Niki2025
„Nem volt kötekedési szándék a kérdésemben :-)”
Nincs gond, nem vettem magamra.
Anno egy engem érintő ügyben jöttem ide tanácsért. Akkor egészen jó tanácsokat kaptam és azóta itt ragadtam.
Sok mindent megtanultam itt már, de továbbra sem készülök jogi pályára, főleg hogy nem sok van már hátra a nyugdíjig.
szomorú örökös
Nem volt kötekedési szándék a kérdésemben :-)
Csupán illetékest vártam tegnap nagyon itt, egy másik csatornán
Niki2025
„szomorú örökös, te ügyvéd vagy?”
Pont annyira, ahogy te is. :-)
@eulimen
lehet, hogy ide is várt választ , nem tudom :-) Én mindenesetre ma kivételesen válaszolgatok a kérdezőknek amíg előkerül egy ügyvéd/jogász:-)) Erre várok reggel óta, a saját dolgom miatt :-)
szuper, a régi motorosok mindig kioktatják az újakat, hogy egy témát csak egy topicba dobjon be.
(De ha ide is írt, akkor innen is várt valamit, nem?)
eulimen
Szép estét,
a "letiltás" fórumon kicsit részletesebbé vált azóta a kérdező helyzete, oda várná most a választ , konkrétan
@garage4566
Vht. 79/A. szakasz (3) "A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60%-át. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható."
szomorú örökös, te ügyvéd vagy?
Szomorú örökös
Nem találtam a megfelelő csoportot.
Inkább az S gáz hogy ilyen bunkó vagy,ha nem tudsz értelmesen hozzá szólni akkor hadd figyelmen kívül! Köszönöm!
garage4566
„Bocsánat tudom hogy nem ide való”
Az nagyobb gáz, hogy mégasik két topikba is bemásoltad.
Sziasztok!
Bocsánat tudom hogy nem ide való, egy hozzáértő leírná mire számíthatok?
Nettó 500000Ft a nettóm ebből letiltás alatt van 170000Ft gyerektartásdij plusz ehhez fog még jönni 4 különböző hitel. Mi fog maradni nekem nettóként ? Hogyan alkalmazzák ez esetben a letiltást ???
2025.07.01-től változtak a törvények
@laszlocisco
hajjaj, ismét egy türelmetlen árverési vevő, aki ráadásul még a Vht-be is beleköt...
a végrehajtó a kiürítési kérelemtől számított 8 napon belül fogja értesíteni a jegyzőt, és ettől az értesítési időponttól kell kell kivárnia a 60 napot, hogy a birtokbaadás időpontját jegyzőkönyvben kitűzhesse.
Fizetési haladékot kértél-kaptál? Mert ha igen, annyival kitolódik az adós kiköltözési határideje is.
A határidők alapján igen könnyen belefuthatsz abba, hogy a téli kilakoltatási moratórium kezdete miatt idénre már nem is lesz kitűzve a birtokbaadás. A Vüsz rendelet 40.-40/A.§-ai alapján érdeklődj a végrehajtónál, hátha az megnyugtat. De gyorsítani nem fogod tudni.
lászló:
Nem a jogerő a releváns a birtokba adási kérelem szempontjából.
1. ha nem érkezett jogorvoslat, akkor az árverés napjától van 30 napja az adósnak elhagynia az ingatlant. Ha ennek nem tesz eleget a Vht. 154/A. § (10) bek alapján 15 napon belül kérheted a végrehajtótól az ingatlan átadását.
A te példád alapján: Az árverés napja 2025.06.11.. Éppen a mai nap az utolsó nap, amikor a törvényi határidőn belül elhagyhatja az ingatlant. Azt javaslom keresd fel a végrehajtót, mert holnaptól ketyeg - főszabály - szerint a kérelemre nyitvaálló idő. (kérelembe 2 sort kell leírni: Xy, mint árverési vevő, kérelem az XY ügyszámon árverezett XY hrsz-ú ingatlan végrehajtó általi birtokbaadását.
2. Ha jogorvoslattal élt az adós, akkor már nem így kell eljárni. Akkor a jogorvoslat jogerős elbírálását követő 15 napon belül kell elhagynia az ingatlant az adósnak, ha nem teszi, akkor van 15 napod előterjeszteni. (Vht. 154/A. § (1) és utána a (10))
A Vht. 154/A. § (12)-vel pedig nem tudsz mit csinálni. 2017 körül emelte be a joganyagba a jogalkotó, szociálpolitikai jogintézmény, tényleges tartalom nélkül... A jegyző semmit nem tehet a tájékoztatással. Gondolom van 1 nagy szekrénye aztán behajítja a lakóingatlan kiürítéséről szóló tájékoztatást. De, meg kell várni a 60 napot. És csak a lejártát követően tűzhet ki a végrehajtó időpontot a birtokbaadásra, amire azért a gyakorlatban 30 napot ráhagynak (legyen a kézben a tértivevény)
laszlocisco,
Mindenképp beszélj az adóssal.
Ha együttműködő, és ki fog költözni, akkor egyszerű átadást is lehet kérni bármikor 30 nappal az árverés után. Ehhez nem kell semmi extra a végrehajtó részéről sem, jegyzőnek sem kell küldeni semmit. Vht. 154.§ szerinti átadás.
Ellenben az, hogy „ jogerőre emelkedéstől 15 napom áll rendelkezésre”, az tévedés. Olvasd el pontosan, nagyon értően a Vht. teljes 154/A.§-át. A kiköltözési határidőtől van 15 nap, amit az árverési vevő gyakran nem is tudhat, mikor van, és nagyon könnyen csúszik ki belőle.
Sziasztok!
Árverésen vásároltam ingatlant, 06.11-én írtam alá az árverési jegyzőkönyvet, szóval a jogerőre való emelkedés hétfőn 07.14-én fog megtörténni. A kérdésem az, hogy milyen lehetőségeim vannak a birtokbaadáshoz? A végrehajtó szerint a jogerőre emelkedéstől 15 napom áll rendelkezésre, hogy benyújtsam a kérelmem, amit ő 60 nap elteltével fog elküldeni a jegyzőnek ( ahol ott is van még ügyintézési határidő gondolom), viszont ez azt gondolom nagyon hosszú idő, figyelembevéve, hogy az adósnak az árveréstől számított 30 nap elteltével el kellene hagynia az ingatlant. Tervezek beszélni az adóssal, mivel ezt gondolom a legműködőképesebb forgatókönyvnek, de számolni szeretnék azzal a lehetőséggel is, ha nem lesz együttműködő, és a 60 napos időszakot őszintén mondva teljességgel irrelevánsnak tartom.
Szóval milyen lehetőségem van rendezni a birtokbaadást hamarabb ?
Köszönöm előre is a válaszokat!
Meg amire tud.
Mert azért az igaz, hogy a biztosítók nemigen szeretnek kockázatot vállalni olyan ingatlanra, amelyiknek nem birtokosa a szerződő úgy, hogy a birtokos ellenérdekű fél vele szemben.
Amikor az elkeseredett adós utolsó lépésként még felgyújtja az ingatlant, azért senki sem szeretne helytállni.
Biztosítást az köt, aki akar, és arra, akire ill. amire akar.
Nálam még nem emelkedett jogerőre az árverési jegyzőkönyv, a végrehajtó azt mondta, amíg nem érkezik vissza hozzá a papír alapú tértivevény addig nem tehet semmit. Közben beérkezett a kifogás, így most semmit se lehet tenni.
Valaki írta, hogy köthető biztosítás addig is az ingatlanra, ez ilyen helyzetben is működhet?
„papinianus88: Ezzel simán elhajtott a végrehajtó a tarka francba, nem mutatja meg. A bíróság is elhajt, szerintük nem vagyok érdekelt a kifogás elbírásálásban...”
Nem az elbírálásban vagy érdekelt, hanem jogi érdeked fűződik a kifogás tartalmának megismeréséről, méghozzá gazdasági érdeked. (Az árverési előleg, a vételár megfizetése miatt, a bejegyzett tulajdonjogod alapján, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos vagy, nem kell sok okiratot csatolnod, hogy ezt igazolni tudjad, értsd: érdekelti pozícióba kerülj)
Persze minden eset egyedi, de a bíróság álláspontja, hogy az „árverési vevő egyéb érdekelt az ügyben, akinek a jogi érdeke igazolt. Miután az ingatlanárverési hirdetménnyel kapcsolatos kifogásról való döntés kihat rá, így jogosult arra, hogy megismerje azt a jogorvoslati kérelmet, amely gátolja, esetleg megakadályozza, hogy az eredményesen lefolytatott árverés ellenére az ingatlan tulajdonjogát megszerezze.”
Az ingatlannal kapcsolatos birtokbaadásról szóló kifogásról való döntés is nyilván kihat rád.
Vüsz. 40. § (1) bek. egyértelmű:
A végrehajtási ügyről a feleknek, képviselőiknek és annak lehet felvilágosítást adni, aki a jogi érdekét az ügyben igazolta. Ha jogszabály a végrehajtási ügy irataiban szereplő adatok megismerhetőségét korlátozza, ezekről csak a jogszabályban meghatározott személy vagy szervezet részére adható felvilágosítás.
papinianus88: Ezzel simán elhajtott a végrehajtó a tarka francba, nem mutatja meg. A bíróság is elhajt, szerintük nem vagyok érdekelt a kifogás elbírásálásban...
„Erre van BH-m, hogy nemcsak tájékoztathatod a végrehajtási kifogás tartalmáról, de egyenesen meg is küldheted a mindenkori árverési vevőnek a kifogást, mivel az árverési vevő érdekelt, és a Vüsz. 40. §. (1) bekezdése alapján, nemcsak a felek és képviselőik, tekinthetnek be az iratokba, kérhet felvilágosítást, hanem akik a jogi érdeküket igazolták.”
Az ingatlanból való kiköltözés az polgári jogi igény, tehát a Ptk. szerint kell azt megfogalmazni. Ellenben a pert azt a Pp. szerint kell megindítani. A Vht. szóba se jöhet.
De arra számítani kell, hogy az adós a perben követelni fogja a lakott és a beköltözhető érték közötti különbözetet, sikerrel.
Sziasztok! A következő esetkörrel kérném a segítségeteket:
Megvásárlásra került egy ingatlan 1/2 tulajdoni hányada, az árverés lakottan lett kitűzve azért, mert a nem adós társtulajdonos benne lakik, illetve az ingatlant ő maga vásárolta meg (adós a volt férje), így 1/1-be a végrehajtást kérőé lett a lakás (másik 1/2 az övé volt eredetileg is) . A volt férje benne lakik, nem akar kiköltözni, illetve bejelentve a lakcímnyilvántartóban nincs az ingatlanba.
Lakáskiürítési pert kell indítani ez tény, de melyik jogszabály helyekre kell hivatkozni a fenti esetben? (Ptk., Pp, Vht?)
Előre is köszönöm a válaszokat.
@Tamas111
„A helyes kifejezés talán hogy birtokba venném ...”
Oké, akkor az első válaszomban a "beköltözhetsz" szó helyébe illeszd a "birtokba veheted" kifejezést, és így olvasd el újra .:)
„Csak egy gondolatmenet, ez nagyon per szagú forgatókönyv mert aki nem enged be az nagyon fizetni sem akar majd többlethasználati díjat, ugye?”
Tudjuk mi ezt? Aki a gondolatkísérlet végén nem enged be (54/100), az ellen elvileg nem folyik végrehajtás (ha esetleg mégis, akkor egy tök másik vh-ügyben). Mi lenne, ha ógás-mógás és elméletgyártás helyett autóba pattannál, és személyesen fürkésznéd ki az 54/100 szándékait, életkörülményeit, fizetési hajlandóságát; netán azt, hogy sikeres árverés után akarják-e bujtatni az adóst az ingatlanban, vagy úgy általánosságban milyen viszonyban vannak vele?
Tamás111
„ez nagyon per szagú forgatókönyv mert aki nem enged be az nagyon fizetni sem akar majd többlethasználati díjat, ugye?”
Sőt, foggal-körömmel az is küzdeni fog a vagyonáért a végrehajtóval, akié jelenleg az ingatlan.
Az árverés nem azt jelenti, hogy gyorsan és olcsón „beköltözhető” ingatlanhoz lehet jutni. Sőt!