bíróságnál is be lehet nyújtani, kérdés azonban, hogy ebben az esetben hivatkozhat- e fél a törvénykezési szünetre - arra is figyelemmel, hogy a közigazgatási szervhez már egyszer – igazoltan - határidőben benyújtotta, csak az nem került továbbításra a bírósághoz."

Én ezt egyszerűen nem értem, ha az ügyfél a keresetet határidőben benyújtotta az elsőfokú közig. szervnél, vagy egyszerűen postára adta, sőt, ha 30 napon belül a bíróságon nyújtotta be, akkor mindenképpen határidőn belül tette ezt, függetlenül attól, hogy a közig.szerv mikor továbbítja azt a bíróságra. Így nem merülhet fel a továbbítás késedelméből fakadó probléma a határidő megtartottságát érintően és ennek semmi köze a törvénykezési szünethez. Valójában az ügyfelek általában a 30 napon adják postára a keresetet, az kb. a 35. napon érkezik be az elsőfokú szervhez, mely a 38. napon továbbítja a másodfokú szervhez, ahova az mondjuk a 40. napon érkezik be, és akkor a 48. (ha van vh felfüggesztés) vagy 55. napon kerül postázásra az iratanyaggal együtt a bíróságra (megérkezik legkésőbb a 60. napon).

A Pp. 331. § (2) bekezdés azt a helyzetet rendezi, ha "homokszem kerül a közigazgatás finom gépezetébe" és a kereset a fenti folyamatban valahol elakad. Azonban mindez egyáltalán nincs kihatással arra, hogy ha a 30 napon postára adják, akkor minden körülmény között határidőben benyújtott a kereset.

Akkor jó.

Hogy mindíg van valakinek valami baja a Virgínia aktuális cikkével...:)))

lehet még cikizni, fikázni, szemétkedni?

*

„Persze itt most nem arra a szünetre gondolok, amelynek jogi jelentőségét a bíró egy büntető PERBEN”

büntető PER???

ilyen tudtommal nincs,
csak büntetőeljárás

Tóth Mihály tanár úr (PPKE-JÁK, PTE-ÁJK) haragudna...

*

„JOGszolgáltatás”???

lehet, hogy így érez a szerző, hogy ez van ma
(én is) itthon, de attól még nem így hívják, hanem:
igazságszolgáltatás

*

„PARAGRAFUS”???
ezt így leírni nem elegáns, nem szép,
pláne nem többször

(kimondva sem szép)

akkor már inkább "szakasz",
[vagy "rendelkezés"...]

*

„közigazgatási határoztok bírósági felülvizsgálta iránti KÉRELMEKET”

inkább: keresetet

*

„A törvénykezési szünet fogalma ugyan még a BÜNTETŐJOGBÓL hiányzik”

büntetőjogból hiányozni is fog mindhalálig,
az anyagi jogot hívjuk így,

helyesen: büntető eljárásjog

*

és:
bocsánat
(ha publikálunk, legyünk tökéletesek)

Túlzol. A kifogásoltak egy része szerintem elfogadható.

na jó

(de aki egyetemen oktat, legyen jogásziasabb)

Egyetemen oktat?!

a pázmány jogi karán európajogot oktat

http://www.jak.ppke.hu/…/oktatok.htm

Csak hogy mindenkit megnyugtassak, ebben a félévben nem oktat - a Neptun szerint - mondjuk szerintem tavaly sem, csak ott maradt a neve az oktatók közt.

Kedves Hunfrakk!

Neked úgy látom, nagyon sok a szabadidőd, érdemesebb lenne olyanra fordítani, ami nem más munkájának "cikizése, fikázása és szemétkedés".Az általad hibásnak vélt részek összegyűjtése csupán azt a benyomást kelti, hogy a joghoz távolról sem értesz, így legközelebb kérlek, hogy inkább bármilyen módon építő - lehet ez akár negatív, akár pozitív - kritikát írj kommentként, annak talán több értelme lenne. És "ha már publikálunk", kedves hunfrakk, (csak megjegyzem) szabad a pálya, szívesen véleményeznék egy általad tökéletesre készített cikket.

Ledöbbenve olvastam a korábbi hozzászólásokat is, mert rendszeres fórum olvasóként ismerem és szeretem Virgínia cikkeit. Természetesen mindenkinek más a véleménye, de kifejezetten rosszindulatúnak találom az őt ért kritikákat, melyek érzésem szerint inkább személyének szólnak és nem az írásainak.
Nem akartam senkit bántani, de véleményt alkotni lehet intelligensebb módon is, preferáljuk már inkább ezt.

Khmmm.

Virgínia örült az itteni kritikáknak

tanult belőlük és igazat adott az itt felvonultatottaknak

jobb, ha itt jelenik meg "szemétkedő", de igaz szöveg, mintsem egy jogtudományi magazinban, folyóiratban kritikaként, recenzióként

hiába jó egy mű tartalmilag, ha formailag nem az,
vagy ha szerencsétlen a szóhasználata

büntetőperről meg újságírók írnak csak

Kezdőként a Jogi Fórumon (más, alkalmasabb topikot futó nem találván) itt szólnék hozzá - mivel dr. Csabai Virginia ezen témájú cikke indította el ezt a témát - ahhoz az ügyhöz, amihez kapcsolódóan Sereg András a http://www.jogiforum.hu/hirek/28810 c. link alatt található; "Ügyvéddé válni nem kell félnetek" c. cikke is tárgyal.
Ez ugyebár az Ütv. 13.§(3)d.) pontjában foglaltakkal kapcsolatos eseménytörténetet taglalja.

Először is mindenki szíves figyelmébe ajánlanám az Alapvető Jogok Biztosának AJB 2553/2012. számú ügyében tett jelentését.

Sajnos még nincs fent - legalábbis én még nem találtam meg - a www.ajb.hu c. oldalon (s a MÜK honlapjának "Hírek, aktualitások" c. menüpontja alatt, az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos ombudsmani jelentéseket felsorakoztató résznél sem http://www.magyarugyvedikamara.hu/tart/index/40/1 )de ez feltételezhetően azért van, mert még nagyon friss az anyag - 2013. márc 22-ei keltezésű.

Ebből idéznék, a 10 oldalról:
"A most vizsgált probléma megerősített abban a véleményemben, hogy a teljes rendszer átgondolása, reformja - beleértve az ügyvédjelölti képzést - nem tűr további halasztást. (...)A rendszerszintű ellentmondások feloldása keretében - bár az Alkotmánybíróság szerint nem állapítható meg az alaptörvény-ellenesség - megfontolás tárgyává tehető a kamarai tagság feltételeinek ismételt átgondolása is, van-e olyan eszköz, amely révén kisebb korlátozás mellett a nem kívánt piackorlátozó hatás kiszűrésével az ügyvédi hivatás magas szintű kvalitásainak fenntartása, illetve közvetetten az ügyfelek védelmének az érdeke megvalósítható lenne. (...)felkérem a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy tekintse át a hatályos szabályozás rendszerét (...) intézkedések megtételével biztosítsa az egységes jogi szakvizsga rendszere, valamint az ügyvédi kamarai tagság feltételrendszere között meglévő rendszerszintű ellentmondások mielőbbi feloldását."

Miután az anyagot még nem találtam meg sehol feltöltve - az állításom hitelességét alátámasztandó - a jelentést elküldöm a Jogi Fórum impresszumán megadott info@jogiforum.hu címre.

Megítélésem szerint egyébként az Ütv. 13.§ (3) d.) pontjában foglaltak kapcsán eddig történtek - egy viszonylag szűk szakmai kör érdekein túlmenően - a jogállamiság alapvető kérdéseit is érintik.(!)

Az eddig történtek felvetik ugyanis a következő kérdéseket is:

• az ombudsman megkeresése eredményeként hajlandó-e intézkedni a KIM a visszásságok megszüntetése érdekében?
• amennyiben nem, úgy milyen hatékonyságúnak ítélhető az alapvető jogok védelmét szolgáló hivatal, és ez esetben - napjaink Magyarországán - egyáltalán van-e értelme azt fenntartani?
• nem érzi-e a KIM - gondolok itt pl. a Magánjogi Főosztály vezetőjének a jogalkotási folyamat előmozdításának kérdésére adott válaszával (lásd lentebb) - hogy maga a KIM, illetőleg a Kormány mintegy intézményesíti a "rendszerszerű ellentmondások és visszásságok" fennállását?

„...A jogalkotónak továbbá arra is figyelemmel kell lennie, hogy az Alkotmánybíróság másik döntése miatt a bírák és ügyészek felső korhatárára vonatkozó szabályozást újra kell gondolnia a jogalkotónak (az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló T/9598. számú Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat). Ennek következtében pedig bírák és ügyészek másik jogi hivatásrendben történő érvényesülése tekintetében nem áll fenn azonnali beavatkozást sürgető szabályozási érdek.”

Gondolok itt arra, hogy - e válasz szerint legalábbis(!) - azok a jogi szakvizsgával rendelkező (de nem a "nyugdíj-problémával" érintett ügyészi, vagy bírói körhöz tartozó) állampolgárok, akik a korábban ugyanúgy(!) nem dolgoztak legalább 1 évig ügyvédjelöltként, vagy ügyvédként, mint a Főosztályvezető úr válaszban érintettként megjelölt csoportba tartozók, nem bírnak azonos értékkel „a másik jogi hivatásrendben történő érvényesüléshez való joguk tekintetében ”akkor, ha az ügyvédi hivatás felé váltanak váltani! (Itt a lényeg - legalábbis számomra ez látszik annak(!) - hogy a Kormány egy saját maga okozta problémát úgy akar megoldani, hogy azzal egy másikat teremt - legalábbis az eddigi álláspontja fenntartásáig!)

• amennyiben tehát a KIM 2012 nyarán - a XX.-MIKFO/366/2012. számú módosító javaslat szerint - indokoltnak és szükségesnek tartotta a

jogszabály megváltoztatását, most miért látja ezt gyökeresen másképpen? (Mellesleg jegyzem meg, a tervezetben szó sincs a nyugdíjkorhatárral érintett bírákról és ügyészekről, mint ahogyan arra a Főosztályvezető Úr hivatkozik...)

• ez a kérdés a Magyar Ügyvédi Kamara elnökéhez ugyanígy feltehető, tekintettel arra hogy - a MÜK honlapjának "Hírek, aktualitások" c. menüpontján található információk szerint - a most hatályos szöveg helyet a visszásságot egy csapásra megszüntető következő tartalmat javasolta:

(3) A kérelem benyújtása előtti három évben legalább egy évet jogi végzettséghez kötött munkakörben dolgozott.

(folyt. köv.)

Feltehetőek (lennének) kérdések - tiszteletben tartva természetesen, hogy határozata mindenki számára kötelező és megfellebbezhetetlen - az Alkotmánybírósághoz is:

Vajon a kapcsolódó jogszabályi környezetre tekintettel is kellő körültekintéssel járt el az AB a IV/893/2012. sz. határozata meghozatala során, ha az indoklásának magva így hangzik: „...az ügyvédi hivatás magas szintű szakmai kvalitásainak fenntartását, ezáltal közvetetten az ügyfelek védelmének az érdekét olyan értéknek tekinti, amely indokolhatja azt, hogy egy bárki által elvégezhető, kötelezően megkívánt speciális feltételhez kösse a jogalkotó a kamarai tagságot.”

Vajon megállapítható (lenne)-e a kellő körültekintés,ha figyelembe vesszük a következő jsz.-i rendelkezéseket - és az abból levonható következtetéseket?

• A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. tvr. -ben foglaltak,
• Pp. 67.§ (2) A perben a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosát (jogi előadóját) az ügyvéd jogállása illeti meg.
• Gt. 11.§ (3) A társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
• Gt. 18. § (1) (...) A társasági szerződés módosítását a gazdasági társaság jogtanácsosa is ellenjegyezheti.
• Inyt. 26.§ (9) Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet.

Még sorolhatnám. A lényeg, hogy a jogalkotó - egy kivételével, erre lentebb utalok -ugyanazon tevékenységeket teszi lehetővé az adott cselekmények elvégzését illetően, mint az ügyvédeknek.
A jogtanácsos által képviselt szervezeteknek - illetve munkaviszonnyal összefüggésben álló perekben az általuk képviselt munkavállalóknak - éppen ugyanolyan érdekük fűződik a magas szakmai kvalitás meglétéhez, mint az ügyvédek ügyfeleinek!

Minden jogász számára ismert, hogy a lényegi különbség - az Ütv. 13.§ (3) d.) problémakör szempontjából - éppen az ügyfélkörben van.

„Jtvr. 1.§ (5) A jogtanácsos – ha e törvényerjű rendelet eltérően nem rendelkezik – a (2) bekezdésben meghatározott tevékenység(a továbbiakban: jogi tevékenység) ellátására magánszemélytől megbízást nem fogadhat el. A jogtanácsos a büntetőeljárásban védőként nem járhat el.”

Valóban, ebből kitűnik, hogy egyetlen tevékenység ellátásának jogosultságában is van különbség: „A jogtanácsos a büntetőeljárásban védőként nem járhat el.”
De az az 1 év, amit megkövetel a az Ütv. 13.§ (3) d.,)vajon kellő garanciát - és ezáltal elegendőm okot is?! - jelent arra, hogy a megkövetelt 1 év alatt az ügyvédjelölt (ex-ügyvéd)szerzett büntetőjogi gyakorlatot?
Egyáltalán nem.

A fentieket figyelembe véve tehát egyetlen következtetés vonható le a jogszabály jelenleg hatályos szövegének a fenntartásából: a piac védelme!
Ez pedig megvalósul, hiszen a jogtanácsos - munkaviszony, vagy tagi jogviszony alapján - sokkal szűkebb ügyfélkört tud kiszolgálni!

...és egy szerény kérdés:
A jogalkotónak a jogszabály elfogadásakor - és ebből következően az utólagos normakontroll során az AB-nek is - a szükségesség és arányosság kérdéséhez kapcsolódva (kellő mélységben) vizsgálnia kell az alkalmasság kérdést.
A jogszabályi változást 2011-ben hatályba léptető T/1507. sz. módosító javaslat indoklása így hangzott:

„Az ügyvédi hivatás magas szintű végzéséhez elengedhetetlen a komplex tudás, amit csak a
gyakorlati készségek megszerzésével lehet elsajátítani.
A Javaslat új feltételének meghatározása közérdek, ugyanis az ügyvédekkel szembeni közbizalom
fenntartása változatlan feltételekkel már nem biztosítható .”

Azt, hogy a hivatkozott komplex tudást csak így lehetne megszerezni, a fentiek egyértelműen cáfolják (szükségesség kérdése.) Azt, pedig, hogy alkalmatlan is a jsz. a következő köztudomású tények bizonyítják:

A sajtó útján nyilvánosságra került esetek,ugyanis kivétel nélkül arról szóltak, hogy az adott ügyvéd nem tartotta be azokat a jogi és etikai normákat, melyeket számára az adott ügyben a vonatkozó jogszabályok előírtak – s egy esetben sem arról, hogy az adott ügyvéd azért okozott volna kárt, mert „ a tudása nem megfelelő”. Az ügyvédi hivatás megbecsülésének a csorbítását szinte kivétel nélkül tapasztalt, több éve praktizáló ügyvédekről szólnak, olyan jogászokról tehát, akik a cselekményük elkövetésekor rendelkeztek azzal a gyakorlattal, melyet a kamarába való belépéshez a ma hatályos Ütv. 13.§ (3) d.) pontja elfogadhatóként fogalmaz meg.

...ők, akik ilyen vétségeket követtek el, mind mind átmennének a mostani jogszabályi rostán, de az a hosszú évek óta tevékenykedő közjegyző, jogtanácsos, volt köztisztviselő, aki bármi ok miatt is ügyvéddé kívánna válni: nem.

Kérdezem tehát: alkalmas volt a 2011-ben hatályba lépett változások alapját képező módosító javaslat a saját maga megfogalmazott céljai elérésére?!...

...persze, lehet most mondani, hogy az ilyen személy menjen el 1 évig alkalmazott ügyvédnek. ...persze, ha talál ilyen állást napjainkban. (Ez felveti az AB indoka másik felének is megalapozottságának kérdését: "bárki által elvégezhető...")
Azt meg nem vitatja senki, hogy az alkalmazott ügyvéd lehetőségei nem ugyanazok, nint a teljes joggal (önállósággal)és kamarai tagsággal rendelkező ügyvédnek...

Mielőtt bárki félreértené - vagy félremagyarázná - lentebb írt hozzászólásaimat: azok 3 elkülönített részből állnak. (Alap-beállítás szerint időben visszafelé haladva találhatóak meg.)

Az időben legkorábbiban utalok csak az ombudsman jelentésére, az azt követő kérdések saját felvetéseim - és nem áll szándékomban az utóbbi két hozzászólásomban felvetett kérdéseket úgy beállítani, mint ha azt az Alapvető Jogok Biztosa jelentése tartalmazná. (Remélem mindenki számára hamarosan elérhetővé válik a jelentés a hivatal honlapján.)

Ettől függetlenül még remélem elgondolkodtatóak, s - amíg valaki az ellenkezőjükről meg nem győz - fenntartom azokat!

Azokban, akikben felháborodást / ellenvetést keltenének soraim, idézném a Voltaire-nek (mások szerint Jefferson-nak) tulajdonított sorokat:
„...semmiben nem értek vele egyet, de az életemet adnám azért, hogy a véleményét elmondhassa...”

Nyitott vagyok a vitára!

Szakmai alapon minden alkotmánybíró döntése vagy érvelése vitatható, erkölcsi alapon azonban nem – állítja Bihari Mihály...

http://www.jogiforum.hu/interju/104

Ezt mondom, bár úgy tűnik, az általam feszegetett kérdés kapcsán senkit sem érdekel...

...Úgy tűnik, mégis:
http://www.jogiforum.hu/hirek/29371

A jogtanácsos ügyfélköre igazodik a kockázatának mértékéhez, nincs értelme az ügyvédhez hasonlítani.