154/A. § (13) bek. szerint az ingatlan birtokba adása során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik.
Tehát csak a birtokba adás során, ami a jogszabályt szűken értelmezve az a szűk óra, vagy néhány óra, amikor az átadás zajlik. Tágabban értelmezve onnantól, hogy a végrehajtó kitűzte az eljárás időpontját. Nagyon tágan értelmezve pedig a kérelem beadásának idejétől.
Én a legtágabb értelmezésnek vagyok a híve, ugyanis adott esetben az átadás költségeit előlegezni kell, ami logikusan megelőzi a kitűzést, és amire a 34. § azt mondja, hogy az a végrehajtást kérőt terheli. Tehát az árverési vevő már a kitűzést megelőzően is vh-kérőnek tekintendő, ez az időszak pedig a kérelem benyújtásával, de legkésőbb a jegyző értesítésétől számított 60 nap elteltével elkezdődik.
De vannak itt nálam okosabbak, hallgassuk meg őket is.
Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás
Tisztelt Szakértők!
Egy végrehajtói ingatlankiürítést elrendelő jegyzőkönyvet (mint végrehajtói intézkedést) adós megkifogásolt, azonban az elsőfokú bíróság a döntése előtt nem hallgatta/nyilatkoztatta az árverési vevőt (csak az adóst, a végrehajtót, valamint a de facto végrehajtást kérőt). A birtokbaadás pontosan mely szakaszától minősül az árverési vevő végrehajtást kérőnek?
A végzést meg fogom fellebbezni, mert a jogvesztő határidőket a bíróság nem a Pp. szerint számolta, de ezen felül milyen törvényhelyre hivatkozhatok atekintetben, hogy a bíróság az elsőfokú döntés meghozatalában nem nyilatkoztatta a de jure végrehajtást kérőt?
Köszönjük mindenkinek. Valószínűleg az lesz a vége, hogy kilakoltatási pert indítunk de mire 1/1 lesz tesóm addigra már lehet decembert írunk. Remélem a héten az ügyvéd mond valami bíztatót, mert ez így nem nagyon nincs rendben
pincode11,
Szerintem az ingatlan nem azért volt lakottan árverezve, mert az ex-férj benne lakik. Hanem mert a tulajdonostárs tesó lakik benne, Vht. 141. § (3) c). Akárki is vette volna meg árverésen, tűrnie kell, hogy a tesó mint tulajdonostárs továbbra is ott lakjon. Ezért volt olcsóbb. Az adós köteles kiköltözni, legfeljebb a tulajdonostárs jogán maradhat benn, mint pl. szívességi használó. Itt ilyen nincs, a tulajdonostárs nem akarja, hogy bent maradjon. A végrehajtó nem üríti ki az ingatlant, mert erre csak beköltözhetően árverezett ingatlannál köteles.
Ha az ex-férj úgy gondolta, hogy a tulajdonostárs (a tesó) nem lakik benne, ezért beköltözhetően (drágábban) kellett volna árverezni, kifogást emelhetett volna a hirdetmény ellen. Nem tette, így járt.
Ezért szerintem ha a tesó lakáskiürítés iránt pert indítana az ex ellen, azt szerintem megnyerné, az ex az igényét a beköltözhető-lakott különbözetre pedig bukná.
Egy jó példa, hogy mennyire ködös a ficsúr: Azt hitte, hogy neki kell kifizetni a vételárat tesómnak és kihangsúlyozta, hogy kp-ba adjuk oda. Erre mondtuk, hogy semmi akadálya és ügyvéd jelenlétében megvásároljuk a részét (de már az árverés élő volt) és ő akarta elintézni de azóta szót sem ejtett erről. Természetesen most már tárgytalan
Igen. Mi is így gondoljuk logikusnak, hogy tesóm a lakott személy aki miatt lakottan lett árverezve nem az adós miatt. Ezért állunk értetlenül, hogy akkor kéne egy határidőt szabni meddig mehet és pakolhatja ki a cuccát utána meg csituljon
Egyébként rosszul gondolod, ha miatta volt lakottan árverezve az ingatlan, akkor nem kérhetsz tőle használati díjat (és nem bérleti díjat).
De egyébként szerintem nem miatta volt, hanem pont a tesód miatt volt az ő része lakottan árverezve. Hiszen a főszabály az, hogy beköltözhetően kell árverezni, az adósnak mennie kell...
pincode11,
Tényleg azt hiszed, hogy olyan hülye, hogy aláír egy bérleti szerződést, majd direkte nem fizeti azt?
Ha igen, akkor ne is lacafacázzatok tovább, lecserélni a zárat és elhajtani a fenébe. Valszeg éhenhal, mert elfelejt enni...
Így nem tudtam meg a választ, hogy ez opció lenne vagy sem ezestben? Csak magánvéleményt kaptam
Attól, hogy egy bérleti szerződést megkötnek közjegyzővel az ex ezzel hivatalosnak látja a dolgot. Jobban belemenne, mintha csak egymás között írnának
„ de így tesóm megnyerheti a pert HA mégis aláírja? ”
Lehet, hogy túl hülye dolgokhoz, de ennyire hülye mégsem lehet.
Ahhoz szerencsére túl hülye az exe, hogy ilyenért pereskedjen de jobb felkészülni. És ha bérleti szerződést kötne tesóm egy közjegyző által amit nem fizet az ex azzal meg lehet nyerni az ügyet szerződés szegésért? Mondjuk ahhoz alá kéne írnia az exnek de így tesóm megnyerheti a pert HA mégis aláírja? Tudtommal kötelezheti bérleti díj és rezsi fizetésre. Vagy ezt túl gondoltam?
„Kilakoltatási moratórium alatt ha a kilakoltatási pert megnyernénk akkor ezidő alatt is ki lehet rakni?”
Nem, de miért kevered a szezont fazonnal? A kilakoltatási moratórium az nem pereskedési moratórium, tehát pereskedni nem tilos. Aztán, ha a per a moratórium ideje alatt fejeződik be, nagy kaland, a moratórium utánra kérheted a kilakoltatást.
De kit is lakoltatnál ki? Merthogy te vagy birtokon belül, ő pedig nem is lakik ott. Miért is akarnál pereskedni? Indítson pert ő, ha sérti, hogy nem engeded be a házba! Fog is, de nem azért, hanem a lakott-beköltözhető ár különbözetéért.
De tegyük fel, megnyernél egy ilyen pert (nem nyernél). A lakcíme akkor is ez fog maradni, és ha önként nem jelentkezik ki, az is marad.
Mi a valós problémád? (Tudom, nem a tiéd, hanem a testvéredé.)
A lakcím semmilyen jogot nem keletkeztet az ingatlanra. Teljesen indifferens minden szempontból, hogy oda szól-e.
De ártani nem árt, kijelenteni.
Szerintem esetében, ha havonta 1-2x jelenik meg, eléggé megalapozottan lehet hivatkozni a 182/A.§ (3) "a" pontjára.
Nem akarjuk azt, hogy a bejelentett lakcím ami az egyetlen bejelentett mivel a barátnőjénél lakik de oda ideiglenesen sincs bejelentve, ez akadályozzon abba, hogy kitegyük onnan
Kilakoltatási moratórium alatt ha a kilakoltatási pert megnyernénk akkor ezidő alatt is ki lehet rakni? Elindítani elfogjuk ha nincs más opció de ebből csak a moratórium után lehet kirakni. Vagy rosszul gondolom?
Pont ezért, mert nem életvitelszerűen lakik ott ki akarjuk jelenteni ha meg lehet lépni. Ha már őt nem tehetjük ki és zárat nem cserélhetünk
„ Ettől függetlenül az állandó lakcímről ki lehet jelenteni az ex férjét? Vagy az sem megengedett ebben az esetben?”
Érdekes kérdés, a régi törvény alapján azt mondtam volna, hogy simán, ha nem lakik ott életvitelszerűen, akkor fiktiváltatni kell a lakcímét - már ha önként nem változtatja meg.
De az új törvény szerint egyáltalán nem kell az állandó lakcímen lakni. Ugyanakkor, mint 1/1 tulajdonos szerintem most is kérheted a fiktiválást.
„a moratórium miatt ez már jövőre marad”
Milyen moratórium? Hogyan jön az ide?
Azt még hozzátenném, hogy közben tesóm részére haszonélvező lettem az árverés előtt. Nem tudom ez mennyit számít ezesetben
Köszönjük szépen! Akkor marad a pereskedés amikor hivatalosan eljön az idő, a moratórium miatt ez már jövőre marad. Ettől függetlenül az állandó lakcímről ki lehet jelenteni az ex férjét? Vagy az sem megengedett ebben az esetben?
pincode11,
Lényegében gerbera is ezt írta.
Most két lehetőség van. Vagy a tesód lesz a jogszerű, felszólítja az exet az ingatlan végleges elhagyására, ha nem megy lakáskiürítési pert indít, de az elég necces, mert igen, a bírósági gyakorlat az, legalábbis a közös tulajdon megszüntetési perekben, hogy azt nem kérheti a lakottan tulajdonrészt szerző, és ez itt is elég hasonló, bár kicsit azért más is 1/1 tulajdonosként, de az itt is igaz, hogy lakottan szerzett. Szóval kétesélyes.
A másik lehetőség, hogy nem lesz teljesen jogszerű, lecseréli a zárat, kizárja az exet, és ad neki egy időpontot, amikor elviheti a cuccait (persze, okosan, tanúkkal, vagy inkább be se nagyon engedve, én talán inkább tanúk előtt leltároznám a cuccait, és elvinném egy pincébe/raktárba, vigye onnan el). Ez esetben az exnek kell pereskednie, akár hogy visszaengedjék, akár az ingóságai miatt (mert eltűnt az aranyrúdja, ezért fontosak a tanúk), de igazából a visszaengedést nem nagyon kérheti, az 1/1 tulaj birtokos nem akarja őt ott látni, esetleg kérheti, hogy akkor a lakott-beköltözhető becsérték különbözetét fizesse ki a tesód.
Tekintve, hogy az életvitelszerűen ott élő birtokos a tesód, és az exe egyáltalán nem él ott életvitelszerűen, szerintem jó esély van arra, hogy biztosan ne engedje vissza a bíróság se. Ez a havi 1-2 ott alvás, ez semmit sem ér.
Egy szóval nem írtam, hogy a végrehajtót kértük meg hogy adja át. Hanem, hogy a végrehajtó azt mondta hogy nem teheti ki tesóm a volt férjét a házból és ugyanúgy használhatja amikor tesóm 1/1-be lesz bejegyezve akkor is joga van a volt férjnek bemenni és ugyanúgy használni, aludni, ott élni is akár életvitelszerűen az ingatlanban mivel lakottan vette az ingatlant tesóm. De bérleti díjat és rezsit követelheti
„Tesóm lakik ott, volt férje havi 1-2x megjelenik a háznál,”
Hát akkor meg? Birtokon belül van: mit adjon át neki a végrehajtó? Legközelebb, ha megy a pasi, ne engedje be. Az nyilván hőzöngeni fog, de onnantól őneki lesz érdeke, hogy pert indítson a másik ellen, nem pedig fordítva. Abban a perben nem követelhet többet, mint a lakott és beköltözhető becsérték közötti különbözetet, erről pedig a perben meg lehet egyezni vele.
Kedves gerbera317,
Tesóm lakik ott, volt férje havi 1-2x megjelenik a háznál, néha ott is alszik egy saját bekulcsolt szobában de életvitelszerűen nem lakik ott a volt férj. Az ex az adós akinek a részét megvette tesóm, hogy 1/1-ben legyen a tesóm és a férjétől is megszabaduljon. Eleinte a végrehajtó azt mondta, hogy tesóm aki bent lakik miatta kerül fel az adós 1/2 része lakottan. Utólag megtudtuk, hogy mivel tesóm lakottan vette meg, nem teheti ki a volt férjét de albérletet és a rezsinek felét követelheti. Az ex a barátnőjénél lakik de egyetlen állandó lakcíme a tesómmal közös ingatlannál van ami nem sokáig közös hivatalosan. Földhivatalba 1/1-be lesz bejegyezve amikor jogerős lesz és a végrehajtó továbbítja a Földhivatal felé a bejegyzést ,hogy tesóm az 1/1-s tulaj. De az ex férjet nem teheti ki, birtokon belül maradhat csak nem lesz tulajdonjoga az utolsó információk szerint amit személyesen mondott a végrehajtó
@pincode
Kezdjük elölről, mert ez egy nagy katyvasz! Miért nem lehet a tényállást a valóságnak megfelelően közölni?!?
Tehát az van, hogy van egy ingatlan, ami 1/2 részben a tesódé, 1/2 részben pedig az férjéé, aki az adós?
Viszont az ingatlanban a férj lakik, a tesód nem?
És a férj 1/2 részét megvette a tesód árverésen, lakottan, így most 2/2 tulajdonos lett, de nem juthat birtokon belülre?
Ha ez van, akkor valóban nem is fog birtokon belülre jutni. Legalábbis egykönnyen nem. Azt kellett volna csinálni, hogy még az árverés kitűzése előtt meg kellett volna a tesónak állapodnia a férjével arról, hogy a férj kizárólagos használatra jogosult a teljes ingatlanon. Ennek a trükknek a férj simán bedőlt volna (nagy örömmel azt hitte volna, hogy ezzel előrnyhöz jut), és akkor az 1/2-edet beköltözhetően lehetett volna árverezni, és akkor a tesód beköltözhetően vette volna meg. Igaz, kicsit drágábban, de beköltözhetően. Így most viszont lehet pereskedni.
Üdv mindenkinek!
Tesóm esete kezd kitisztulni. Köszönöm Napsi18, szerintem kicsit másabb a helyzet nálad mint tesómnál. Sikeres árverés megtörtént az első szakaszban és a végrehajtónál is rendezve a dolgok. Kiküldték a másolatát a jegyzőkönyvnek mindenkinek aki érintett. Onnan számítva, hogy aki utoljára átvette a másolatot 30nap mire jogerős lesz. Ezek érthetőek. Amire jelenleg nem kaptunk értelmes magyarázatot (és az ügyvéd is jövőhéten tud fogadni) hogy amikor azt mondta a végrehajtó, hogy az ingatlanrész ami árverezve lett azért van lakottan feltüntetve, mert tesóm a másik 1/2-d a lakottnak számított személy. Most meg mondta a végrehajtó, hogy az adóst nem lehet kitenni mivel lakottan lett vásárolva az ingatlan de bérleti díjat és a rezsi felét lehet követelni. Korábban tesóm miatt volt lakott most meg, hogy egészben az övé az adós is lakottnak számít? Hogy van ez? A volt férj tuti nem fog semmit fizetni. Hogy lehet őt kirakni onnan? Amíg nem talizunk az ügyvéddel addig valami infót vagy értelmezést kérhetek, nagyon értetlenül állunk az egészhez hogy miért nem lehet kitenni a cuccaival....
Na! Az én esetemben mivel 1/2-d ingatlanrészről beszélünk a végrehajtó nem fogja átadni. Amikor az adós átvette a jegyzőkönyv másolatát akkor 30napon belül személyesen kell átadnia nekem az ingatlant kiürítve. Ha nem teszi meg akkor nekem kell személyesen bemennem a legközelebbi bíróságra az eredeti jegyzőkönyvvel és amikor a tulajdonlapon is 1/1-ben szerepelek, hogy kérjem a birtokbaadást és személyesen fogok ott egy nyomtatványt kitölteni. Ennek még utána kell járnom a bíróságnál, őket is hívni fogom. Ezért ilyen bonyi az én esetem mert nem 1/1-re licitáltam hanem csak egy ingatlanrészre
Ha átadtja akkor jegyzőkönyvet készítünk az ingóságokról, óraállásokról illetve mondta maga a végrehajtó, hogy a vízórának járjak utána mert az helyrajzi számhoz kötött, nehogy ott is legyen elmaradás mert az engem illet
Ezt azért írtam, remélem Pincode11-nak is tudtam segíteni illetve másnak is. Végre tisztán látom. Úgyhogy most már értem, hogy neki miért mondta a végrehajtóval, hogy a jegyzőkönyv másolatát átvették akkor onnan indul a 30 nap, mivel ő is 1/2-d részre licitált
